Ha nincs cipő, elveszik a gyereket - segítség helyett szívat az állami védelem

Publikálás dátuma
2018.10.08. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több ezerrel nőtt a védelembe vett gyerekek száma 2015-2017 között. Az intézkedés elvben jó célt szolgál, de anyagi és emberi erőforrások hiánya miatt sokszor csak a családok fenyegetésére futja.
Két év alatt ötezerrel nőtt a védelembe vett gyerekek száma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Míg 2015-ben 23 ezren tartoztak ebbe a kategóriába, 2017-re számuk 28 ezerre növekedett, és több mint 14 ezer család volt érintett. Noha a védelembe vétel eredetileg a családok segítésére jött létre, a lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakemberek szerint sok esetben inkább fenyegetést jelent a szülőknek, mert ha nem tudják teljesíteni a szakhatóságok elvárásait, elvehetik tőlük gyermeküket. – A védelembe vétel az utolsó állomás a családból való kiemelés előtt. Azért jött létre, hogy a családban kialakult gyermeknevelési problémákat a szülők oldhassák meg a gyermekvédelmi szolgálat felügyelete mellett – magyarázta Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Mint mondta, ilyenkor elvben egy intenzívebb családgondozás történik, rendszeres felülvizsgálatokkal. A hatékonyság azonban nagyban függ az illetékes szakszolgálat erőforrásaitól. – Jelenleg az egész gyermekvédelem a feje tetején áll, nagy az anyagi és az emberi erőforrás hiány. Van olyan gyámhivatal Pest megyében, ahol alig tízen dolgoznak, de mintegy 800 családot kell felügyelniük. Így mennyire lehet hatékony a gyermekvédelmi munka? – fogalmazott a szakértő, aki szerint az is problémát jelent, hogy a családsegítők ugyan megmondják a szülőknek, milyen elvárásoknak kell megfelelniük, de azok gyakorlati teljesítésében sokszor már kevéssé tudnak segítséget nyújtani. A gyermek veszélyeztetettségének és a védelembe vételnek több oka is lehet. A KSH szerint a legtöbb, mintegy 2500 védelembe vétel „a szülőnek felróható magatartási okból” történt. Ezt követik a környezeti okok és a gyermeknek felróható magatartási okok. A legkevesebb (pontosan 74) védelembe vétel a gyermekek bántalmazása miatt történt. Előbbiek például a gyermekvédelmi szolgáltatások elutasítását, a kapcsolattartás akadályozását, az óvodába, iskolába beíratás elmulasztását, lakásproblémákat, a szülők alkohol- vagy drogfüggőségét takarják. De 2010-től környezeti oknak minősül az is, ha a gyermeknek több mint 50 igazolatlan hiányzása van az iskolában. Herczog Mária gyermekvédelmi szakértő szerint azonban sokszor olyan problémákat is a szülők számlájára írnak, amelyekről nem tehetnek. – Egy újszülött esetében például ha nincs babakocsi vagy pelenkázó, az már problémát jelenthet. Akkor is, ha ezeket azért nem tudja beszerezni a család, mert annyira szegények, hogy nincs ilyenekre pénzük. Hallottam már olyat is, hogy a kórházban fenyegették a kismamát, ha nem lesz meg a kiságy, elveszik a gyermekét – mesélte Herczog. Hiába mondja ki törvény, hogy anyagi okokból nem lehet elszakítani egy gyermeket a családjától, az anyagi problémákat környezeti vagy a szülőnek felróható okoknak minősítik. – Egy szülőnek nem róható fel, ha nem tud a gyermekének cipőt venni. Fenyegetés helyett inkább vennék meg nekik azt a cipőt! – fogalmazott a szakértő. Magyarországon jelenleg több mint 23 ezer gyermek él szakellátásban, vagyis elszakítva a családjától. Kisebb mértékben ugyan, de az ő számuk is folyamatosan növekszik – egy részüket pedig a család szegénysége miatt emelték ki. Gyermekvédelmi és jogvédő civil szervezetek évek óta figyelmeztetnek ennek törvényellenességére (a Társaság a Szabadságjogokért kampányt is indított Hiányzó Emlékek címmel), és tavaly decemberben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is azt állapította meg, hogy a szakellátásban élő gyermekek harmadát anyagi okok miatt szakították el a családjától. – A szegény családokat büntetik, miközben egy forráshiányos, szegény intézményrendszerbe terelik a gyerekeket. Elképesztő cinizmus. Nemrég az egyik intézmény gyermekpszichológusa egy fotelért könyörgött a Facebookon, mert a gyerekek nem bírnak megülni a kemény székeken, nem tud velük rendesen foglalkozni – mondta Herczog Mária, aki arra is felhívta a figyelmet: noha 2014 óta törvény mondja ki, hogy 12 éven aluli gyermek nem kerülhet gyermekotthonba, számuk mégis több mint ezerrel növekedett 2015 és 2017 között a KSH szerint. – A KSH adataiból én ugyan nem vonnék le hosszú távú következtetéseket, de azt a folyamatot jól mutatják, hogy évről évre egyre több gyermek kerül be a szakellátásba, miközben a gyermeklétszám országosan csökken. Szerintem ez az igazi tragédia.
Szerző
Frissítve: 2018.10.08. 08:00

Független polgármestert választott Újszász

Publikálás dátuma
2018.10.07. 21:35
Az újszászi polgármesteri hivatal - illusztráció
Fotó: Google StreetView
A független Dobozi Róbertet választották meg vasárnap a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász polgármesterének- tájékoztatta a település jegyzője az MTI-t.
Udud Róza közölte: Dobozi Róbert 1701 szavazatot kapott, a szintén független kihívói közül Molnár Péterre 614, Kovács Jánosra 57 voksot adtak le, míg Kalmár Dávidra, a Magyar Munkáspárt jelöltjére 20-an szavaztak.
A választási névjegyzékében szereplő 4973 szavazóból 2412-en jelentek meg az urnáknál - ez 48,5 százalékos részvétel - és 20 érvénytelen szavazatot regisztráltak. Újszászon az időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni, mert Molnár Péter, aki 2002 óta volt a település vezetője (MSZP), elhunyt.
Szerző

Egy civil kezdeményezés lenyúlásával szervez rá Hadházy aláírásgyűjtésére az LMP

Publikálás dátuma
2018.10.07. 18:49
Keresztes László Lóránt és Vágó Gábor bejelenti a különös és megkérdőjelezhető aláírásgyűjtést.
Fotó: Facebook / Dr. Keresztes László Lóránt
Hadházy kampányt indít az európai ügyészséghez való csatlakozásért, egykori pártja pedig egyből rálicitált, majd bejelentette az együttműködést is. Ám úgy tűnik, a párt se Hadházyval, se a "támogatásukra" kiszemelt másik kezdeményezés szervezőivel nem egyeztetett a nagy bejelentés előtt.
A Hadházy Ákos kezdeményezte európai ügyészséghez való csatlakozásért indított aláírásgyűjtés mellett saját akciót indított az LMP - szúrta ki a 444.hu. A párt elnöke, Keresztes László Lóránt Facebook-oldalán jelentette be:
"Aláírásgyűjtést indítottunk! Csatlakoztunk a »Szüntessük meg a csalást és az uniós forrásokkal való visszaélést!« európai polgári kezdeményezéshez"

Vagyis egy év alatt 7 uniós tagállamból egymillió aláírást akar összeszedni az LMP. A párt szerint így konkrét jogi lépéseknek kellene következnie az ügyben. Ám hogy ezt hogyan csinálnák, arról Keresztes nem nyilatkozott.
Mint az Index.hu észrevette, Keresztes László Lóránt vasárnapi posztja alatt később megjelent a kezdeményezés ausztriai helyettes képviselője, Fehér Balázs is, aki kommentjében azt állítja, hogy az LMP semmiféle engedélyt és hozzájárulást nem kapott tőlük az aláírásgyűjtéshez.
"Felszólítom, hogy hagyjanak fel a kezdeményezés kisajátításával, és próbálják meg a teljes érdektelenség és széthúzás felé menetelő pártjukat önállóan rendbe tenni"

- folytatta, hangsúlyozva: a kezdeményezők majd egyedül keresik a nyilvánosságot. A pártok pedig "egyet tehetnek, nem próbálják saját ügyükként beállítani ezt a fontos, az Unió és Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó projektet".
A "Szüntessük meg a csalást és az uniós forrásokkal való visszaélést!" fokozott ellenőrzések és szigorúbb szankciók alkalmazását szorgalmazza azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak az Unió pénzügyi érdekeit védelmező Európai Ügyészséghez, derül ki az Európai Bizottság honlapján megjelent sajtótközleményből. A múlthéten, szeptember 27-én nyilvántartásba vett kezdeményezéshez tartozó internetes oldalra, a sopfraud.eu-ra kattintva jelenleg még csak egy angol és egy magyar nyelvű szöveg fogadja a látogatót: az "online aláírásgyűjtő oldal engedélyezésére várunk". Ez pedig önmagában is kérdésessé teszi, az LMP hogyan tud aláírást gyűjteni ehhez.
Keresztes Facebook-posztja alatt rögtön kérdőre vonták kommentelők azért is, hogy miért indítanak saját akciót Hadházyé mellett, mire válaszul a politikus azt írta, hogy
"párhuzamosan azt is támogatjuk, arra is gyűjtünk. De az csak egy petíció, ennek pedig konkrét joghatása lesz".

A csütörtöki sajtótájékoztatóján egyébként még Hadházy sem tudott arról, hogy volt pártja, az LMP támogatná kezdeményezését.
Hadházy Ákos egymillió, az európai ügyészséghez való csatlakozást támogató aláírás összegyűjtését tűzte ki célul, hogy a petíció erejével kényszerítsen ki lépéseket a kormánytól. Akciója mögé az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum Mozgalom is beállt.
Szerző
Frissítve: 2018.10.07. 19:01