Blair új népszavazást akar a Brexitről

Publikálás dátuma
2018.10.11 14:04

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A volt kormányfő szerint mindenképpen súlyos gazdasági veszteségeket okozna a kilépés.
Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint újabb népszavazást kell tartani Nagy-Britannia EU-tagságáról, nem utolsósorban azért, mert a kilépés az Európai Unióból (Brexit) mindenképpen súlyos gazdasági veszteségeket okozna, még akkor is, ha a brit kormány javaslatcsomagja alapján sikerülne megállapodni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről. Blair, aki 1997-től 2007-ig töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított politikai elemzőműhely – Tony Blair Institute for Global Change – online fórumán csütörtökön közzétett tanulmányban kiemeli: az intézet által megbízott gazdasági szakértők számításai szerint ha megállapodás híján az EU-val folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerére tér át – ami vámok megjelenését jelentené –, a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ra 4,93 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az akadálytalan kereskedelem folytatódása esetén arra az évre a brit gazdaság elérhetne. A National Institute of Economic and Social Research (NIESR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóközpont szerint (amely Blair intézetének megbízásából elvégezte a számításokat) a Brexit ugyanebben az időtávlatban 4,13 százalékos GDP-értékveszteséget okozna abban az esetben is, ha az úgynevezett chequersi javaslatcsomag alapján sikerülne megállapodni az EU-val a jövőbeni kétoldalú kereskedelem feltételeiről. A konzervatív párti brit kormány által még a nyáron, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben kidolgozott csomag egyik kulcseleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabályok kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna. A csomag, amelyet egyébként sem az Európai Unió, sem a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora nem támogat, nem vonatkozik a szolgáltatások kereskedelmére. Tony Blair intézete a Brexit várható hatásairól közzétett új tanulmányában azonban megállapította, hogy éppen ez okozná a legnagyobb veszteségeket, ugyanis az utóbbi két évtizedben a brit exportnövekedés háromötödét a szolgáltatási szektor adta, és a szolgáltatások külkereskedelmében elért éves brit többlet megközelíti a 100 milliárd fontot (37 ezer milliárd forint), miközben az áruforgalomban 140 milliárd font a brit deficit. Tony Blair a Thomson globális pénzügyi információszolgáltató csoport csütörtöki londoni fórumán, amelyen a jelentést személyesen is ismertette, kijelentette: mindezek alapján szükségesnek tartja újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról. Hozzátette, hogy ez azért is indokolt, mert – ellentétben a 2016-ban tartott EU-népszavazással, amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe – a választók most már látják, hogy a Brexit-tárgyalások kudarcba fulladtak, és látják azt is, hogy milyen egyéb opciók közül lehet választani. Tony Blair egyébként nem először állt ki egy új Brexit-szavazás ötlete mellett, és a volt miniszterelnök már egy ideje kampányt folytat annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről a választók mondhassanak véleményt. Blairt e törekvésében támogatja közvetlen hivatali elődje, Sir John Major volt konzervatív párti kormányfő is.       Gordon Brown, Blair egykori pénzügyminisztere és közvetlen hivatali utódja, aki 2010-ig volt miniszterelnök, egy edinburghi politikai rendezvényen felszólalva kijelentette: meggyőződése, hogy lesz újabb népszavazás a brit EU-tagságról. Brown szerint ezt előbb-utóbb a választók fogják követelni, annak ellenére is, hogy sokan nem kedvelik az újabb, megosztó referendum gondolatát. A konzervatív párti brit kormány rendre határozottan kizárja az újabb EU-népszavazás lehetőségét.
Témák
Tony Blair
2018.10.11 14:04
Frissítve: 2018.10.11 14:04

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 08:24

Határozatban mondta ki az amerikai képviselőház, hogy a mianmari rohingják ellen népirtást követtek el

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:31
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Fotó: /
A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot, valamint követeli a szeptemberben börtönre ítélt újságírók szabadon bocsátását.
Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői.    A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták.       A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak „etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja-válságról.
„Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket”
– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.
A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket. A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben
„további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”.
A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.
2018.12.14 07:31
Frissítve: 2018.12.14 07:31