Előfizetés

Erdogan szeretne szembenézni Zrínyivel

László Dávid
Publikálás dátuma
2018.10.08. 17:00

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Ömlik a pénz oda, ahol a legendás Szulejmán és a "törökevő" hadvezér nézett egymással farkasszemet.
Egyszer már két évvel ezelőtt is úgy volt, hogy Recep Tayyip Erdogan Magyarországra látogat, s felkeresi az éppen akkor Zrínyi Miklós hősies kitörésének 450. évfordulóját ünneplő Szigetvárt. A vizit méltó megkoronázása lett volna a Zrínyi Miklós - Szigetvár 1556 emlékévnek, melyre a kormány 500 millió forintot adott. A település a törököknek is fontos, hiszen az oszmánkori történelmi emlékek felújítására Ankara is nagy hangsúlyt fektet, bár az olyan szigetvári ötletek, mint a minaretek újraépítése és a dzsámi felújítása, inkább csak botrányokat kavartak. A puccskísérlet miatt Erdogan végül lemondta a látogatást, ám Szigetvárba azóta is ömlik a pénz. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az emlékév óta is több százmillió forintot szántak Zrínyi Miklós emlékezetének ápolására. A szigetvári Páduai Szent Antal-templom felújítására 192 millió, kutatási programokra és kiadványokra 65,9 millió ment idén, az egyelőre csak tervezett emlékmúzeumra 150 milliót szánnának, a Szigetvári-vár uniós forrásból 889 milliót kapott.
„Biztosan szeretne ellátogatni Szigetvárra Erdogan, ám kérdés, hogy az út belefér-e sűrű programjába. A szándék megvan, a kérdés inkább logisztikai” – mondta el lapunk érdeklődésére Hóvári János, a két évvel ezelőtti Zrínyi Miklós-Szigetvár 1556 emlékév elnöke. A történész nem értett egyet azokkal a bírálatokkal, melyek szerint Zrínyi Miklós emlékezetének ápolása túl sokba kerülne, úgy vélte, Szigetvár és a hős nemzeti emlékezetkultúránk fontos része, amely csak most kerül méltó helyére. Ráadásul, mint rámutatott, a fejlesztésekből a város is rengeteget profitál, a 2016-os emlékév áttörést hozott a településnek: a várat például két évvel ezelőtt alig 16 ezren látogatták, míg ez a szám idén már elérheti az 50 ezret. A volt izraeli, kuvaiti, majd törökországi nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy Szigetvár nem csak a magyar turisták körében népszerű, de a horvát szlavóniai iskolák is rendszeresen szerveznek ide tanulmányutakat, a Szulejmán-emlékhelynél pedig a törökök gyakori vendégek. „A gond már inkább az, hogy a városban nincs elég szálloda és vendéglátóhely” - tette hozzá.
Ha pedig már Szulejmán: Hóvári Jánostól azt is megtudtuk, hogy a török szultán sírhelyének feltárása is befejeződött lényegében, hamarosan a tudományos munka végére érnek, amit könyv formájában is publikálnak majd. A különböző szigetvári fejlesztések költségei kapcsán arra figyelmeztetett, hogy külön kell választani az egyes projekteket, például az emlékévet, a vár felújítását, vagy az ásatásokat. Elmondása szerint a hírekben megjelent török támogatás az utóbbira, tehát Szulejmán türbéjének feltárására érkezett a kezdetekben, de alapvetően a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Tudományegyetem fedezi a nagyszabású munkát, amelyet egy kormányhatározat biztosította forrás is kiegészített. 

A jövőben nem Orbán Gáspár és két társa irányítja a Felházat, ami nem vész el, de átalakul

Cz. G.
Publikálás dátuma
2018.10.08. 16:49

Fotó: Facebook/Felház
Betöltötte küldetésének kezdeti szakaszát, a Felház ebben a formájában a közeljövőben megszűnik – nyilatkozta Ember Illés, a felekezetközi keresztény mozgalom egyik vezetője a Népszavának. Egyelőre az is kérdés, hogy az elnevezés megmarad-e.
A mozgalom „Felház: A kezdet vége” címmel adott ki közleményt a hétvégén, amit Ember Illés, valamint a másik két alapító-vezető, Orbán Gáspár (a kormányfő fia) és Prekopa Donát írt alá. Ebben adták hírül, hogy az idei, 2018 őszi szemeszter az utolsó a Felház működésében, a záróalkalmat ezt követően, jövő év márciusában tartják. Ember Illés lapunknak elmondta: három és fél évvel ezelőtt, amikor megalapították a Felházat, eleve nem gondolták, hogy mozgalmuk örök időre szólna. Sporthasonlattal élve: „ez sprint, nem pedig hosszútávfutás”. A névre „sem akarnak ráülni”. Ha a Felház elnevezés fennmarad, akkor „magától marad fenn, ha eltűnik, akkor a „dolgok természetes rendje szerint enyészik el”. Ugyanakkor lehet, hogy „az egyes kifutó missziók nevében szerepelni fog a Felház név, vagy akár az említett lazán kapcsolódó mozgalmiság egészét fogja jelölni. Ezt még nem látjuk pontosan”. Az átalakulás lényege, hogy felszámolják azt a centrális irányítású szervezeti formát, ami eddig jellemezte a Felházat – folytatta Ember Illés, hozzátéve, hogy a három főből álló vezetőség is megszűnik. Arra biztatják azokat a csoportokat és közösségeket, amelyek a Felház inspirációjára jöttek létre, hogy saját maguk szervezzenek eseményeket, programokat. Szó nincs tehát arról – hangsúlyozta kérdésünkre –, hogy a Felház önálló egyházzá alakulna. A hétvégi közlemény talányos mondattal zárul: „Örömmel és izgatottan tekintünk a jövőbe, hiszen ez csak a kezdet volt, a legjobb rész még hátra van!” Ember Illés elmondása szerint a „legjobb rész” kifejezés arra utal: hisznek abban, hogy Jézus Krisztus királyságot épít a világban. Reményeik szerint a Felház is hozzájárult az isteni királyság kiteljesedéséhez.

Diktátorok "szentháromsága" lengedezik a Parlament oldalában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.08. 16:06

Fotó: Kayhan Ozer / AFP/Anadolu Agency
Tippeljen, kikkel került közös "hatalomember-sorba" Orbán Viktor.
„ Orbán Putyin után Erdoganhoz dörgölőzik. Ezekben a vezetőkben az a közös, hogy számukra nem az országuk, a népük jóléte a fontos, hanem, hogy bármilyen eszközzel bebetonozzák a hatalmukat. A Párbeszéd tiltakozik! A külföldi diktátorok menjenek haza, a magyar meg a börtönbe” - üzent Faceook-oldalán az ellenzéki párt, és ennél látványosabban is jelezték nemtetszésüket. 
A Parlament ablakából Tordai Bence és Kocsis-Cake Olivio ugyanis molinót lógatott ki, ami Recep Tayyip Erdogant, Vlagyimir Putyint és Orbán Viktort is diktátornak titulálja. A tiltakozás más módjára talán nem is lett volna lehetőségük, a rendőrség ugyanis az új gyülekezési törvényre – a nemzetközileg védett személy jelenlétére – hivatkozva hétfőn már betiltotta a Demokratikus Koalíció MTA elé tervezett tüntetését is. 
Az Amnesty International Magyarország összefoglalója szerint a török elnök hatalomra lépése óta:

  • felszámolta az 1923 óta érvényben lévő miniszterelnöki intézményt, és olyan elnöki rendszert vezetett be, ami lényegében teljhatalmat biztosít számára
  • a 2016 júliusi puccskísérletre hivatkozva korlátozta a gyülekezési és egyesülési szabadságot
  • több mint 100 ezer ember ellen indítottak büntető eljárást, legalább 50 ezren közülük ma is börtönben vannak
  • több mint 107 ezer állami alkalmazottat (rendőrt, bírót, ügyészt, tanárt, tudóst) rúgtak ki az állásából
  • a független újságírók ellen koholt vádak alapján büntetőeljárások indultak, többeket köztük hosszú börtönre ítéltek, februárban hármukat, Nazli Ilicakot, Ahmet és Mehmet Altant ényleges életfogytiglani börtönre
  • Törökország tartja rács mögött a világon a legtöbb újságírót, több mint 120 újságírót tartanak fogva
  • a kormánynak nem tetsző újságokat, tévéket és rádiókat zártak be
  • több száz embert vettek őrizetbe, mert tiltakoztak a szíriai Afrin török megszállása ellen
  • egyetemistákat vettek őrizetbe és indítottak ellenük eljárást, mert "megsértették az elnököt
  • jogvédőket, köztük az Amnesty elnökét és igazgatóját zárták hosszú hónapokra börtönbe "terrorizmus vádjával", az eljárások még nem értek véget
  • több mint 1300 civil szervezetet zárattak be, köztük olyanokat, amelyek jogsértések áldozatainak nyújtottak közvetlen segítséget
  • menekülteket toloncoltak vissza a háborús Szíriába