Itt a fűtési szezon, csak győzzünk kiigazodni a kéményseprés szabályain

Publikálás dátuma
2018.10.10. 10:40

Fotó: FŐKÉTÜSZ
A családi házak körében a kötelező kéményvizsgálat eltörlése ellenére se csökkent a sikeres ellenőrzések száma.
Szeptemberig az idén ellenőrizendő 650 ezer fővárosi kémény 70 százalékát már megvizsgálta a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft. – közölte keddi tájékoztatóján Kovács Balázs, a Budapest tulajdonában álló társaság ügyvezetője. A fennmaradó körülbelül 350 ezerhez gázkészülék csatlakozik. Ez esetben a 2016-os könnyítések nyomán az évenként kötelező vizsgálatot kettőre nyújtották, így ezek jövőre kerülnek sorra. Kovács Balázs nem rejtette véka alá, hogy szakmailag ennél sűrűbb kiszállást tartanának indokoltnak. A kémények állapota egyre javul: ezer közül átlag kettőnél állapítanak meg közvetlen életveszélyt. A szerencsére egyre elterjedtebb szén-monoxid-érzékelőknek hála napi 4-5 alkalommal fut be ennek kapcsán megalapozott panasz. Ez az alapos átszellőztetés után egyedi gázszerelői, kéményseprői és esetleg más beavatkozást is szükségessé tesz. A kéményseprők és a lakástulajdonosok a két éves rezsicsökkentés óta egyaránt elveszni látszanak a változó, ész-érvekkel kevéssé védhető jogszabályok dzsungelében. Eszerint a kéményellenőrzés olyan magántulajdonú lakások számára ingyenes, ahol nem működik semmilyen szervezet, tehát cég, állam-önkormányzat, alapítvány, egyesület, egyház vagy bármi más. Ez év eleje óta az ilyen típusú családi házak esetében viszont már nem kötelező az ellenőrzés. Ha az ingatlan nem magántulajdonú, avagy bármely szervezet székhelye, telephelye, fióktelepe, akkor az ellenőrzés kötelező, de térítésköteles. Ilyenkor családi ház esetén mintegy 2 ezer forint kiszállási díjat is kell fizetni, amit társasház esetén nem számítanak fel (az önkormányzati bérlakások után is a helyhatóság fizet). E felosztás se feltétlenül követi a logikát. Számos olyan több lakásos épület ismert például, amely nem minősítette magát társasháznak vagy lakásszövetkezetnek. Itt így „családi házként” nem kötelező a kiszállás. Az ilyen épület ugyanakkor gépészetileg, a veszélyforrások jellegét illetően leginkább a társasházakra hasonlít. Változatlanul gond, hogy a kötelezett társasházi lakások 17 százalékába nem jutnak be a kéményseprők a két, általuk megadott időpont egyikében sem. Ilyenkor a problémát már a katasztrófavédelem veszi át. Egy hónapon belül közel ezer forint fejében kötelező újabb kiszállást rendelni. Azt követően viszont az ellenőrzés már 4-5 ezer forintba kerül és ilyenkor már több tízezer forintos bírsággal is számolni kell. Családi házak esetén ugyan szintén „ajánlanak” nem kötelező jellegű időpontot, ám itt biztosítanak lehetőséget egyedi időpont egyeztetésére is. A különbségtétel oka, hogy a fővárosban a 140 ezer családi otthon aránya kisebb a 80 ezer társasház 480 ezer lakásához képest. Utóbbiak esetében az egyedi időpontegyeztetést csak a jelenlegi, körülbelül 200 fős dolgozói létszám kétszeresével tudnák megoldani – érvelt Kovács Balázs. Mindezek nyomán az ügyvezető sajátos társadalomlélektani jelenségként hívta fel a figyelmet arra, hogy a családi házak körében a kötelező jelleg eltörlése ellenére se csökkent a sikeres ellenőrzések aránya: a sikertelenség itt is körülbelül 17 százalékra tehető. Ez esetben ugyanis a lakók kifejezetten igénylik a kiszállást. A kémények felújítására sokkal inkább önkormányzati, semmint állami támogatások vehetőek igénybe. A kéményállomány minőségi javulása és az ellenőrzések fenntartása nyomán tapasztalataik szerint csökken a halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezések száma. Így az idei őszi szezonban területükön nem történt tragédia.

Közpénzből "ingyenes"

A kéményseprés szempontjából a főváros, illetve Fejér és Vas megye immáron kivételnek számít: a 2016-os törvényi változások nyomán ugyanis az ország legnagyobb részén a helyi kéményseprő-szolgáltatótól az ingyenessé vált tevékenységet a katasztrófavédelem vette át. Az ágazat cégeire komoly nyomást gyakorló jogszabályok szerint a lejáró szolgáltatási szerződés után a terület ellátását már csak a katasztrófavédelem veheti át. Ennek nyomán a Főkétüsz életben tartásához tavaly körülbelül 2,1 milliárd forint önkormányzati támogatásra volt szükség. Ezen felül közel félmilliárd forintot kaptak a Belügyminisztériumtól úgymond az ingyenesen elvégzett ellenőrzések fejében és körülbelül ugyanekkora összeghez jutottak térítéses szolgáltatásokból. A társaság így nullszaldós.

Fővárosi kéménytípusok (ezer darab)

gáztüzelésű 450 tartalék 400 gyűjtőkémény 80 szilárd tüzelésű 65 Forrás: Főkétüsz 

Szerző

Elengedte a Fidesz Simonka kezét? Felszámolják az egyik érdekeltségét

Publikálás dátuma
2018.10.10. 08:56

Fotó: Molnár Ádám / NÉpszava
Ez már a második Simonka-közeli cég, amely megbukott, a Magyar Termés Tész Kft. ügyében 973 millió forintos költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.
A Fidesz elengedhette zűrös politikusának, Simonka Györgynek a kezét – írja a hvg.hu. A portál szerint az állam 760 millió forintot kér vissza a képviselőhöz közel álló Paprikakert Tész Kft.-től, vissza kell fizetniük a szegedi Vadasparkban felépített Kalandparkra elköltött 277 millió forintot is, amelyet uniós pályázaton nyert az egyébként zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó cég. A portál azt írja, –közel félmilliárd forintot a mezőgazdasági hivatal követel vissza, ez nagyjából a 2014-ben elutalt támogatás összegével egyezik meg (egyébként 2013-ban ebből a forrásból egymilliárd forintot kapott az MVH-tól a Paprikakert fejlesztésre, azt nem kérik vissza), – pár százezer forintot a közüzemi szolgáltatók vasalnának be a cégen, – de van két magánhitelező is, ők fejenként kétszázmilliót szeretnének viszontlátni. A felszámolás megindításáról a múlt héten jelent meg a határozat.
A portál szerint Simonka barátaira is rájár a rúd: a Szerviz Bodzás Kft., amely a képviselő egyik barátjának, Uhrin Andrásnak a tulajdona, kényszertörlésre került még januárban. Simonka jobbkezének, Szegedi Balázsnak is törölték egy TÁMOP-pályázatokon brillírozó cégét. Nemrég a 24.hu derítette ki, hogy a Simonka falujában, Pusztaottlakán bejelentett Magyar Termés Tész Kft. 2015-ben megindult felszámolása során elkeltek az árverésre kiírt területek. Azokat azonban vagy a falu önkormányzata, vagy az azzal együtt újabb százmilliós uniós összegeket elnyerő Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. vásárolta meg. Ráadásul a nonprofit kft. tulajdonosa az önkormányzat mellett egy alapítvány, amelynek elnöke Simonka testvére, Tóth Pálné. Így pár év leforgása alatt, úgy, hogy közben eltapsoltak milliárdokat, a Simonka-féle Simba Kft.-től visszakerült a terület Simonka testvérének alapítványához, a Pusztaottlaka Fejlődésért Alapítványhoz.     A Paprikakert Tész Kft.-nél a bejelentkezett hitelezők között nem csak az állam akarja visszakapni a pénzét, de 230 millió forintra nyújtotta be a számlát a Segítő Szolgálat, 199 millió forintot pedig az Aktív Klub Kft. szeretne visszaszerezni. Arról, hogy milyen címen nyújtott be igényt hitelezőként az Aktív Klub Kft., illetve a Segítő Szolgálat, a portál egyelőre nem kapott választ, ahogy egyelőre azt sem tudni, hogy milyen területeket fognak majd elárverezni. A hirdetményben annyi szerepel, hogy egy hatvani, egy békéscsabai és egy szegedi ingatlan, összesen 600 millió forint értékben, fedezheti a felszámolás költségeit – teszi hozzá a hvg.hu.
Szerző
Témák
Simonka György
Frissítve: 2018.10.10. 11:30

Elszabadultak a zöldségárak és a tűzifa is egyre többe kerül

Felgyorsult szeptemberben az infláció, öt éve nem volt arra példa, hogy átlagosan 3,6 százalékot elérjen az évesített pénzromlás mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)  keddi jelentése szerint elsősorban  a jövedéki termékek: az üzemanyagok és a dohányáruk ára szabadult el, az előbbi termékcsoport 14,9, utóbbi 7 százalékkal drágult, a szeszes italokért viszont csak 3,1 százalékkal kellett többet fizetni. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte: az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest, ami azért is figyelemre méltó, mert az élelmiszerek súlya számottevő, eléri a 25,4 százalékot a lakossági fogyasztásban. Különösen az idényáras élelmiszerek ára nőtt, átlagosan 21,2 százalékkal drágultak. Ezen belül a burgonya 36,5, a friss zöldségek 38,4 százalékkal kerül többe. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a cukor 22,7 százalékkal lett olcsóbb. Érdekes adat, hogy a háztartási energia átlagosan 1,5 százalékkal drágult egy év alatt, ezen belül a tűzifa ára 12,1, a palackos gázé 11,2 százalékkal emelkedett. A szakértők egybehangzó véleménye szerint az MNB-t az egyre gyorsuló infláció sem készteti arra, hogy belátható időn belül változtasson 0,9 százalékos alapkamaton.         
Szerző
Témák
infláció