Blair új népszavazást akar a Brexitről

Publikálás dátuma
2018.10.11 14:04

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A volt kormányfő szerint mindenképpen súlyos gazdasági veszteségeket okozna a kilépés.
Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint újabb népszavazást kell tartani Nagy-Britannia EU-tagságáról, nem utolsósorban azért, mert a kilépés az Európai Unióból (Brexit) mindenképpen súlyos gazdasági veszteségeket okozna, még akkor is, ha a brit kormány javaslatcsomagja alapján sikerülne megállapodni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről. Blair, aki 1997-től 2007-ig töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított politikai elemzőműhely – Tony Blair Institute for Global Change – online fórumán csütörtökön közzétett tanulmányban kiemeli: az intézet által megbízott gazdasági szakértők számításai szerint ha megállapodás híján az EU-val folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerére tér át – ami vámok megjelenését jelentené –, a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ra 4,93 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az akadálytalan kereskedelem folytatódása esetén arra az évre a brit gazdaság elérhetne. A National Institute of Economic and Social Research (NIESR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóközpont szerint (amely Blair intézetének megbízásából elvégezte a számításokat) a Brexit ugyanebben az időtávlatban 4,13 százalékos GDP-értékveszteséget okozna abban az esetben is, ha az úgynevezett chequersi javaslatcsomag alapján sikerülne megállapodni az EU-val a jövőbeni kétoldalú kereskedelem feltételeiről. A konzervatív párti brit kormány által még a nyáron, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben kidolgozott csomag egyik kulcseleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabályok kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna. A csomag, amelyet egyébként sem az Európai Unió, sem a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora nem támogat, nem vonatkozik a szolgáltatások kereskedelmére. Tony Blair intézete a Brexit várható hatásairól közzétett új tanulmányában azonban megállapította, hogy éppen ez okozná a legnagyobb veszteségeket, ugyanis az utóbbi két évtizedben a brit exportnövekedés háromötödét a szolgáltatási szektor adta, és a szolgáltatások külkereskedelmében elért éves brit többlet megközelíti a 100 milliárd fontot (37 ezer milliárd forint), miközben az áruforgalomban 140 milliárd font a brit deficit. Tony Blair a Thomson globális pénzügyi információszolgáltató csoport csütörtöki londoni fórumán, amelyen a jelentést személyesen is ismertette, kijelentette: mindezek alapján szükségesnek tartja újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról. Hozzátette, hogy ez azért is indokolt, mert – ellentétben a 2016-ban tartott EU-népszavazással, amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe – a választók most már látják, hogy a Brexit-tárgyalások kudarcba fulladtak, és látják azt is, hogy milyen egyéb opciók közül lehet választani. Tony Blair egyébként nem először állt ki egy új Brexit-szavazás ötlete mellett, és a volt miniszterelnök már egy ideje kampányt folytat annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről a választók mondhassanak véleményt. Blairt e törekvésében támogatja közvetlen hivatali elődje, Sir John Major volt konzervatív párti kormányfő is.       Gordon Brown, Blair egykori pénzügyminisztere és közvetlen hivatali utódja, aki 2010-ig volt miniszterelnök, egy edinburghi politikai rendezvényen felszólalva kijelentette: meggyőződése, hogy lesz újabb népszavazás a brit EU-tagságról. Brown szerint ezt előbb-utóbb a választók fogják követelni, annak ellenére is, hogy sokan nem kedvelik az újabb, megosztó referendum gondolatát. A konzervatív párti brit kormány rendre határozottan kizárja az újabb EU-népszavazás lehetőségét.
Témák
Tony Blair
2018.10.11 14:04
Frissítve: 2018.10.11 14:04

Khashoggi-ügy: nem hisznek a szaúdiaknak

Publikálás dátuma
2018.10.21 17:54

Fotó: AFP/ Jim WATSON
Sem kielégítőnek, sem hitelesnek nem tartja a külvilág az isztambuli konzulátuson megölt újságíró ügyében elhangzott magyarázkodást.
Szaúd-Arábia a hét végén ismerte csak el, hogy Jamal Khashoggit, az amerikai száműzetésbe vonult szaúdi újságírót október másodikán megölték a „sivatagi királyság” isztambuli konzulátusának épületében. A férfi, aki rendszeresen publikált a Washington Postban, és éles hangú bírálója volt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek, azért ment oda, hogy beszerezze a szükséges okmányokat török menyasszonyával kötendő házasságához – ám élve soha többé nem látták. Rijád több mint két álló héten át azt bizonygatta, hogy Khashoggi távozott a konzulátusról, ezt azonban a térfigyelő kamerák felvételei nem támasztották alá. Végül elhangzott a részleges beismerés, miszerint az újságíró fizikai összetűzésbe került a konzulátuson, a dulakodás közben el akarták hallgattatni, és ennek során fojtófogást alkalmaztak vele szemben, amitől elhalálozott. Az uralkodóház közölte azt is: menesztették a trónörökös közvetlen tanácsadóját és a szaúdi titkosszolgálat helyettes vezetőjét, továbbá letartóztattak 18 személyt. A török hatóságok az elmúlt időszakban mindmáig ellenőrizhetetlen, vérgőzös részleteket szivárogtattak ki arról, mi történhetett valójában a konzulátuson. Eszerint Khashoggi látogatásának előre egyeztetett napján Rijádból 15 fős halálkülönítmény utazott Isztambulba, és még aznap visszatért Rijádba. Volt köztük halottkém, vittek magukkal csontfűrészt, és a csoport több tagja a trónörökös legszűkebb testőrségének a tagjai közül került ki. Miután Khashoggi bement a konzulátusra, azonnal megkínozták, letépték a körmeit, aztán levágták az ujjait, majd lefejezték, végül feldarabolták – ehhez kellett a csontfűrész. Mindezt állítólag hang-, illetve videófelvétel támasztja alá, de még nem akadt hivatalos személy, aki megerősítette volna, hogy hallott, illetve látott volna ilyen felvételt. A szaúdiak közlése semmi érdemlegeset nem tartalmaz arról, hogy mi lett a holttesttel. A török hatóságok eddig nem bukkantak a nyomára azokon az Isztambul környéki területeken, ahol tudomásuk szerint a kérdéses napon a szaúdi konzulátusi gépkocsik jártak. A trónörökösre nézve terhelő állításokhoz Rijádban olyan kommentárt fűznek, miszerint deklarált cél ugyan, hogy a külföldre távozottakat rábeszéljék a hazatérésre, de a trónörökös nem adott utasítást erőszak alkalmazására, és nem is tudott arról, hogy ilyesmire készülnek bizalmi emberei. Donald Trump amerikai elnök reagálása minderre meglehetősen következetlen volt: először méltatta, jelentős lépésnek nevezte, hogy megtörtént az alapvető beismerés. Később azonban átvette a felháborodott nemzetközi közösség általános hangvételét, és azt hangsúlyozta, hogy ez a rijádi magyarázat nem kielégítő. Trump megpendítette a szankciók eshetőségét is, megjegyezve azonban, hogy az amerikai fegyverszállítások elmaradása jobban fájna Amerikának, mint a szaúdiaknak. Ráadásul lehetségesnek mondta, hogy Szalmán herceg valóban nem tudott semmiről. Az amerikai média fősodorbeli elemzései azt valószínűsítik, hogy a 33 éves trónörököst a Khashoggi-ügy aligha fogja megfosztani a trónra lépés lehetőségétől, ha annak a mostani öreg, betegeskedő király halálával eljön majd az ideje. Ennek ellenére a botrány erősen megtépázhatja Szaúd-Arábia és Nyugat viszonyát, annak ellenére, hogy az iszlám szunnita ágát képviselő „sivatagi királyság” a legfőbb hatalmi ellensúlyt képezi a térségben a síita Iránnal szemben. Angela Merkel német kancellár kemény szavakkal ítélte el Khashoggi meggyilkolását, és London, valamint Ottawa sem tartja kielégítőnek a Rijádból eddig érkezett tájékoztatást. A helyzet ellentmondásosságára utal, hogy a királyságot már most is ténylegesen irányító trónörököst – miközben külpolitikája felettébb agresszív, ahogyan ez korábban a jemeni katonai fellépésével is megmutatkozott – a belviszonyok alakítását tekintve alapvetően reformer beállítottságúnak tartják, aki szeretné modernizálni, több lábon állóvá tenni eddig kizárólag az olajbevételekre alapozó hazáját. Ha azonban a Khashoggi-ügy nyomán Szaúd-Arábiának nemzetközi bojkottal kellene szembe néznie, akkor ez ellen egyetlen fegyver lenne a kezében – az olajkitermelés visszafogásával való fenyegetőzés. Ez a fegyver azonban ma már, az energiaforrások diverzifikációjának köszönhetően – ellentétben az 1970-es évekkel - az alkalmazójára nézve alighanem legalább annyira ártalmas lenne, mint azokra, akik ellen irányul.
2018.10.21 17:54

Veszélyben az INF-szerződés

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:48

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
"Nagyon veszélyes lépés" Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti azt. Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja az 1987-ben aláírt szerződést. Vasárnap este az orosz fővárosba várták John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Rjabkov kifejezte reményét, hogy a Fehér Ház főilletékese hétfői és keddi tárgyalásai során elmagyarázza Washington szándékait. Úgy vélte, hogy az orosz válaszlépések megtételéhez konkrétan meg kell ismerni az amerikai indítékokat. Elítélte, hogy lépésével Washington szerinte engedményeket akar kizsarolni Moszkvából. Az amerikaiak szerint az oroszok a Novátor típusú rakéták telepítésével megsértik az INF-szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített rakétaelhárító rendszerének kilövőállásai cirkáló rakéták indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
2018.10.21 15:48
Frissítve: 2018.10.21 20:33