Egyetlen jégdugó elolvadása 5 méterrel duzzasztja magasabbra az óceánok szintjét

Publikálás dátuma
2018.10.12 10:58

Fotó: / Tóth Gergő
Most még van esély a globális felmelegedés megállítására, de sürget az idő – mondta egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Mika János, éghajlatkutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanára.
Az ember okozza a globális felmelegedést, vagy természetes ciklikus folyamatról van szó? Kétségtelen tény, hogy a klíma melegszik. Ennek számos jelét figyelhettük meg az elmúlt években. Az az izgalmas kérdés, hogy ezt az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza-e, vagy a természetes folyamat eredménye. Nagy bizonyossággal állítható, hogy az elmúlt fél évszázad felmelegedésének legalább a feléért az emberiség a felelős. Csupán 2002-2013 között stagnált a Föld átlaghőmérséklete. Mi okozhatta ezt az átmeneti jelenséget? Ezt máig nem sikerült megmagyarázni. A közvetlen ok az lehetett, hogy míg a teljes éghajlati rendszer, azaz a légkör, az óceánok, a szárazföldek, a bioszféra és a krioszféra (vagyis a Föld jég- és hómezői) együttes hőtartalma ebben a 12 évben is változatlan ütemben emelkedett, addig a légkörnek sokkal kevesebb, míg a déli félteke igen mély óceánjainak sokkal több jutott. Sajnos, 2014-től újult erővel folytatódik a légkör felmelegedése is. Milyen emberi tevékenység ludas az üvegház hatásért? Alapvetően az ipar energiafelhasználása. A közlekedés és az épületek üzemeltetésére együttesen feleannyi energiát használnak fel, mint maga az ipar. Ezek az arányok, s velük a szén-dioxid kibocsátás arányai is, várhatóan még évtizedekig megmaradhatnak. A sokat emlegetett szarvasmarha-állományok, illetve az elárasztott rizsföldek által kibocsátott metánnak jóval kisebb a szerepe a felmelegedésben. Szokás ugyan a metánt a globális felmelegedés szempontjából a széndioxidnál is fontosabb üvegházhatású gázként említeni. Ennek ugyanis egyetlen molekulája a levegőben huszonkétszer erősebb hatást eredményez, mint egy széndioxid molekula, viszont jelenleg kétszázszor annyi széndioxid kerül a levegőbe, mint metán. Egyébként a világ széndioxid kibocsátása 2014 és 2016 között lényegében stagnált. Ez jó hír lenne, ám tavaly újabb 2 százalékos növekedést észleltek. Még rosszabb hír az, hogy a széndioxid kibocsátás tartós stagnálása is kevés lenne ahhoz, hogy a levegőben ennek a gáznak a koncentrációja állandó maradjon, hiszen az óceánok és a bioszféra, mint a széndioxid természetes elnyelői csak a kibocsátás mintegy harminc százalékát tudják semlegesíteni. Hány tonna széndioxid, illetve metán kerül évente a légkörbe? Az összes üvegházhatású gáz együttes kibocsátása megfelel évi 50 milliárd tonnának. Az ebből eredő sugárzásmódosítás 60 százalékáért az energiaipar - további tíz százalékért a mező- és erdőgazdaság a felelős, amihez a metán mintegy húsz százalékkal járul hozzá.  Mely országok a legnagyobb széndioxid kibocsátók? Kína áll a rangsor élén, de ha az egy személyre jutó mennyiséget vesszük figyelembe, akkor az Egyesült Államoké a vezető hely, amelynek polgárai átlagosan kétszer annyi széndioxidot bocsátanak ki a légkörbe, mint egy kínai, vagy aki az Európai Unióban él. Egyébként az európai közösség már két, Amerika pedig  bő egy évtizede, míg Kína csak az utóbbi néhány évbe mérsékelte a levegőszennyezését. A legtöbb fejlődő országban azonban még növekszik az üvegház hatású gázok kibocsátása. Ezek arra hivatkoznak, hogy náluk az egy főre jutó kibocsátás annyira elenyésző, hogy rajtuk nem lehet számon kérni a klímaváltozást.    Mennyivel kellene csökkenteni a széndioxid kibocsátást ahhoz, hogy ne növekedjen tovább a légkör széndioxid tartalma? Legalább 70 százalékkal. A természet, a növényzet, valamint az óceánok a jelenlegi kibocsátás 30 százalékát képesek felvenni. Sőt, ha csökken a kibocsátás, akkor már 30 százalék sem lesz a természetes elnyelés. A felmelegedés hatására a szibériai és kanadai örökké fagyott, úgynevezett permafroszt talajból óriási mennyiségű metán szabadulhat fel és kerülhet a légkörbe. Ennek milyen hatása lehet? A fagyott talaj olvadásakor a talajban lekötött metánhidrát a légkörbe kerülve azonnal metánná alakul. Eddig jelentéktelen mennyiség szabadult fel a többi metánforráshoz képest, de valós a veszély, hogy egyszer hatalmas mennyiség kerüljön a légkörbe. Ha sikerül az emberiségnek megállítania a légkör felmelegedését úgy, hogy az ne haladja meg a 2 Celsius fok alatt, akkor elkerülhető, hogy ez a hatalmas mennyiségű metán kiszabaduljon a fagyott föld fogságából.      Hol tart jelenleg a légkör átlaghőmérséklet emelkedése? Eddig 1 Celsius fokot emelkedett a Föld légkörének átlaghőmérséklete. Ismereteink szerint 3 Celsius fok fölött már visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak be. Mi történne, ha mégsem sikerülnek a 2 Celsius fok alatt maradni? Egyebek mellett, a nyugat-antarktiszi Ross-tengernél található egy óriási jégdugó. Ha ez a felmelegedés hatására elmozdul a helyéről, és elindul az Egyenlítő felé, akkor ott teljesen elolvadna, és csak ez az esemény mindenütt 5 méterrel emelné meg az óceánok szintjét. Mi lesz az óceánok szigeteivel, a lakóikkal, illetve a partokon található nagyvárosokkal? Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már 2007-ben megállapította, hogy ha a felmelegedés üteme nem változik, akkor 2050-re 250 millió, vagy akár 1 milliárd klímamenekültre lehet számítani, elsősorban a tenger szintjének emelkedése miatt. Ráadásul itt még nem vették számításba, a már említett délszaki fenyegetést,   „csupán” a már eddig is 20 centiméteres emelkedés folytatódása. Márpedig, a világ népességének fele tengerpartokon, és annak 30 kilométeres körzetében él. Tuvalu szigetéről 2005-ben a tengerszint emelkedése miatt 500-an kényszerültek elhagyni otthonukat, Új-Zéland fogadta be őket. Kisebb vízszintemelkedést még a nagyvárosok esetében gátakkal ki lehet védeni, de 5 métert már aligha, hiszen a talajvíz is jelentősen megemelkedne, s a kettő együtt lehetetlenné tenné a védekezést. Ha sikerülne is megállítani a levegő felmelegedését, az óceánok még akkor is évszázadokig melegednének tovább. Ma az óceánok felső rétegében 300 méteres mélységéig mutatható ki a felmelegedés, ám a világtengerek átlagos mélysége 3800 méter. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek a felmelegedés okozta 1 ezreléknyi térfogatnövekedése további 3,8 méteres átlagos vízszintemelkedést jelentene. Nincs kiút a klímaváltozásból? Most még van. Takarékoskodni kellene az energiával, célszerű lenne szigetelni az épületeket, több energiatakarékos elektromos berendezést lenne célszerű használni. Emellett kevesebb vízzel lenne célszerű mosdani, zuhanyozni, hiszen a víz felmelegítése, tisztítása is energiát igényel. Sajnos a politika gyakran felülírja ezeket a lépéseket. Például. az úgynevezett rezsicsökkentés éppen ezzel ellentétesen hat, és nem ösztönöz az energiával való takarékosságra. Mit érzünk meg mi a felmelegedésből, itt a Kárpát-medencében? A hőmérsékletváltozás hazánkban 30-40 százalékkal erősebben jelentkezik, mint a Föld átlagában. A csapadék összességében csökken, főleg a nyári időszakban. Ritkábban esik az eső, de akkor jelentős mennyiségű csapadék érkezik. Emiatt, gyakoribbak a villámárvizek a domb- és hegyvidékeinken. Az ország területének 5 százaléka öntözhető, de csak 1-2 százalékát öntözik. E kis arányok miatt, a csökkenő csapadékot még ha több vizünk lenne sem lehetne kizárólag öntözéssel pótolni. A termesztett növényi kultúrák cseréjéről is gondolkodni kellene, szárazságtűrő fajtákat kellene minél nagyobb arányban bevonni a termesztésbe. Egy növényfajta kinemesítése 10-20 év, tehát már most bele kellene vágni. A jövő erdőtelepítéseit 50-100 éves távlatokban kell tervezni. Éghajlati szempontból például értelmetlen az őshonos fák telepítésének erőltetése, hiszen azok egy egészen más éghajlatban fejlődtek ki több száz, vagy ezer év alatt, mint amilyen évtizedeken belül bekövetkezhet. Bár nem kizárólag klímaváltozás miatt jelennek meg új növény és állatfajok Magyarországon, de egy részük már a felmelegedés miatt foglal el új élőhelyeket. Újból megjelenhetnek a maláriát terjesztő hordozók, és sok eddig nálunk ismeretlen betegség is megjelenhet. Elsősorban dél-keleti irányból érkeznek az eddig itt nem található rovarok, egyéb állatok. Hasznos lenne tanulmányozni az ottani területek éghajlati, ökológiai viszonyait.    Mi lenne a mindenkori kormány feladata a klímaváltozás hatásainak az enyhítésére? Ezt Hans Joachim Schellnhuber a potsdami Klíma Következmény Kutatóintézet korábbi igazgatója úgy fogalmazta meg, hogy „elkerülni a kezelhetetlent, de kezelni az elkerülhetetlent”. Magyarán, meg kell állítani a változást, még mielőtt visszafordíthatatlanná válik, viszont az elkerülhetetlen változásokhoz okosan alkalmazkodni kell.    Lehántva a politikai koloncot az atomenergiáról, szakmailag elfogadható az atomerőmű bővítése, illetve jó döntés a szénbányák újranyitása? Az atomerőmű bővítése szerintem helyes lépés. Nem azt mondom, hogy úgy kell csinálni, ahogy most történik, egyeztetés nélkül, de önmagában az atomenergia, mint energiaforrás a fejlett országokban már több előnnyel jár, mint hátránnyal. Az is igaz, hogy nem túl magas az atomenergia aránya a világban, úgy vélem ez lehetne magasabb is. Évtizedek óta stagnál ez az arány, bér az előrejelzések enyhe növekedést jeleznek. Nyilván gondoskodni kell az atomerőművi hulladékok tárolásáról. Magyarország szerencsés helyzetben van, mert csak a kis és közepes radioaktivitású hulladék tárolásáról kell gondoskodnunk. Korábban részt vettem a tároló építésének előkészítésében és úgy tűnt, hogy kellő körültekintéssel, a körülményeket alaposan megvizsgálva dolgoznak a környezeti hatások vizsgálatán. A szénbányák újranyitásának tervezését, ugyanakkor azonnal abba kellene hagyni, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozás kockázatai. Sajnos, az energiaellátás és a versenyképesség erősebb szempont lehet, mint a környezetvédelem.  
2018.10.12 10:58
Frissítve: 2018.10.12 11:15

Az államadósságot nem lehet legyőzni, legfeljebb kinőni

Publikálás dátuma
2018.10.22 15:35

Fotó: Shutterstock/
Egy év alatt 1183 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága, ahogy tavaly megugrott a hiány is. Igaz, közben a GDP is nőtt, vagyis arányaiban csökkent az adósság.
Az Eurostat hétfőn tette közzé friss elemzését, eszerint 2017-ben csökkent az államháztartási hiány és az államadóság az euróövezetben és az unió teljes területén is 2016-hoz képest. Az euróövezeti országok GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékéhez) viszonyított államháztartási hiánya a 2016-os 1,6 százalékról 1 százalékra csökkent, az EU mind a 28 tagországra vonatkozó átlagos érték pedig 1,7 százalékról 1 százalékra mérséklődött tavaly. Az államadósság is csökkentő tendenciát mutat szerte Európában: 2016 végén az eurót használó országos GDP-arányos államadóssága 89,1 százalék volt, tavaly év végén viszont már csak 86,8 százalék. A 28 tagországban ugyanez az érték egy év alatt 83,3 százalékról 81,6 százalékra csökkent. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je a 2016-os 35 474 milliárd forintról 38 355 milliárd forintra nőtt, azonban az állámháztartási hiány is megugrott: 584,4 milliárd forintról 849,1 milliárd forintra, százalékban kifejezve 1,6-ről 2,2-re. Nem áll jól Magyarország az államadósság terén sem, ha abszolut értékben, vagyis forintban nézzük: a 2016-os 26 912 milliárd forintról 28 095 milliárd forintra nőtt, a hazai össztermék növekedése miatt azonban GDP-arányosan 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Az elemzés külön kiemeli: az Eurostat fenntartja azt a véleményét, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, illetve azok cégei az államháztartás részét képzik, így azok kötelezettségvállalásai is megjelennek az összegzésben. Ahogy az Eximbank adósságállománya is: ebben az ügyben idén februárban a kormány feladta az Eurostattal folytatott csatározást. Az uniós statisztikai hivatal érvelése szerint az állami Eximbank adósságállománya beleszámít az államadósságba, míg a kormány szerint nem megfelelő statisztikai módszertant használ az Eurostat. A Magyar Nemzet cikke szerint februárban a kabinet annyi eredményt ér el a tárgyalásokon, hogy elérték, hogy ne a választás előtt kötelezzék a kormányt az adatok korrigálására, hanem csak április 23-án, azaz két héttel a szavazást követően, amikor a március végén induló Eurostat-egyeztetés végső határideje elérkezik.
Az Eurostat adatai szerint egyébként tavaly az EU 12 országában volt pozitív az államháztartás egyenlege. A legnagyobb többlete Máltának volt (a GDP 3,5 százaléka), a második helyen Ciprus áll (1,8 százalék többlettel), a harmadik Svédország (1,6 százalék). A sor végén Spanyolország (3,1 százalékos hiány) és Portugália (3 százalékos hiány) állnak.  A legalacsonyabb államadósságot Észtország tudhatja magáénak (a GDP mindössze 8,7 százaléka), a második helyen Lusemburg (23 százalék), a harmadikon Bulgária (25,6 százalék) áll. A leginkább eladósodott EU-tagállamok Görögország (a GDP 176,1 százalékára rúg a hiány), Olaszország (131,2 százalék) és Portugália (124,8 százalék).
2018.10.22 15:35

Trükkös tartozási adatsor

Publikálás dátuma
2018.10.22 09:30
REZSITARTOZÓK - A 2013 előtti adatokat homály fedi
Fotó: Népszava/
A lakossági áramtartozás-állomány az elmúlt öt év során felére, 16 milliárdra mérséklődött - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Gáz esetében az eredeti, 29 milliárdos összeg negyedére, 7,2 milliárdra esett, míg a 16 milliárdos lejárt távhőszámla-mérték tízmilliárdra csökkent. Az áramszolgáltatásból emiatt kikapcsoltak száma 42 ezerről 19 ezerre, gáz esetében 95 ezerről 34 ezerre, a távhőnél pedig 7 ezerről 5 ezerre esett. A három szektorban a 145 ezres szám 58 ezerre mérséklődött. Megjegyzendő: a tartozások száma és értéke egy gyors felfutást követően már az Orbán-kormány alatt, 2012-ben döntött abszolút rekordokat. A MEKH által korábban parlamenti írásbeli kérdésre kiadott adatok tanúsága szerint akkor a hátralék összege a három területen 70 milliárdra, 47 milliárdra és 26 milliárdra rúgott. A mostani mértékek nagyjából a 2009-es szintnek felelnek meg. Mindezek kimaradtak a kormánytól elvben független MEKH vasárnapra időzített közleményéből. Mi több: a közműhivatal most publikálta először önszántából a – kissé továbbra is önhatalmúlag összeválogatott – tartozásállomány-adatokat. Igaz, korábban a tartozók számáról is közöltek listát, amit azonban mostani közlésükben hiába kerestünk. Korábban csupán parlamenti írásbeli kérdésekre voltak hajlandóak közölni az – Orbán-kabinetről akkor még kevéssé rózsás képet mutató – statisztikát. Sőt tavaly többször vissza is utasították az MSZP e tárgyú kérését. A 2002-2010 közötti időszak jelenleginél kedvezőbb tartozásadatai kapcsán pedig úgy vélték, az nem összehasonlítható, mert „változott a módszertan”.
Szerző
2018.10.22 09:30
Frissítve: 2018.10.22 10:43