Az amerikaiakat szolgálná az „arab NATO”, amit az elnök próbál összekalapálni

Publikálás dátuma
2018.10.12 08:04

Fotó: AFP/ JIM WATSON
Donald Trump szeretné Irán ellen szövetségbe tömöríteni legfőbb arab szövetségeseit, akik azonban maguk sem egységesek.
Van Donald Trumpnak egy nagyratörő terve, amely mégis méltatlanul kevés figyelmet kap: az úgynevezett „arab NATO” létrehozása. Pedig az amerikai elnök szándékai tényleg komolyak, és már konkrét lépéseket is tett, nem csak a levegőbe beszél. Szeptember végén az ENSZ közgyűlésen például Mike Pompeo külügyminiszter egy asztalhoz ültette az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) hat államát, továbbá Egyiptomot és Jordániát, és megvitatták  az arab NATO jövőjét is. Bár az Egyesült Államok és a GCC eredetileg mára tervezett washingtoni csúcstalálkozóját januárra  halasztották, ám a terv ettől még nem került le napirendről. Az elképzelés szerint a hat GCC tagállam - Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Kuvait, Omán és Katar - valamint Egyiptom és Jordánia tagságával életre hívnának egy diplomáciai-katonai együttműködést, a Közel-Keleti Stratégiai Szövetséget (MESA). Az Egyesült Államok támogatását élvező szervezet élén Washington közeli szövetségese, Szaúd-Arábia állna, feladata pedig papíron a térségbeli konfliktusok kezelése, a szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelem lenne. Azért csak papíron, mert a gyakorlatban a MESA egyértelmű célja a régió másik nagy „játékosának”, Iránnak a megfékezése. Ez egyben a terv gyenge pontja, a szóban forgó országok ugyanis koránt sem egységesek a perzsa állammal szemben. A sorból egyértelműen kilóg Katar, az apró, ám gazdag állam, amely ellen különutas politikája, a terrorizmus támogatásának vádja miatt több arab állam blokádot vezetett be. Nem igazán illik a képbe az általában semlegességre törekvő Kuvait, továbbá az ugyancsak a két rivális között egyensúlyozó Omán sem. Sőt, még az is kérdéses, mennyire lehetne mozgósítani Egyiptomot és Jordániát. „Az arab államok egy tömbbe tömörítésének ötlete alapvetően nem új, olyannyira, hogy sokuk már eddig is szövetséget kötött Iránnal szemben. A 2003-as iraki háború után például II. Abdullah jordán király fogalmazta meg, hogy a mérsékelt szunnita államoknak össze kell fogni az úgynevezett síita félhold megteremtése ellen” - mondta el lapunknak Csicsmann László. A Corvinus Egyetem docense arra is emlékeztetett, hogy Szaúd-Arábia is életre hívott néhány évvel ezelőtt egy terrorellenes koalíciót, amelynek vannak katonai elemei is, például a jemeni háborúban. Szerinte a felvetés újdonságát most inkább az adja, hogy az Egyesült Államok is mögé állt. Donald Trump ugyanis nem akar beavatkozni a térségben, inkább helyi partnereire bízná a konfliktusok kezelését. A szakember ennek ellenére sem hiszi, hogy az ötlet valósággá válhat. Az érintett államok nézeteltérései ugyanis olyan mélyek, hogy nehéz lenne áthidalni őket. „Több mint egy éve tart már például a katari-szaúdi válság, ami már önmagában megkérdőjelezi a siker lehetőségét. Viszont Katar amerikai szempontból kulcsfontosságú, hiszen még egy bázisuknak is otthont ad, így egyszerűen kihagyni sem lehet a kezdeményezésből” - mutatott rá. Felmerül az a kérdés is, vajon mindenki elfogadná-e Szaúd-Arábiát vezetőnek? „Egykönnyen aligha. Egyiptom az arab tavasz után ugyan próbálta visszaszerezni regionális vezető szerepét, de nem nagyon sikerült neki. Sőt, az egyiptomi gazdaság bizonyos szintig függ Szaúd-Arábiától. Az Öböl-menti államok között Omán is inkább a semlegességet pártolja. Ugyanakkor nekik is be kell látniuk a realitásokat” - válaszolta. A szakértő kétli, hogy ezeknek az államoknak önállóan meglenne a katonai erejük a konfliktusok kezeléséhez, amit szerinte jól példáz a jemeni beavatkozás sikertelensége. Hadseregük még mindig nagyban függ az Egyesült Államoktól, az egyiptomi haderő például az amerikai katonai segélyek köldökzsinórján lóg, a katonai vezetésük a tengerentúlon tanul, csakúgy, mint a szaúdiaké. A szövetség a terrorizmus elleni küzdelemben sem hozhatna áttörést: úgy vélte, ez csak retorikai fogás, a valóságban a felek teljesen eltérő politikai szempontok és érdekek alapján minősítenek valakit terroristának. És hogy akkor mégis mire lehet jó egy ilyen „arab NATO”? „Szerencsétlen már az elnevezés is, hiszen ez a felvázolt szervezet nem igazán hasonlít a NATO-ra. Inkább egy amerikai diplomáciai kísérletről van szó, hogy életre hívjanak egy laza együttműködést, némi védelmi, katonai dimenzióval, amin keresztül érvényesíteni tudják érdekeiket” - mondta a szakember. Csicsmann László szerint az egész felvetés addig él, amíg egyrészt az Egyesült Államok pártolja, vagy amíg bele nem futnak egy valódi, nagyobb konfliktusba, ami próbára teszi őket. 

Nem példa nélküli

Az arab államok már most is kiveszik a részüket a térségben zajló konfliktusok megoldásában. Az Iszlám Állam legyőzésére alapított nemzetközi koalíciónak szinte mindannyian, a jövendő MESA résztvevői pedig kivétel nélkül tagjai. Igaz beavatkozásuk eléggé limitált: megtorló légicsapást állítólag csak Jordánia és Marokkó hajtott végre, a többiek inkább a terrorszervezet ellen küzdő milíciákat támogatják. Határozottabb összefogás tapasztalható viszont Jemenben. Ott Szaúd-Arábia mögött Omán kivételével és Katar vitatott szerepével ugyancsak felsorakoztak a MESA tagjai. Az Irán támogatását élvező húszik ellen harcoló arab koalíció Jemenben már konkrét katonai beavatkozást hajt végre. A történelemben korábban is volt példa az  arab államok egy csoportjának összefogására a közös ellenség ellen: Izraellel szemben például többször is kudarcot vallottak. 

2018.10.12 08:04
Frissítve: 2018.10.12 08:11

Felakasztva találtak egy fiatalt a magyar-szlovák határ Ipoly-hídján

Publikálás dátuma
2019.02.16 13:58

Fotó: Shutterstock/
Nagy valószínűséggel öngyilkosságot követett el egy fiatal férfi, akinek holttestét egy hídon felakasztva találták meg a szlovák-magyar határon.
Minderről a parameter.sk hírportál számolt be. Mint írták, a 20 éves Zoltán holttestét csütörtökön találták meg a nagykürtösi járásbeli Busa (Bušince) községnél. A holttest az Ipoly folyó felett átívelő vashídon lógott felakasztva. A helyszínre a szlovák és a magyar rendőröket is riasztották, ugyanis el kellett dönteni, hogy még szlovák vagy már magyar félen találták-e a holttestet. Az illetékesek végül úgy döntöttek, hogy az ügyet a szlovák hatóságok vizsgálják ki. Petra Kováčiková rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint egy helyi fiatal férfiről van szó, a jelek pedig arra mutatnak, hogy öngyilkosságot követett el.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot!
2019.02.16 13:58

Angela Merkel: Oroszország és Steve Bannon Európa ellenfele

Publikálás dátuma
2019.02.16 11:51

Fotó: AFP/ TOBIAS HASE / DPA / dpa Picture-Alliance
Súlyos bajok gyötrik Európát, harcolni kell érte, és küzdeni kell a multilateralizmusért, a nemzetközi ügyek egyetértésen, többoldalú megállapodásokon alapuló formálási módjának megőrzéséért is - mondta Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Kiemelte: Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági hiányosságok sora, a "nem megfelelő mértékű innovációs képesség", és az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett megjelenhet a "mindenki mindenki ellen" elve az egymás közti kapcsolatokban. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Európának "vannak ellenfelei". Így "Oroszország hibrid hadviselése nap mint nap érezhető valamennyi európai országban". Megjelentek mások is, köztük Steve Bannon - Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója -, akik nem az "európai modell" sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben "közösen védekeznünk kell, és még nem vagyunk eléggé képesek erre" - mondta a német kancellár.
Merkel ugyanakkor azt is mondta, Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerül Kínával. "Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal" - jelentette ki a német kancellár. Oroszország "politikai alapú, tudatos" kiszorítása az európai földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne. Orosz gázt a hidegháború idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori Nyugat-Németország, és "nem lehet annyira rossz a helyzet", hogy szakítani kellene ezzel a gyakorlattal - mondta Angela Merkel. Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: "egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a Balti-tenger alatt".
A tanácskozáson felszólalt Mike Pence amerikai alelnök is. Arról beszélt, Az Egyesült Államok nem tudja megvédeni a Nyugatot, ha szövetségesei függő viszonyba kerülnek a Kelet hatalmaival. Kiemelte, hogy hazája a "szabadság bajnoka", Donald Trump elnök munkássága révén minden eddiginél erősebb, és az elnök jelszava, az "Amerika az első" nem azt jelenti, hogy "Csak Amerika". Éppen ellenkezőleg, az Egyesült Államok kiáll szövetségesei mellett, és köszönetet mond mindazoknak, akik határozottan az Északi Áramlat-2 földgázvezetékkel szemben foglaltak állást. "Azt is szeretnénk, hogy mások is így tegyenek" - mondta Mike Pence. Hangsúlyozta: Washington világosan jelezte partnereinek, hogy milyen veszélyt jelent a Huawei és számos további kínai távközlési cég, és "éberségre" szólítja fel őket. Washington azt is elvárja európai szövetségeseitől, hogy mondják fel az iráni atomprogramról kötött szerződést - sürgette Mike Pence, kiemelve, hogy Teherán egy "új holokausztra készül", és az iszlamista terrorizmus első számú finanszírozója.
Szerző
2019.02.16 11:51
Frissítve: 2019.02.16 13:48