Felkerültek a gyűlöletlistára - több vezető beosztású magyar is felmondott Kárpátalján

Publikálás dátuma
2018.10.12 12:21

Fotó: AFP/ SERGIY GUDAK
Négyen kérték elbocsátásukat azt követően, hogy a nevük felkerült a Mirotvorec honlapjára.
Rövid idő alatt négy vezető beosztású, magyar nemzetiségű közalkalmazott nyújtotta be felmondását a Beregszászi járásban, miután a Mirotvorec (Béketeremtő) szélsőséges szervezet a hét elején feltette személyes adataikat a kettős állampolgárságú kárpátaljaiakat listázó weboldalára – írja az MTI. Jaroszlav Halasz, Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója az unn.com.ua ukrán hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a beregszászi járási közigazgatási hivatal szociális védelmi osztályának, valamint a gazdaságfejlesztés és kereskedelem ügyeivel foglalkozó osztályának egy-egy vezető beosztású munkatársa elbocsátását kérte azt követően, hogy nevük felkerült a Mirotvorec honlapjára. Hozzátette, hogy a szakemberek közös megegyezéssel távoznak – adta hírül pénteken a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál. Kárpátaljai ukrán sajtóértesülések szerint ugyancsak benyújtotta felmondását a mezővári és a mezőgecsei iskola igazgatója. A Mirotvorec mindkettőjüket helyi önkormányzati képviselőkként listázta weboldalán.

Több százan távozhatnak

A prozak.info kárpátaljai portál csütörtöki cikke szerint a kárpátaljai magyarokra gyakorolt nyomás súlyos válságot idézhet elő a megye közigazgatásában. A magyar nemzetiségű tisztviselők ugyanis nem szeretnék kitenni magukat megtorló intézkedéseknek, így önként távoznak állásaikból – írta az orgánum, megjegyezve, hogy amennyiben nem áll le az elindult folyamat, a több százat is elérheti a távozó hivatalnokok száma. Hozzáfűzte: Kárpátalján nagyon sok a magyar nemzetiségű közhivatalnok, és igen nehéz lesz pótolni őket, ha felmondanak. A portál felszólítja Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzót, hogy vegye védelmébe a magyar tisztviselőket, mert a megye vezetőjeként minden kárpátaljai polgárt meg kell védenie. Ráadásul először ő fogja megérezni a következményeket, ha a megye közigazgatásában válság alakul ki – emlékeztetett a kiadvány. A Mirotvorec kedden több mint 300 olyan kárpátaljai tisztviselő és helyi önkormányzati képviselő személyes adatait tette fel weboldalára, akik magyar útlevéllel rendelkeznek. A listát egy nap múlva több mint 200 névvel bővítette. A szélsőséges szervezet szerint nevük, személyes adataik, közte pontos lakcímük közzétételével Ukrajna ellenségeit állítja pellengérre, egyúttal arra szólítja fel az ukrán rendvédelmi szerveket, hogy munkájukhoz használják fel nyilvános adatbázisát. A Mirotvorec csütörtökön a weboldalán azt állította, hogy az orosz titkosszolgálatoktól lopta el a magyar útlevelek teljes adatbázisát, amely tartalmazza a magyar úti okmánnyal rendelkező, kettős állampolgárságú kárpátaljai lakosok adatait. Csütörtökön Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára közölte, hogy a magyar külügyi tárca bekérette az ukrán nagykövetet, miután „minőségileg új szintre lépett Ukrajna magyarellenes politikája”. Az államtitkár közlése szerint az intézkedés azért vált szükségessé, mert Ukrajnában „halállistát” állítanak össze kárpátaljai magyarokról, és az ukrán parlament honlapján az ukrán-magyar kettős állampolgárok kollektív deportálását, kitoloncolását szorgalmazzák. Továbbá Ukrajna belügyi csapatokat és katonaságot telepít, laktanyákat épít a magyar határ közelében – sorolta az államtitkár. A minisztérium épületéből távozó Ljubov Nepopot a sajtó képviselői meg akarták kérdezni a kialakult helyzetről, de a nagykövet nem válaszolt kérdésekre. 
2018.10.12 12:21
Frissítve: 2018.10.12 12:45

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02