Orbán Sztambulra figyel, Erdogan a szeretetre

Publikálás dátuma
2018.10.08. 17:28

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Szereti, hogy minálunk szeretik a török derviseket; a magyar hadsereget a törökök segítenek kigyúrni; Törökország jó ország, mert befogadó ország - a török elnök és a magyar kormányfő együtt állt a sajtó elé.
Nemcsak a közös NATO-tagság miatt fontos Erdogan elnök látogatása, hanem azért is, mert a magyar külpolitikának három fővárosra kell figyelnie, Sztambulra (ezt ma Orbán szerint Ankarának hívják), Moszkvára és Berlinre, bókolt a közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor a török államfőnek. Így a miniszterelnök szerint kívánatos, hogy Ankarával kiegyensúlyozott legyen a viszony – ami a tiszteleten alapul, sőt a magyarok többet és mélyebben éreznek, hiszen Törökország stabilitása garantálja hazánk biztonságát (értsd: ez a fal, ami megtartja a migrációs áradatot). Aztán Orbán hirtelen meglepőt mondott, befogadó országként magasztalta Erdogan földjét, míg itthon folyton arról beszél: befogadó országgá válni baj és szégyen. Törökország nehezebb területen terül el, mint Magyarország – mondta Orbán. A kijelentés megfejtése az, hogy nagyobb a terrorfenyegetettség. Ebben Magyarország nem is tud segíteni, de hadi ügyekben együttműködne, persze leginkább vásárlóként. A magyar honvédségre ugyanis, állapította meg Orbán, gyalázatosan keveset költöttek, de most vége a spórolásnak, úgyhogy hazánk arra kéri Törökországot, segítsen sereg kigyúrásában, úgyhogy startol egy magyar-török katonai együttműködés. De a civil szférában is összekapaszkodnak. Az Eximbank nyitott egy 420 millió dolláros hitelkeretet, ez finanszírozhatja a törökországi terjeszkedést, például energetikai, vízügyi vállalkozásokban. Erdogan megerősítette, hogy arról beszéltek, amit Orbán említett, majd megköszönte a személye felé áradó szeretet – ami nem egyedülálló. Hiszen a 16 században Magyarországra vándorló dervis türbéje (Gül babáé), a mai napig áll, és ahol magasodik azt még mindig Rózsadombnak hívják a magyarok. (Ráadásul Erdogan szerint nem csak a múlt köt össze, a 2016-os puccszerűség után Magyarország elsőként nyilvánította ki az uniós államok közül együttérzését és szolidaritását.) 

Mérhető a török vállalkozások súlya

Tavaly több mint kétszeresére, 56-ra nőtt a Magyarországon alapított, török hátterű vállalkozások száma – derül ki a céginformációval foglalkozó Opten tegnapra időzített jelentéséből. Az idei, első háromnegyedévi 53 időarányosan további emelkedést mutat. Jelenleg 298 török érdekeltségű vállalkozás működik nálunk. Tekintettel arra, hogy ezek harmada az elmúlt másfél év során jött létre, arányaiban gyors növekedés látszik. Bár számuk Törökország méretéhez viszonyítva még mindig meglehetős csekély, a hazai gazdaságban betöltött súlyuk már most is mérhető. 2017 során 1533 főt foglalkoztattak, ami 12 százalékos növekedés, összesített árbevételük pedig 85 milliárd forintra rúgott, ami 60 százalékos ugrás. Igaz, a 2,3 milliárd forintos közös adózott eredmény ötödével visszaesett. Az ágazatok közül a legkedveltebb a kereskedelem, de átlagon felül foglalkoznak élőállat-, ruházati- és textil-nagykereskedelemmel. Emellett szép számmal akadnak köztük vendéglátósok és üzletviteli tanácsadók is. 

De a magyarokat és a törököket nem csak a kultúra köti össze, hanem gazdasági kapcsolatok sokasága is. Ezek egyik megvalósulási formája, hogy a török légitársaság Magyarországról egy átszállás nélküli mumbay-i járatot indít. Általánosságban pedig a török államfő azt szeretné, ha a két ország közötti kereskedelem összértéke mintegy 5 milliárd dollárra (mintegy 1350 milliárd forint) rúgna.

Amit az EU csinál, nem okos

Ha valóban a világpolitika jelentős szereplőjévé akarunk válni, akkor meg kell találnunk a hangot Törökországgal - kezdte Orbán , és a "királyi többesből" úgy tűnt, Magyarországról beszél. Ám hamar kiderül, hogy az Európai közösség nevében használja a többest: amit most csinálunk őszintétlen, és méltatlan, és messze van attól, amit okosnak neveznek - Európának ki kell találnia, hogy mit akar (azaz nem húzni a végtelenségig a tárgyalásokat).

Szerző
Frissítve: 2018.10.08. 19:54

Erdogan szeretne szembenézni Zrínyivel

Publikálás dátuma
2018.10.08. 17:00

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Ömlik a pénz oda, ahol a legendás Szulejmán és a "törökevő" hadvezér nézett egymással farkasszemet.
Egyszer már két évvel ezelőtt is úgy volt, hogy Recep Tayyip Erdogan Magyarországra látogat, s felkeresi az éppen akkor Zrínyi Miklós hősies kitörésének 450. évfordulóját ünneplő Szigetvárt. A vizit méltó megkoronázása lett volna a Zrínyi Miklós - Szigetvár 1556 emlékévnek, melyre a kormány 500 millió forintot adott. A település a törököknek is fontos, hiszen az oszmánkori történelmi emlékek felújítására Ankara is nagy hangsúlyt fektet, bár az olyan szigetvári ötletek, mint a minaretek újraépítése és a dzsámi felújítása, inkább csak botrányokat kavartak. A puccskísérlet miatt Erdogan végül lemondta a látogatást, ám Szigetvárba azóta is ömlik a pénz. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az emlékév óta is több százmillió forintot szántak Zrínyi Miklós emlékezetének ápolására. A szigetvári Páduai Szent Antal-templom felújítására 192 millió, kutatási programokra és kiadványokra 65,9 millió ment idén, az egyelőre csak tervezett emlékmúzeumra 150 milliót szánnának, a Szigetvári-vár uniós forrásból 889 milliót kapott.
„Biztosan szeretne ellátogatni Szigetvárra Erdogan, ám kérdés, hogy az út belefér-e sűrű programjába. A szándék megvan, a kérdés inkább logisztikai” – mondta el lapunk érdeklődésére Hóvári János, a két évvel ezelőtti Zrínyi Miklós-Szigetvár 1556 emlékév elnöke. A történész nem értett egyet azokkal a bírálatokkal, melyek szerint Zrínyi Miklós emlékezetének ápolása túl sokba kerülne, úgy vélte, Szigetvár és a hős nemzeti emlékezetkultúránk fontos része, amely csak most kerül méltó helyére. Ráadásul, mint rámutatott, a fejlesztésekből a város is rengeteget profitál, a 2016-os emlékév áttörést hozott a településnek: a várat például két évvel ezelőtt alig 16 ezren látogatták, míg ez a szám idén már elérheti az 50 ezret. A volt izraeli, kuvaiti, majd törökországi nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy Szigetvár nem csak a magyar turisták körében népszerű, de a horvát szlavóniai iskolák is rendszeresen szerveznek ide tanulmányutakat, a Szulejmán-emlékhelynél pedig a törökök gyakori vendégek. „A gond már inkább az, hogy a városban nincs elég szálloda és vendéglátóhely” - tette hozzá.
Ha pedig már Szulejmán: Hóvári Jánostól azt is megtudtuk, hogy a török szultán sírhelyének feltárása is befejeződött lényegében, hamarosan a tudományos munka végére érnek, amit könyv formájában is publikálnak majd. A különböző szigetvári fejlesztések költségei kapcsán arra figyelmeztetett, hogy külön kell választani az egyes projekteket, például az emlékévet, a vár felújítását, vagy az ásatásokat. Elmondása szerint a hírekben megjelent török támogatás az utóbbira, tehát Szulejmán türbéjének feltárására érkezett a kezdetekben, de alapvetően a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Tudományegyetem fedezi a nagyszabású munkát, amelyet egy kormányhatározat biztosította forrás is kiegészített. 
Szerző

A jövőben nem Orbán Gáspár és két társa irányítja a Felházat, ami nem vész el, de átalakul

Publikálás dátuma
2018.10.08. 16:49

Fotó: Facebook/Felház
Betöltötte küldetésének kezdeti szakaszát, a Felház ebben a formájában a közeljövőben megszűnik – nyilatkozta Ember Illés, a felekezetközi keresztény mozgalom egyik vezetője a Népszavának. Egyelőre az is kérdés, hogy az elnevezés megmarad-e.
A mozgalom „Felház: A kezdet vége” címmel adott ki közleményt a hétvégén, amit Ember Illés, valamint a másik két alapító-vezető, Orbán Gáspár (a kormányfő fia) és Prekopa Donát írt alá. Ebben adták hírül, hogy az idei, 2018 őszi szemeszter az utolsó a Felház működésében, a záróalkalmat ezt követően, jövő év márciusában tartják. Ember Illés lapunknak elmondta: három és fél évvel ezelőtt, amikor megalapították a Felházat, eleve nem gondolták, hogy mozgalmuk örök időre szólna. Sporthasonlattal élve: „ez sprint, nem pedig hosszútávfutás”. A névre „sem akarnak ráülni”. Ha a Felház elnevezés fennmarad, akkor „magától marad fenn, ha eltűnik, akkor a „dolgok természetes rendje szerint enyészik el”. Ugyanakkor lehet, hogy „az egyes kifutó missziók nevében szerepelni fog a Felház név, vagy akár az említett lazán kapcsolódó mozgalmiság egészét fogja jelölni. Ezt még nem látjuk pontosan”. Az átalakulás lényege, hogy felszámolják azt a centrális irányítású szervezeti formát, ami eddig jellemezte a Felházat – folytatta Ember Illés, hozzátéve, hogy a három főből álló vezetőség is megszűnik. Arra biztatják azokat a csoportokat és közösségeket, amelyek a Felház inspirációjára jöttek létre, hogy saját maguk szervezzenek eseményeket, programokat. Szó nincs tehát arról – hangsúlyozta kérdésünkre –, hogy a Felház önálló egyházzá alakulna. A hétvégi közlemény talányos mondattal zárul: „Örömmel és izgatottan tekintünk a jövőbe, hiszen ez csak a kezdet volt, a legjobb rész még hátra van!” Ember Illés elmondása szerint a „legjobb rész” kifejezés arra utal: hisznek abban, hogy Jézus Krisztus királyságot épít a világban. Reményeik szerint a Felház is hozzájárult az isteni királyság kiteljesedéséhez.
Szerző
Témák
Orbán Gáspár