Blair új népszavazást akar a Brexitről

Publikálás dátuma
2018.10.11 14:04

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A volt kormányfő szerint mindenképpen súlyos gazdasági veszteségeket okozna a kilépés.
Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint újabb népszavazást kell tartani Nagy-Britannia EU-tagságáról, nem utolsósorban azért, mert a kilépés az Európai Unióból (Brexit) mindenképpen súlyos gazdasági veszteségeket okozna, még akkor is, ha a brit kormány javaslatcsomagja alapján sikerülne megállapodni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről. Blair, aki 1997-től 2007-ig töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított politikai elemzőműhely – Tony Blair Institute for Global Change – online fórumán csütörtökön közzétett tanulmányban kiemeli: az intézet által megbízott gazdasági szakértők számításai szerint ha megállapodás híján az EU-val folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerére tér át – ami vámok megjelenését jelentené –, a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ra 4,93 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az akadálytalan kereskedelem folytatódása esetén arra az évre a brit gazdaság elérhetne. A National Institute of Economic and Social Research (NIESR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóközpont szerint (amely Blair intézetének megbízásából elvégezte a számításokat) a Brexit ugyanebben az időtávlatban 4,13 százalékos GDP-értékveszteséget okozna abban az esetben is, ha az úgynevezett chequersi javaslatcsomag alapján sikerülne megállapodni az EU-val a jövőbeni kétoldalú kereskedelem feltételeiről. A konzervatív párti brit kormány által még a nyáron, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben kidolgozott csomag egyik kulcseleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabályok kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna. A csomag, amelyet egyébként sem az Európai Unió, sem a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora nem támogat, nem vonatkozik a szolgáltatások kereskedelmére. Tony Blair intézete a Brexit várható hatásairól közzétett új tanulmányában azonban megállapította, hogy éppen ez okozná a legnagyobb veszteségeket, ugyanis az utóbbi két évtizedben a brit exportnövekedés háromötödét a szolgáltatási szektor adta, és a szolgáltatások külkereskedelmében elért éves brit többlet megközelíti a 100 milliárd fontot (37 ezer milliárd forint), miközben az áruforgalomban 140 milliárd font a brit deficit. Tony Blair a Thomson globális pénzügyi információszolgáltató csoport csütörtöki londoni fórumán, amelyen a jelentést személyesen is ismertette, kijelentette: mindezek alapján szükségesnek tartja újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról. Hozzátette, hogy ez azért is indokolt, mert – ellentétben a 2016-ban tartott EU-népszavazással, amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe – a választók most már látják, hogy a Brexit-tárgyalások kudarcba fulladtak, és látják azt is, hogy milyen egyéb opciók közül lehet választani. Tony Blair egyébként nem először állt ki egy új Brexit-szavazás ötlete mellett, és a volt miniszterelnök már egy ideje kampányt folytat annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről a választók mondhassanak véleményt. Blairt e törekvésében támogatja közvetlen hivatali elődje, Sir John Major volt konzervatív párti kormányfő is.       Gordon Brown, Blair egykori pénzügyminisztere és közvetlen hivatali utódja, aki 2010-ig volt miniszterelnök, egy edinburghi politikai rendezvényen felszólalva kijelentette: meggyőződése, hogy lesz újabb népszavazás a brit EU-tagságról. Brown szerint ezt előbb-utóbb a választók fogják követelni, annak ellenére is, hogy sokan nem kedvelik az újabb, megosztó referendum gondolatát. A konzervatív párti brit kormány rendre határozottan kizárja az újabb EU-népszavazás lehetőségét.
Témák
Tony Blair
2018.10.11 14:04
Frissítve: 2018.10.11 14:04

Többen meghaltak, miután tűz ütött ki egy bangladesi nyomornegyedben

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:28

Fotó: AFP/ STR
Legkevesebb kilenc ember életét vesztette és 50-en megsérültek, 200 viskóban keletkezett kár.
Legkevesebb kilenc ember, köztük egy család négy tagja életét vesztette, miután tűz keletkezett a bangladesi Csittagong nyomornegyedében. A hatóságok közlése szerint 50-en megsérültek – írja a BBC. A tüzet egy rövidzárlat okozhatta, de a pontos körülményeket még szakértők vizsgálják. A lángok helyi idő szerint hajnali fél 4-kor csaphattak fel, és mintegy 200 viskóban keletkezett kár. A tűzoltók körülbelül 5 órán át próbálták megfékezni a tüzet.
2019.02.17 16:28

Sorozatos tüntetések Európa-szerte

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: AFP/ Gent SHKULLAKU
A kontinens több országában tüntettek hétvégén. Albániában durvult el legjobban a megmozdulás.
Tüntetések sorát rendezték szombaton Európában. Franciaországban, Spanyolországban, Szerbiában, Albániában, Montenegróban és Németországban is utcára vonultak az emberek, hogy a kormányzat politikájával szemben tiltakozzanak. Továbbra is minden hétvégén tüntetnek a sárga mellényesek. A korábbiakkal ellentétben azonban ezúttal már nem csak szombaton, hanem vasárnap is megmozdulást tartottak. Párizsban, Lyonban és Bordeaux-ban könnygázt vetett be a rendőrség, miután a megmozdulás résztvevői a biztonsági erőkre támadtak és kukákat borítottak lángba. Óriási felzúdulást keltett, hogy a fővárosi tüntetésen inzultálták a híres francia filozófust, Alain Finkielkrautot. „Féltem volna, ha nem lettek volna jelen a biztonsági erők” – mondta el a Journal du dimanche-nak. Hírmagyarázók szerint az eset arra mutat rá, hogy antiszemiták vannak a sárga mellényesek soraiban. Erőszakos tüntetések színhelye volt Albánia. Tirana a szocializmus vége óta az egyik legjelentősebb tüntetés színhelye volt. A megmozdulás résztvevői többször is összecsaptak a rendőrséggel, sokan megsérültek. Az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Lulzim Basha az utóbbi hetekben folyamatosan járta a vidéket, hogy minél több embert toborozzon a megmozdulásra. A résztvevők Edi Rama szocialista kormányfő lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. Többen áttörték a rendőrségi kordont, hogy behatoljanak a miniszterelnöki hivatal épületébe. Egy csoport már a bejáratnál járt, s a kapukat döngette, amikor a rendőrség könnygázt dobott rájuk. Később azonban újra megpróbálkoztak ezzel. Az ellenzék vezetője szerint provokátorok férkőztek a tüntetők soraiba, ezért került sok ennyi erőszakos cselekményre. Az Egyesült Államok tiranai nagykövetsége nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Edi Rama kormányfő mindeközben Vlorában volt egy német művész, Carsten Holler installációján. Az egyik közösségi oldalon így kommentálta az eseményeket: „Ne haragudj Carsten, ez nem Albánia, ezek nem albánok”. Ismételten sok ezren tüntettek Szerbiában. Belgrádban tízezrek vonultak az utcára. A megmozdulás résztvevői „szerződést” ajánlottak az embereknek. A felszólalók, többek között az ismert szerb ügyvéd, Bozo Prelevic élesen bírálta a kormányzatot. „Az ország olyan hellyé vált, ahol a szülők Skype-on tartják a kapcsolatot gyermekeikkel” – hangoztatta utalván arra, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el az országot. A tüntetők ismét szabad médiát követeltek és azt, hogy a kormányzat korrekt környezetet biztosítson egy előrehozott választáshoz. Montenegróban is ezrek tüntettek, a résztvevők az ügyészség épülete előtt gyülekeztek. A szerintük elfogult igazságszolgáltatás ellen tüntettek. Ezt követően a kormányzó DPS épülete elé vonultak. Barcelonában összesen 200 ezren vonultak utcára, hogy a 12 katalán vezető elleni perrel szemben tiltakozzanak. A szervezők félmillió tüntetőről beszéltek. „Függetlenséget!” – skandálták a jelenlévők. A tüntetést a katalán regionális elnök, Quim Torra vezette. A tüntetők katalán zászlókat lengettek, s a „politikai bebörtönzöttek” szabadon bocsátását követelték. A bírósági eljárás múlt kedden kezdődött azokkal szemben, akik megszervezték a 2017-es függetlenségi népszavazást. Az eljárás várhatóan őszig tart, tanúk százait hallgatják majd meg, köztük Mariano Rajoy volt miniszterelnököt. A függetlenség hívei további akciókat szerveznek. A sárga mellényesek mozgalmának mintájára több német városban is tüntetéseket rendeztek, igaz, itt a résztvevők száma igen alacsony volt. Az úgynevezett tarka mellényesek jobb munkakörülményeket, jobb oktatást, és orvosi ellátást követelnek. A megmozdulásra 14 városban került sor, a tüntetéseket a „Felkelés” baloldali mozgalom szervezte.
2019.02.17 15:42