Kásler: jön a magánegészségügy és a magyarságkutató intézet

Publikálás dátuma
2018.10.11 08:10
Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter
Fotó: / Németh András Péter
Az emberi erőforrás miniszter a Magyar Időnek adott interjút, amiben a magán és állami egészségügy közelgő szétválasztásáról beszélt.
Tételesen nem igaz – állítja Kásler Miklós a kormánypárti lap  kérdésére, hogy ő adott volna utasítást Székely László közismert szívsebész kirúgására a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettől. A tételes jelző magában is sokat elárul: a kirúgásról nem ő döntött, de információink szerint tényleg Kásler áll a mögött, hogy Székely végül távozott. És volt az a pont, ahol a miniszter véglegesen összekülönbözött egészségügyi államtitkárával, a később felmondó Nagy Anikóval is. Nagy távozását Kásler egy odavetett mondatban intézte el: „Nagy Anikó lemondott, mert a gyermekekkel szeretne foglalkozni” – utóbbi annyit tesz, hogy a volt államtitkár visszatérne főigazgatóként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe.

Javaslat már van a magánegészségügyről

A tárcavezető bejelentette, hogy kidolgozták a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatokat. „Ez nagyon hosszú folyamat lesz, amit egy lépésben nem lehet megvalósítani (…) Nincs arról szó, hogy a magánszektort bármilyen értelemben vissza kellene szorítani, de a fordítottjáról sem. Az alapelvárás, hogy legyenek teljesen világos jogi, működési és finanszírozási viszonyok. ” -fejtegette Kásler A miniszter kérdésre hozzátette, az EMMI jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő kórházak pénzügyi-gazdasági működését vizsgálja – hat intézmény működését ellenőrzik, és  a tanulságokat lehetőleg januárban, de legkésőbb a jövő év első negyedévében szeretnék összegezni. 

Sürgősségi ellátás? Az szervezés kérdése

Kásler Miklós szerint heteken belül a kormány elé kerülhet a sürgősségi ellátásról szóló javaslat is, amelynek lényege, hogy a betegellátás célirányosan és szabályozottan történjen, hogy az országban egyetlen sürgősségi osztályon se kelljen a betegnek feleslegesen órákat várnia. A Magyar Idők felvetésére – Van ehhez elég orvos, asszisztens, CT, MR, labor – azt mondta, hogy a sürgősségi ellátást elsősorban szervezési feladatnak látja. Utóbbi megjegyzése arra is utalhat, hogy a személyi és eszközállományt később sem bővítenék, csak a meglévő erőforrásokat akarják jobban kihasználni.
A kormánypárti lap kitért a magyarság eredéről szóló kutatások megkérdőjelezésére is – emlékezhetünk, legutóbb maga Orbán Viktor fordított hátat a finnugor rokonságnak, hogya keleti nyitás lendületében inkább a türk népekkel rokonítsa a magyart. 

A központból mondják meg, honnan jövünk

Kásler ezzel kapcsolatban beharangozta, hamarosan felállhat a Magyarságkutató Intézet – igaz, a terv még javaslat szintjén sem került a kormány elé. „ A történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett. Amit az egyik tudományág bizonyít, azt a másik nem veszi figyelembe. Egy intézményben, meghatározott célok mentén kellene folytatni a kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálni az eredményeket. Ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény derülhet a tudományosan megalapozott valóságra.” - mondta Kásler, szembe menve a az állami tankönyvekben megtalálható, tudományosan bizonyított ténnyel, a finnugor rokonság létével. 
2018.10.11 08:10
Frissítve: 2018.10.11 08:12

Megtelt a Bem József tér, ezrek az ellenzéki tüntetésen

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:14
Összellenzéki tüntetés 2018. október 23-án a Bem József téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Párton kívüli civilek, momentumosok és szocialisták együtt demonstrálnak Bem tábornok szobránál: Jeszenszky Géza levélben üzent: Moszkva fennhatósága helyett a nyugathoz kell tartoznunk.
Háromnegyede négykor startolt el az ellenzék összefogással megvalósuló demonstrációja, vagyis Közös Ellenzéki Tüntetés  – kezdésre majdnem megtelt a Bem József tér, ami kétezer embert jelenthet.
Jeszenszky Géza nem tudott részt venni a tüntetésen, de levelében azt írta : csatlakoznunk kell az európai ügyészséghez, hogy Magyarország kikerüljön Moszkva fennhatósága alól, és csatlakozzon a nyugati demokráciákhoz. Elsőként Lengyel Róbert, Siófok polgármestere szólalt fel, aki arra emlékeztetett, hogy 1956. október 23-án betelt a pohár. A magyaroknak elegük lett abból, hogy a rendszer azt a jelszót használta, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. A Nyugat démonizálásából és a Kelet simogatásából.  „Voltak apró szentjánosbogarak, akik tudták : baj lesz. Sokáig csendben voltak, mert a puszta gondolatot is büntették. Sokan manapság is úgy gondolják, az ország lehetne jobb. Tiszteletben tartom, hogy vannak akik elégedettek, de én a másik táborba tartozom. 2018 szentjánosbogarak egyre többen vannak” - mondta a polgármester.

„Orbán Putyin zsebében van”

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint akik ma együtt vannak, sok mindenben egyetértenek. Elsősorban az európai ügyészséghez való csatlakozásban. Jávor úgy véli,  Orbán strómanjai zsebéből egyre jobban kikandikál a miniszterelnök és a családja – Azt hiszik, rájuk semmilyen szabály nem vonatkozik, bármit megtehetnek. „Európa az önkényuralmukat veszélyezteti. Soha ennyien nem támogatták, hogy az EU-tagjai legyünk. Európa mi vagyunk. Orbán nem Európa ellen küzd, hanem ellenünk. 
„Orbán Putyin zsebében van, 62 évvel azután, hogy a magyar nép nemet mondott az orosz kizsákmányolásra. Nemcsak Magyarországot árulja el, magát Európát próbálja meg szétzilálni.”
 Néhány hónap múlva választások lesznek. Hányan lesznek ott olyanok, akik orosz zsoldban az unió kinyirásáért fáradoznak? Ha egy szétaprózott ellenzék áll fel a Fidesz ellen, Orbán nyer. Gondolkodjunk ezen. Én készen állok, állítsuk meg őket együtt” - mondta Jávor Benedek a tüntetésen.
2018.10.23 16:14
Frissítve: 2018.10.23 16:21

DK: most ugyanazért kell küzdeni, mint '56-ban

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:00
Balról jobbra:Gyurcsány Ferenc, DK-elnök, Molnár Csaba DK-alelnök, Varju László DK képviselő a párt 2018. október 23-i megemléke
Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség, Moszkvában dől el a magyar nép sorsa – sorolta a a vélt párhuzamokat a Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke a párt '56-os megemlékezésén. Gyurcsány Ferenc pártelnök nem szólalt meg az eseményen.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint ugyanazért kell küzdeni 2018-ban, mint 1956-ban: egy független és demokratikus jogállamért. Molnár Csaba, aki az ellenzéki párt EP-képviselője is, kedden a budapesti Nagy Imre-szobornál, a DK koszorúzása után újságíróknak azt mondta, 1956-ban Nagy Imre és társai egy független és demokratikus jogállamot szerettek volna a sajtó, a vallás és a gyülekezés szabadságával. A politikus úgy fogalmazott, most minden magyar állampolgár átérezheti, miért küzdöttek több mint hatvan évvel ezelőtt, mivel ugyanazok a szabadságok hiányoznak, mint 1956-ban: ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség és moszkvai szobákban dől el a magyar nép sorsa.
Az 1950-es évek elnyomói azonban elfelejtették, hogy minden rendszer véget ér majd egyszer, és "ugyanígy nem látják ezt a mai rendszer elnyomói sem" - jelentette ki Molnár Csaba. Az alelnök szerint a DK azért hirdetett meg ellenállást, mert ugyanabban hisznek, mint 1956 hősei: nem szabad hagyni, hogy a szabadságot egy szűk csoport saját önös érdekéből elrabolja az emberektől.  Molnár azt is mondta, Nagy Imre miniszterelnök emlékét az "orbáni emlékezetpolitika" az elmúlt négy évben kitörölte a hivatalos magyar történelmi emlékezetből, a közeljövőben pedig a rá emlékező szobrot is el akarják távolítani a Parlament közeléből - írja az MTI.
A szerény részvétellel megtartott megemlékezésen csak Molnár szólalt fel; Gyurcsány Ferenc meg sem szólalt – sőt a DK élő közvetítésén szó szerint az alelnök mögött maradt – de hallgatott Varju László, a DK országgyűlési képviselője is.
2018.10.23 16:00