Bolgár újságíró-gyilkosság – Németország kiadja a gyanúsítottat

Publikálás dátuma
2018.10.12 11:22

Fotó: AFP/ DIMITAR DILKOFF
A férfi beleegyezett abba, hogy az eljárást gyorsítva és egyszerűsítve folytassák le.
Gyorsított eljárásban kiadják Bulgáriának a megerőszakolt és meggyilkolt bolgár újságíró, Viktorija Marinova ügyében Németországban elfogott gyanúsítottat, aki részleges beismerő vallomást tett – közölték német illetékesek. Az MTI azt írja, az Alsó-Szászország tartományi Cellében működő főügyészség közleménye szerint a 20 éves bolgár állampolgár a kihallgatásán elmondta, hogy október 7-én reggel Ruszében a Duna partján egy parkban alkohol és kábítószer hatása alatt összeszólalkozott egy ismeretlen fiatal nővel. A vita hevében megütötte, majd felemelte és egy bokorba hajította. Tagadta, hogy meg akarta volna ölni áldozatát, és tagadta azt is, hogy megerőszakolta és kirabolta. A részleges beismerő vallomás alapján nem lehet politikai hátteret feltételezni a bűncselekmény mögött – áll a közleményben. A nemi erőszakkal és gyilkossággal gyanúsított férfi nem emelt kifogást kiadatása ellen, és beleegyezett abba, hogy az eljárást gyorsítva és egyszerűsítve folytassák le. A jogszabályok alapján tíz napon belül kiadják a bulgáriai hatóságoknak. Az intézkedést rövidesen végrehajtják – közölte a cellei főügyészség. A férfit kedd este vették őrizetbe Stade alsó-szászországi kisvárosban a Bulgáriában kiadott európai elfogatóparancs alapján. Szófiai adatok szerint Szeverin Kraszimirovnak hívják, és DNS-mintája egyezik azzal, amelyet a bűntény helyszínén találtak. Viktorija Marinova szülővárosában, Ruszéban dolgozott egy tévécsatornánál, korrupciós ügyek feltárásával foglalkozott. A holttestét szombaton találták meg Rusze egyik parkjában. Az OCCRP nevű nemzetközi, oknyomozó újságírókat tömörítő szervezet szerint Marinova utolsó anyaga szeptember 30-án ment adásba, ebben Bíró Attilával, a román RISE-projekt vezetőjével, valamint a bolgár Bivol újságírójával Dimitar Sztojanovval beszélt a GP-gate néven emlegetett ügyről. Az ügyön dolgozó újságírók a sokmilliós nagyságrendű Európai Uniós forrásoknak próbálnak utánajárni, amik szabálytalanul tűntek el a bolgár építőiparban.
2018.10.12 11:22
Frissítve: 2018.10.12 11:22

Többen meghaltak, miután tűz ütött ki egy bangladesi nyomornegyedben

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:28

Fotó: AFP/ STR
Legkevesebb kilenc ember életét vesztette és 50-en megsérültek, 200 viskóban keletkezett kár.
Legkevesebb kilenc ember, köztük egy család négy tagja életét vesztette, miután tűz keletkezett a bangladesi Csittagong nyomornegyedében. A hatóságok közlése szerint 50-en megsérültek – írja a BBC. A tüzet egy rövidzárlat okozhatta, de a pontos körülményeket még szakértők vizsgálják. A lángok helyi idő szerint hajnali fél 4-kor csaphattak fel, és mintegy 200 viskóban keletkezett kár. A tűzoltók körülbelül 5 órán át próbálták megfékezni a tüzet.
2019.02.17 16:28

Sorozatos tüntetések Európa-szerte

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: AFP/ Gent SHKULLAKU
A kontinens több országában tüntettek hétvégén. Albániában durvult el legjobban a megmozdulás.
Tüntetések sorát rendezték szombaton Európában. Franciaországban, Spanyolországban, Szerbiában, Albániában, Montenegróban és Németországban is utcára vonultak az emberek, hogy a kormányzat politikájával szemben tiltakozzanak. Továbbra is minden hétvégén tüntetnek a sárga mellényesek. A korábbiakkal ellentétben azonban ezúttal már nem csak szombaton, hanem vasárnap is megmozdulást tartottak. Párizsban, Lyonban és Bordeaux-ban könnygázt vetett be a rendőrség, miután a megmozdulás résztvevői a biztonsági erőkre támadtak és kukákat borítottak lángba. Óriási felzúdulást keltett, hogy a fővárosi tüntetésen inzultálták a híres francia filozófust, Alain Finkielkrautot. „Féltem volna, ha nem lettek volna jelen a biztonsági erők” – mondta el a Journal du dimanche-nak. Hírmagyarázók szerint az eset arra mutat rá, hogy antiszemiták vannak a sárga mellényesek soraiban. Erőszakos tüntetések színhelye volt Albánia. Tirana a szocializmus vége óta az egyik legjelentősebb tüntetés színhelye volt. A megmozdulás résztvevői többször is összecsaptak a rendőrséggel, sokan megsérültek. Az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Lulzim Basha az utóbbi hetekben folyamatosan járta a vidéket, hogy minél több embert toborozzon a megmozdulásra. A résztvevők Edi Rama szocialista kormányfő lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. Többen áttörték a rendőrségi kordont, hogy behatoljanak a miniszterelnöki hivatal épületébe. Egy csoport már a bejáratnál járt, s a kapukat döngette, amikor a rendőrség könnygázt dobott rájuk. Később azonban újra megpróbálkoztak ezzel. Az ellenzék vezetője szerint provokátorok férkőztek a tüntetők soraiba, ezért került sok ennyi erőszakos cselekményre. Az Egyesült Államok tiranai nagykövetsége nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Edi Rama kormányfő mindeközben Vlorában volt egy német művész, Carsten Holler installációján. Az egyik közösségi oldalon így kommentálta az eseményeket: „Ne haragudj Carsten, ez nem Albánia, ezek nem albánok”. Ismételten sok ezren tüntettek Szerbiában. Belgrádban tízezrek vonultak az utcára. A megmozdulás résztvevői „szerződést” ajánlottak az embereknek. A felszólalók, többek között az ismert szerb ügyvéd, Bozo Prelevic élesen bírálta a kormányzatot. „Az ország olyan hellyé vált, ahol a szülők Skype-on tartják a kapcsolatot gyermekeikkel” – hangoztatta utalván arra, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el az országot. A tüntetők ismét szabad médiát követeltek és azt, hogy a kormányzat korrekt környezetet biztosítson egy előrehozott választáshoz. Montenegróban is ezrek tüntettek, a résztvevők az ügyészség épülete előtt gyülekeztek. A szerintük elfogult igazságszolgáltatás ellen tüntettek. Ezt követően a kormányzó DPS épülete elé vonultak. Barcelonában összesen 200 ezren vonultak utcára, hogy a 12 katalán vezető elleni perrel szemben tiltakozzanak. A szervezők félmillió tüntetőről beszéltek. „Függetlenséget!” – skandálták a jelenlévők. A tüntetést a katalán regionális elnök, Quim Torra vezette. A tüntetők katalán zászlókat lengettek, s a „politikai bebörtönzöttek” szabadon bocsátását követelték. A bírósági eljárás múlt kedden kezdődött azokkal szemben, akik megszervezték a 2017-es függetlenségi népszavazást. Az eljárás várhatóan őszig tart, tanúk százait hallgatják majd meg, köztük Mariano Rajoy volt miniszterelnököt. A függetlenség hívei további akciókat szerveznek. A sárga mellényesek mozgalmának mintájára több német városban is tüntetéseket rendeztek, igaz, itt a résztvevők száma igen alacsony volt. Az úgynevezett tarka mellényesek jobb munkakörülményeket, jobb oktatást, és orvosi ellátást követelnek. A megmozdulásra 14 városban került sor, a tüntetéseket a „Felkelés” baloldali mozgalom szervezte.
2019.02.17 15:42