Hódmezővásárhelyen a Fidesz tart az időközi választástól

Publikálás dátuma
2018.10.10 07:30

Fotó: Népszava/
Óvatosan reagált a kormánypárt helyi vezetője Márki-Zay Péter ajánlatára, hogy oszlassa fel magát a közgyűlés. Információink szerint azért, mert egy a helyi felmérés alapján nem feltétlenül állnak jól.
A Fideszt még nem alakította ki végső álláspontját arról, hogy tartsanak-e időközi önkormányzati választást Hódmezővásárhelyen – mondta a Népszava érdeklődésére Havasi Katalin a Fidesz városi elnöke. Azt követően kérdeztük erről a kormánypárti politikust, hogy Márki-Zay Péter a város ellenzéki vezetője bejelentette: pénteken javaslatot tesz arra, hogy a közgyűlés oszlassa fel önmagát. A politikus szerint ugyanis a fideszes többségű testület és a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a város gazdálkodását, csak azért, hogy neki ártsanak. Noha a Fidesz még nem döntött arról, támogatja-e Márki-Zay javaslatát, Havasi Katalin úgy vélekedett: bár sokan csalódtak a jelenlegi városvezetőben, és biztos abban, hogy nem választanák meg újra, ő maga mégsem látja értelmét az időközi választásnak. Azért nem, mert az új közgyűlés csak jövő februárban állhatna munkába, miközben októberben helyhatósági választások lesznek. Forrásaink szerint más is állat a Fidesz bizonytalansága mögött. Lapunk értesülése szerint ugyanis egy a helyi felmérés arra jutott: több képviselői helyet is veszítene a kormánypárt, ha most tartanának időközi választást. Az mindenesetre jelzésértékű, hogy tegnap este mintegy ötszázan gyűltek össze a városi sporttelepnél, hogy meghallgassák a polgármestert. A helyszín nem független az aktuális politikai vitától: Márki-Zay szerint ugyanis az ellehetetlenítésére indított akció része az is, hogy az üzemeltető miatt veszélybe került a stadion, pedig rendelkezésre áll a szükséges pénz, és érvényes szerződések is vannak. – Bármennyire is feszítőek a város anyagi gondjai, soha nem fordult meg a fejemben, hogy a helyi sporttelepet be kellene zárni – mondta Márki-Zay Péter polgármester kedden este a több száz fős hallgatóságnak. Mint kiderült, a helybeli nagy adózókat telefonon kereste meg arra kérve őket, hogy a sporttámogatásra szolgáló TAO-pénzeket továbbra is a városi egyesületeknek fizessék. A városban ugyanis elterjedt, hogy ezeket a politikai bosszúból Makóra irányítják át. Noha a polgármester szerint a stadionra lenne pénz, azt világossá tette, hogy az előző városvezetés miatt óriási pénzügyi teher nyomja a várost: – Az idei év anyagilag menthetetlen, valamennyi szállítói tartozásunkat biztosan nem tudjuk kifizetni. A város kiadásait 2,5 milliárddal kell csökkenteni, és ennek esik áldozatul az 1,1 milliárdba kerülő helyi út- és járda-felújítási program. Havasi Katalin a Fidesz hódmezővásárhelyi elnöke ugyanakkor lapunknak azt mondta: soha olyan stabil nem volt a város költségvetése, mint most. Példaként azt említette: 5,6 milliárd forint szabad pénzügyi forrás található a költségvetésben. Márki-Zay Péter szerint a fideszesek féligazságokat mondanak: azt nem teszik mellé, hogy az önkormányzatnak az év végéig 7-8 milliárdos fizetési kötelezettsége lesz. Ez pedig komoly hiány, ha nem is ebben a pillanatban – értékelt a városvezető. A polgármester szerint a vásárhelyiek nem benne, hanem a helyi Fideszben és Lázár Jánosban csalódtak. Úgy érzékeli, a helyiek soha olyan tisztán nem látták a a városi kormánypárti politikusok mesterkedéseit, mint most. Szerinte, ha a Fidesz biztos abban, hogy őt másodjára nem választanák meg polgármesternek, akkor ez újabb érv, hogy támogassák az előrehozott választásokat.
2018.10.10 07:30
Frissítve: 2018.10.10 07:30

Késnek a vonatok a Budapest-Vác vonalon

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Bedöglött a váltószerkezet, a hiba 40 perces késéseket is okozott a vasúti szakaszon.
További késésekre is számítani kell a Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonalon reggel, miután szombat hajnalban az őrbottyáni állomáson elromlott egy váltószerkezet, és ezért egy ideig nem közlekedtek a vonatok - közölte a Mávinform szombaton reggel az MTI-vel.
A közlemény szerint a reggeli vonatoknál ez 30-40 perces késéseket okozott.Az ideiglenes helyreállítást reggel hat órára befejezték, de továbbra is hosszabb a menetidő az érintett vasúti szakaszon.
2019.02.16 08:33

Feltámadnak a tetszhalottak: egyre többen lépnek be a szakszervezetekbe

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan szakszervezet, amelyik megduplázta a tagságát az utóbbi két hónapban, a tíz százalékos bővülés majdnem általános.
Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. - Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza. Hasonlóan sok a belépő a nem központi munkahelyeken dolgozó köztisztviselők körében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének honlapján naponta 5-6 ember tölti ki a belépési nyilatkozatot és fizeti be a tagdíjat – sorolta az adatokat Boros Péterné elnök. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője hasonló érdeklődésről számolt be a közszféra többi területén is.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke nem ilyen optimista. Kuti László saját tagságuknál nem tapasztal ekkora ugrást, de úgy látja, egyértelműen javult a szakszervezetek presztizse. A versenyszféra egy részében is megkezdődött a dolgozók önszerveződése – számolt be a fordulatról lapunknak Trembulyák Péter, a Liga Szakszervezetek egyik szervezési koordinátora. Általánosnak tartja a tíz százalékos létszám emelkedést, de kiemelte, hogy például a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete megduplázta tagjainak számát, miután a munkatársaknak tetsző bérmegállapodást kötöttek a munkáltatóval. A Ligában azt tapasztalják, hogy most kezdenek szerveződni a dolgozók a könnyűiparban, a feldolgozó iparban, logisztikai cégeknél, már nem félnek attól sem, ha elveszítik a munkájukat. - A szervezést a munkahelyeken kívül kezdjük és csak akkor jelentjük be a munkáltatónak a szakszervezet megalakulását, mikor jogerősen megtörtént annak bejegyzése, mert a szakszervezeti vezetőt ez előtt nem védi a jog – ismertette a taktikát Trembulyák Péter. Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós trendforduló történt-e a szakszervezetek hazai megítélésében, de az biztos, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az érdekvédelmi szervezetek jelentősége – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet elemzője is úgy látja, ott erősödik a szakszervezetek szerepe, ahol baj van, ahol támadás éri a dolgozókat. Ha a szakszervezeti vezetők ügyesen irányítják a folyamatokat, ha erős nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, akkor szerinte az is elképzelhető, hogy a kabinet a népszerűsége megőrzése érdekében valamennyit enged akár az országos érdekegyeztetés rendszerének átalakításában is. A Fidesznél kiszámíthatatlan, hogy mikor engednek a közhangulat nyomására és mikor keményítenek be, csak az számít, mi hoz nekik népszerűségben – hangsúlyozta Virág Andrea. A Republikon kutatója úgy véli, presztizsük mostani növekedésére az érdekvédelmi szervezetek később is alapozhatnak, széles körű tiltakozásokat szervezhetnek minden esetben, ha a kormány túllépi az elviselhető határokat. Az is biztos azonban szerinte, hogy az egyes szakmáknak a sikerhez politikai konfrontációkat is fel kell vállalni.                                                  

Elrugaszkodtak a mélypontról

A hazai szakszervezetek taglétszáma a rendszerváltozás utáni évtizedben drasztikusan csökkent. 1992-ben még 2,7 millióan fizettek tagdíjat, öt évvel később már csak 840 ezren. Ebben az évtizedben ennél is kevesebb tagról vallottak a szervezetek. Egy tanulmányban jelent meg hivatalosnak mondható adat 2013-ban, akkor a konföderációk összesen 563 ezer tagot tartottak számon. A KSH utolsó adatsora 2016-ban 329 ezer szervezett dolgozóval számolt, de csak azokat tudta rögzíteni, akik a bérükből kérik levonni a tagdíjakat. Az ezen a héten feltett körkérdésünkre adott válaszok alapján az öt nagy szakszervezeti szövetségnek ma nagyjából 378 ezer tagja van.                                                                                                                                                                            

Fizessen az állam saját szolgáinak!

A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be tegnap a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Mindenekelőtt azt várják, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján számolják ki a jelenlegi szorzókkal. A pedagógusok béremelésekor követelik, hogy a számítás alapja a mindenkori minimálbér és ne a 2015-ös összeg legyen. Rögzítették, hogy a sztrájkbizottság minden tagja támogatja a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait, a követeléslista utolsó két pontjában pedig a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. A közszolgálatban február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségé, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 

2019.02.16 08:30
Frissítve: 2019.02.16 08:30