Most Berlin vádolta meg Moszkvát kibertámadások elrendelésével

Publikálás dátuma
2018.10.05. 15:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nagy-Britannia és Hollandia után Németország kormánya is kibertámadásokkal vádolja az orosz vezetést. Steffen Seibert német kormányszóvivő pénteki nyilatkozata szerint csaknem teljesen biztos, hogy Moszkva megbízásából indultak a hazája ellen az utóbbi években intézett informatikai támadások.
Steffen Seibert tájékoztatóján elmondta, hogy a szövetségi kormány információi alapján "a bizonyossággal határos valószínűséggel" az orosz katonai hírszerzés (GRU) áll az ATP28 elnevezésű orosz hackercsoport német célpontok ellen kivitelezett műveletei mögött - írja az MTI.
Ezt a csoportot korábban Nagy-Britannia is egyértelműen összefüggésbe hozta a GRU-val. És, mint a kormányszóvivő fogalmazott, a német kormány teljes mértékben hitelesnek tartja a brit és a holland hatóságok megállapításait.
A német kormány a lehető legélesebben elítéli a nemzetközi szervezetek és Németország szövetségesei ellen intézett kibertámadásokat, és felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel az ilyen cselekményekkel - mondta Steffen Seibert.
Korábbi német hivatalos közlések szerint az ATP28 lehet a felelős a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszere ellen 2015-ben intézett támadásért, és a szövetségi államigazgatás különlegesen védett rendszere, az úgynevezett Berlin-Bonn kormányzati gerinchálózat (IVBB) ellen végzett műveletért, amelyet tavaly év végén észleltek. Utóbbi során a támadók kártékony szoftvert helyeztek el a rendszerben, és adatokat is szereztek. Céljuk a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium lehetett.
Theresa May brit és Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy fény derült a GRU "elfogadhatatlan kibertevékenységére", az orosz hírszerző szolgálat világszerte célkeresztjébe vett különböző intézményeket, köztük a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW).
Hangsúlyozták, hogy a moszkvai vezetés irányítása alatt működő szolgálat figyelmen kívül hagyja a globális értékeket és azokat a szabályokat, amelyek mindenki számára biztonságot teremtenek. Moszkva tagadta, hogy efféle kártékony és ellenséges, titkosan végrehajtott műveletekhez lenne köze.
Szerző

Már nem kutatnak túlélők után Indonéziában

Publikálás dátuma
2018.10.05. 14:54

Fotó: Dasril Roszandi / AFP
Egy héttel a pusztító cunami után Celebeszen egyre kevesebb az esély arra, hogy túlélőket találnak. Közegészségügyi okok miatt hamarosan leállítják a keresést.
Palu városában csütörtökön még aktívak voltak a mentőalakulatok. Egy szálloda romjai körül jeleztek a műszerek. A helyiek szerint vendégek és a hotel személyzetének több tagja is a romok között rekedt. Az egyik francia mentőcsapat tagja azt mondja, olyan jeleket fogtak a műszereik, amiből arra következtettek, hogy lehetnek túlélők a romok alatt. Megpróbáltak lemenni a betontörmelékek alá, ahová előbb egy speciális kamerát is lejuttattak, hogy megbizonyosodjanak arról mi van ott. Pénteken reggel azonban bizonyossá vált, nincs már több túlélő a szálloda romjai alatt. Pénteken lejár az a határidő, amit a hatóságok a keresésre adtak, ezzel mostantól hivatalosan nulla az esélye annak, hogy bárkit is élve találjanak meg a romok alatt. A legnehezebb helyzetben most a túlélők vannak, akik között rengeteg a gyerek. A segélyszállítmányok nagyon lassan jutnak el hozzájuk, ami nem csoda, hiszen a város repülőtere is csak néhány napja tud gépeket fogadni. Az indonéz kormány igyekszik mindent megtenni, hogy a boltok újra ki tudjanak nyit, hogy az ellátást valahogy helyre tudják állítani. Mindeközben Paluban újabb tömegsírt kellett kialakítani, mert az első megtelt. A legutóbbi hivatalos adatok szerint az egy héttel ezelőtti cunaminak több mint 1500 halálos áldozata van.
Szerző

Kongói orvos és jezidi nő kapta a Nobel-békedíjat

Publikálás dátuma
2018.10.05. 11:03

Fotó: AFP
Megosztva kapta az idei Nobel-békedíjat a szexuális erőszak ellen harcoló kongói orvos, Denis Mukwege, illetve a jezidi emberi jogi aktivista, Nadia Murad – jelentette be a döntést Oslóban a Nobel-bizottság.
Az 1955-ben született kongói nőgyógyász a háborús bűncselekmények során tömeges nemi erőszak áldozatává vált nők kezelésével foglalkozott. Ő alapította a kongói, bukavui Panzi nevű kórházat. Az intézményben a megerőszakolt nők pszichés kezelésére is igen nagy hangsúlyt helyeznek. Összesen mintegy 85 ezer nőt kezelt az 1998-2003 közötti második kongói háború óta. Napi 18 órát dolgozik, és átlagban tíz műtétet hajt végre. Számos nemzetközi díjjal jutalmazták, ezek közül azonban kiemelkedik a Nobel-békedíj. 2016-ban a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé választotta be. Mukwege sokáig Franciaországban dolgozott, 1999-ben alapította a Panzi kórházat. A legtöbb páciens a háborús övezetekből érkezett. Mukwege nem egyszer beszélt arról, hogy női betegei milyen borzalmas állapotban érkeztek intézményébe. Többjükön még ruha sem volt. A sebész 2012-ben az ENSZ-nél is felszólalt, s elítélte, hogy a kongói háborúban tömegesen erőszakoltak meg nőket. Egyúttal élesen bírálta a kongói, illetve a világ más kormányait, hogy semmit sem tettek a szörnyűségekkel szemben. 2012-ben gyilkossái kísérletet is sikerült túlélnie, ezt követően néhány hónapra Európában lelt menedékre, ám 2013 januárjában visszatért Bukavuba. A másik díjazott, Nadia Murad 1993-ban született Irakban, a Szindzsár körzetben található Kojóban. Jezidi keresztény közösség tagja. 19 éves volt, amikor az Iszlám Állam (IS) fegyveresei túszul ejtették és rabszolgájukká tették, 6700 sorstársával együtt. Mint elmondta, Moszulban tartották fogva társaival, rendszeresen megverték, cigarettát nyomtak el a testén. Többször is megerőszakolták, a „normális napirend része lett” a végtelen erőszak. A katonák szabták meg, hogy milyen ruhát kell viselnie, de emellett még a vallását is meg kellett változtatnia. Több ízben próbált elmenekülni a kínzások elől. Később sikerült kijátszania őrei éberségét, egy családnál lelt menedékre, sikerült kicsempészni őt az IS által uralt területről. Unokahúgát, akit szintén elhurcoltak, hat menekülési kísérlet után szolgáltatták vissza a városlakók a terrorszervezet embereinek. A lány szerint a szíriai és iraki lakosok többsége igyekezett nem tudomást venni a szexrabszolgákról, hagyták őket üvölteni a rabszolgapiacon anélkül, hogy bármit tettek volna értük. Ezt követően Irakban, a duhoki menekülttáborban lelt menedékre. 2015 februárjában egy belga lapnak számolt be első ízben szörnyű megpróbáltatásairól. Ugyanebben az évben ezer nőhöz és gyermekhez hasonlóan a németországi Baden-Württembergben telepedhetett le, itt lelt új otthonra. 2015 decemberében az ENSZ Biztonsági Tanácsát tájékoztatta arról, milyen emberkereskedelmet folytatnak az IS terroristái. Ezt követően a világszervezet számos nemzetközi programjában vett részt, menekültekkel, háborús konfliktusok túlélőivel találkozott. 2016-ban alapítványt hozott létre a népirtás áldozatainak megsegítésére. 2017 májusában Ferenc pápa fogadta a Vatikánban. Arra kérte a katolikus egyházfőt, lépjen fel az IS fogságában lévő jezidi nők érdekeiért.2017 novemberében adták ki Nadia visszaemlékezéseit. A könyv Az utolsó lány: fogságom története címet kapta.
Szerző
Frissítve: 2018.10.05. 11:40