Szívsebész-botrány: Kálmán Olga szólaltatta meg a meghalt beteg családját

Publikálás dátuma
2018.10.10 17:21

Fotó: Facebook/originalkalmanolga/
Első alkalommal nem Székely László vizsgálta meg a beteget, derül ki a Facebookon közzétett interjúból. Szeptember 3-ra ki volt írva a műtét, de az implantátum nem készült el, aztán pedig a sebészt rúgták ki az intézetből.
Saját Facebook-oldalán szólaltatta meg Kálmán Olga, az ATV és a HírTV korábbi műsorvezetője annak a férfinek a családtagjait, aki feltehetően azért halt meg, mert a főorvos kirúgása miatt nem végezték el rajta az életmentő operációt a Gottsegen György Országos kardiológiai Intézetben (GOKI). Az intézmény vezetése a más okból kirúgott szívsebészt, Székely Lászlót hibáztatja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig vizsgálatot indított az ügyben. Kálmán Olgának az elhunyt férfi lánya megerősítette, hogy apja először június 30-án járt a GOKI-ban, de akkor nem Székely Lászlóval találkoztak, hanem egy kollégájával. Az intézet főigazgatója korábban azt közölte, hogy a beteg állapota sürgős (48 órán belüli) érsebészeti beavatkozást igényelt volna. A családtagok szerint azonban ők Székellyel csak augusztus végén találkoztak. Székely az elhunyt felesége és lánya szerint elmondta, hogy nagyon kockázatos műtétet kell végrehajtani, de ez a férfi egyetlen esélye a túlélésre. A műtét időpontjáról csak azt mondták: arra az implantátum elkészülte után kerülhet sor, ez pedig nagyjából egy hónapot vesz igénybe. Az eredeti tervek szerint szeptember 3-án műtötték volna, de nem készült el az implantátum, így el kellett halasztani a beavatkozást. A kórházat ez után rendszeresen keresték, de csak Székely László asszisztensét tudták elérni, aki biztatta őket, hogy legyenek türelmesek, fogják őket tájékoztatni. A főorvost szeptember 19-én bocsátották el azonnali hatállyal. A beteg október 4-én, múlt csütörtökön halt meg.
2018.10.10 17:21

Hajléktalan-rendelet: brutális szabály, csöndes hajnal

Publikálás dátuma
2018.10.15 10:21

Fotó: / Draskovics Ádám
A jelek szerint a rendőrség nem siet élesben kipróbálni a sokat vitatott, mától érvényes, a hajléktalanokat a puszta létük miatt is büntető új rendeletet. Budapest belvárosában, a tereken, nagyobb aluljárókban legalábbis csöndes volt a hajnal.
– Na, már nem kell sokáig néznünk ezt! – csóválja dühösen a fejét a Rákóczi téren kutyáját sétáltató asszony hétfő hajnalban, nem sokkal hat óra után. A másik környékbeli kutyás egyetértően bólogat, aztán mindketten szörnyülködve nézik, amint a közeli padon épp meztelenre vetkőzik egy torzonborz hajléktalan férfi, hogy vastag, mocskos éjjeli ruháját nappali öltözetre cserélje. – Jobb is, ha elviszik őket. Talán még ezeknek a szerencsétleneknek is jobb lesz így – utal az egyik asszony arra, hogy hétfőre virradó éjjel lépett életbe az új rendelet, amely alapján minden eddiginél szigorúbban járhatnak el az utcán élő emberekkel. Október 15-től ugyanis „jogellenes az életvitelszerű lakhatás közterületen.” Ha az otthontalan a rendőri felszólítás ellenére sem hagyja el az „elkövetés” helyszínét, nem vonul be a hajléktalanszállóra, akkor szabálysértési őrizetbe vehetik, és végül elzárásra büntethetik. Ha a hajléktalan odébb is áll, de rövid időn belül négyszer felszólítják, akkor rögtön őrizetbe veszik, előállítják, ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan” holmikat megsemmisítik. A jelek szerint azonban a rendőrség nem siet a rendelkezés gyakorlati tesztelésével: az új szabályozás első napjának hajnalán legalábbis nem láttuk nyomát razziáknak Budapest belvárosában. A Rákóczi téren a padon öltöző férfit sem igazoltja senki, és a közeli padokon is zavartalanul alhat több, paplanba burkolózó ember.
– Tényleg hagyni kellene, hogy itt éljenek? – kérdezi a „kutyások” egyike. Amikor azonban szóba kerül, hogy az otthontalanok a hajléktalanszálló helyett könnyen őrizetbe, sőt akár börtönbe is kerülhetnek, már elbizonytalanodnak kissé. – Jó, az már túlzás lenne, de hát valamit csak kell tenni! – visszakozik a másik. Ahogy a Rákóczi tértől a Blaha Lujza tér felé indulunk, különös politikai akció nyomait látjuk: a szocialisták sálakat kötöttek a körúti fák törzsére. A kitűzött cetliken az olvasható: „Vegyél egyet, ha szükséged van rá!” Így tiltakoznak az ellen, hogy a kormány az ellátás helyett embertelen megoldást választott. A Blaha híres, hírhedt aluljárójában sem volt nyoma hétfő reggel razziának: a mocskos falak mentén ezen a hajnalon is zavartalanul alusszák bódult álmukat férfiak és nők. Innen pár utcányira, a Szent Rókus Kórház mögötti padokon, ahol máskor sok otthontalan húzza meg magát, most csak egyetlen férfit találunk. Az elemes zsebrádión a Kossuth rádió híreit hallgató Czéh Imrétől tudjuk meg, itt sem volt razzia, csak elmentek már a dolgukra a „barátai”, akik szintén itt élnek. A szakállas, élénk tekintetű, 55 éves férfi 2000 óta él az utcán.
– A szokásos – mondja az egykor lakatosként dolgozó férfi, amikor arról faggatjuk, miként lett otthontalan. Elvált, a lakás a feleségé lett, nem volt ki segítsen rajta, így kikerült az utcára és ott is ragadt. Mivel ért a lovakhoz – innen a csúfneve, Csikó – olykor elszegődik tanyákra dolgozni, télen pedig a „Vajdába”, vagyis a Vajda utcai hajléktalanszállóba megy, de tavasztól ősz végéig az utcán él. Öt éve már a Rókus kórház mellett sétálóutca padjainak egyikén rendezkedik be. – Mi lesz, ha jönnek a rendőrök? – kérdezzük a férfit. – Hát akkor odébb megyek. – Hajléktalanszállóra nem menne? – Csak télen. – Miért? – Mert nem bírom odabent. – És ha újra jönnek a rendőrök? – Akkor újra odébbállok. – És utána? – Megint vissza jövök. Ez jó hely. Kedvesek az itteni házakban lakók. És itt vannak a barátaim is. – Negyedszerre már őrizetbe vehetik. – Tudom, ezt is mondták a Kossuthon. – Nem félti a holmiját? – Miért kellene? – Megsemmisíthetik, amiről úgy gondolják, hogy veszélyes lenne tárolni. – A hálózsákom vagy a ruhám? – teszi rá kezét a pad melletti két nagy IKEA-zsákra. – De mindegy is, mert úgy számolom, november elejéig kihúzom. Akkor meg kezdődik a téli krízisidőszak és akkor beköltözöm a szállóra. Addig csak nem gyűjtök be négy felszólítást.
A hajléktalanok zöme azért nem olyan tájékozott, mint Czéh Imre. – Hogy milyen rendelet? – kérdez vissza a Kolosy téri mini Tesco előtt üldögélő hajléktalan. Jókora cowboy kalapot visel, előtte több zsákba begyűrve a holmijai. Arra viszont csak legyintés a válasz, hogy mit tesz, ha elküldik menhelyre a rendőrök. A Margit híd alatt hétfő reggel is ott vannak a rendszeresen itt éjszakázó fedél nélküliek motyói, a szivacsok, pokrócok. A hajléktalanok viszont már nincsenek. – Talán továbbálltak – vonja meg vállát a Lokált osztogató újságos, majd jelezve, hogy a szabályok szigorításának híre ide is eljutott, gyanakvóan firtatja: – Miért érdekli, hol vannak? Talán rendőr? A Deák téren sem találkozunk hatósági emberekkel, csak egy biztonsági őrrel, aki a kérdésre, hogy volt-e éjjel razzia, hivatalnokokat megszégyenítő választ ad: „Kérem, a rendőr illetékessége megítélni, hogy milyen helyzetben, hogy járjon el. Rendőrök pedig mindig vannak." Lent az aluljáróban hatan-heten még alszanak, néhányan már összepakolták cuccukat. – Ma nem, de korábban voltak itt a rendőrök – mondja egyikük. – Még szórólapot is osztogattak arról, hogy mi lesz október 15 után. Dehát máskor is fenyegetőztek már azzal, hogy menni kell. Aztán mindig visszajövünk.
2018.10.15 10:21
Frissítve: 2018.10.15 10:46

„Stop Soros” – Az Ab-hez fordult az Amnesty

Publikálás dátuma
2018.10.15 10:02
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A törvény célja egyértelműen a megfélemlítés – közölte a jogvédő szervezet.
Az Amnesty International is az Alkotmánybíróságon támadta meg az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag Btk-t érintő érintő módosítását, mert véleményük szerint ellentétes többek között az Alaptörvény alkotmányos büntetőjogra, az egyesülési jogra és a szólásszabadságra vonatkozó rendelkezéseivel. Az Amnesty közölte: a súlyosan jogkorlátozó törvénymódosítás annyira homályos definíciót ad a bűncselekményre, hogy annak gyakorlatilag bárki bármikor az alanya lehet, ami kiszámíthatatlan helyzetet teremt és lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására. A törvény sérti továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mert a legsúlyosabb, büntetőjogi szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelenül és aránytalanul beavatkozik abba, hogy ki és hogyan vehet részt a migrációról szóló demokratikus közéleti vitákban – tették hozzá. Az Amnesty azt írta:
„a törvény célja egyértelműen a megfélemlítés: börtönnel fenyegetni azokat, akik segítenek a kiszolgáltatott embereknek, illetve mást gondolnak, mint a kormány”
A létfontosságú és jogszerű emberi jogi munka bűncselekménnyé nyilvánítása rendkívül durva támadás a nemzetközi védelemre szorulók illetve az őket segítő emberekkel és szervezetekkel szemben – olvasható a közleményben.
Szeptemberben a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) is eljárást indított az Alkotmánybíróságon a „Stop Soros” miatt, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultak.
2018.10.15 10:02
Frissítve: 2018.10.15 10:19