Népszavazással venné el Orbán kormányától a VIP-ellátást az MSZP

Publikálás dátuma
2018.10.10. 10:43

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A szocialisták szerint akik lepusztították az egészségügyet, azoknak ne lehessenek gyógyulási kiváltságai – amit az adófizetők finanszíroznak.
Egészen elképesztő indokkal, demagógiára hivatkozva söpörték le a Fidesz képviselői az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában az MSZP azon javaslatát, miszerint a jövőben ne járjon a VIP-ellátás a kormánytagoknak, mondta Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője szerint demagógiáról szó sincs, annál inkább egy szimbolikus ügyről. Ugyanis amíg a hatalom embereinek luxusellátás jár, addig az átlagbeteg hosszú hónapokig vár a kezelésre, ha meg is kapja, akkor is lepusztult intézményekben gyógyítják, és okkal félhet egy kórházi fertőzéstől. Gyógyulása pedig nem garantált. Úgyhogy Tóth Bertalan szerint az a kívánatos, hogy a jövőben ne lehessen különbséget tenni magyar és magyar között. Ennek érdekében az MSZP népszavazást kezdeményez, hogy az emberek döntsék el: járjon-e a VIP-ellátás a hatalom embereinek. 
Emlékeztetőül: a hatályos szabályozás szerint a miniszterelnök jogosult valamennyi egészségügyi ellátás igénybevételére. Ennek kapcsán a szocialista Bangóné Borbély Ildikó irásbeli kérdésben arra volt kíváncsi:  
  • mit tartalmaznak a miniszterelnök ellátásáról szóló szerződések
  • melyik intézménnyel kötöttek ilyen kontraktust
  • hány alkalommal vette igénybe az ellátást a kormányfő
  • mindez mennyibe került
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint a Miniszterelnökség ilyen szerződéseket nem kötött, így nem is fizetett semmit. (Annyi biztos, hogy 2018 júniusában Orbán Viktor egy kórház szakrendelőjében a sort beelőzve szerzett egy receptet. A miniszterelnök szíves közlése szerint a betegek engedték előre.)
A szocialista politikus azon kérdésére, hogy az állami vezetők ellátása mennyit kóstál, már számszerűbb választ adott Gulyás Gergely. Eszerint 2011-től a Honvéd kórháznak és a Semmelweis Egyetemnek évi 10-10 millió forint jár (összesen 160 millió). 
Hogy a szerződés mit foglal magában (például ez egy rendelkezésre állási díj csak, ami nő, ha konkrét ellátást kell nyújtani; esetleg ugyanekkora a summa, ha egy államtitkár betegeskedik egy évben, vagy az egész kormány; és általában milyen szolgáltatások járnak ezért a pénzért) arról a kormány nem hajlandó információt adni, magyarázta Tóth Bertalan. Így az MSZP adatigényléssel próbál utánajárni a tényeknek.
Szerző
Frissítve: 2018.10.10. 11:07

„Az LMP-ben nem egy ember szokta kitalálni a választ”

Publikálás dátuma
2018.10.10. 10:00

A jelenlegi magyar külpolitika nem együttműködésre, hanem konfliktusokra törekszik. A szövetség a Jobbikkal pedig még nem eldöntött kérdés – mondja Kendernay János, az LMP elnökségi tagja.
– Ön nem lép ki az LMP-ből? – Nem gondoltam erre. Közel négy éve vagyok párttag. Nem hiszem, hogy a saját hibáinkból is eredő konfliktusok legjobb megoldása a kilépés. Az LMP hamarosan 10 éves lesz, egy egészséges érlelődési időszakban vagyunk. A viszálykodást persze el lehetett volna kerülni. A pártban építkezés zajlik, szeretnénk hangsúlyosabbá tenni az ökopolitikát. A médiában szinte csak az LMP celebjei szerepelnek. Az LMP nem a celebekről szól.

– Egy sikeres hazai és nemzetközi diplomata karriert hagyott ott a bizonytalan jövőért. Nem bánta meg? – 28 évet töltöttem diplomáciai szolgálatban Magyarországon, illetve az Európai Unióban. Szerencsém volt olyan munkát végezni, aminek Magyarország a közvetlen haszonélvezője lehetett.

– A magyar-EU csatlakozási tárgyalásokra gondol?
– Részt vettem az egész folyamatban. Bel- és igazságügyekkel foglalkoztam, többek között a migráció, a menekültügy, a terrorizmus elleni harc, a vízumpolitika és a biztonságunk kérdéseivel. A magyar külügy kötelékéből azért távoztam, mert nem kívántam részese lenni a már évek óta rossz irányba tartó politikának. A tudásommal egy olyan közösséget szeretnék segíteni, amellyel tudok azonosulni. Az LMP ilyen.

– Régóta európai politikával foglalkozik. Az ön ötlete volt, hogy a 7. cikk szerinti eljárás elindításáról szóló európai parlamenti határozat szavazásában ne vegyen részt az LMP EP-képviselője?
– Nálunk nem egy ember szokta kitalálni a választ a felmerülő kérdésekre. Egy rendkívül kiegyensúlyozott állásfoglalást fogadtunk el a jelentésről. Nem találkoztam olyan párttársammal, aki megkérdőjelezte volna a tartalmát. Van benne néhány megállapítás, ami nem felel meg teljesen a valóságnak, de ezek marginális ügyek. A 7. cikkelyes eljárást ugyanakkor nem tartom jó megoldásnak az EU-ban tapasztalható demokráciadeficit feltárására és felszámolására. Először egy minden tagállamra kiterjedő, általános jogállamisági állapotfelmérést kellene végezni, és csak ezután foglalkozni a legproblémásabb országokkal.

– Az LMP állásfoglalását nem vették jó néven az európai Zöldek. Az LMP-nek is meggyűlt a baja a pártcsaládjával?
– Az Európai Zöld Párt széles, színes politikai család, mint azok a társadalmak, amelyeket képvisel. Éppen ezért sem biztos, hogy a tagpártoknak mindenben egyet kell érteniük.

– A Zöldeknek az sem tetszik, hogy az LMP a Jobbikkal kokettál.
– Kokettálásról nem beszélhetünk. Az áprilisi választások óta az ellenzéki pártok önvizsgálatot tartanak, hogyan lehetnének sikeresebbek a NER rombolásának a megállításában. Az LMP-ben is több elképzelés van arról, hogy a párt milyen együttműködést alakítson ki parlamenti vagy parlamenten kívüli erőkkel. A Jobbik is ezek közé tartozik. A viták még nem zárultak le. Megjegyzem, a jelenlegi kormányzó erők messze a Jobbiknak a jobbszélén helyezkednek el.

– Az LMP-ben most épp azokat büntetik, akik korábban ellenzéki összefogást hirdettek. Nincs ebben ellentmondás?
– Felkészülésünk nem volt megfelelő az április választásokra. Stratégiai viták és döntések maradtak el. Még mindig ennek az örökségét cipeljük. Május végén felállt az új elnökség, lassan talán eljutunk odáig, hogy az LMP képes lesz újra meghatározni önmagát. Legfontosabb, hogy bemutassuk, az ökopolitika nem csak környezetvédelem, hanem igenis képes válaszokat kínálni aktuális társadalmi problémákra.

– Önkormányzati, majd EP-választások jönnek. Gondolkodik azon, hogy jelölteti magát?
– Nagyon szívesen lettem volna az LMP frakció tagja az országgyűlési választások után. Sokan támogattak a párton belül, de már akkor is inkább EP-képviselőjelöltnek tekintettek. A tagság dönti el, hol tudnák a legjobban hasznosítani a tudásomat és a tapasztalataimat.

– Van már elképzelése, ha EP-képviselő lehetne, milyen ügyeket támogatna?
– Minden olyan ügyet szorgalmaznék, ami a közép-európai régió keretein belül jelent megoldást a magyar állampolgárok napi gondjaira. Ezek közül most csak egyet emelnék ki: a munkaerő elszívásának a problémáját. Aki otthon marad, tisztességesen meg tudjon élni, hasonlóan a nyugati életminőséghez. A centrum és a periféria közötti feszültség könnyen felrobbanthatja az Európai Uniót, ha ezen nem sikerül sürgősen változtatnunk.

– Magyarország az elmúlt 14 évben irdatlan mennyiségű pénzt kapott az EU-tól, mégsem sikerült elérni ezt a célt.
– A csatlakozás előtt két példa állt előttünk: Írországé, ahol nagyon jól fel tudták használni az uniós forrásokat. És Görögországé, ahol a korrupció miatt lényegében eltűntek a pénzek. Mindenki attól félt, csak nehogy a görögök sorsára jussunk. Az EU alapok sajnos nem a versenyképességünket és a felzárkózásunkat segítették. Ha így történt volna, akkor a magyar fiatalok nem szeretnék tömegesen elhagyni a hazájukat.

– Ha már a haza elhagyásáról beszélünk, nem kerülhetjük meg a migráció problémáját. Önnek, mint a kérdés szakértőjének, van receptje a megoldásra?
– A témát rengeteg álhír és manipuláció övezi. Nem hiszem, hogy ezeket egyik napról a másikra leleplezhetjük, de el kellene kezdeni beszélni az igazságról, a tényekről.
– Mi az igazság? – Az igazság az, hogy a korábbi szocialista és a jelenlegi Fidesz kormány ténykedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság berobbant Magyarországra. Ennek nem kellett volna bekövetkeznie, ha a két kormány valóban meg akart volna felelni annak a kötelezettségének, hogy megvédi a külső határokat.

– Ezt hogy érti?
– Az 1998-2002 közötti első Fidesz kormány elfogadott egy határrendészeti stratégiát, amelynek a kialakításában kiemelt szerepem volt. Gyorsan eljutottunk odáig, hogy Magyarország gond nélkül csatlakozhatott a Schengeni övezethez. A problémák akkor kezdődtek, amikor a szocialisták megszüntették a határőrséget, és beolvasztották a rendőrségbe. Ezzel lényegében eltűnt a határrendészet, a határőrség. Leépült a szakmai képzés, az eszközök amortizálódtak, az ország olyan állapotba került, hogy nem tudta megfelelően garantálni határainak az ellenőrzését. Amikor kirobbant a migrációs válság, kiderült, hogy óriási a tragédia. Ha ránézett a térképre, láthatta, hogy a Közel-Kelet és az EU között sehol nem volt megfelelő határőrizet. Sem Görögországban, sem a következő határszakaszon, Magyarországon.

– Azt állítja, hogy a többszázezres menekülő tömeget meg tudta volna állítani a jól felkészült, képzett magyar határőrség? – Nem, a fordítottját állítom. Ha van egy ismert, jól működő határellenőrzési rendszer, akkor az emberek el sem indulnak. És azt is állítom, hogy ha elindul több százezer ember, akkor azt nem fogja megállítani se kerítés, se fal. Azért is hibáztatom a jelenlegi kormányt, mert nem kíván hozzájárulni azokhoz a megoldásokhoz, amelyekkel meg lehet szüntetni a migráció kiváltó okait.

– A kormány támogatja az afrikai országok fejlesztési programjait, és a visegrádi országok 35 millió eurót adtak Olaszországnak a a líbiai határ védelmére. – A kormány általános magatartását bírálom. Nem lehet globális kihívásokkal szemben hatékonyan fellépni úgy, ahogy azt a magyar kormány teszi. A jelenlegi magyar külpolitika nem az együttműködésre, hanem a konfliktusra helyezi a hangsúlyt. 28 tagállam nehezen tud közös álláspontot kialakítani, de minden egyes közös megoldás csak jobb lehet annál, mint ha nincs ilyen. Magyarország eddig alapvetően abban volt érdekelt, hogy általában ne legyen. 

DIPLOMATA KARRIER

Kendernay János az LMP elnökségi tagja, 2018 nyaráig az Európai Külügyi Szolgálatban, előtte a magyar Külügyminisztériumban dolgozott. Több évet töltött külszolgálatban.

Témák
LMP interjú

Orbán rábeszélte Tarlóst az újraindulásra

Publikálás dátuma
2018.10.10. 09:51

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI
„Súlyos belső küzdelem után hoztam meg a döntést” – mondta a főpolgármester.
Tarlós Istvánt indítja jövő ősszel a Fidesz főpolgármesternek – jelentette be Orbán Viktor a Tarlóssal közösen tartott sajtótájékoztatóján. Orbán elmondta, hogy szerdán ismertette a kormány álláspontját Tarlóssal. Közölte, hogy Budapest a budapestiek otthona, de egyúttal a nemzet fővárosa is. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy rengeteg fejlesztési programot indítottak meg.
„Mindannyiunknak az az érdeke, hogy Budapest visszanyerje a régi fényét”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Azt mondta, a célok eléréséhez nélkülözhetetlen egy erős, magabiztos, közkedvelt főpolgármester, a mai napon pedig felkérte Tarlóst, hogy induljon el ismét a főpolgármesteri tisztségért folyó küzdelemben, valamint teljes támogatásáról biztosította. Hozzátette, hogy Tarlósnak akadtak „szigorú megkötései”. Ezek közül a legfontosabbról már a szerdai kormányülésen döntenek, és létrehozzák a Budapesti Fejlesztési Tanácsot, amelyet Tarlós Istvánnal társelnökségben vezetnek majd. Szavai szerint a meginduló fejlesztések közül több 2030-ig fut majd. Orbán azt mondta, a 3-as metró felújításához szükséges több tízmilliárd forintos összegről is meg tudtak állapodni.

Tarlós „súlyos belső küzdelemről” beszélt

Ezt követően a főpolgármester is bejelentette, hogy elvállalja a jelölést és a 2019-es választáson való részvételt.
„Súlyos belső küzdelem után hoztam meg a döntést”

– mondta Tarlós a sajtótájékoztatón, hozzátéve: erősen élt benne a vágy, hogy a saját életét élje.

Kiemelte, hogy szerinte nem voltak botrányai, és a kormánnyal a súrlódások ellenére eddig is volt együttműködésük, aminek látszódnak is az eredményei. A Budapesti Fejlesztési Tanácsról kérdésre válaszolva elmondta: tag lesz Fürjes Balázs államtitkár, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter és Palkovics László innovációs miniszter. A főpolgármesternek vétójoga lesz, és tagok lesznek Tarlós helyettesei, valamint két kerületi polgármester is. Kitért arra is, hogy konkrét kampányról most még korai beszélni, de csak olyat fog ígérni, ami megvalósítható. Azt mondta, több beszélgetésük is volt Orbánnal, és egy alkalommal készült egy mindkettőjük által aláírt emlékeztető. „Ami abban van, az több mint garancia” – szögezte le. A Népszava azzal kapcsolatos kérdésére, elképzelhető-e, hogy a Budapesti Fejlesztési Tanács tagjai közül a két kerületi polgármester egyike ellenzéki lesz, azt mondta: van ilyen elképzelése. Arról, hogy mik voltak az Orbán által említett megkötések, a főpolgármester nem mondott bővebb információt.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Mint ismeretes, a főpolgármester sokáig hezitált, lapunknak még augusztus elején is azt mondta, hogy újabb ötéves ciklust valószínűleg nem vállal. A kormánypárt megint lépéselőnybe került az ellenzékkel szemben. Az MSZP és a Párbeszéd ugyanis hiába dobta be az előválasztás ötletét, hogy megtalálja Tarlós esélyes kihívóját, az ellenzék többi része még gondolkodik vagy csípőből elutasította az ötletet. Nem először vetődik fel ez a terv, Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke már 2006-ban is azt mondta: az előválasztás úgy kell az ellenzéknek, mint egy falat kenyér. Erről itt írtunk bővebben.

Tarlós népszerűbb a Fidesznél

Ha Tarlós István újra indul a főpolgármester-választáson, minden esélye megvan arra, hogy harmadszorra is győzzön – a kormányközeli Nézőpont Intézet legalábbis arra jutott, hogy a budapestiek 45 százaléka szavazna a jelenlegi városvezetőre. A Tarlós-Orbán találkozó napjára időzített, a Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatás szerint a főpolgármester a fővárosban jóval (11 százalékponttal) népszerűbb, mint a kormánypárt. Egy ma még nem ismert baloldali jelölt a Nézőpont szerint 30 százalékra számíthatna. A kutatás eredményében meglepő, hogy a fővárosban e szerint a Momentum Mozgalom a legnépszerűbb ellenzéki erő, 10 százalékos támogatottsággal, majd a DK következik (9 százalék) a Jobbik és a Kétfarkú Kutyapárt pedig 8-8 százalékra számíthat. 

Szerző
Frissítve: 2018.10.10. 11:13