A manuálterápia nem csontkovácsolás

Publikálás dátuma
2018.10.10. 15:22
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A manuálterápiát sokszor összekeverik a csontkovácsolással, pedig az hivatalosan Magyarországon nem is számít egészségügyi tevékenységnek. A manuálterápia, amelyet csak orvosok vagy gyógytornászok végezhetnek, a visszafordítható mozgásszervi problémák kezelésére alkalmas módszerek gyűjtőneve.
A kézzel végzett vizsgáló és kezelő fogásrendszer célja a mozgásszervrendszer visszafordítható elváltozásainak gyógyítása. Sokszor összemosódik a csontkovácsolással, pedig lényeges különbségek vannak köztük. Utóbbi valójában egy népi gyógymód, tapasztalati tudáson alapuló, szintén kézzel végzett ízületi mobilizációs fogásrendszer. Magyarországon nincs hivatalos képzése, ezért bárki indíthat ilyen tanfolyamot, ezek nagy része nem is feltételez és ír elő egészségügyi végzettséget sem. Manuálterápiát a jogszabály szerint Magyarországon csak orvosok vagy olyan főiskolát végzett gyógytornászok végezhetnek, akik az elvégzett képzés után valamelyik magyarországi orvosi egyetemen levizsgáznak. Őket egyébként nyilván is tartják, utánuk is lehet nézni – mondta a Népszavának Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász.
A manuálterápiának Magyarországon többféle irányzata is elterjedt, ezeket oktatják a különböző intézményekben, de egy olyan van, amelyet a Semmelweis Egyetem akkreditált.

Mi történik egy kezelésen?

A kezelés során a terapeuta a saját testének mechanikus energiáját használva helyreállítja a tartó- és mozgatórendszer harmóniáját. Az embert egészét nézi, tehát különös figyelmet fordít a különböző testrészek, izmok, egymással való kölcsönhatására. A manuálterapeuta mély anatómiai, ortopédiai, reumatológiai, neurológiai és biomechanikai ismeretekkel rendelkezik, ismeri az emberi test csontjainak helyzetét, az ízületek és az izmok állapotát, az idegrendszeri kontrollt, hogy megállapítsa például, mi alakította ki a testtartási rendellenességeket. A nagyon részletes, anamnézis felvételét és az összefüggések elemzését követően felállítja a kezelési tervet és kiválasztja a megfelelő technikákat. A módszert befolyásolja a beteg életkora, állapota, alapbetegségei, a probléma eredete, stb. A kezelés után a páciens mobilizáló, nyújtó vagy stabilizáló gyakorlatokat kap házi feladatként, hogy az elért állapotot megőrizze vagy tovább is fejlessze. 

Nem mindig és mindenre jó

Nem csoda- és nem is kizárólagos módszer, és sokszor nem erre van szükség. Mivel a visszafordítható mozgásszervi problémákra nyújt megoldást, ajánlott lehet például gerincproblémák, váll- és derék-, csípő-, térd-, bokafájdalom, túlterheléses szindrómák esetén. Nem lehet manuálterápiát alkalmazni viszont lázas állapot, fertőző bőrbetegség, daganatos megbetegedés esetén. 
„Gerincsérv esetén a test többi részén lehet, mert az a csodálatos a manuálterápiában, hogy egy részt is ki lehet zárni. Hipermobil ízületek esetén, ha az egyik irányban a normál értékhez képest nagyobb mértékben mozog az ízület, nem szabad manuálterápiát alkalmazni, mert elmélyítheti a rossz mozgásmintákat”

– mondta Gróf Orsolya.

Szerző

Rossz hír a disznóságokat evő nőknek

Publikálás dátuma
2018.10.09. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Kis mértékben növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát a nőknél, ha rendszeresen esznek feldolgozott húsfélét, például szalonnát és kolbászt - állapította meg egy új kutatás, amely elemzéséhez több mint egymillió nő adatait használta fel.
Az amerikai kutatók az International Journal of Cancer folyóiratban publikált munkájukban 15 korábbi tanulmány adatait elemezték, és arra jutottak, hogy azoknál a nőknél, akik sok feldolgozott húsfélét fogyasztanak, 9 százalékkal emelkedik a mellrák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik kevés ilyesmit esznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már korábban közölte, hogy a feldolgozott húsfélék rákkeltő hatásúak lehetnek.
Szakértők azonban óvatosságra intettek a tanulmány megállapításaival kapcsolatban, és arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyes nők valóságos kockázata "igen csekély", az inkább a népességre kivetítve érzékelhető - írta az MTI a tanulmányt ismertető BBC News honlapjának cikke alapján. 
Az összességében több mint egymillió nő adatain alapuló tanulmány kapcsolatot talált a feldolgozott húsfélék fogyasztása és a mellrák kialakulása között, azt azonban nem tudta világosan bizonyítani, hogy a rákot tényleg ezek a húsfélék okozták-e. A tanulmány 15 korábbi kutatást elemzett, azok azonban különbözőképpen határozták meg azt, hogy mi számít túlzott fogyasztásnak a feldolgozott húsfélékből. Egy brit tanulmányban például a napi 9 grammnál több számított soknak - ami heti két-három szelet pirított bacont jelent -, más tanulmányokban azonban sokkal nagyobb mennyiség számított kockázatosnak.
Az elemzett kutatások a résztvevők elmondása alapján rögzítették, hogy mit ettek, és a későbbi követések során vizsgálták, hogy kiknél alakult ki mellrák. Ezzel ugyanakkor az a probléma, hogy azoknál, akik különböző mennyiségű feldolgozott húsfélét fogyasztottak, más olyan életmódbeli különbségek is előfordulhattak, ami miatt mellrákjuk lett.
Nagy-Britanniában minden száz nőből 14-nél alakul ki mellrák élete valamelyik szakaszában. A 9 százalékos kockázatnövekedést úgy is le lehet fordítani, hogy ez nagyjából minden száz nőre jutó további plusz egy esetet jelent. 
A kutatók hangsúlyozták, hogy a rákkockázatot a feldolgozott húsfélék okozzák, a vörös húsok fogyasztásánál nem találtak ilyen kapcsolatot. A WHO a vörös húsokat a "feltehetően rákkeltő" kategóriába sorolta.
Maryam Farvid, a Harvard Orvosi Egyetemének kutatója, a tanulmány vezető szerzője az eredmények tükrében a húsfogyasztás csökkentését javasolta, de nem tanácsolta az elhagyását az étrendből. Jelenleg az ajánlott mennyiség napi nem több mint 70 grammnyi vörös hús.
A feldolgozott húsfélék - a bacon, a kolbász, a hot dog, a szalámi, a sonka, a sózott, szárított, pácolt marhahús - különböző tartósítási eljárásokkal készülnek. Több elmélet is született arról, hogy miért emelhetik a rákkockázatot, az egyik szerint a pácsó hathat a húsban lévő fehérjére, amitől az rákkeltővé válik.

Mi segít az ekcémás bőrön?

Publikálás dátuma
2018.10.09. 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP
Az ekcéma, bár gyógyíthatatlan, megfelelő kezeléssel jól kezelhető, tünetmentessé tehető. A Nemzeti Ekcéma Társaság októberben ismeretterjesztő kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a betegségre és eloszlatni a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

Mi okozza a tüneteket?

Az ekcémás bőr szerkezete más, mint a normál bőré: kiszárad, megváltozik a védekező képessége. Ez a bőrszerkezet amellett, hogy krónikus gyulladást eredményez, fokozza a bőrfertőzésekre való hajlamot is. Az atópiás dermatitis, vagy más néven atópiás ekcéma a gyermekek 20, a felnőttek 1-3 százalékát érinti világszerte – mondta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki például a háziporatkával, a penészgombával, az állati hámszövetekkel vagy a fa-, fűfélék, gyomok pollenjeivel szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen jelenléte súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületeken (arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár). 

Nem gyógyítható

Az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, amelyeket a panaszok jelentkezésekor kúraszerűen kell használni. A tünetek enyhülésekor úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is használhatók, amelyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése.  

Hidratálás

Az egyik fő tünet a száraz bőr, ezért a megfelelő hidratálás a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid, ötperces tusolást válasszunk és nem irritáló mosakodó krémeket vagy syndet oldatokat alkalmazzunk. Javasolt a zsírozó testápolók, kenőcsök használata is. Lehetőleg illat-, konzerválószer-, és színezékmentes kozmetikumokat használjunk. 
Illusztráció
Fotó: AFP

Nem fertőz

A gyermekkori ekcéma veleszületett allergiás hajlam miatt kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyakran a későbbi allergia előfutáraként jelentkezik. Ilyenkor, allergiára hajlamos csecsemőknél kétéves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, amelyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, két és három éves kor között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás - mondta dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusa.

Felnőttek is lehetnek ekcémásak

Csecsemő- és kisgyermekkorban ugyan gyakoribb a betegség megjelenése, de felnőttkorban is kialakulhat. Ekkor, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tünetek, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr vagy allergiás tünet, szénanátha a családban. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Atópiás ekcémában csak olyankor javasolt a specifikus diéta, ha az ételallergia megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, ezért kivizsgálás nélkül nem javasolt az ilyen étrend.
Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél az alma fogyasztása, vagy parlagfűallergiás betegnél a dinnye vagy a paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban hal-, olíva- vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták ugyan le, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között – hangsúlyozta a Budai Allergiaközpont orvosa.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalmazásukat. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.

Október az ekcéma tudatosság hónapja

A Nemzeti Ekcéma Társaság októberben ismeretterjesztő kampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a betegségre és eloszlatni az ekcémával kapcsolatos tévhiteket.
Szerző
Témák
ekcéma
Frissítve: 2018.12.18. 11:28