Jön Erdogan, két napra megbénul Budapest

Publikálás dátuma
2018.10.08. 07:23
Recep Tayyip Erdogan török elnök
Fotó: Kayhan Ozer / AFP/Anadolu Agency
Tíz fővárosi kerületben zárják le az utakat a török elnök érkezése miatt: korlátozások várhatóak az Andrássy úton, időszakosan kiesik a forgalomból a Lánchíd is.
A Török Köztársaság elnöke, Recep Tayyip Erdogan érkezése miatt lezárások és forgalomkorlátozások lesznek ma és holnap a fővárosban.  A török delegáció érkezése miatt elsősorban a belvárosi főútvonalakon kell időszakos forgalomkorlátozásra számítani, és több BKK-járat rövidített vagy módosított útvonalon közlekedik. Recep Tayyip Erdogan védelmét ebben az időszakban a Terrorelhárítási Központ (TEK) látja el - írja az MTI.
  • Lezárják hétfőn kora reggeltől késő délutánig a Kossuth Lajos teret és közvetlen környékét, a téren az M2-es metró sem áll meg.
  • Korlátoztták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környéki utak forgalmátz, ezért akinek a repülőgépe hétfőn 11 és 14 óra között, illetve kedden délután indul, annak célszerű lényegesen korábban elindulnia otthonról
  • A delegáció miatt hétfő reggel 6 órától kedden délután 6-ig lezárják a Lánchidat és a fővárosi Széchenyi István teret
Vasárnaptól keddig ideiglenes forgalomkorlátozás van érvényben, amely a főváros I., II., V., VI., X., XIII., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületét is érinti, sok helyen tilos megállni.    Szakaszosan és időszakosan lezárnak több utat, útvonalat: hétfő délelőtt 11-től délután 2-ig például a 4-es főutat, az M3-as autópálya bevezető szakaszát, a Hősök terét és az Andrássy utat érinti az intézkedés.
A rendőrség honlapján utca szerinti bontásban is elérhetőek az Erdogan érkezése miatt lezárt vagy korlátozott forgalmú területek. A delegáció valószínűsíthető útvonalát térképen is nyomon követhetik.
Szerző
Frissítve: 2018.10.08. 07:29

Ha nincs cipő, elveszik a gyereket - segítség helyett szívat az állami védelem

Publikálás dátuma
2018.10.08. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több ezerrel nőtt a védelembe vett gyerekek száma 2015-2017 között. Az intézkedés elvben jó célt szolgál, de anyagi és emberi erőforrások hiánya miatt sokszor csak a családok fenyegetésére futja.
Két év alatt ötezerrel nőtt a védelembe vett gyerekek száma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Míg 2015-ben 23 ezren tartoztak ebbe a kategóriába, 2017-re számuk 28 ezerre növekedett, és több mint 14 ezer család volt érintett. Noha a védelembe vétel eredetileg a családok segítésére jött létre, a lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakemberek szerint sok esetben inkább fenyegetést jelent a szülőknek, mert ha nem tudják teljesíteni a szakhatóságok elvárásait, elvehetik tőlük gyermeküket. – A védelembe vétel az utolsó állomás a családból való kiemelés előtt. Azért jött létre, hogy a családban kialakult gyermeknevelési problémákat a szülők oldhassák meg a gyermekvédelmi szolgálat felügyelete mellett – magyarázta Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Mint mondta, ilyenkor elvben egy intenzívebb családgondozás történik, rendszeres felülvizsgálatokkal. A hatékonyság azonban nagyban függ az illetékes szakszolgálat erőforrásaitól. – Jelenleg az egész gyermekvédelem a feje tetején áll, nagy az anyagi és az emberi erőforrás hiány. Van olyan gyámhivatal Pest megyében, ahol alig tízen dolgoznak, de mintegy 800 családot kell felügyelniük. Így mennyire lehet hatékony a gyermekvédelmi munka? – fogalmazott a szakértő, aki szerint az is problémát jelent, hogy a családsegítők ugyan megmondják a szülőknek, milyen elvárásoknak kell megfelelniük, de azok gyakorlati teljesítésében sokszor már kevéssé tudnak segítséget nyújtani. A gyermek veszélyeztetettségének és a védelembe vételnek több oka is lehet. A KSH szerint a legtöbb, mintegy 2500 védelembe vétel „a szülőnek felróható magatartási okból” történt. Ezt követik a környezeti okok és a gyermeknek felróható magatartási okok. A legkevesebb (pontosan 74) védelembe vétel a gyermekek bántalmazása miatt történt. Előbbiek például a gyermekvédelmi szolgáltatások elutasítását, a kapcsolattartás akadályozását, az óvodába, iskolába beíratás elmulasztását, lakásproblémákat, a szülők alkohol- vagy drogfüggőségét takarják. De 2010-től környezeti oknak minősül az is, ha a gyermeknek több mint 50 igazolatlan hiányzása van az iskolában. Herczog Mária gyermekvédelmi szakértő szerint azonban sokszor olyan problémákat is a szülők számlájára írnak, amelyekről nem tehetnek. – Egy újszülött esetében például ha nincs babakocsi vagy pelenkázó, az már problémát jelenthet. Akkor is, ha ezeket azért nem tudja beszerezni a család, mert annyira szegények, hogy nincs ilyenekre pénzük. Hallottam már olyat is, hogy a kórházban fenyegették a kismamát, ha nem lesz meg a kiságy, elveszik a gyermekét – mesélte Herczog. Hiába mondja ki törvény, hogy anyagi okokból nem lehet elszakítani egy gyermeket a családjától, az anyagi problémákat környezeti vagy a szülőnek felróható okoknak minősítik. – Egy szülőnek nem róható fel, ha nem tud a gyermekének cipőt venni. Fenyegetés helyett inkább vennék meg nekik azt a cipőt! – fogalmazott a szakértő. Magyarországon jelenleg több mint 23 ezer gyermek él szakellátásban, vagyis elszakítva a családjától. Kisebb mértékben ugyan, de az ő számuk is folyamatosan növekszik – egy részüket pedig a család szegénysége miatt emelték ki. Gyermekvédelmi és jogvédő civil szervezetek évek óta figyelmeztetnek ennek törvényellenességére (a Társaság a Szabadságjogokért kampányt is indított Hiányzó Emlékek címmel), és tavaly decemberben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is azt állapította meg, hogy a szakellátásban élő gyermekek harmadát anyagi okok miatt szakították el a családjától. – A szegény családokat büntetik, miközben egy forráshiányos, szegény intézményrendszerbe terelik a gyerekeket. Elképesztő cinizmus. Nemrég az egyik intézmény gyermekpszichológusa egy fotelért könyörgött a Facebookon, mert a gyerekek nem bírnak megülni a kemény székeken, nem tud velük rendesen foglalkozni – mondta Herczog Mária, aki arra is felhívta a figyelmet: noha 2014 óta törvény mondja ki, hogy 12 éven aluli gyermek nem kerülhet gyermekotthonba, számuk mégis több mint ezerrel növekedett 2015 és 2017 között a KSH szerint. – A KSH adataiból én ugyan nem vonnék le hosszú távú következtetéseket, de azt a folyamatot jól mutatják, hogy évről évre egyre több gyermek kerül be a szakellátásba, miközben a gyermeklétszám országosan csökken. Szerintem ez az igazi tragédia.
Szerző
Frissítve: 2018.10.08. 08:00

Független polgármestert választott Újszász

Publikálás dátuma
2018.10.07. 21:35
Az újszászi polgármesteri hivatal - illusztráció
Fotó: Google StreetView
A független Dobozi Róbertet választották meg vasárnap a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász polgármesterének- tájékoztatta a település jegyzője az MTI-t.
Udud Róza közölte: Dobozi Róbert 1701 szavazatot kapott, a szintén független kihívói közül Molnár Péterre 614, Kovács Jánosra 57 voksot adtak le, míg Kalmár Dávidra, a Magyar Munkáspárt jelöltjére 20-an szavaztak.
A választási névjegyzékében szereplő 4973 szavazóból 2412-en jelentek meg az urnáknál - ez 48,5 százalékos részvétel - és 20 érvénytelen szavazatot regisztráltak. Újszászon az időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni, mert Molnár Péter, aki 2002 óta volt a település vezetője (MSZP), elhunyt.
Szerző