Így fest a budapesti erősorrend

Publikálás dátuma
2018.10.11 16:36

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A helyzet változatlan: az ellenzéké a többség, a kormánypárté az egység. Mégis, a klasszikus baloldalnak van esélye Budapesten, ha segítenek a kis pártok és az árvák.
Budapest pártprofilja más mint az országé: kevesebb a bizonytalan, érdemben visszafogottabb a Jobbik, és izmosabb a baloldal, és szabad szemmel láthatóak máshol alig észrevehető pártok. Abban nincs vita (még a kormányközeli közvélemény-kutatók is elismerik), hogy az ellenzék együttes támogatottsága veri a kormánypártét. 
A kérdés persze az, sikerül-e ezeket a táborokat – legalább részben – egy irányba mozdítani. Ráadásul időben.
Budapesten információink szerint mintegy 16-18 kerületben formálódik a megegyezés: melyik párt kivel repül együtt, illetve kinek nem vet gáncsot az önkormányzati választáson. A különböző ellenzéki formációk úgy számolnak, a kerületek többsége nyerhető. Ez persze nem jelent automatikus polgármester-cserét, hiszen a kerületvezetők egy része érdemben népszerűbb pártjánál – ám amennyiben sikerül megszerezni a közgyűlési többséget, akkor lényegében mindegy, milyen színű az első ember. Szóval az nem vitás, hogy a legerősebb párt Budapesten a Fidesz. A ZRI Závecz Research Intézet azt mérte, hogy a fővárosiak 33 százaléka szavazna a Fideszre, ez mintegy
462 ezer fő.
A budapesti ezüstérmes az MSZP – a pártot a Závecz Research szerint 12 százalék szereti, ehhez jön a Párbeszéd 2 százalékos kedveltsége. A két formáció természetes szövetségeseként kezeli a DK-t, utóbbi 6 százalékos népszerűséggel büszkélkedhet. Magyarán a szűken vett baloldal 
280 ezer főt
képes mozgósítani egyelőre. Formálisan a harmadik legizmosabb párt a Jobbik, a fővárosiak 7 százaléka (majdnem 100 ezer ember). Itt azonban érdemes átrendeződésre számítani. Egyrészt nehezen prognosztizálható, mennyire amortizálja a pártot a belharc (lásd: Volner János esete a vezetéssel), másrészt mennyire veszi be a még kitartó régi jobbikosok gyomra, hogy pártjuk egyre hevesebben dürrög a z LMP-vel. Ami a másik oldalról is kontraproduktív: az LMP szimpatizánsainak nagyobb része ugyanis balra húz. Nem csoda, hogy a párt kedveltsége Budapesten – ahol korábban kimondottan erős volt – 4 százalékra (nem egészen 60 ezer ember) apadt. Így a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is rázárt az LMP-re 3 százalékos (hozzávetőleg 42 ezres) támogatottságával. A Momentum pedig meg is verte, ez a formáció jelenleg 5 százalékot (körülbelül 70 ezer ember tud.
Következésképp amennyiben öt ellenzéki párt egymásra figyelve fut ki a budapesti pályára, akkor az LMP és a Jobbik nélkül is meg lehet szorítani a Fideszt az EP- és az önkormányzati választáson, sőt.
Ugyanis a Lehet Más a Politika és az egykori szélsőséges párt politikai árvái (vagy legalábbis egy részük) átzsilipelhetnek hozzájuk.
Szerző

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.