Szkripal-ügy – Katonaorvosként azonosították a második gyanúsítottat

Publikálás dátuma
2018.10.08. 21:29

Fotó: ALEXEY FILIPPOV / SPUTNIK / AFP
A Bellingcat csoport vizsgálatai szerint a férfi valódi neve Alexandr Jevgenyevics Miskin.
Az MTI összefoglalója szerint az orosz katonai hírszerzés (GU) katonaorvosaként azonosította a Szkripal-ügy második gyanúsítottját a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport. Ugyanez az angliai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető civil szervezet azonosította nem egészen két hete a Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett márciusi merényletkísérlet első gyanúsítottját a GU Anatolij Vlagyimirovics Csepiga nevű ezredeseként.
A Bellingcat hétfő este bejelentette, hogy vizsgálatai szerint a második gyanúsított valódi neve Alexandr Jevgenyevics Miskin.

Miskin a szervezet szerint a GU katonaorvosa, aki 1979-ben született, az orosz fegyveres erők elit orvosi akadémiáján szerzett diplomát, majd a katonai hírszerzés szolgálatába állt. A brit hatóságok korábbi beszámolói szerint a két gyanúsított Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov nevekre kiállított útlevelekkel érkezett Nagy-Britanniába, de a Scotland Yard már megnevezésükkel egy időben közölte, hogy ezek álnevek.
Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynököt március 4-én sikertelenül próbálták megölni az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. A brit hatóságok szeptember 5-én Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló lépések történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is. Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást.
Szerző
Témák
Szkripal-ügy
Frissítve: 2018.10.08. 21:59

A megkéselt elnökjelölt kontinensnyi államot tehet szélsőjobbá

Publikálás dátuma
2018.10.08. 20:11

Fotó: Fernando Souza / AFP
A radikális Jair Bolsonaro nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját. A voksok 46,7 százalékát szerezte meg. Október végén tartják a második fordulót.
Minden korábbinál piszkosabb kampány zajlott Brazíliában. Bolsonarót néhány hete megkéselték, így az utóbbi időben egyetlen választási rendezvényen sem tudott fellépni. Jelentősen megugrott a népszerűségi mutatója az ellene végrehajtott merénylet után. Elsősorban a fehér bőrűek jelöltje, aki több elképesztő kijelentést is tett. Nem egy ízben becsmérelte a nőket, s finoman szólva a gyűlöletbeszéd sem állt tőle távol. Nem véletlenül nevezik a brazil Trumpnak. Az 1964-1985 közötti katonai diktatúrát is dicsérettel illette. Hogy mindmáig mennyire közel áll a hadsereghez, jelzi: alelnökjelöltje tábornok. Bolsonaro azonban a piacok jelöltjének is nevezhető, mivel liberálisabb gazdaságpolitikát várnak tőle. A közvélemény-kutatók mintegy 35 százalékot jósoltak Bolsonarónak, vasárnapi eredménye azonban minden várakozást felülmúlt. Bolsonaro hadat üzent a korrupciónak, népszerűségét részint ennek köszönheti. Választási ígéretei között szerepel a bérekre kirótt járulékok csökkentése. Azt is közölte, amennyiben Brazília államfőjévé választják, egy sor állami vállalatot privatizál, vagy zárat be. A gyárak tulajdonosairól le akarja venni „az állami nyomást”. Minisztereinek számát 15-ben maximálná. Bolsonarót hívei az első eredmények közlése után elnökként köszöntötték. A szélsőjobboldali jelölt számára csak előnyei voltak annak, hogy a kampányban nem tudott közvetlenül részt venni. A legnagyobb televíziós hálózat, a TV Globo által csütörtökre szervezett televíziós vitán sem jelent meg orvosai tanácsára, a jelenlévő jelöltek csak őt támadták. Váratlanul jó eredményében szerepet játszhatott az is, hogy sokan ekkor álltak mellé afféle szolidaritásból. A vita idején a TV Record interjút sugárzott vele. Politikai ellenfelei ezt megpróbálták megakadályozni, de nem jártak sikerrel. A televíziós csatorna tulajdonosa Edir Macedo, az úgynevezett univerzális egyház alapítója. Ez az egyik evangéliumi egyház a sok közül. Macedo nyíltan Bolsonaro támogatására szólított fel, ami szintén sokat nyomhatott a latban. Az országban 50 millióra tehető az evangéliumi keresztények száma, az eltelt évtizedekben igen sokan fordultak el a katolikus egyháztól, s léptek be valamelyik protestáns gyökerű kisegyházba. Manapság a 130 milliós lakosság 64,6 százaléka vallja magát katolikusnak, ami 30 év alatt mintegy 30 százalékos visszaesésnek felel meg. Szakértők szerint a nők által vele szemben szervezett tüntetések sem ártottak megítélésének. Olyannyira, hogy igen sok nő voksolt rá. Mindemellett az ellenzék nem tudott igazán hatékonyan fellépni Bolsonaróval szemben. Ráadásul a konzervatív választók céltudatosan voksoltak: látták, hogy más jobboldali jelöltnek semmi esélye sem lenne, így már az első körben a szélsőjobboldali politikus neve mellé tették az ikszet. Bolsonaro nagy fölénye rossz hír a munkáspárti jelölt, Fernando Haddad számára. A politikus ennél szorosabb eredményben bízott. Haddad azért vett részt a voksoláson, mert a börtönbüntetését töltő volt államfő, Luis Inacio Lula da Silvát bíróság tiltotta el az indulástól, így őt kérte fel maga helyett. A sao paulói polgármester Haddadot elsősorban az ország északkeleti részén élő szegények támogatják. Komoly hátrányt jelent számára, hogy az országban tekintélyét vesztett Munkáspárt színeiben indult. Bolsonaro a voksolást követő első megnyilatkozásában magabiztosan kijelentette: már az első fordulóban győzött volna, ha nem merültek volna fel problémák a választási gépekkel. Csalást azonban nem emlegetett. Haddad ugyanakkor figyelmeztetett arra, veszélybe került a brazil demokrácia, s egységre szólított fel. A második fordulót október 28-án rendezik meg. Lehet-e egyáltalán esélye a Bolsonaróval szemben Haddadnak? A libanoni gyökerekkel rendelkező politikus egyedül abban bízhat, hogy azok a „csendes választók”, akik nem szívesen nyilatkoznak jelöltjükről, végül őt támogatják. Hátránya azonban így is tetemesnek tűnik.
Frissítve: 2018.10.08. 20:13

Nacionalisták között morzsolódik fel az ország

Publikálás dátuma
2018.10.08. 19:55
A boszniai szerbek szokás szerint saját pártjaikra szavaznak majd FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A balkáni állam etnikai megosztottságát tükrözte a választás, a hercegovinai horvátok azonban súlyos vereséget szenvedtek.
A vasárnapi voksolás azt jelzi, a daytoni egyezmény aláírása után mintegy 23 évvel sem sikerült multikulturális országot létrehozni, az itt élők ugyanúgy gondolkodnak, mint az 1992-1995 közötti háború idején, s ellenfélnek tekintik a másik nemzetiségűeket. Az ország legnagyobb baját a korrupció okozza. A teljes boszniai politikai rendszer erre épül, entitástól függetlenül. A pártok és politikusok saját érdekeik érvényre juttatását tartják szem előtt, a polgáriké háttérbe szorulnak.
A boszniai szerb nacionalista, Milorad Dodik lesz a szerb entitás részéről a háromtagú elnökség tagja. Ez meglehetősen rossz hír a nemzetközi közösségek számára, hiszen a politikus a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadásáért száll síkra. Dodik a szavazatok 55 százalékát szerezte meg a választási bizottság adatai szerint. Dodik már 2006 óta áll a Republika Srpska élén. Nem egyszer nevezte a múltban bukott államnak Bosznia-Hercegovinát, ezért népszavazást akar tartani a szerb entitás elszakadásáról. Egy referendumot már rendezett, még 2016 szeptemberében, amikor egy szerb ünnepről voksoltak.
Dodikot a szerbek nagy része sem tartja makulátlan politikusnak, amit az is jelez, pénteken Banja Lukában mintegy 20 ezren vonultak az utcára, hogy nagyobb jogállamiságot, átlátható igazságszolgáltatást, és rendőrséget követeljenek. Néhány hónapja alakult egy emberi jogi csoport „Igazságot Davidnak” néven. A diák David Dragicevic márciusban vesztette életét, felettébb rejtélyes körülmények között. A hatóságok azt sugallták, kábítószer végzett vele, kiderült azonban, hogy ebből egy szó sem igaz. Annyi bizonyos, hogy a hatóságok valamit el akartak hallgatni. Az sem volt világos, hol tartózkodott az utolsó napokban, édesapja szerint a rendőrségnek is szerepe volt a gyilkosságban. David mindenesetre az ellenállás vezéralakjává vált. Dodik korábban mérsékelt politikusnak számított, felismerte azonban azt, hogy a nacionalizmus szítása manapság is igencsak kifizetődő Boszniában, hiszen továbbra sem gyógyultak be a háború által okozott sebek. Dodik mind szorosabbra akarta vonni a szerb köztársaság és Oroszország viszonyát, többször járt vendégségben Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Ám igen jó a viszonya a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, Heinz-Christian Strachéval is. Utóbbi röviddel a választás előtt vendégül is látta Bécsben. Dodik barátai közé tartozik Donald Trump elnök korábbi főstratégája, Steven Bannon is, aki populista szövetséget akar létrehozni Európában a jövő májusi európai parlamenti választás előtt. A Transparency International a minap feljelentést tett Dodik ellen. A nyugdíjasoknak ugyanis bónuszt ígértek abban az esetben, ha elmennek szavazni. Ha távolmaradnak, akkor megvonják tőlük a rendkívüli támogatást. Az öregségi járulékból élők fontos szerepet töltenek be a társadalomban, gyakran ők tartják el az egész családot, hiszen ők legalább biztos, állandó jövedelemmel rendelkeznek. 
91-en helyen
áll Bosznia-Hercegovina a korrupciós listán

Dodik tehát a háromtagú elnökség tagja lett, a legfelsőbb pozícióból próbálja tönkretenni az államot. Óriási meglepetés született azonban a horvát részen: nem a nacionalista Dragan Covicot, a HDZ BiH elnökét választották be az elnökségbe, hanem a mérsékelt Zeljko Komsicot. Covic nem nyugszik bele egykönnyen a vereségbe. Elismerte ugyan, hogy kevesebb szavazatot szerzett ellenfelénél, ám egy „sosem látott válságot” vizionált. Még a választás előtt azt közölte, veresége esetén megbénítják a politikai rendszert. Vagyis lényegében ugyanazt tervezi, mint Dodik. Nem túl jó kilátások Bosznia-Hercegovina jövője szempontjából. Covic azzal érvel, hogy bár szinte minden horvát rá adta a voksát, a bosnyákok szavazataival sikerült kicsikarni Komsic győzelmét. „Nem választhattok a horvátok helyett elnököt” – fenyegette meg a bosnyák nemzetiséget Covic. Komsic egy polgári, multikulturális Boszniáért lép fel, szemben Coviccal, aki felvetette, hogy a horvátoknak is önálló entitást kell kapniuk. A háromtagú elnökség harmadik, bosnyák nemzetiségű tagja az a Sefik Dzaferovic lesz, aki eddig is betöltötte ezt a tisztséget. Ő szintén nacionalista, aki csak a bosnyákok érdekeit képviseli. A balkáni ország politikai rendszere meglehetősen összetett, hiszen az egyes kantonok is nagyfokú önrendelkezést mondhatnak magukénak, ennek azonban az a következménye, hogy a politikai rendszer fenntartása a bevételek nagy részét elviszi a koldusszegény országban. Bosznia-Hercegovina a bosnyák-horvát, illetve a szerb entitásból tevődik össze. Az ország élén a háromtagú elnökség áll, amely elsősorban a kül- és a biztonságpolitikáért felel. Az entitások ugyanakkor gazdaságpolitikai, a biztonságot, illetve az oktatást érintő kérdésekben hozhatnak saját döntéseket. A 3,5 milliós országban a lakosság mintegy fele muzulmán, harminc százaléka szerb. A horvát nemzetiség 15 százalékot tesz ki.

A politikára megy el az állami bevétel

A világ 180 országából Bosznia-Hercegovina a Transparency International korrupciós listáján a nem éppen előkelő 91. helyet foglalja el. Ám a politikusok mintha ügyet sem vetnének ezekre a siralmas adatokra. A 3,6 milliós országban a két, tehát a bosnyák-horvát és a szerb entitás 10 kantonjában összesen 155 miniszter szolgál. Az ország bevételeinek 64 százaléka (!) csak az államapparátus fenntartását emészti fel. Az infrastruktúra fejlesztésére nem marad pénz. Az emberek négy éve, februárban tömegesen vonultak az utcákra, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. Nem nemzetiségi alapú megmozdulásokról volt szó, hanem - amint a helyi médiumok fogalmaztak - éhséglázadásról. Akkor sokan panaszkodtak arra: nem képesek gondoskodni családjukról, gyermekeiknek nem tudják biztosítani a mindennapi betevőt.

Frissítve: 2018.10.08. 19:57