Az amerikaiakat szolgálná az „arab NATO”, amit az elnök próbál összekalapálni

Publikálás dátuma
2018.10.12 08:04

Fotó: AFP/ JIM WATSON
Donald Trump szeretné Irán ellen szövetségbe tömöríteni legfőbb arab szövetségeseit, akik azonban maguk sem egységesek.
Van Donald Trumpnak egy nagyratörő terve, amely mégis méltatlanul kevés figyelmet kap: az úgynevezett „arab NATO” létrehozása. Pedig az amerikai elnök szándékai tényleg komolyak, és már konkrét lépéseket is tett, nem csak a levegőbe beszél. Szeptember végén az ENSZ közgyűlésen például Mike Pompeo külügyminiszter egy asztalhoz ültette az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) hat államát, továbbá Egyiptomot és Jordániát, és megvitatták  az arab NATO jövőjét is. Bár az Egyesült Államok és a GCC eredetileg mára tervezett washingtoni csúcstalálkozóját januárra  halasztották, ám a terv ettől még nem került le napirendről. Az elképzelés szerint a hat GCC tagállam - Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Kuvait, Omán és Katar - valamint Egyiptom és Jordánia tagságával életre hívnának egy diplomáciai-katonai együttműködést, a Közel-Keleti Stratégiai Szövetséget (MESA). Az Egyesült Államok támogatását élvező szervezet élén Washington közeli szövetségese, Szaúd-Arábia állna, feladata pedig papíron a térségbeli konfliktusok kezelése, a szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelem lenne. Azért csak papíron, mert a gyakorlatban a MESA egyértelmű célja a régió másik nagy „játékosának”, Iránnak a megfékezése. Ez egyben a terv gyenge pontja, a szóban forgó országok ugyanis koránt sem egységesek a perzsa állammal szemben. A sorból egyértelműen kilóg Katar, az apró, ám gazdag állam, amely ellen különutas politikája, a terrorizmus támogatásának vádja miatt több arab állam blokádot vezetett be. Nem igazán illik a képbe az általában semlegességre törekvő Kuvait, továbbá az ugyancsak a két rivális között egyensúlyozó Omán sem. Sőt, még az is kérdéses, mennyire lehetne mozgósítani Egyiptomot és Jordániát. „Az arab államok egy tömbbe tömörítésének ötlete alapvetően nem új, olyannyira, hogy sokuk már eddig is szövetséget kötött Iránnal szemben. A 2003-as iraki háború után például II. Abdullah jordán király fogalmazta meg, hogy a mérsékelt szunnita államoknak össze kell fogni az úgynevezett síita félhold megteremtése ellen” - mondta el lapunknak Csicsmann László. A Corvinus Egyetem docense arra is emlékeztetett, hogy Szaúd-Arábia is életre hívott néhány évvel ezelőtt egy terrorellenes koalíciót, amelynek vannak katonai elemei is, például a jemeni háborúban. Szerinte a felvetés újdonságát most inkább az adja, hogy az Egyesült Államok is mögé állt. Donald Trump ugyanis nem akar beavatkozni a térségben, inkább helyi partnereire bízná a konfliktusok kezelését. A szakember ennek ellenére sem hiszi, hogy az ötlet valósággá válhat. Az érintett államok nézeteltérései ugyanis olyan mélyek, hogy nehéz lenne áthidalni őket. „Több mint egy éve tart már például a katari-szaúdi válság, ami már önmagában megkérdőjelezi a siker lehetőségét. Viszont Katar amerikai szempontból kulcsfontosságú, hiszen még egy bázisuknak is otthont ad, így egyszerűen kihagyni sem lehet a kezdeményezésből” - mutatott rá. Felmerül az a kérdés is, vajon mindenki elfogadná-e Szaúd-Arábiát vezetőnek? „Egykönnyen aligha. Egyiptom az arab tavasz után ugyan próbálta visszaszerezni regionális vezető szerepét, de nem nagyon sikerült neki. Sőt, az egyiptomi gazdaság bizonyos szintig függ Szaúd-Arábiától. Az Öböl-menti államok között Omán is inkább a semlegességet pártolja. Ugyanakkor nekik is be kell látniuk a realitásokat” - válaszolta. A szakértő kétli, hogy ezeknek az államoknak önállóan meglenne a katonai erejük a konfliktusok kezeléséhez, amit szerinte jól példáz a jemeni beavatkozás sikertelensége. Hadseregük még mindig nagyban függ az Egyesült Államoktól, az egyiptomi haderő például az amerikai katonai segélyek köldökzsinórján lóg, a katonai vezetésük a tengerentúlon tanul, csakúgy, mint a szaúdiaké. A szövetség a terrorizmus elleni küzdelemben sem hozhatna áttörést: úgy vélte, ez csak retorikai fogás, a valóságban a felek teljesen eltérő politikai szempontok és érdekek alapján minősítenek valakit terroristának. És hogy akkor mégis mire lehet jó egy ilyen „arab NATO”? „Szerencsétlen már az elnevezés is, hiszen ez a felvázolt szervezet nem igazán hasonlít a NATO-ra. Inkább egy amerikai diplomáciai kísérletről van szó, hogy életre hívjanak egy laza együttműködést, némi védelmi, katonai dimenzióval, amin keresztül érvényesíteni tudják érdekeiket” - mondta a szakember. Csicsmann László szerint az egész felvetés addig él, amíg egyrészt az Egyesült Államok pártolja, vagy amíg bele nem futnak egy valódi, nagyobb konfliktusba, ami próbára teszi őket. 

Nem példa nélküli

Az arab államok már most is kiveszik a részüket a térségben zajló konfliktusok megoldásában. Az Iszlám Állam legyőzésére alapított nemzetközi koalíciónak szinte mindannyian, a jövendő MESA résztvevői pedig kivétel nélkül tagjai. Igaz beavatkozásuk eléggé limitált: megtorló légicsapást állítólag csak Jordánia és Marokkó hajtott végre, a többiek inkább a terrorszervezet ellen küzdő milíciákat támogatják. Határozottabb összefogás tapasztalható viszont Jemenben. Ott Szaúd-Arábia mögött Omán kivételével és Katar vitatott szerepével ugyancsak felsorakoztak a MESA tagjai. Az Irán támogatását élvező húszik ellen harcoló arab koalíció Jemenben már konkrét katonai beavatkozást hajt végre. A történelemben korábban is volt példa az  arab államok egy csoportjának összefogására a közös ellenség ellen: Izraellel szemben például többször is kudarcot vallottak. 

2018.10.12 08:04
Frissítve: 2018.10.12 08:11

Húsz éve halott, de olyan jól van, hogy akár haza is mehetne

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:56
A kép illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Abszurd történetre derült fény Romániában: halottnak nyilvánítottak egy férfit, aki közben egy pszichiátrián él. Most viszont személyi igazolványra lenne szüksége, és itt kezdődnek a bajok.
Egy közel húsz éve halottnak nyilvánított, de még élő páciens számára próbálnak személyi igazolványt készíttetni a romániai Iaşi pszichiátriai intézetének vezetői az Agerpres alapján a Transindex.ro. Marilena Caraba, a Socola Pszichiátriai Intézet orvosa szerint az 58 éves férfit 1991-ben családja eltűntnek nyilvánította, majd 1999-ben halotti bizonyítványt állítottak ki a nevére. Csakhogy közben a férfi az intézmény betege volt. Caraba azt mondta: jelenleg az intézmény illetékesei azon dolgoznak, hogy semmisnek nyilváníttassák a páciens halotti bizonyítványát és megállapítsák személyazonosságát. A személyazonossági igazolvány szükséges ugyanis az egészségügyi kártya kiállításához, és az egészségbizosítási pénztár csak ennek alapján térítheti meg a pszichiátriai intézetnek az ellátási és ápolási költségeket, amelyek havi 4 000 (276 ezer forintot) lejt tesznek ki. Carmen Mucenica, az intézet egyik kihelyezett részlegének vezetője szerint csak 2011-ben derült ki, hogy a betegnek nincs érvényes irata. A nyomok egy galaci, halottnak nyilvánított személyhez vezettek, akiről kiderült, hogy ugyanaz a férfi, aki az intézet igazolvány nélküli betege. Ezért a Socola jogászai perbe fogták Galac polgármesteri hivatalát, kérve a halotti bizonyítvány semmissé nyilvánítását. Ez a folyamat öt éven át, 2016-ig tartott, de még mindig nincs eredménye. A páciens egyébként nem agresszív, és stabil időszakaiban akár haza is mehetne. 
Témák
Románia
2018.10.22 19:56

Trump a segélyek megvonásával fenyíti a közép-amerikai országokat

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:31

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Guatemalából tömegek törtek át Mexikóba, hogy az Egyesült Államokba jussanak. Az amerikai elnök szerint az államoknak kellett volna ezt megakadályozni.
Az Egyesült Államok „lényegesen” csökkenti a három közép-amerikai államnak, Hondurasnak, Salvadornak és Guatemalának szánt támogatások összegét – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy Twitter-bejegyzésben. Az elnök azzal indokolta döntését, hogy az említett közép-amerikai országok nem tudták megakadályozni polgáraikat abban, hogy elhagyják országukat és „illegálisan az Egyesült Államokba menjenek”.  Az amerikai elnök nehezményezte azt is, hogy szerinte a mexikói rendőrség és hadsereg képtelen volt megállítani az Egyesült Államok déli határa irányába haladó migránskaravánt, amelybe „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek” vegyültek. Trump azt is írta, hogy riasztotta az amerikai határőrséget és a hadsereget a karaván miatt, közben pedig a demokratákat okolta azért, hogy nem tudnak változtatni az amerikai bevándorlási törvényeken. Az elnök a múlt héten kilátásba helyezte, hogy lezárja az Egyesült Államok déli határát, és a határhoz vezényli a katonaságot, ha Mexikó nem állítja meg a guatemalai, hondurasi és salvadori migránsokat. Az észak-hondurasi San Pedro Sula városból több mint egy hete elindult, mintegy 3000 emberből álló csoport egy része pénteken behatolt mexikói területére. Mexikó később megnyitotta Guatemalával közös határát a karavánban lévő nők és gyerekek előtt, és lehetőséget biztosított az országba történő legális belépésre. Vasárnapra virradóra tovább vonult az észak-amerikai ország területén a jelentések szerint immár 5000 fősre duzzadt menet. 

Ettől a jelenettől lett ideges Trump:

2018.10.22 19:31