A manuálterápia nem csontkovácsolás

Publikálás dátuma
2018.10.10 15:22
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A manuálterápiát sokszor összekeverik a csontkovácsolással, pedig az hivatalosan Magyarországon nem is számít egészségügyi tevékenységnek. A manuálterápia, amelyet csak orvosok vagy gyógytornászok végezhetnek, a visszafordítható mozgásszervi problémák kezelésére alkalmas módszerek gyűjtőneve.
A kézzel végzett vizsgáló és kezelő fogásrendszer célja a mozgásszervrendszer visszafordítható elváltozásainak gyógyítása. Sokszor összemosódik a csontkovácsolással, pedig lényeges különbségek vannak köztük. Utóbbi valójában egy népi gyógymód, tapasztalati tudáson alapuló, szintén kézzel végzett ízületi mobilizációs fogásrendszer. Magyarországon nincs hivatalos képzése, ezért bárki indíthat ilyen tanfolyamot, ezek nagy része nem is feltételez és ír elő egészségügyi végzettséget sem. Manuálterápiát a jogszabály szerint Magyarországon csak orvosok vagy olyan főiskolát végzett gyógytornászok végezhetnek, akik az elvégzett képzés után valamelyik magyarországi orvosi egyetemen levizsgáznak. Őket egyébként nyilván is tartják, utánuk is lehet nézni – mondta a Népszavának Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász.
A manuálterápiának Magyarországon többféle irányzata is elterjedt, ezeket oktatják a különböző intézményekben, de egy olyan van, amelyet a Semmelweis Egyetem akkreditált.

Mi történik egy kezelésen?

A kezelés során a terapeuta a saját testének mechanikus energiáját használva helyreállítja a tartó- és mozgatórendszer harmóniáját. Az embert egészét nézi, tehát különös figyelmet fordít a különböző testrészek, izmok, egymással való kölcsönhatására. A manuálterapeuta mély anatómiai, ortopédiai, reumatológiai, neurológiai és biomechanikai ismeretekkel rendelkezik, ismeri az emberi test csontjainak helyzetét, az ízületek és az izmok állapotát, az idegrendszeri kontrollt, hogy megállapítsa például, mi alakította ki a testtartási rendellenességeket. A nagyon részletes, anamnézis felvételét és az összefüggések elemzését követően felállítja a kezelési tervet és kiválasztja a megfelelő technikákat. A módszert befolyásolja a beteg életkora, állapota, alapbetegségei, a probléma eredete, stb. A kezelés után a páciens mobilizáló, nyújtó vagy stabilizáló gyakorlatokat kap házi feladatként, hogy az elért állapotot megőrizze vagy tovább is fejlessze. 

Nem mindig és mindenre jó

Nem csoda- és nem is kizárólagos módszer, és sokszor nem erre van szükség. Mivel a visszafordítható mozgásszervi problémákra nyújt megoldást, ajánlott lehet például gerincproblémák, váll- és derék-, csípő-, térd-, bokafájdalom, túlterheléses szindrómák esetén. Nem lehet manuálterápiát alkalmazni viszont lázas állapot, fertőző bőrbetegség, daganatos megbetegedés esetén. 
„Gerincsérv esetén a test többi részén lehet, mert az a csodálatos a manuálterápiában, hogy egy részt is ki lehet zárni. Hipermobil ízületek esetén, ha az egyik irányban a normál értékhez képest nagyobb mértékben mozog az ízület, nem szabad manuálterápiát alkalmazni, mert elmélyítheti a rossz mozgásmintákat”
– mondta Gróf Orsolya.
2018.10.10 15:22

Stresszkezeléssel a krónikus bőrbetegség is enyhülhet

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Bőrbetegségekkel általában háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz, kozmetológushoz fordulunk, pedig a stressz hatására kiújuló krónikus bőrtünetek többségének hátterében lelki tényezők is állhatnak. Pszichoterápiás kezeléssel megismerhető a probléma oka, aminek hatására a tünetek enyhülhetnek - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
Visszatérő bőrproblémával Magyarországon és világszerte a népesség 2-3 százaléka küzd. A bőrbetegségek nagy része pszichoszomatikus betegség, azaz a szervezet testi tünetekkel pszichés problémát jelez. 
„A bőr és a psziché kapcsolata, főleg a gyulladásos tünetek – ekcéma, pikkelysömör – esetén nagyon szoros. Ezek, a pszichés tényezők által is kiváltott, a pszichodermatózisok csoportjába tartozó, krónikus bőrbetegségek nagyon kellemetlen tünetekkel járnak”
– fogalmazott Német Borbála klinikai szakpszichológus a Népszavának.
A negatív stressz nemcsak pszichés, hanem fizikai panaszokat is okozhat, a gyomorpanaszok, a szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek a tünetei. A csalánkiütés, a pikkelysömör, az ekcéma, az akne, a rosacea, seborrhea, a bőrcsipkedés, körömrágás vagy a herpesz hátterében a biológiai faktorok mellett a pszichoszociális, kapcsolati és érzelmileg megterhelő életesemények hatása is jelentős. 

Sok a stressz

Különböző kutatások 32-90 százalékra becsülik a megterhelő életesemények, a negatív stressz hatását a pikkelysömör tüneteinek kiújulását megelőző 2-4 hétben. 

Bármi lehet ilyen stresszélmény, ami az érintett számára érzelmi megterhelést jelent. Leggyakoribb a munkahelyi problémák, a párkapcsolati vagy a családon belüli, kapcsolati konfliktusokban megélt minden olyan helyzet, amikor nem érzi magát egyensúlyban, biztonságban. 

A bőr a lélek igazi tükre

Idegrendszerünk és a bőrünk ugyanabból a csírahámból fejlődik ki, ezért egész életünkön át erősen hatnak egymásra. A méhen belüli lét idején a magzat, még ha nem is lát, a bőrével már észlel, érzékel, és átéli az anya érzelmi állapotait, bizonytalanságait. Ha például az anya szorong, mert nem tudja befizetni a számláit, a magzat érzékeli, és védekezéssel reagál. Ilyenkor tapasztalja meg először, hogy a „világ veszélyes, védekezni kell”, emiatt automatikusan elutasítja az átélést. A pszichoszomatikus érzékenységi hajlam tehát már a méhen belül, vagy legkésőbb hároméves korig, még a beszédtanulás előtt kialakul. A szenzitívvé vált személy a későbbi stresszhatásokra a bőrtünetek megjelenésével, majd ismételt kiújulásával reagál. A krónikus bőrbetegségek első tünetei bármikor: születéstől egészen az idősebb korig jelentkezhetnek.

Ördögi kör

Nagyon drámai, ha az egész testen vagy a látható bőrfelületeken viszkető, berepedő, száraz, rosszabb esetben vérző sebek jelennek meg. Az ember személyiségén is múlik, hogy ezt hogyan kezeli: van, aki dühösen, tehetetlenül, mások kétségbeesnek, és előfordul olyan is, aki önfeledten strandol, nem hagyja, hogy bőrtünetei zavarják az élet élvezetében. Gyakoribb azonban, hogy a betegek „kiiratkoznak” a társasági életből, a korábbi tevékenységeiket magányos elfoglaltságokra cserélik, „befordulnak”. A közösségi élményektől való eltávolodás ördögi körként tovább fokozza a stresszt - mondta Német Borbála. 
A krónikus bőrbetegek gyakran nagyon lesújtóan nyilatkoznak önmagukról, selejtesnek, elutasítottnak, undorítónak tartják magukat, úgy érzik, senki nem szereti őket, de sokszor saját magukat is nehéz elfogadniuk. Reménytelennek látják a jövőjüket, annál is inkább, mert tudják, hogy ezek az állapotok – az orvostudomány mai állása szerint – egyelőre gyógyíthatatlanok. Haragot éreznek szüleik iránt, és sokan már gyerekkorukban elhatározzák, nem lesz családjuk.

Komplex terápia segíthet

A biológiai terápia átmenetileg enyhítheti a tüneteket, azonban a kiújulási hajlamot nem képes megszüntetni. Érdemes ezért pszichoterápiával vagy pszichiátriai terápiával kombinálni. Ennek során az érintett aktívan tesz magáért, és olyan módszereket sajátít el, amelyek segítik, hogy a nehéz életeseményekre ne bőrtünetekkel reagáljon. A pszichoterápia általában hosszabb időt igényel, hiszen mély és összetett az alapvető probléma. Viszont a segítségével jelentős javulás érhető el az életminőségben: a tünetek gyakran csökkennek, és tovább tartanak a tünetmentes állapotok. Megfelelő pszichoterápiás folyamattal az érzékenységi hajlam átdolgozható, illetve a kapcsolatok javulhatnak, csökkenthetők az érzelmi hullámzások. 
Mivel a hajlam alapja, az érzékenyedés a beszédtanulás előtti időszakban alakul ki, a szóbeli konzultáció nem éri el a probléma gyökerét. A módosult tudatállapoti technikák segítik az ellazulást, és a mélypszichoterápiás eljárásokkal javul az énhatárok kezelése: könnyebb lesz nemet mondani, rendeződik az önértékelés, és magabiztosabb lesz a fellépés. Ezek eredményeként javul az életminőség, átalakul a stressz megélése, az érintettet már nem zavarja az, ami korábban tüneteket okozott. Vagyis az „énerő” erősödésével elviselhetőbbé válnak a külvilág megterhelései, és így enyhülnek a bőrpanaszok is - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
2018.12.14 10:10
Frissítve: 2018.12.14 13:53

Mágikus és asszonymunkát tiltó nap a mai

Publikálás dátuma
2018.12.13 12:42
Molnár László és fia Péter, tardi hagyományőrzők Lucaszéket készítenek
Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Luca napja volt a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja, amelyhez számos népszokás, hagyomány is fűződik.
A néphit szerint ezen a napon tilos az “asszonyi munka”; a mosás, vasalás, fonás, szövés, varrás, kenyérsütés. Aki a tilalmat megszegi, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Sütni viszont lehetett, sőt molnárkalácsot szinte kötelező volt, és ilyenkor sütötték meg a szentestére szánt, lisztből és vízből készült ostyát is. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és babot kellett fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást - írta a Sokszínű Vidék
Sok helyen Luca napon a búzát, kukoricát kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették. A szemek „szintjét” kövekkel emelték meg. Ha magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból azt is megjövendölték, hogy az közelgő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, és milyen időjárás várható.
Szokás volt a termékenységvarázslás is. A legények hosszú gerendát és szalmát vittek be a házba. Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a kotyoló verset, néhol közben vizet öntöttek rájuk. Ezeken nem volt szabad megsértődni, de közbeszólni sem, mert az megtöri a varázslatot.
Ha a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal kiment az utcára, az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, az Luca napján a vízbe tett almából evett, és abban a vízben mosdott meg.
A Luca-kalendárium a karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Ha például december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelentette, hogy az év első hónapja havas lesz.
Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet a varázslataikkal.

Luca-széke

Ezen a napon kezdték faragni az ötszög alakú Luca székét. Kilencféle fát – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát – használtak hozzá, és karácsonyig el kellett készülnie. A hiedelem szerint a szék készítője a december 24-én az éjféli misén ráülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.
Témák
Luca-nap
2018.12.13 12:42