felsőoktatás;Budapesti Corvinus Egyetem;Palkovics László;

Így reparálja a kabinet az oktatást: tandíjmentesség helyett tandíjemelés

Az egyetemi tandíjak emelkedésére kell számítani, ha a kormány valóban az egész felsőoktatásra kiterjeszti a Corvinus-modellt. Az oktatási kormányzat már 2016-ban készült erre.

Úgy tűnik, ellenzékben csak a szavak szintjén volt a tandíjmentes felsőoktatás élharcosa Orbán Viktor és a Fidesz, ma már ugyanis azt szeretnék, hogy minél több fiatal saját zsebből (vagy diákhitelből) finanszírozza egyetemi tanulmányait. Legalábbis oktatási szakértők szerint ez az irány körvonalazódik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) átalakítása körül.  Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy a BCE 2020-tól már egyáltalán nem tervez állami ösztöndíjas helyeket hirdetni, ennek pedig az az egyik oka, hogy jövő nyáron egy állami alapítású közhasznú alapítvány veszi át az egyetem működtetését. Létrehoznak ugyan egy, az államihoz hasonló Corvinus-ösztöndíjat, de a cél az - mint arról Pavlik Lívia, a Corvinus kancellárja egy múlt heti dolgozói értekezleten beszámolt -, hogy 2030-ra 60 százalék legyen a fizetős hallgatók aránya, mert ezáltal több bevételhez juthat az egyetem. Jelenleg az ösztöndíjas hallgatók vannak ennyien.

Palkovics László innovációs miniszter (korábbi oktatási államtitkár) pedig arról beszélt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának hétvégi közgyűlésén: a Corvinus új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra ki kell terjeszteni. Bódis József oktatási államtitkár a kijelentést úgy finomította: "meg kell adni a lehetőséget" a többi felsőoktatási intézménynek is, hogy alapítványi formában működhessenek. Ez ugyanis sokkal szabadabb, rugalmasabb működést tesz lehetővé Palkovics szerint, mint a jelenlegi, mereven szabályozott minisztériumi fenntartás. 

- Nem az új fenntartói elképzelés az aggályos, hanem az, ahogyan a megvalósítást tervezik - nyilatkozta lapunknak Máté András egyetemi docens, az Oktatói Hálózat egyik alapítója. Mint mondta, ha a kormány valóban az egész felsőoktatásra kiterjeszti a Corvinus-modellt és az alapítványoknak maguknak kell finanszírozniuk az ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, akkor a tandíjak emelkedésére és a költségtérítéses hallgatók számának csökkenésére kell számítani. Az ATV-ben Polónyi István oktatáskutató is arról beszélt: ebben a modellben a hallgatók harmada kiszorulhat a felsőoktatásból. 

Máté András szerint azonban nem megvalósítható, hogy az egész felsőoktatás így működjön. Szerinte lesz még néhány egyetem, amelyek átállhatnak a közhasznú alapítványi működésre, de minden egyes intézményre nem lehet kiterjeszteni. Lapunkkal a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemrég azt közölte: ők kifejezetten örülnének, ha ők is "alternatív működési formákat" alkalmazhatnának. 

A tervek egyébként nem újak, már a Palkovics László által kidolgozott 2016-os felsőoktatási stratégiában is arról lehetett olvasni: "érdemes újradefiniálni a felsőoktatás üzleti viszonyait, és rendezni az állami és intézményi felelősségi köröket", az intézményeknél pedig "meg kell teremteni a nem kizárólagosan közösségi forrásokon alapuló működés képességét és feltételrendszerét". Az anyagban egyébként Palkovics is elismeri, hogy "a teljes oktatási rendszer finanszírozását nyilván nem lehet piaci alapokra helyezni", de az egyetemeknek több lábon kell állniuk, mert ma túl nagy az állami támogatástól való függés, ami Palkovics szerint instabilitáshoz vezethet. 

Fáklyás felvonulás a CorvinusértFáklyás felvonulást szervez kedd estére a Lehet más a jövő a Budapesti Corvinus Egyetem elé. Ezzel tiltakoznak az állami férőhelyek megszüntetése ellen. A gyülekező az egyetem 'C' épülete előtt lesz este hét óráig, ezt követően indul a felvonulás az intézmény 'E' épülete elé.