Így reparálja a kabinet az oktatást: tandíjmentesség helyett tandíjemelés

Publikálás dátuma
2018.10.09. 06:27
FOTÓ: Népszava
Az egyetemi tandíjak emelkedésére kell számítani, ha a kormány valóban az egész felsőoktatásra kiterjeszti a Corvinus-modellt. Az oktatási kormányzat már 2016-ban készült erre.
Úgy tűnik, ellenzékben csak a szavak szintjén volt a tandíjmentes felsőoktatás élharcosa Orbán Viktor és a Fidesz, ma már ugyanis azt szeretnék, hogy minél több fiatal saját zsebből (vagy diákhitelből) finanszírozza egyetemi tanulmányait. Legalábbis oktatási szakértők szerint ez az irány körvonalazódik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) átalakítása körül.  Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy a BCE 2020-tól már egyáltalán nem tervez állami ösztöndíjas helyeket hirdetni, ennek pedig az az egyik oka, hogy jövő nyáron egy állami alapítású közhasznú alapítvány veszi át az egyetem működtetését. Létrehoznak ugyan egy, az államihoz hasonló Corvinus-ösztöndíjat, de a cél az - mint arról Pavlik Lívia, a Corvinus kancellárja egy múlt heti dolgozói értekezleten beszámolt -, hogy 2030-ra 60 százalék legyen a fizetős hallgatók aránya, mert ezáltal több bevételhez juthat az egyetem. Jelenleg az ösztöndíjas hallgatók vannak ennyien. Palkovics László innovációs miniszter (korábbi oktatási államtitkár) pedig arról beszélt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának hétvégi közgyűlésén: a Corvinus új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra ki kell terjeszteni. Bódis József oktatási államtitkár a kijelentést úgy finomította: "meg kell adni a lehetőséget" a többi felsőoktatási intézménynek is, hogy alapítványi formában működhessenek. Ez ugyanis sokkal szabadabb, rugalmasabb működést tesz lehetővé Palkovics szerint, mint a jelenlegi, mereven szabályozott minisztériumi fenntartás.  - Nem az új fenntartói elképzelés az aggályos, hanem az, ahogyan a megvalósítást tervezik - nyilatkozta lapunknak Máté András egyetemi docens, az Oktatói Hálózat egyik alapítója. Mint mondta, ha a kormány valóban az egész felsőoktatásra kiterjeszti a Corvinus-modellt és az alapítványoknak maguknak kell finanszírozniuk az ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, akkor a tandíjak emelkedésére és a költségtérítéses hallgatók számának csökkenésére kell számítani. Az ATV-ben Polónyi István oktatáskutató is arról beszélt: ebben a modellben a hallgatók harmada kiszorulhat a felsőoktatásból.  Máté András szerint azonban nem megvalósítható, hogy az egész felsőoktatás így működjön. Szerinte lesz még néhány egyetem, amelyek átállhatnak a közhasznú alapítványi működésre, de minden egyes intézményre nem lehet kiterjeszteni. Lapunkkal a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemrég azt közölte: ők kifejezetten örülnének, ha ők is "alternatív működési formákat" alkalmazhatnának.  A tervek egyébként nem újak, már a Palkovics László által kidolgozott 2016-os felsőoktatási stratégiában is arról lehetett olvasni: "érdemes újradefiniálni a felsőoktatás üzleti viszonyait, és rendezni az állami és intézményi felelősségi köröket", az intézményeknél pedig "meg kell teremteni a nem kizárólagosan közösségi forrásokon alapuló működés képességét és feltételrendszerét". Az anyagban egyébként Palkovics is elismeri, hogy "a teljes oktatási rendszer finanszírozását nyilván nem lehet piaci alapokra helyezni", de az egyetemeknek több lábon kell állniuk, mert ma túl nagy az állami támogatástól való függés, ami Palkovics szerint instabilitáshoz vezethet. 

Fáklyás felvonulás a Corvinusért

Fáklyás felvonulást szervez kedd estére a Lehet más a jövő a Budapesti Corvinus Egyetem elé. Ezzel tiltakoznak az állami férőhelyek megszüntetése ellen. A gyülekező az egyetem 'C' épülete előtt lesz este hét óráig, ezt követően indul a felvonulás az intézmény 'E' épülete elé.

Szerző

Volner-ügy: paktumot gyanít a Jobbik, Kövérről és Dúró Dóráról pletykálnak

Publikálás dátuma
2018.10.09. 06:00
Dúró Dóra még 2014-ben a parlamentben - Fotó: Németh András Péter
Eldöntött tény, hogy a Jobbik önálló listát indít, Volner János pedig hazudik, amikor mást állít - emellett kardoskodik a Jobbik. És a pártnak összeesküvés-elmélete is van: többek között a házelnökről és a Mi Hazánk Mozgalomról.
Hiába állítja a Mi Hazánk Mozgalomban politizáló Dúró Dóra, hogy a köszönésen kívül semmilyen kapcsolata nincs Kövér Lászlóval, jobbikos berkekben tényként kezelik: a házelnökkel már megszületett az egyezség arról, hogy a Mi Hazánk – eltérően a mostani szabályoktól – frakciót alakíthat a parlamentben. Ennek feltétele, hogy képes legyen legalább öt parlamenti képviselőt felvonultatni. A gond pillanatnyilag éppen ez. A múlt pénteken kizárt Volner Jánossal, valamint az önként távozó Apáti Istvánnal és Fülöp Erikkel is csak négyen vannak, lennének. Bár időnként a Mi Hazánkkal hírbe hozzák Hegedüs Lorántnét, Steinmetz Ádámot és Szávay Istvánt is, a Jobbikban biztosra veszik – több parlamenti politikus legalábbis ezt mondta lapunknak –, hogy mások távozásával már tényleg nem kell kalkulálni. Bár Fülöp Erik a pártból is kilépett, Apáti István és Volner János formailag még a Jobbik alelnöke. Volner ellen etikai eljárás indult, aminek valószínűleg kizárás lesz a vége. Apáti sem számíthat másra. Staudt Gábor, a Jobbik etikai és bizottságának elnöke csak annyit közölt lapunkkal, hogy Volner esetében már megérkezett a testülethez a beadvány. „Igyekszünk nem elhúzni, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb lezáruljon az ügy” – mondta Staudt arra a kérdésünkre, hogy mikor várható döntés. A párt szerint hazudik Volner János, amikor azt állítja, hogy balra tolódik a Jobbik. A valóság ezzel szemben az – áll a hétfő kora délután kiadott közleményben –, hogy a „Jobbik kongresszusa egyhangú támogatottsággal arról döntött, hogy sem az MSZP-vel, sem a DK-val, sem a Momentummal nem képzelhető el semmiféle együttműködés. Hazudik Volner János akkor is, amikor LMP-Jobbik közös EP listát vizionál, mert eldöntött tény, hogy a Jobbik önálló listát állít”. A közelmúltban tartott kongresszuson a küldöttek felállva tapsolva elfogadták A nemzeti ellenállás kiáltványát. De arról, hogy a közleményben foglaltaknak megfelelően a zárt ajtók mögött döntöttek volna más pártokkal való együttműködés elutasításáról, eddig nem esett szó. Mirkóczki Ádám szóvivő kérdésünkre kifejtette: ezt úgy kell érteni, hogy a kongresszuson Bana Tibor alelnök tájékoztatta a jelenlévőket az elnökség döntéséről, ami kizárja az együttműködést az MSZP-vel, a Demokratikus Koalícióval és a Momentum Mozgalommal. A küldöttek részéről – mondta a szóvivő – egyetlen ellenvélemény sem érkezett.
Szerző
Témák
Jobbik
Frissítve: 2018.10.09. 17:22

A hollandul beszélő Jézus, meg az egyszerű emberek - változás előtt az EU

Publikálás dátuma
2018.10.08. 21:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Egy sor politikai eszme, ideológia nincs jelen az európai politikában, amit egyébként a kontinens lakóinak tömege vall magáénak, de ez a májusi európai parlamenti választásokon megváltozik majd – hangzott el egy az Európai Unió jövőjéről rendezett vitafórumon Szlovákiában.
„Európa és mi – párbeszéd a polgárokkal” címmel szervezte meg Komárnóban az Európai Bizottság a fórumot, aminek célja „párbeszéd keretében megvitatni az EU jövőjével kapcsolatos kérdéseket”. Branislav Skripek szlovák EP-képviselő szerint jogos, ha a polgárok úgy érzik, nem hallgatják meg őket az EU vezetői. (Egy helyszíni szavazás szerint a vita egyetemista közönségének 76 százaléka így érzi.) Skripek azt mondta, az emberek nagy része nem érti az Unió működését, ezért gondolhatja azt, hogy nem is figyelnek rá. Zupkó Gábor az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője szerint az európai intézmények hibája, ha a polgárok távolinak érzik maguktól ezeket, miközben azt halljuk, hogy az életünket nagyban befolyásolják ezeknek a testületeknek a döntései. „Mi mindannyian uniós polgárok vagyunk, így mindannyian brüsszeliek is vagyunk egy kicsit, hiszen az általunk megválasztott, Brüsszelben működő intézmények működtetik az Európai Uniót” – mondta. Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint „nem csak a fiatalok, mindenki úgy érzi, Brüsszel elérhetetlen, és ebben igazuk is van”, az uniós integrációs folyamat ugyanis eleve „úgy volt összerakva, hogy a szavazók ne nagyon szóljanak bele abba, amit az Unió elért”, ez eleve egy elit-vezérelt folyamat volt a legelejétől. Az integráció célja ugyanis alapvetően a francia-német konfliktus megelőzése volt, ami ugyan 100 százalékban sikerült, de közben egy „olyan feeling lengi körül az egészet, hogy mi azért jobban tudjuk, mint az egyszerű emberek”. Ráadásul az Európai Bizottság „elképesztően bonyolult dolgokat művel, a költségvetési kérdéseknek még én magam sem érteném meg a kétharmadát”. Ugyanakkor az Európai Bizottság „egyre inkább befelé néz, az információkat egyre jobban az őt közvetlenül körülvevő környezetből szerzi, egy brüsszeli think tank hangja sokkal jobban eljut hozzá, mint mondjuk Vilniusból vagy Bukarestből”. Szerinte a média is felelős, mert a kis nyelveken megjelenő hírekkel a nagy európai sajtóorgánumok nem foglalkoznak. „Ha Jézus újra megjelenne közöttünk és hollandul beszélne, senki nem figyelne rá” – idézett Schöpflin egy holland EP-képviselőt. „Nagyon sok hatalom halmozódott fel Brüsszelben miközben ezek az intézmények nem elszámoltathatók” – mondta. Szerinte eleve abszurd, hogy az EU választott szervezetének, az Európai Parlamentnek nincs joga jogszabályokat kezdeményezni, ezzel csak a Bizottság rendelkezik. Zupkó Gábor azt mondta, Schöpflin György diagnózisával nagyrészt egyet lehet érteni, ezért változtatni kell az európai politikán, különben azt populista erők fogják kisajátítani. Szerinte meg kell nézni, mi lehet az oka, hogy a dánok 69 százaléka úgy érzi, számít a szava az EU-ban, ott ugyanis minden fontos uniós döntés előtt vitát kell folytatni a nemzeti parlamentben is. Branislav Skripek szerint ehhez képest eleve kevés kapcsolat van a szlovák parlament és a brüsszeli európai parlament között, még saját pozsonyi kollégáival is ritkán konzultálnak. Schöpflin György szerint a jelenlegi helyzetet csak uniós szerződésmódosítással lehetne megváltoztatni. Egy újabb szavazás után az is kiderült, a jelen lévők kétharmada úgy gondolja, a migráció a legfontosabb kihívás jelenleg az EU-ban. Zupkó Gábor szerint az Európai Unió akkor tudja ezt jobban kezelni, ha jobban működik, éppen ezért kellene a nemzetközi ügyekben bevezetni a többségi szavazást az egyhangú döntéshozatal mellett, mert így sokkal gyorsabban tudna reagálni az Unió a kihívásokra. Branislav Skripek szerint a migrációs kérdést hiszterizálják, ő maga sok menekülttáborban járt, nem érzi ennyire súlyosnak a helyzetet. Szerinte nem egész két millió bevándorló nem jelentene Európának akkora terhet, hogy ne lehessen ezzel megbirkózni, a második világháború után több mint tíz millióan bolyongtak migránsként Európában. Schöpflin György szerint a jelenlegi parlament – nevezzük őket bárhogyan – nem képviseli azokat az áramlatokat, eszméket, amik jelenleg Európában érvényesülnek. „Európa, bár a legszekulárisabb kontinens, igenis keresztény gyökerekkel rendelkezik, a vallásos értékel élnek, ezt történelemhamisítás lenne eltagadni, másrészt a nemzetek is élnek, létező közösségek, még akkor is, ha a liberális erők ezt el próbálják tagadni” – mondta.