Itt a fűtési szezon, csak győzzünk kiigazodni a kéményseprés szabályain

Publikálás dátuma
2018.10.10 10:40

Fotó: FŐKÉTÜSZ/
A családi házak körében a kötelező kéményvizsgálat eltörlése ellenére se csökkent a sikeres ellenőrzések száma.
Szeptemberig az idén ellenőrizendő 650 ezer fővárosi kémény 70 százalékát már megvizsgálta a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft. – közölte keddi tájékoztatóján Kovács Balázs, a Budapest tulajdonában álló társaság ügyvezetője. A fennmaradó körülbelül 350 ezerhez gázkészülék csatlakozik. Ez esetben a 2016-os könnyítések nyomán az évenként kötelező vizsgálatot kettőre nyújtották, így ezek jövőre kerülnek sorra. Kovács Balázs nem rejtette véka alá, hogy szakmailag ennél sűrűbb kiszállást tartanának indokoltnak. A kémények állapota egyre javul: ezer közül átlag kettőnél állapítanak meg közvetlen életveszélyt. A szerencsére egyre elterjedtebb szén-monoxid-érzékelőknek hála napi 4-5 alkalommal fut be ennek kapcsán megalapozott panasz. Ez az alapos átszellőztetés után egyedi gázszerelői, kéményseprői és esetleg más beavatkozást is szükségessé tesz. A kéményseprők és a lakástulajdonosok a két éves rezsicsökkentés óta egyaránt elveszni látszanak a változó, ész-érvekkel kevéssé védhető jogszabályok dzsungelében. Eszerint a kéményellenőrzés olyan magántulajdonú lakások számára ingyenes, ahol nem működik semmilyen szervezet, tehát cég, állam-önkormányzat, alapítvány, egyesület, egyház vagy bármi más. Ez év eleje óta az ilyen típusú családi házak esetében viszont már nem kötelező az ellenőrzés. Ha az ingatlan nem magántulajdonú, avagy bármely szervezet székhelye, telephelye, fióktelepe, akkor az ellenőrzés kötelező, de térítésköteles. Ilyenkor családi ház esetén mintegy 2 ezer forint kiszállási díjat is kell fizetni, amit társasház esetén nem számítanak fel (az önkormányzati bérlakások után is a helyhatóság fizet). E felosztás se feltétlenül követi a logikát. Számos olyan több lakásos épület ismert például, amely nem minősítette magát társasháznak vagy lakásszövetkezetnek. Itt így „családi házként” nem kötelező a kiszállás. Az ilyen épület ugyanakkor gépészetileg, a veszélyforrások jellegét illetően leginkább a társasházakra hasonlít. Változatlanul gond, hogy a kötelezett társasházi lakások 17 százalékába nem jutnak be a kéményseprők a két, általuk megadott időpont egyikében sem. Ilyenkor a problémát már a katasztrófavédelem veszi át. Egy hónapon belül közel ezer forint fejében kötelező újabb kiszállást rendelni. Azt követően viszont az ellenőrzés már 4-5 ezer forintba kerül és ilyenkor már több tízezer forintos bírsággal is számolni kell. Családi házak esetén ugyan szintén „ajánlanak” nem kötelező jellegű időpontot, ám itt biztosítanak lehetőséget egyedi időpont egyeztetésére is. A különbségtétel oka, hogy a fővárosban a 140 ezer családi otthon aránya kisebb a 80 ezer társasház 480 ezer lakásához képest. Utóbbiak esetében az egyedi időpontegyeztetést csak a jelenlegi, körülbelül 200 fős dolgozói létszám kétszeresével tudnák megoldani – érvelt Kovács Balázs. Mindezek nyomán az ügyvezető sajátos társadalomlélektani jelenségként hívta fel a figyelmet arra, hogy a családi házak körében a kötelező jelleg eltörlése ellenére se csökkent a sikeres ellenőrzések aránya: a sikertelenség itt is körülbelül 17 százalékra tehető. Ez esetben ugyanis a lakók kifejezetten igénylik a kiszállást. A kémények felújítására sokkal inkább önkormányzati, semmint állami támogatások vehetőek igénybe. A kéményállomány minőségi javulása és az ellenőrzések fenntartása nyomán tapasztalataik szerint csökken a halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezések száma. Így az idei őszi szezonban területükön nem történt tragédia.

Közpénzből "ingyenes"

A kéményseprés szempontjából a főváros, illetve Fejér és Vas megye immáron kivételnek számít: a 2016-os törvényi változások nyomán ugyanis az ország legnagyobb részén a helyi kéményseprő-szolgáltatótól az ingyenessé vált tevékenységet a katasztrófavédelem vette át. Az ágazat cégeire komoly nyomást gyakorló jogszabályok szerint a lejáró szolgáltatási szerződés után a terület ellátását már csak a katasztrófavédelem veheti át. Ennek nyomán a Főkétüsz életben tartásához tavaly körülbelül 2,1 milliárd forint önkormányzati támogatásra volt szükség. Ezen felül közel félmilliárd forintot kaptak a Belügyminisztériumtól úgymond az ingyenesen elvégzett ellenőrzések fejében és körülbelül ugyanekkora összeghez jutottak térítéses szolgáltatásokból. A társaság így nullszaldós.

Fővárosi kéménytípusok (ezer darab)

gáztüzelésű 450 tartalék 400 gyűjtőkémény 80 szilárd tüzelésű 65 Forrás: Főkétüsz 

2018.10.10 10:40

Növekszik a hulladékkeret, azonban az ártalmatlanítására szánt pénz elillan a büdzsében

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:30
VÁLSÁGJELEK - Nincs, aki átvegye a leválogatott hulladékot
Fotó: Air Images/
Emelik a termékdíjköteles cikkek begyűjtésének támogatási keretét, ám az ártalmatlanítására fordítandó összegek eltűnnek a költségvetésben.
További hárommilliárddal 17,65 milliárd forintra bővíti a kormány a termékdíj-köteles cikkek gyűjtéséhez és kezeléséhez biztosított jövő évi támogatási keretet – derül ki a szombati Magyar Közlönyből. (A határozat címe szerint a kabinet az összeget a hulladékok fejlesztéséhez is biztosítaná, ám ez bizonyára csak egy nyelvhelyességi baki.) Magyarországon több környezetszennyező árucikk gyártása termékdíj-köteles. Ide tartozik például a gumiabroncs, az akkumulátor, a nejlonzacskó, irodai és reklámhordozó-papírok, illetve kőolajtermékek és elektronikai berendezések. Kétségtelen: a kormány a jövő évi tervek alapján eredendően is jelentősen emelni készült az elhasznált termékek begyűjtési és feldolgozási támogatását. A korábbi évek során ugyanis az erre szolgáló keret hullámzóan bár, de egyre csökkent. A 2012-es több mint 15 milliárd után 2014-re már csak kevesebb mint 10 milliárdot biztosítottak e célra. Némi emelkedést követően a keretet tavaly és idén egyaránt 11,65 milliárd forintban húzták meg. A mostani, ehhez képest nagyarányúnak látszó emelés mégis csak látszólagos siker. Egy szakértő lapunkat arra figyelmeztette: a termékdíjakból az államnak évente közel százmilliárdos bevétele származik. Eme, elvileg e cikkek ártalmatlanítására fordítandó összeg azonban ma eltűnik a költségvetésben. A tényleges bevételnek így még a keretemeléssel együtt is csupán rendkívül szerény hányadát forgatja vissza az eredeti célnak megfelelően a feldolgozásba az Orbán-kormány. Erre utal, hogy a kabinet - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása szerint - azért vetette el saját szaktárcája javaslatát a nejlonzacskók - későbbi betiltásukat megelőző - jelentős termékdíj-emeléséről, mert az EU ezt még nem tette kötelezővé. A hulladékágazat egészéhez hasonlóan e terület is mélyreható válságjeleket mutat. Szakértőnk úgy látja: mára szinte teljesen megszűntek a fejlesztések. Működő piac helyett immár ezt is monopolisztikus helyzetű, kormányközeli vállalkozók uralják. Pedig a használt gumiabroncsnak komoly piacot jelenthet például az őrleményéből készült, a véletlenül ráhajtó autót kevésbé megdobó útpadka, vagy épp az aktívszéngyártás. A magyar hulladékpiac működésképtelenségéről ugyanakkor mindenki meggyőződhet a lerakókban tornyosuló, láthatólag leválogatott gumiabroncs, petpalack-, alumíniumhulladék-, üveg- vagy épp papírhegyek láttán: ezeket nincs, aki átvegye. Mindezek nyomán forrásunk nem számít arra, hogy a most megítélt többletösszeg érdemben javít a feldolgozás hatékonyságán: azzal talán ismét csak egy kormányközeli vállalkozó helyzetén javítanának - véli. Ehhez kapcsolódik, hogy mint szombaton közöltük, az ágazat állami kivéreztetése miatt, biztos bevétel híján egyre több hazai szelektívhulladék-feldolgozó is tevékenysége felfüggesztését fontolgatja. A helyzetet jellemzi, hogy a belföldön keletkező szemét helyett több üzem külföldről hozat be olcsóbbat. Mint arról korábban beszámoltunk, a bevételek központosítása nyomán összeomlás szélén áll a hazai lakosságihulladék-begyűjtés is. Ennek csalhatatlan jeleként Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a tevékenységet ma már a katasztrófavédelem végzi. Miközben a kormány október végén csak ez évre 26,4 milliárdos póttámogatást ítélt meg e tevékenységre, szavaik tanúsága szerint alapvetően elégedettek a hazai hulladékhelyzettel.

Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása (millió forint)

2012 - 15 180 2013 - 12 747,2 2014 -   9 747,2 2015 - 12 747,2 2016 - 12 750 2017 - 11 650 2018 - 11 650   Forrás: Jogtár, központi költségvetési törvények 

2018.12.17 08:30
Frissítve: 2018.12.17 08:30

323,67 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben hétfőre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az euró jegyzése a péntek esti 323,72 forintról 323,67-re csökkent hétfő reggel nyolc órára.
A dollár és a svájci frank jegyzése szintén csökkent, a dolláré 286,47-ről 286,16 forintra, a svájci franké 287,20 forintról 286,85-re.
Szerző
2018.12.17 08:17