Kásler: jön a magánegészségügy és a magyarságkutató intézet

Publikálás dátuma
2018.10.11 08:10
Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter
Fotó: / Németh András Péter
Az emberi erőforrás miniszter a Magyar Időnek adott interjút, amiben a magán és állami egészségügy közelgő szétválasztásáról beszélt.
Tételesen nem igaz – állítja Kásler Miklós a kormánypárti lap  kérdésére, hogy ő adott volna utasítást Székely László közismert szívsebész kirúgására a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettől. A tételes jelző magában is sokat elárul: a kirúgásról nem ő döntött, de információink szerint tényleg Kásler áll a mögött, hogy Székely végül távozott. És volt az a pont, ahol a miniszter véglegesen összekülönbözött egészségügyi államtitkárával, a később felmondó Nagy Anikóval is. Nagy távozását Kásler egy odavetett mondatban intézte el: „Nagy Anikó lemondott, mert a gyermekekkel szeretne foglalkozni” – utóbbi annyit tesz, hogy a volt államtitkár visszatérne főigazgatóként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe.

Javaslat már van a magánegészségügyről

A tárcavezető bejelentette, hogy kidolgozták a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatokat. „Ez nagyon hosszú folyamat lesz, amit egy lépésben nem lehet megvalósítani (…) Nincs arról szó, hogy a magánszektort bármilyen értelemben vissza kellene szorítani, de a fordítottjáról sem. Az alapelvárás, hogy legyenek teljesen világos jogi, működési és finanszírozási viszonyok. ” -fejtegette Kásler A miniszter kérdésre hozzátette, az EMMI jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő kórházak pénzügyi-gazdasági működését vizsgálja – hat intézmény működését ellenőrzik, és  a tanulságokat lehetőleg januárban, de legkésőbb a jövő év első negyedévében szeretnék összegezni. 

Sürgősségi ellátás? Az szervezés kérdése

Kásler Miklós szerint heteken belül a kormány elé kerülhet a sürgősségi ellátásról szóló javaslat is, amelynek lényege, hogy a betegellátás célirányosan és szabályozottan történjen, hogy az országban egyetlen sürgősségi osztályon se kelljen a betegnek feleslegesen órákat várnia. A Magyar Idők felvetésére – Van ehhez elég orvos, asszisztens, CT, MR, labor – azt mondta, hogy a sürgősségi ellátást elsősorban szervezési feladatnak látja. Utóbbi megjegyzése arra is utalhat, hogy a személyi és eszközállományt később sem bővítenék, csak a meglévő erőforrásokat akarják jobban kihasználni.
A kormánypárti lap kitért a magyarság eredéről szóló kutatások megkérdőjelezésére is – emlékezhetünk, legutóbb maga Orbán Viktor fordított hátat a finnugor rokonságnak, hogya keleti nyitás lendületében inkább a türk népekkel rokonítsa a magyart. 

A központból mondják meg, honnan jövünk

Kásler ezzel kapcsolatban beharangozta, hamarosan felállhat a Magyarságkutató Intézet – igaz, a terv még javaslat szintjén sem került a kormány elé. „ A történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett. Amit az egyik tudományág bizonyít, azt a másik nem veszi figyelembe. Egy intézményben, meghatározott célok mentén kellene folytatni a kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálni az eredményeket. Ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény derülhet a tudományosan megalapozott valóságra.” - mondta Kásler, szembe menve a az állami tankönyvekben megtalálható, tudományosan bizonyított ténnyel, a finnugor rokonság létével. 
2018.10.11 08:10
Frissítve: 2018.10.11 08:12

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33