Itt a fűtési szezon, csak győzzünk kiigazodni a kéményseprés szabályain

Publikálás dátuma
2018.10.10 10:40

Fotó: FŐKÉTÜSZ/
A családi házak körében a kötelező kéményvizsgálat eltörlése ellenére se csökkent a sikeres ellenőrzések száma.
Szeptemberig az idén ellenőrizendő 650 ezer fővárosi kémény 70 százalékát már megvizsgálta a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft. – közölte keddi tájékoztatóján Kovács Balázs, a Budapest tulajdonában álló társaság ügyvezetője. A fennmaradó körülbelül 350 ezerhez gázkészülék csatlakozik. Ez esetben a 2016-os könnyítések nyomán az évenként kötelező vizsgálatot kettőre nyújtották, így ezek jövőre kerülnek sorra. Kovács Balázs nem rejtette véka alá, hogy szakmailag ennél sűrűbb kiszállást tartanának indokoltnak. A kémények állapota egyre javul: ezer közül átlag kettőnél állapítanak meg közvetlen életveszélyt. A szerencsére egyre elterjedtebb szén-monoxid-érzékelőknek hála napi 4-5 alkalommal fut be ennek kapcsán megalapozott panasz. Ez az alapos átszellőztetés után egyedi gázszerelői, kéményseprői és esetleg más beavatkozást is szükségessé tesz. A kéményseprők és a lakástulajdonosok a két éves rezsicsökkentés óta egyaránt elveszni látszanak a változó, ész-érvekkel kevéssé védhető jogszabályok dzsungelében. Eszerint a kéményellenőrzés olyan magántulajdonú lakások számára ingyenes, ahol nem működik semmilyen szervezet, tehát cég, állam-önkormányzat, alapítvány, egyesület, egyház vagy bármi más. Ez év eleje óta az ilyen típusú családi házak esetében viszont már nem kötelező az ellenőrzés. Ha az ingatlan nem magántulajdonú, avagy bármely szervezet székhelye, telephelye, fióktelepe, akkor az ellenőrzés kötelező, de térítésköteles. Ilyenkor családi ház esetén mintegy 2 ezer forint kiszállási díjat is kell fizetni, amit társasház esetén nem számítanak fel (az önkormányzati bérlakások után is a helyhatóság fizet). E felosztás se feltétlenül követi a logikát. Számos olyan több lakásos épület ismert például, amely nem minősítette magát társasháznak vagy lakásszövetkezetnek. Itt így „családi házként” nem kötelező a kiszállás. Az ilyen épület ugyanakkor gépészetileg, a veszélyforrások jellegét illetően leginkább a társasházakra hasonlít. Változatlanul gond, hogy a kötelezett társasházi lakások 17 százalékába nem jutnak be a kéményseprők a két, általuk megadott időpont egyikében sem. Ilyenkor a problémát már a katasztrófavédelem veszi át. Egy hónapon belül közel ezer forint fejében kötelező újabb kiszállást rendelni. Azt követően viszont az ellenőrzés már 4-5 ezer forintba kerül és ilyenkor már több tízezer forintos bírsággal is számolni kell. Családi házak esetén ugyan szintén „ajánlanak” nem kötelező jellegű időpontot, ám itt biztosítanak lehetőséget egyedi időpont egyeztetésére is. A különbségtétel oka, hogy a fővárosban a 140 ezer családi otthon aránya kisebb a 80 ezer társasház 480 ezer lakásához képest. Utóbbiak esetében az egyedi időpontegyeztetést csak a jelenlegi, körülbelül 200 fős dolgozói létszám kétszeresével tudnák megoldani – érvelt Kovács Balázs. Mindezek nyomán az ügyvezető sajátos társadalomlélektani jelenségként hívta fel a figyelmet arra, hogy a családi házak körében a kötelező jelleg eltörlése ellenére se csökkent a sikeres ellenőrzések aránya: a sikertelenség itt is körülbelül 17 százalékra tehető. Ez esetben ugyanis a lakók kifejezetten igénylik a kiszállást. A kémények felújítására sokkal inkább önkormányzati, semmint állami támogatások vehetőek igénybe. A kéményállomány minőségi javulása és az ellenőrzések fenntartása nyomán tapasztalataik szerint csökken a halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezések száma. Így az idei őszi szezonban területükön nem történt tragédia.

Közpénzből "ingyenes"

A kéményseprés szempontjából a főváros, illetve Fejér és Vas megye immáron kivételnek számít: a 2016-os törvényi változások nyomán ugyanis az ország legnagyobb részén a helyi kéményseprő-szolgáltatótól az ingyenessé vált tevékenységet a katasztrófavédelem vette át. Az ágazat cégeire komoly nyomást gyakorló jogszabályok szerint a lejáró szolgáltatási szerződés után a terület ellátását már csak a katasztrófavédelem veheti át. Ennek nyomán a Főkétüsz életben tartásához tavaly körülbelül 2,1 milliárd forint önkormányzati támogatásra volt szükség. Ezen felül közel félmilliárd forintot kaptak a Belügyminisztériumtól úgymond az ingyenesen elvégzett ellenőrzések fejében és körülbelül ugyanekkora összeghez jutottak térítéses szolgáltatásokból. A társaság így nullszaldós.

Fővárosi kéménytípusok (ezer darab)

gáztüzelésű 450 tartalék 400 gyűjtőkémény 80 szilárd tüzelésű 65 Forrás: Főkétüsz 

2018.10.10 10:40

Felminősítette az S&P Magyarország államadósságát

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:16

Fotó: Shutterstock/
Egy fokozattal feljebb, „BBB/A-2”-re javította - magyar idő szerint péntek éjjel Londonban - a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő.
Indoklásukban kifejtik: jbár a magyar folyó fizetési mérleg-egyenleg többlete csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalább középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét. A magyar bankok tőkeellátottságát jónak minősítették, elismeréssel szóltak a tevékenységükről és nyereségességükről.   A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményben üdvözölte az S&P döntését, mellyel a meghatározó nemzetközi hitelminősítők közül elsőként minősítette fel Magyarország államadósságát a befektetésre ajánlott kategória „BBB-” fokozatáról a „BBB” szintjére. A jegybank az elmúlt időszakban több alkalommal jelezte, Magyarország megérett az újabb felminősítésre, amelyet a - álláspontjuk szerint - a makrogazdasági kulcsváltozók széles körének javulása támaszt alá. Az MNB bízik abban, hogy az S&P döntését követően a többi hitelminősítő is elismeri a magyar gazdaság fundamentumainak fenntartható javulását. Az MNB álláspontja szerint a felminősítés időszerű volt. A jegybank korábbi számításai szerint a pozitív kilátástól a hitelminősítőknél átlagosan egy évnyi idő telik el, míg a felminősítés bekövetkezik. Az S&P saját definíciója alapján is nagyságrendileg 1-2 év alatt hozzák meg az általuk jelzett iránynak - a pozitív vagy negatív kilátásnak - megfelelő döntés. Így a 2017 nyári kilátásjavítást követően, figyelembe véve az azóta is stabilan pozitív gazdasági mutatókat, várható volt az újabb felminősítés.  Az MNB arra hivatkozik, hogy az S&P a 2018 végére a régióban leggyorsabb ütemű gazdasági növekedést is figyelembe vették. Szakértők szerint ez kizárt, ugyanis a részletes, második becslésen alapuló adatokat csak március 1-jén közli a KSH. Az viszont tény, hogy a finanszírozási képességünk tartósan magas. A pénzügyi folyamatok fenntarthatók, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. (Az utóbbi állítás túlzás a "zsugorodás" mértéke csekély a GDP arányos államadósság mértéke továbbra is magas, és még évekig az is maradhat!) Kulcsszerepet játszik a javulásban, hogy a devizaadósság aránya jelentősen csökkent és a külföldi befektetők helyett egyre inkább a hazai gazdasági szereplők, ezen belül is a lakosság finanszírozza az államadósságot. (Ennek oka, hogy az MNB alapkamatát ötszörösen meghaladó állampapírhozamaival az Államadósság Kezelő Központ elcsábította a kereskedelmi bankok betéteseit.) Az MNB megállapította:  hazai pénzügyi rendszer is gyors ütemben erősödött az elmúlt évek során, a nem-teljesítő hitelek aránya számottevően csökken és a banki hitelezés is dinamikusan növekszik, mely bővülés az előrejelzések alapján a jövőben is fennmarad. Az MNB emlékeztetett arra, hogy a Fitch egy hét múlva vizsgálja felül Magyarország államadós-osztályzatát, és az általa kiemelten figyelt mutatók esetében, különösen a külső egyensúlyban  és a növekedésben szintén jelentős javulás volt tapasztalható az elmúlt években. Így a már 2017 őszétől fenntartott pozitív kilátást a Fitch is felminősítésre válthatja döntése során. A harmadik meghatározó hitelminősítő, a Moody’s májusban értékeli legközelebb a magyar állam adósbesorolását. Esetében – fejtette ki a jegybank – a 2016 ősze óta stabilan tartott kilátás pozitívra javítását az államadósság folyamatos csökkenése és a magyar gazdaság tartósan dinamikus növekedése indokolhatja. 
  
2019.02.16 08:16
Frissítve: 2019.02.16 08:16

Búcsú Kovárik Erzsébettől

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:08
1954-2019
Fotó: /
Mindennapi tapasztalásunk, amikor közember és magánszemély, a két szerep elszakad egymástól. A mondás is megszületett: „ez csak az írói munkásságának a része”. És akkor találkoztunk egy emberrel, Kovárik Erzsébettel, akinél e két szerep tökéletes harmóniában egyesült: azt mondta, amit gondolt, és azt tette, amivel azonosulni is tudott. Ritka csoda ez manapság, mint ahogyan az is ritka, hogy valakiről a háta mögött is mindig elismerően szóljanak. Szociálpolitikáért felelős államtitkárnak elképzelni sem lehetett nála alkalmasabb személyt. Nemcsak értette, hanem átérezte a szegények, a hátrányos helyzetűek problémáit. Tudta, hogy a szegények segítése nem csupán pénzkérdés, a megfelelő szolgáltatások hiánya legalább annyi nehézséget okoz számukra. S miközben nap mint nap vívta többnyire vesztes harcait, egy percig sem adta fel a küzdelmet legalább a részsikerekért, noha megjegyezte: mit remélhetünk egy olyan társadalomban, amelyik kirekeszti a kisebbségeit, a másként gondolkodókat. Ugyanígy tudott ügyvédként is azonosulni ügyfelei problémáival. Magánéletében sem volt más, pedig a sors ott sem volt hozzá mindig kegyes. Korán elvesztette férjét, testvérét, de ez sem roppantotta össze: két imádott fia mellett testvére gyermekeit is felkarolta. S nagyot téved, aki azt gondolná, hogy a megpróbáltatások keserű emberré tették. Ellenkezőleg: délutánokat lehetett vele végigröhögni, mert élesen látta a dolgok fonákját, és megvolt hozzá a humorérzéke is. Szerette az életet, tudott lelkesedni, pl. a Szeged kézilabdacsapatáért is, miközben pontosan szembenézett a realitásokkal, így a betegségével is. 4 évi küzdelem, nem kevés szenvedés után még megélte – mert meg akarta élni –, hogy kézbe vegye unokáját, majd elbúcsúzott e világtól. Erzsit ma kísérjük utolsó útjára. Állunk a sírnál, emlékezünk életének egy-egy eseményére, miközben gyomrunkat szorítja a félelem: tudjuk, ennek így kellett lenni, nem szenved tovább, de jaj, velünk mi lesz nélküle! 
Témák
nekrológ
2019.02.16 08:08
Frissítve: 2019.02.16 08:08