Úgyis rajtunk verik le a balhét! – kis híján megismétlődött Olaszliszka

Publikálás dátuma
2018.10.10 18:39

Fotó: Népszava/ Doros Judit
Lincshangulat alakult ki Fügödön, ahol egy gázolás után rátámadtak a helyiek a vétkes sofőrre. A történtekre nagyon másként emlékeznek az ott élők, egy gyerek kórházban van, két férfi pedig őrizetben.
Kevésen múlt, hogy nem történt az olaszliszkaihoz hasonló tragédia a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fügödön, múlt szombaton. A helyi boltos asszony előzés közben elsodort egy ötéves kislányt, aki olyan súlyosan megsérült, hogy jelenleg is kórházban van. A kislány rokonai a kocsiból kiszálló asszonyt közrefogták, rángatták, egyesek szerint ütötték-verték is. A sofőrt az időközben kiérkező rendőröknek sikerült kiragadni a tömegből, és beültetni a járőrkocsiba. A rokonok szerint ők nem bántottak senkit, de úgyis rajtuk veri majd el a rendőrség a balhét, mert mint mondták, roma származásúak, sötét a bőrük és nincs pénzük jó ügyvédre, hogy megvédjék magukat. Az Enccsel szinte egybeépült faluban érkezésünkkor  – azaz még néhány nappal a történtek után is – tucatnyian sereglenek össze az előtt a ház előtt, ahol Anasztázia két testvérével és szüleivel él. Aznap innen „kóborolt el” a kislány a Fő úton élő unokatestvéréhez, de az is lehet, hogy a szemközti házban mulató apját kereste – a részleteket mindenki másképpen meséli. Az édesanyát nem találtuk, otthon, a kislányhoz ment, bent is alszik majd vele a kórházban. A nagymama – aki eközben a másik két testvérre vigyáz – azt mondja, az unokája napokig élet-halál között lebegett, a koponyacsontja betört, a tüdeje bevérzett, a lábáról lehántotta a húst a nekiütköző autó. A sajtó napokkal később egy Facebook-bejegyzésből értesült az eseményről. 
A Fő utcán élő Putnoki Szilvia szerint ő maga főszerepet játszott abban, hogy az ügyből ne legyen második Olaszliszka. Az asszony – akinek közeli rokona a kislány édesapja – a házából hallotta a csattanást, és csak másodpercekkel később észlelték, hogy egy vérző gyerek fekszik a kapu előtt, a túloldalon.  – A boltos Éva kiszállt a kocsiból, zokogott, és azt ismételgette, hogy ő volt a hibás, hívják a rendőrséget, mert elütötte a gyereket. Nem volt jó állapotban, később tudtuk meg, hogy aznap reggel a karjaiban halt meg a barátnője, aki súlyos beteg volt – nem kellett volna egyáltalán kocsiba ülnie – mondták az utcabeliek. A vérző kislány láttán a feldühödött férfiak – köztük a gyerek apja és nagybátyja - a boltosnak estek, hangos szóval, taszigálással fenyegették, az autóját téglával szétverték. A további ütlegelést Putnoki Szilvia akadályozta meg azzal, hogy rákiabált az unokaöccseire, és testével is védte az asszonyt. Később pedig megállított egy rohamkocsit, amelyik egy szülő nőhöz tartott épp, így a vérző, eszméletlen gyereket sikerült előbb a szomszéd faluba, onnan pedig mentőhelikopterrel a miskolci kórházba szállítani.
A rokonok szerint a boltos autója előzni kezdett egy ott parkoló, épp krumplit áruló teherautót, így a sofőr a túloldalon ütötte el a kislányt. A rendőrségi jelentések szerint viszont a kislány a menetirány szerinti sávban ugrott az autó elé, amikor át akart szaladni a túloldalra, és a teherautó takarásában a vezető nem láthatta őt. Az asszony észlelve a gyermeket, megpróbálta elrántani a gépjárműve kormányát, de az ütközést már nem tudta elkerülni. A helyszínre – a bejelentést követően néhány percen belül – kiérkező rendőrök a dühös helybelieket megnyugtatták, a gépjárművet vezető nőt a szolgálati autójukba ültették, a mentőszolgálat munkatársai pedig kórházba szállították a súlyos sérülést szenvedett gyermeket. A rendőrök a sofőrt ért bántalmazás miatt egy 19 és egy 27 éves helyi férfit állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként rongálás, valamint garázdaság- és testi sértés megalapozott gyanúja miatt, majd az Encsi Rendőrkapitányság mindkét gyanúsítottat őrizetbe vette. A boltost nem sikerült elérnünk, az üzlete – ahová egyébként a fügödi romák is jártak – zárva van, házát állítólag rendőrök vigyázzák. Beszéltünk a sógornőjével, a falu óvónőjével, aki szerint a rokonok hazudnak, semmi sem úgy történt, ahogy elmesélték: a sógornőjét alaposan összeverték, úgy, hogy a fogai is kitörtek, és nem a kormányba verte bele az arcát, ahogy azt terjesztik. Lassan ment, még egy biciklis is megelőzte – tette hozzá –, és amúgy sem az a száguldozós típus. A család úgy tudja, hogy az asszony az eset után nem marad a faluban, sem boltosként, sem fügödiként nem tudna tovább itt élni. Az eltérő állítások vélhetően a bíróság előtt tisztázódnak majd. Sokat segíthet, hogy az eseményeket állítólag egy köztéri kamera is rögzítette, annak objektivitását talán nem vonja majd kérdőre senki.
2018.10.10 18:39
Frissítve: 2018.10.10 20:19

Leépítés - A muzeológus is beülhet diplomával teremőrnek

Publikálás dátuma
2018.10.16 06:00
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Nehéz helyzetbe kerültek a kulturális intézmények, miután júniusban kiderült: elküldenek mintegy háromezer közfoglalkoztatottat.
- A turistaszezon közepén, egyik pillanatról a másikra elveszítettük a programszervezőnket – panaszkodott az egyik somogyi kistelepülés polgármestere. A vezetőt azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy nyáron kiderült: akár 3-4 ezer - jellemzően vidéki könyvtárak, levéltárak, művelődési házak munkáját segítő - kulturális közfoglalkoztatottól leépítéséről döntött a Belügyminisztérium.
– Meglehetősen sok a látnivaló nálunk, így a csoportok vezetése, koordinálása, a különböző programok, kiállítások megszervezése, az ezzel kapcsolatos anyagok elkészítése egész embert kívánt. Az elmúlt években a kulturális közmunkásoknak köszönhetően remekül működött minden, akadt olyan esztendő, amikor két embert is tudtunk foglalkoztatni, annyi volt a munka. Azóta viszont minden rám, illetve az egyetlen adminisztrátorra hárul, be kellett építenünk a napi teendőink közé egy teljes munkakört. A korábbi közfoglalkoztatottunk jelenleg közmunkásként azért besegít, de - miután a törvény szerint más összegű bér jár a a közmunkásnak, mint a közfoglalkoztatottnak - nagyjából 25 ezer forinttal kevesebbet keres. Eddig bruttó 110 ezret vihetett haza, most pedig 81 ezret - mondta a polgármester. A leépítést egyébként egyebek mellett azzal indokolták, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak jobban képzettek, ezáltal felszívja majd őket a versenyszféra. Szakértők szerint ugyanakkor kétharmaduk kistelepüléseken dolgozott, így nehéz elképzelni, hogy a munkaerőhiány ellenére el tudnak majd helyezkedni. - Az aprófalvakban még érdemi fizikai munkalehetőség sincsen, nemhogy fizetőképes kulturális terület – mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ráadásul a kulturális közmunkások jellemzően humán végzettségűek, emellett többségük vagy pályakezdő, vagy ötven év fölötti, s utóbbiaknak még prosperáló vidékeken is igencsak behatároltak a lehetőségeik. Sokuknak tehát nem marad más, mint a közmunka - legalábbis addig, amíg az állam be nem építi járandóságukat a települési normatívákba. - Elvégre, ha valaki az önkormányzatnál dolgozik programszervezőként vagy kulturális munkatársként, akkor annak normális bérezés jár - tette hozzá. Pontosan erre hivatkoztak a kulturális közmunka ellenzői éveken át, s nem alaptalanul. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a „költséghatékonyság” jegyében teljesen általánossá vált, hogy egy adott intézményből – például művelődési házakból, könyvtárakból, közgyűjteményekből – elbocsátottak valakit, majd kulturális közmunkásként visszafoglalkoztatták a régi bérének feléért-harmadáért. Csakhogy utóbbit már nem az adott intézmény vagy önkormányzat, hanem az állam állta. - Az irodai munkákat is így szervezték át, az önkormányzati intézmények szolgáltatási feladatainál mindenki közmunkást foglalkoztatott – ismerte el egy dél-dunántúli kisváros polgármestere. – Miután vagy öt évig az állam biztosította hozzá a forrásokat, a települések már így tervezték a feladataikat. A nyári elbocsátási hullám így nagyon keményen érintett mindenkit. És persze nem Magyarországon lennénk, ha a többségnek nem sikerült volna megoldást találnia: szeptemberre a kulturális közmunkások egy része visszakerült korábbi helyére. - A kulturális közfoglalkoztatottak legnagyobb része a Nemzeti Művelődési Intézeten át került valamelyik intézményhez – magyarázta az egyik leghíresebb dunántúli közgyűjtemény vezetője. - Róluk elvileg le kellett mondanunk, az NMI ilyen programjai ugyanis megszűntek. Viszont az önkormányzatok közmunkaprogramjának keretében kaphatunk embereket, s szerencsére sikerült is a korábbi NMI-n keresztül nálunk dolgozókat immáron önkormányzati közmunkásként foglalkoztatnunk. Komoly adminisztrációba került, de megérte, ugyanis közülük többen nélkülözhetetlen munkát végeznek, például digitalizálják a különféle gyűjteményi dokumentumokat. Emellett más közmunkások is dolgoznak nálunk, mert jelentős költségmegtakarítást jelent, hogy a takarítást, a park gondozását, vagy éppen a termek őrzését nem belső forrásból kell finanszíroznunk. Az intézményvezető hozzátette, a legnagyobb problémát az jelentette a visszafoglalkoztatás megszervezésekor, hogy a törvény szerint, akinek van megfelelő végzettsége, nem alkalmazható közmunkásként, ugyanis biztosan talál magának állást a munkaerőpiacon. - Ez Budapestre igaz lehet, de vidéken nem ilyen egyértelmű a helyzet – jelentette ki. Az ideális az lenne, ha ezeket az embereket státuszba tudnánk venni, de erre semmilyen forrásunk nincs. Arra sincs remény, hogy pluszpénzeket kapunk, mert éppen az a lényeg, minél jobban leépítsék a közmunkát. Nálunk például februárig maradhatnak, akiket szeptemberben vissza tudtunk venni, s utána már tényleg bezárul minden kiskapu. Egyelőre elképzelni sem tudjuk, hogyan pótoljuk majd a kieső kéttucatnyi dolgozónkat, de könnyen elképzelhető, hogy majd a muzeológusoknak is be kell ülnie hetente egy-egy napra teremőrnek.
2018.10.16 06:00
Frissítve: 2018.10.16 06:00

Végleges: a kormány megszüntette a társadalmi nemek szakot

Publikálás dátuma
2018.10.15 21:20

Fotó: Shutterstock/
Magyarországon gender-szak már nem indítható. De lett helyette "családpolitika"-képzés, ami viszont se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel - azaz úgy van, hogy nincs.
A 2018. október 12-i Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 188/2018. (X. 12.) kormány rendelete a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) kormány rendelet, valamint a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) kormány rendelet módosításáról.
A Magyar Közlönyből kiderül: a gender-szakot valóban eltörölte a kormány.
Augusztusban, az általános szabadságolások idején alig 24 órát kaptak az egyetemek arról, hogy véleményezzenek rendeletmódosító előterjesztést a szakbezárásról. És a mindenféle háttéranyagot és indoklást nélkülöző előterjesztés hatályra lépett. A szakokat soroló dokumentumban a társadalmi nemek tanulmányának helye üresen áll. Csak egy jegyzet tájékoztat arról, a sor egykori tartalma hatályát vesztette.
Ráadásul akkreditált szakokról van szó, azaz a magyar állam által támasztott minden egyes követelménynek megfelelnek - megfeleltek. A jogszabályok alapján az idén felvett hallgatók még elvégezhetik a képzéseket, ám az egyetemek nem hirdethetik meg a szakot, ha a rendelet hatályba lépett.
"Mit csinálnak a társadalmi nemek kutatói? Meghatódnak hiszen a történelem kopog az ajtajukon"
- kommentálta a hírt Pető Andrea, a CEU oktatója, aki közösségi oldalán meg is osztotta a szóban forgó részletet a dokumentumból.
Gender-szak helyett lett viszont „családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana”.
- mint ahogy arra a poszt alatt Gregor Anikó, az ELTE oktatója felhívja a figyelmet.
A mesterképzések jegyzékében 126/A azonosítóval szereplő szak indítását se a Magyar Akkreditációs Bizottság nem vizsgálta a honlapja alapján, se pedig a már akkreditált szakok között nem szerepel. A fantom-szak neve kísértetiesen emlékeztet arra a családtudományok mesterképzésre, aminek indításáról tavaly még emberminiszterként Balog Zoltán beszélt - igaz, tévesen.
"Magyarországnak olyan kormánya van, amely a család mellett áll ki, nem pedig a deviancia mellett"
- nyilatkozta akkor Balog. A világon egyébként több mint 300 felsőoktatási intézményben foglalkoznak ezzel a "devianciával", mások mellett még katolikus teológusok is tanítják. A gender, azaz a társadalmi nem fogalmát valahogy úgy lehetne magyarázni, hogy nem pusztán a biológiai nem magyarázza, a férfi és a nő milyen szerephez jut a társadalomban. A terület kutatói szerint a közösség - vagyis a társadalom - határozza meg, milyen viselkedési formák számítanak egy adott helyen és korban nőiesnek, férfiasnak, így meghatározza a nemi szerepeket, és az ebből fakadó előnyöket, hátrányokat is, például a fizetések terén. A XXI. század Magyarországán minderről beszélni, kutatni a kormány szerint egyenlő "a társadalom szétbomlasztásával".
2018.10.15 21:20
Frissítve: 2018.10.15 21:45