Egyetlen jégdugó elolvadása 5 méterrel duzzasztja magasabbra az óceánok szintjét

Publikálás dátuma
2018.10.12 10:58

Fotó: / Tóth Gergő
Most még van esély a globális felmelegedés megállítására, de sürget az idő – mondta egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Mika János, éghajlatkutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanára.
Az ember okozza a globális felmelegedést, vagy természetes ciklikus folyamatról van szó? Kétségtelen tény, hogy a klíma melegszik. Ennek számos jelét figyelhettük meg az elmúlt években. Az az izgalmas kérdés, hogy ezt az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza-e, vagy a természetes folyamat eredménye. Nagy bizonyossággal állítható, hogy az elmúlt fél évszázad felmelegedésének legalább a feléért az emberiség a felelős. Csupán 2002-2013 között stagnált a Föld átlaghőmérséklete. Mi okozhatta ezt az átmeneti jelenséget? Ezt máig nem sikerült megmagyarázni. A közvetlen ok az lehetett, hogy míg a teljes éghajlati rendszer, azaz a légkör, az óceánok, a szárazföldek, a bioszféra és a krioszféra (vagyis a Föld jég- és hómezői) együttes hőtartalma ebben a 12 évben is változatlan ütemben emelkedett, addig a légkörnek sokkal kevesebb, míg a déli félteke igen mély óceánjainak sokkal több jutott. Sajnos, 2014-től újult erővel folytatódik a légkör felmelegedése is. Milyen emberi tevékenység ludas az üvegház hatásért? Alapvetően az ipar energiafelhasználása. A közlekedés és az épületek üzemeltetésére együttesen feleannyi energiát használnak fel, mint maga az ipar. Ezek az arányok, s velük a szén-dioxid kibocsátás arányai is, várhatóan még évtizedekig megmaradhatnak. A sokat emlegetett szarvasmarha-állományok, illetve az elárasztott rizsföldek által kibocsátott metánnak jóval kisebb a szerepe a felmelegedésben. Szokás ugyan a metánt a globális felmelegedés szempontjából a széndioxidnál is fontosabb üvegházhatású gázként említeni. Ennek ugyanis egyetlen molekulája a levegőben huszonkétszer erősebb hatást eredményez, mint egy széndioxid molekula, viszont jelenleg kétszázszor annyi széndioxid kerül a levegőbe, mint metán. Egyébként a világ széndioxid kibocsátása 2014 és 2016 között lényegében stagnált. Ez jó hír lenne, ám tavaly újabb 2 százalékos növekedést észleltek. Még rosszabb hír az, hogy a széndioxid kibocsátás tartós stagnálása is kevés lenne ahhoz, hogy a levegőben ennek a gáznak a koncentrációja állandó maradjon, hiszen az óceánok és a bioszféra, mint a széndioxid természetes elnyelői csak a kibocsátás mintegy harminc százalékát tudják semlegesíteni. Hány tonna széndioxid, illetve metán kerül évente a légkörbe? Az összes üvegházhatású gáz együttes kibocsátása megfelel évi 50 milliárd tonnának. Az ebből eredő sugárzásmódosítás 60 százalékáért az energiaipar - további tíz százalékért a mező- és erdőgazdaság a felelős, amihez a metán mintegy húsz százalékkal járul hozzá.  Mely országok a legnagyobb széndioxid kibocsátók? Kína áll a rangsor élén, de ha az egy személyre jutó mennyiséget vesszük figyelembe, akkor az Egyesült Államoké a vezető hely, amelynek polgárai átlagosan kétszer annyi széndioxidot bocsátanak ki a légkörbe, mint egy kínai, vagy aki az Európai Unióban él. Egyébként az európai közösség már két, Amerika pedig  bő egy évtizede, míg Kína csak az utóbbi néhány évbe mérsékelte a levegőszennyezését. A legtöbb fejlődő országban azonban még növekszik az üvegház hatású gázok kibocsátása. Ezek arra hivatkoznak, hogy náluk az egy főre jutó kibocsátás annyira elenyésző, hogy rajtuk nem lehet számon kérni a klímaváltozást.    Mennyivel kellene csökkenteni a széndioxid kibocsátást ahhoz, hogy ne növekedjen tovább a légkör széndioxid tartalma? Legalább 70 százalékkal. A természet, a növényzet, valamint az óceánok a jelenlegi kibocsátás 30 százalékát képesek felvenni. Sőt, ha csökken a kibocsátás, akkor már 30 százalék sem lesz a természetes elnyelés. A felmelegedés hatására a szibériai és kanadai örökké fagyott, úgynevezett permafroszt talajból óriási mennyiségű metán szabadulhat fel és kerülhet a légkörbe. Ennek milyen hatása lehet? A fagyott talaj olvadásakor a talajban lekötött metánhidrát a légkörbe kerülve azonnal metánná alakul. Eddig jelentéktelen mennyiség szabadult fel a többi metánforráshoz képest, de valós a veszély, hogy egyszer hatalmas mennyiség kerüljön a légkörbe. Ha sikerül az emberiségnek megállítania a légkör felmelegedését úgy, hogy az ne haladja meg a 2 Celsius fok alatt, akkor elkerülhető, hogy ez a hatalmas mennyiségű metán kiszabaduljon a fagyott föld fogságából.      Hol tart jelenleg a légkör átlaghőmérséklet emelkedése? Eddig 1 Celsius fokot emelkedett a Föld légkörének átlaghőmérséklete. Ismereteink szerint 3 Celsius fok fölött már visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak be. Mi történne, ha mégsem sikerülnek a 2 Celsius fok alatt maradni? Egyebek mellett, a nyugat-antarktiszi Ross-tengernél található egy óriási jégdugó. Ha ez a felmelegedés hatására elmozdul a helyéről, és elindul az Egyenlítő felé, akkor ott teljesen elolvadna, és csak ez az esemény mindenütt 5 méterrel emelné meg az óceánok szintjét. Mi lesz az óceánok szigeteivel, a lakóikkal, illetve a partokon található nagyvárosokkal? Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már 2007-ben megállapította, hogy ha a felmelegedés üteme nem változik, akkor 2050-re 250 millió, vagy akár 1 milliárd klímamenekültre lehet számítani, elsősorban a tenger szintjének emelkedése miatt. Ráadásul itt még nem vették számításba, a már említett délszaki fenyegetést,   „csupán” a már eddig is 20 centiméteres emelkedés folytatódása. Márpedig, a világ népességének fele tengerpartokon, és annak 30 kilométeres körzetében él. Tuvalu szigetéről 2005-ben a tengerszint emelkedése miatt 500-an kényszerültek elhagyni otthonukat, Új-Zéland fogadta be őket. Kisebb vízszintemelkedést még a nagyvárosok esetében gátakkal ki lehet védeni, de 5 métert már aligha, hiszen a talajvíz is jelentősen megemelkedne, s a kettő együtt lehetetlenné tenné a védekezést. Ha sikerülne is megállítani a levegő felmelegedését, az óceánok még akkor is évszázadokig melegednének tovább. Ma az óceánok felső rétegében 300 méteres mélységéig mutatható ki a felmelegedés, ám a világtengerek átlagos mélysége 3800 méter. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek a felmelegedés okozta 1 ezreléknyi térfogatnövekedése további 3,8 méteres átlagos vízszintemelkedést jelentene. Nincs kiút a klímaváltozásból? Most még van. Takarékoskodni kellene az energiával, célszerű lenne szigetelni az épületeket, több energiatakarékos elektromos berendezést lenne célszerű használni. Emellett kevesebb vízzel lenne célszerű mosdani, zuhanyozni, hiszen a víz felmelegítése, tisztítása is energiát igényel. Sajnos a politika gyakran felülírja ezeket a lépéseket. Például. az úgynevezett rezsicsökkentés éppen ezzel ellentétesen hat, és nem ösztönöz az energiával való takarékosságra. Mit érzünk meg mi a felmelegedésből, itt a Kárpát-medencében? A hőmérsékletváltozás hazánkban 30-40 százalékkal erősebben jelentkezik, mint a Föld átlagában. A csapadék összességében csökken, főleg a nyári időszakban. Ritkábban esik az eső, de akkor jelentős mennyiségű csapadék érkezik. Emiatt, gyakoribbak a villámárvizek a domb- és hegyvidékeinken. Az ország területének 5 százaléka öntözhető, de csak 1-2 százalékát öntözik. E kis arányok miatt, a csökkenő csapadékot még ha több vizünk lenne sem lehetne kizárólag öntözéssel pótolni. A termesztett növényi kultúrák cseréjéről is gondolkodni kellene, szárazságtűrő fajtákat kellene minél nagyobb arányban bevonni a termesztésbe. Egy növényfajta kinemesítése 10-20 év, tehát már most bele kellene vágni. A jövő erdőtelepítéseit 50-100 éves távlatokban kell tervezni. Éghajlati szempontból például értelmetlen az őshonos fák telepítésének erőltetése, hiszen azok egy egészen más éghajlatban fejlődtek ki több száz, vagy ezer év alatt, mint amilyen évtizedeken belül bekövetkezhet. Bár nem kizárólag klímaváltozás miatt jelennek meg új növény és állatfajok Magyarországon, de egy részük már a felmelegedés miatt foglal el új élőhelyeket. Újból megjelenhetnek a maláriát terjesztő hordozók, és sok eddig nálunk ismeretlen betegség is megjelenhet. Elsősorban dél-keleti irányból érkeznek az eddig itt nem található rovarok, egyéb állatok. Hasznos lenne tanulmányozni az ottani területek éghajlati, ökológiai viszonyait.    Mi lenne a mindenkori kormány feladata a klímaváltozás hatásainak az enyhítésére? Ezt Hans Joachim Schellnhuber a potsdami Klíma Következmény Kutatóintézet korábbi igazgatója úgy fogalmazta meg, hogy „elkerülni a kezelhetetlent, de kezelni az elkerülhetetlent”. Magyarán, meg kell állítani a változást, még mielőtt visszafordíthatatlanná válik, viszont az elkerülhetetlen változásokhoz okosan alkalmazkodni kell.    Lehántva a politikai koloncot az atomenergiáról, szakmailag elfogadható az atomerőmű bővítése, illetve jó döntés a szénbányák újranyitása? Az atomerőmű bővítése szerintem helyes lépés. Nem azt mondom, hogy úgy kell csinálni, ahogy most történik, egyeztetés nélkül, de önmagában az atomenergia, mint energiaforrás a fejlett országokban már több előnnyel jár, mint hátránnyal. Az is igaz, hogy nem túl magas az atomenergia aránya a világban, úgy vélem ez lehetne magasabb is. Évtizedek óta stagnál ez az arány, bér az előrejelzések enyhe növekedést jeleznek. Nyilván gondoskodni kell az atomerőművi hulladékok tárolásáról. Magyarország szerencsés helyzetben van, mert csak a kis és közepes radioaktivitású hulladék tárolásáról kell gondoskodnunk. Korábban részt vettem a tároló építésének előkészítésében és úgy tűnt, hogy kellő körültekintéssel, a körülményeket alaposan megvizsgálva dolgoznak a környezeti hatások vizsgálatán. A szénbányák újranyitásának tervezését, ugyanakkor azonnal abba kellene hagyni, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozás kockázatai. Sajnos, az energiaellátás és a versenyképesség erősebb szempont lehet, mint a környezetvédelem.  
2018.10.12 10:58
Frissítve: 2018.10.12 11:15

Kiürült a kassza: tűzoltás a tűzoltó gázcégénél

Publikálás dátuma
2018.10.19 19:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pénz híján nem tudja ellátni fogyasztóit az ország egyik legkisebb, tavaly óta egy önkéntes tűzoltó jegyezte gázcége. Az ügyfeleket egyelőre az ország biztonsági készleteiből látják el.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 25-i hatállyal 90 napra felfüggesztette a nagymarosi Cross-Inergy Zrt. gázkereskedelmi engedélyét – derül ki a hatóság honlapján közzétett közleményből. Eszerint a gázkereskedő október 17-én jelezte, hogy „pénzügyi helyzetében a felhasználók folyamatos ellátását veszélyeztető helyzet állt be”. A jelek szerint a társaság addig se képes fogyasztóit gázzal ellátni. Így 24-éig ügyfeleit az ország stratégiai gázkészleteiből látják el. 25-i hatállyal pedig majd egy másik gázkereskedőt jelölnek ki a fogyasztók kiszolgálására.

Az Emfesz óta az első csőd

Magyarországon viszonylag ritka a gázkereskedőcsőd. Utoljára hét éve, a fűtési szezon kellős közepén az Emfesz dobta be a törölközőt. Igaz, e társaság a legnagyobb akkori hazai alternatív szolgáltatóként 135 ezer lakossági fogyasztó ellátásáért is felelt. Az ellátási zavarok áthidalására akkor még nem a stratégiai gázkészleteket vették igénybe: 2011-ben a többi gáztársaság, illetve az elszámolóház ködös, később reménytelen elszámolási vitákhoz vezető ügyletek nyomán juttatott gázt az átmeneti időszakban hoppon maradt ügyfeleknek. Őket később a Főgáz és a Tigáz vette át.

A helyzethez a felhasználók fizetési fegyelmezetlensége és a fedezetül szolgáló hitelkeret emelésének bizonytalansága vezetett – derül ki a Cross-Inergy lapunknak eljuttatott közleményéből. Ügyfélállományukat igyekeznek értékesíteni. Az ország stratégiai gázkészleteinek bevetését végső esetként említik. Ígéretük szerint mindenkivel mindenben együttműködnek. Ezt némiképp árnyalja, hogy honlapjuk, amin bővebb információt ígérnek, délelőtt üresnek, délután pedig már elérhetetlennek bizonyult.

Alig használt biztonsági készletek

Az ország 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági gázkészletét az elmúlt nyolc év során még soha nem használták fel annak eredeti céljára, azaz gázellátási zavarok hatásainak enyhítésére. Ebből a szempontból mondhatni ez az első eset. Igaz, az Orbán-kabinet 2011-től - úgymond a távhőár leszállítása érdekében - felére apasztotta a tartalékokat. Ennek haszna azonban az azóta feltárt, bonyolult ügyletsorozat nyomán többnyire nem a távhőfogyasztók, hanem a MET nevű, kormányfő-közeli gázkereskedőt zsebében kötött ki. Miután az EU fellépett a baráti pénzpumpa ellen, az MSZKSZ a MET-tel visszatöltette a készleteket az eredeti szintig.

A 2011-ben alapított Cross-Inergy az üzleti felhasználókat kiszolgáló, sokszereplős piacon tevékenykedik, lakossági ügyfele nincs. Tavalyi 1,6 milliárdos bevételével a kisebbek közé tartozik. Eredményei nem utalnak nehézségekre: tavaly az azt megelőző évekhez hasonló, hárommilliós nyereséget értek el. Igaz, a cégjegyzék szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezdeményezésére idén két végrehajtási eljárást is átéltek. A vezérigazgató, egyszersmind áttételes résztulajdonos a nagymarosi Marafkó Márk, aki a világhálón fellelhető adatok szerint önkéntes tűzoltóként is tevékenykedik. A céget közvetlenül a minimális forgalmú-eredményű fővárosi Kmes-Energetikai Kft. jegyzi: ahol idén már szintén kétszer csengetett az adóvégrehajtó. E társaság ügyvezetője Marafkó Márk mellett tavaly év vége óta Czakó Kálmán, aki a 2015-ös alapítástól közel két évig vezérigazgatóként irányította a ködös célokra létrehozott, majd lényegében hamvába holt, ám mégis több milliárd forint közpénzt felemésztő állami KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt.-t. A Kmes-Energetikai Kft.-t és rajta keresztül a Cross-Inergyt a 2011-es alapítástól 2015-ig Keresztesi István, a Mol-tulajdonú, a hazai gázrendszereket irányító FGSZ korábbi igazgatósági tagja, illetve vezetékekért felelős igazgatója vezette és birtokolta. Lapunk üggyel kapcsolatos kérdéseire Marafkó Márk vezérigazgató közleményükön túl nem kívánt válaszolni.

Az átvevő fizeti a cechet

A vonatkozó rendelet szerint a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) ilyenkor összesen 120 millió köbmétert használhat fel a stratégiai gázból; jelen esetben október 25-éig ennek bizonnyal elenyésző hányadára lesz szükség – közölte megkeresésünkre a biztonsági készleteket kezelő szervezet. Ennek ellenértékét a hatóság által majdan kijelölendő új földgázkereskedőn hajtják be. Az MSZKSZ-nek ezt a betárolási időszak végéig – jövő év októberéig - kell visszapótolni.

2018.10.19 19:55
Frissítve: 2018.10.19 20:00

323,13 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.19 19:09
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon pénteken.
Este hét órakor az eurót 323,13 forinton, a dollárt 280,37 forinton, a svájci frankot 281,35 forinton, a japán jent pedig 2,4932 forinton jegyezték.
Az előző napi záráshoz képest az euró 0,10 százalékkal, a dollár 0,71 százalékkal, a frank 0,80 százalékkal, a jen pedig 0,86 százalékkal gyengült.
Az euró 1,1526 dolláron forgott este, napi szinten 0,63 százalékkal erősödött. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1433, a legmagasabb 1,1534 dollár volt.
A svájci frankhoz képest 0,73 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1488 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9967 frankot kértek, 0,10 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest 0,19 százalékkal erősödött a dollár, 112,41 jenen jegyezték péntek este.
Szerző
2018.10.19 19:09