Bolgár újságíró-gyilkosság – Németország kiadja a gyanúsítottat

Publikálás dátuma
2018.10.12. 11:22

Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
A férfi beleegyezett abba, hogy az eljárást gyorsítva és egyszerűsítve folytassák le.
Gyorsított eljárásban kiadják Bulgáriának a megerőszakolt és meggyilkolt bolgár újságíró, Viktorija Marinova ügyében Németországban elfogott gyanúsítottat, aki részleges beismerő vallomást tett – közölték német illetékesek. Az MTI azt írja, az Alsó-Szászország tartományi Cellében működő főügyészség közleménye szerint a 20 éves bolgár állampolgár a kihallgatásán elmondta, hogy október 7-én reggel Ruszében a Duna partján egy parkban alkohol és kábítószer hatása alatt összeszólalkozott egy ismeretlen fiatal nővel. A vita hevében megütötte, majd felemelte és egy bokorba hajította. Tagadta, hogy meg akarta volna ölni áldozatát, és tagadta azt is, hogy megerőszakolta és kirabolta. A részleges beismerő vallomás alapján nem lehet politikai hátteret feltételezni a bűncselekmény mögött – áll a közleményben. A nemi erőszakkal és gyilkossággal gyanúsított férfi nem emelt kifogást kiadatása ellen, és beleegyezett abba, hogy az eljárást gyorsítva és egyszerűsítve folytassák le. A jogszabályok alapján tíz napon belül kiadják a bulgáriai hatóságoknak. Az intézkedést rövidesen végrehajtják – közölte a cellei főügyészség. A férfit kedd este vették őrizetbe Stade alsó-szászországi kisvárosban a Bulgáriában kiadott európai elfogatóparancs alapján. Szófiai adatok szerint Szeverin Kraszimirovnak hívják, és DNS-mintája egyezik azzal, amelyet a bűntény helyszínén találtak. Viktorija Marinova szülővárosában, Ruszéban dolgozott egy tévécsatornánál, korrupciós ügyek feltárásával foglalkozott. A holttestét szombaton találták meg Rusze egyik parkjában. Az OCCRP nevű nemzetközi, oknyomozó újságírókat tömörítő szervezet szerint Marinova utolsó anyaga szeptember 30-án ment adásba, ebben Bíró Attilával, a román RISE-projekt vezetőjével, valamint a bolgár Bivol újságírójával Dimitar Sztojanovval beszélt a GP-gate néven emlegetett ügyről. Az ügyön dolgozó újságírók a sokmilliós nagyságrendű Európai Uniós forrásoknak próbálnak utánajárni, amik szabálytalanul tűntek el a bolgár építőiparban.
Szerző

Volt budapesti amerikai nagykövet lehet az USA ENSZ-nagykövete

Publikálás dátuma
2018.10.12. 11:09
Nancy Brinker
Fotó: KAREN BLEIER / AFP
Nancy Brinker 2001 és 2003 között dolgozott a magyar fővárosban.
Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet, a mellrák ellen küzdő Susan G. Komen alapítvány alapítója lehet az Egyesült Államok amerikai ENSZ nagykövete, állítólag már szerdán felvette vele a kapcsolatot a lehetőség miatt a Fehér Ház – tudta meg egy, a Fehér Házhoz közeli republikánus forrástól a CNN. Nancy Brinker 2001 és 2003 között volt a Budapestre akkreditált amerikai nagykövet. Nikki Haley, aki két éve, a Trump-kormány megalakulása óta képviseli az Egyesült Államokat a világszervezetben, kedden mondott le posztjáról. Donald Trump akkor azt mondta, két-három héten belül megnevezi az új ENSZ-nagykövetet.
Szerző

Videofelvételek bizonyíthatják, hogy a szaúdi újságírót meggyilkolták

Publikálás dátuma
2018.10.12. 11:01

Fotó: MOHAMMED AL-SHAIKH / AFP
Erről török kormányzati források számoltak be a Washington Postnak.
Hang- és videofelvételek bizonyítják, hogy Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságírót meggyilkolták Törökországban - közölte csütörtökön este internetes oldalán a Washington Post, az újságíró egyik munkaadója. A lap információi török kormányzati forrásoktól származnak. A felvételek – írta az amerikai újság – azt mutatják, hogy Dzsamál Hasogdzsi október 2-án besétált hazájának isztambuli konzulátusára, hogy közelgő esküvőjéhez beszerezze a hivatalos dokumentumokat.
„Ezt követően meggyilkolták és feldarabolták”

– idézett a lap török tisztségviselőket.

Dzsamál Hasogdzsi belép a konzulátusra
Fotó: AFP
A Washington Post birtokába nem kerültek az említett hang-és videofelvételek, ám török forrásai azt állították, hogy nekik elmondták, mit tartalmaznak. Szerintük a felvételek a konzulátus épületén belül készültek. Az egyik, névtelenséget kérő török informátor szerint a felvételen
„hallani lehet a (Hasogdzsi) hangját, valamint más, arabul beszélő férfiak hangját. Hallani lehet, ahogyan kihallgatták, megkínozták és aztán meggyilkolták őt.”

Egy másik forrás, aki szintén nem hallotta a hangfelvételeket, de azt állította, hogy informálták őt róluk, kifejtette, hogy hallani lehetett azt is, ahogyan Hasogdzsit verik. A Washington Post hangsúlyozta: nem világos, hogy amerikai tisztségviselők látták-e a videókat, illetve hallották-e a hangfelvételeket, de tartalmukkal török tisztségviselők megismertették amerikai kollégáikat. Szaúd-Arábia eddig következetesen tagadta, hogy köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez, azt állítva, hogy a szaúdi újságíró elhagyta a konzulátus épületét. Ezt Hasogdzsi török barátnője, aki órákon keresztül várta a férfit a konzulátusnál, cáfolta. A nő a héten a Washington Post hasábjain írt nyílt levelében kért segítséget Donald Trump amerikai elnöktől. Maga Hasogdzsi, aki a szaúdi rendszer és kifejezetten Mohamed bin Szalmán koronaherceg erőteljes bírálója, szintén a Washington Postnak dolgozott, amióta tavaly önként elhagyta hazáját. Dzsamál Hasogdzsi sokáig mozgott a szaúdi vezetéshez közeli körökben, és magas pozíciókat töltött be, mielőtt emigrációba vonulva a királyi család kritikusaként hallatta volna a hangját. Dolgozott a szaúdi hírügynökség szerkesztőjeként, és volt a hírszerzés fejének tanácsadója, így kifejezetten veszélyesnek tarthatták őt.
A furgon, aminek köze lehet az újságíró eltűnéséhez
Fotó: AFP

„A legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”

Amerikai szenátorok szerdán levélben kérték Donald Trumpot, hogy járjon végére az eltűnt újságíró ügyének, és ha szükséges, akkor – az úgynevezett Magnyitszkij-törvényre hivatkozva – hozzon szigorú szankciókat a felelősök ellen. Az Egyesült Államokban 2012-ben életbe lépett jogszabály Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd tisztázatlan halála miatt orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szemben elrendelt utazási tilalomról rendelkezett. Trump csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában azt mondta: Washington megvizsgálja, hogy mi történt, ugyanakkor gazdasági okokra hivatkozva aggasztónak nevezte a Szaúd-Arábiába tartó fegyvereladások esetleges leállítását. Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban úgy fogalmazott, hogy Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása „szörnyű dolog”, ám nem szólt arról, hogy ki lehet ezért a felelős.
„Nagyon odafigyelünk, nemsokára rendelkezésünkre áll egy jelentés az ügyről. Együttműködünk Törökországgal, és együttműködünk Szaúd-Arábiával is. Ami történt, szörnyű dolog, feltéve, hogy megtörtént. Úgy értem, hogy talán kellemes meglepetés is érhet bennünket, bár hajlok arra, hogy kétségeim legyenek”

– mondta Trump az újságíróknak.

Közben a Fehér Házban, a kongresszusi politikusok körében és a hírszerzés berkeiben is egyre erőteljesebb a meggyőződés, hogy Hasogdzsi halott, és ezért Szaúd-Arábiát terheli a felelősség. A The Washington Post állítása szerint az amerikai hírszerzésnek információk állnak rendelkezésére arról, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg elrendelte, hogy az újságírót csalogassák vissza Szaúd-Arábiába, ahol letartóztatták volna. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke csütörtökön a kongresszusban újságíróknak azt mondta:
„ha igaznak bizonyul az, amit ma még csak gondolunk, de nem tudunk bizonyossággal, akkor a legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”.

Több amerikai lap és televízió – köztük a New York Times és a CNBC televízió – bejelentette, hogy munkatársaik a történtek után nem vesznek részt a közeljövőben Rijádban rendezendő befektetési konferencián. Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő azt közölte: Szaúd-Arábia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete csütörtökön elhagyta Washingtont, hazautazott – a hivatalos közlemény szerint – konzultációra.
Szerző