A fenntarthatóság fikció, a politikai akarat alakítja a nyugdíjat - a kicsiket is

Publikálás dátuma
2018.10.14 10:32

Fotó: Shutterstock/
A nyugdíjkassza hosszútávon nyereséges, a többletet azonban elszipkázza a költségvetés.
Dolgozóként a legjobban a nyugdíjas évektől félünk. Pontosabban attól, hogy a nyugdíjunk nem lesz elég a nélkülözés elkerülésére. Közben egyre többen legyintenek a fiatalok közül arra, hogy mit várnak a nyugdíjas évektől. Sokszor lehet hallani, hogy úgysem lesz nyugdíja azoknak, akik most lépnek be a munkaerőpiacra. De vajon ezek a félelmek ténylegesen megkérdőjelezhetetlen igazságok? Egyáltalán érdemes-e arról beszélni, hogy fenntartható-e a nyugdíjrendszer?
A nyugdíj a munkával töltött aktív évek után – bizonyos feltételek teljesülése esetén – járó állami juttatás. A társadalmi funkció felől közelítve úgy lehetne meghatározni, hogy olyan juttatás, amely azokra az évekre jár, amikor egészségi állapota és kora miatt az ember nem tud oly mértékben munkát vállalni, és ezzel pénzt keresni, mint azt korábban megtehette. Ez egy általános definíció, de minden további pontosítása felszínre hozza a társadalmi értékvitákat.

KI fogja ezt fizetni?

A nyugdíjrendszer igazságossága kontra fenntarthatósága kérdésében fogjunk egy elvi megközelítési módot: nézzük a nyugdíjrendszert holisztikus megközelítésben. Azaz a kisnyugdíjak problémáját ne azzal akarjuk megoldani, hogy ezt most ne vizsgáljuk, mert ez szociális kérdés. Igenis tekintsük a havi százezer forint alatti nyugdíjasok helyzetét olyan problémának, amelyet a társadalomnak belátható időn belül meg kell oldania.
Amennyiben holisztikusan nézzük az idősek társadalmi helyzetét, akkor az első felvetés az lesz, hogy de ki fogja ezt kifizetni? Szerintünk ez nem finanszírozási, vagy másképpen fenntarthatósági kérdés. A pénzügyi szempontú megközelítési módnak ugyanis az az alapja, hogy a nyugdíjrendszer bevételei és kiadásai fedezzék egymást. A bevételi oldalnak azokat az állami elvonásokat kell tekinteni, melyek után növekszik a nyugdíjjal kapcsolatos jogszerző időnk. Ilyenkor jön az az érvelés, hogy mivel növekszik az eltartottak száma, ezért csökkennek majd a nyugdíjak.
Az állítás úgy igaz, hogy öregszik a társadalom, és a mai tudásunk szerinti aktív korosztály aránya csökken a nyugdíjaskorú lakossághoz képest. Ebből persze nem következik, hogy csökkennie kellene a nyugdíjaknak, vagy ne lehetne megoldani a kisnyugdíjasok helyzetét.
Már csak azért sem, mert jelenleg sem annyit oszt fel a rendszer a nyugdíjasok között, mint amennyit beszed, hanem kevesebbet. 2010 és 2017 között négy olyan év volt, amikor hiánnyal zárt a Nyugdíjbiztosítási Alap, azaz a bevételei kisebbek voltak, mint a kiadásai. Ugyanakkor négy alkalommal pedig többlettel zárt. Nemcsak az történt, hogy több pénz folyt be, mint amennyit ki kellett fizetni, hanem még jutott a költségvetés megtámogatására is. Azaz a felosztó-kirovó rendszer valójában úgy működött, hogy a vizsgált nyolc évben majdnem 400 milliárd forinttal több nyugdíjjárulék került befizetésre, mint amennyi nyugdíjat folyósítottak. A többlet természetesen nem egy trezorban pihen, hanem más költségvetési sorokra csoportosították át. Magyarán belekerült a „Nagy Közösbe”.

Nem a kisnyugdíjasok felelősek

Mi következik ebből? Ahogy látjuk ma a dolgozói nyugdíj címén sok mindent finanszíroznak. Ez fordítva is igaz lehet. Azaz miért fogadjuk el tényként, hogy csak a munkabérek után fizetett pénzekből lehet a nyugdíjakat finanszírozni? Ez egyáltalán nincsen így. Ezért arról beszélni, hogy a jelenlegi paraméterek alapján - ilyen a korhatár, az induló nyugdíjak aránya, a munkabérekből levont járulékok mértéke - fenntartható-e a nyugdíjrendszer, nem bír sok relevanciával. Pontosabban eggyel igen. Azt lehet mondani a mai dolgozóknak, főleg a fiataloknak, ha nem vásároltok a mostani állami befizetéseitek mellé valamilyen pénzpiaci terméket, akkor éhen haltok nyugdíjas éveitekben. Az öngondoskodás természetesen nem káros, de ezt azon az áron erősíteni, hogy közben a társadalmi szolidaritást szétverjük, roppant felelőtlenség.
Az állami szerepvállalás következtében a nagyon alacsony nyugdíjak problémája álláspontunk szerint alapvetően nem a fenntarthatósági elvek mentén kezelhetőek. Helyette vegyünk egy másik elvet, a társadalmi igazságosságot. Ehhez egy dolgot el kell fogadnunk, és ez a kiszolgáltatottsággal kapcsolatos kérdés. A munka világában gyakran beszélünk arról, hogy kizsákmányolás, kiszolgáltatottság van. A munkáltató, az egyén munkaerőpiaci lehetőségein keresztül rendkívül jó tárgyalási pozíciókat tud kialakítani a munkavállalóval szemben. Mégis az aktív dolgozó is jobb pozícióban van annál, mint akinek már esélye sincsen arra, hogy változtasson élethelyzetén. Ha dolgozunk, és rosszul keresünk, legalább megvan az esélyünk, hogy új szakmát tanuljunk, új munkahelyre menjünk. A munkával töltött évek után erre már nincsen lehetőségünk. Kiegészíthetjük a nyugellátást, de ha a családi helyzetünk, az egészségünk nem engedi, akkor nincsen más, csak a nyugdíj. A nyugdíjas létben az a sajátos, hogy egyszerre védettséget jelent, hiszen nem lehet elbocsátani onnan az illetőt, de egyben korlátokat is jelent, hiszen a nyugdíjassá válás pillanata kijelöli az anyagi határokat. Ebből szokás olyan következtetést levonni, hogy aki keveset keresett, keveset dolgozott, az így járt. De nézzünk rá holisztikusan a problémára.
Miért alacsony tömegeknek a nyugdíja Magyarországon? Mert az alacsony bérstruktúra miatt az emberek sokasága keveset keresett aktív korában. Ez a gazdasági szerkezetből és a nemzetgazdaság állapotából fakadó következmény, amely nem az egyén döntése volt, belecsöppent, de a kárát kénytelen elviselni.
Persze az alacsony átlagos bérszínvonal mellett is lehet jól keresni, majd magas nyugdíjat kapni. Ez igaz, de azt is tudjuk, hogy a magyar társadalom az Európai Unióban az egyik legkevésbé mobilis. Azaz a születéskori társadalmi helyzet végigkísér, és nagyon nehéz kitörni. Ezt alátámasztja az oktatási rendszer, az egyre inkább fizetős egészségügyi ellátás is. Azaz a kisnyugdíjasokra nem lehet azt mondani, hogy az alacsony nyugdíjuk miatt ők a felelősek, valójában ők ennek elszenvedői.
Ezért gondoljuk azt, hogy a társadalmi szolidaritásnak ki kell terjednie egy időskori létminimumra. Az államnak az összes bevételeit nézve finanszírozást kell találnia arra, hogy a munka világából kikerültek számára perspektívát adjon. Ezzel a mai pályakezdő fiatalok is megértenék, hogy a szolidaritás majd az ő idős korukra is kiterjedhet.

Társadalmi akarat kérdése

Mit jelent az időskori létminimum? Ebben a kérdésben egy dolgot mindenképp célszerű mérlegelni: mit bír el a társadalmi szolidaritás? Persze nem pénzügyi, hanem értékalapon. Azaz nyugdíjminimumról, vagy alapnyugdíjról kell-e, és lehet-e beszélni. A kettő között van egy nagyon fontos különbség. A nyugdíjminimum kötődik ahhoz, hogy az érintett mennyit dolgozott, az alapnyugdíj ettől független.
A mai nyugdíjrendszer azt ismeri el, hogy aki legalább 20 évet dolgozott (pontosabban ennyi szolgálati időt szedett össze) annak a nyugdíja nem lehet kevesebb, mint 28 500 forint. Azt is tudjuk, hogy 2017-ben a nyugdíjasok létminimuma 81 ezer forint körül volt. A nyugdíjas létminimum és a nyugdíjminimum között nagyon sok nyugdíjas van. És ami szomorúbb, hogy van 155 ezer olyan ember, aki az élettársával, házastársával együtt sem éri el a háztartási szinten számított nyugdíjas létminimumot.
A társadalmi szolidaritást vallók számára egyértelmű, hogy nem büntethető valaki azért, amiről nem tehet. Tény, hogy társadalmi létünket meghatározza születéskori társadalmi státuszunk. Ez kihatással van oktatásunkra, szocializációnkra, társadalmi kapcsolatainkra, munkahelyünkre, egészségünkre, nyugdíjunkra. Ezért számunkra nem kérdés, hogy a nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok helyzetén változtatni szükséges, a minimál-nyugdíjakat számottevően emelni kell.
A társadalmi elfogadtathatóság megköveteli a fokozatosság elvét, de lépni kell a társadalmi igazságosság jegyében. És a vita nem kezdődhet úgy, hogy erre a jelenlegi nyugdíjrendszerben nincsen megoldás. A nyugdíjrendszer bevételeit minden évben a költségvetés készítése során határozzák meg. A nyugellátás önálló rendszerként nem értelmezhető, hiszen a központi költségvetés tervezésének a függvénye, nem önmagában álló dolog. Ebből következően a fenntarthatóság is fikció, csak költségvetés-politikai kérdés. Innen eljutottunk oda, hogy a kisnyugdíjak megszüntetése is társadalmi akarat kérdése, nem valamilyen elvont nyugdíjrendszerből származó elvi következtetés.
2018.10.14 10:32
Frissítve: 2018.10.14 10:32

Előbb Smith, majd Aerosmith

Publikálás dátuma
2018.11.11 19:32
NÉPSZAVA-ILLUSZTRÁCIÓ
Fotó: /
Annyira tetszett saját dala, hogy a kislemez mindkét oldalára azt vette fel.
A rock and roll 1972-ben lett tizennyolc esztendős, azaz nagykorú – mivel Bill Haley 1954-es Rock Around the Clockjától számították a kezdetet –, s ebből az alkalomból nagyszabású koncertet rendeztek a Wembley stadionban. A londoni show-n ott voltak a pionírok – Haley mellett Chuck Berry, Jerry Lee Lewis és Little Richard –, Johnny Riverst pedig olyannyira megérintette kedvenc műfajának felnőtté válása, hogy elővette Huey „Piano” Smith-nek meg az ő muzsikus clownjainak ötvenhetes, nem túl sikeres darabját, és világszámot formált belőle. Az eredeti nótát az ötvenkettedik helyen jegyezték a Billboard lajstromában, a tizenöt évvel későbbi feldolgozást a hatodikon. A hetvenkettes változat egy híján húsz hétig maradt a tengerentúli listán, s mindenütt fújták az elfeledett – vagy addig meg se jegyzett – bemondást: „Rockin' pneumonia and the boogie-woogie flu”.
A januárban a nyolcvanötödik születésnapjához érkező New Orleans-i Smith-nek annak idején olyannyira tetszett saját dala, hogy az ötvenhetes kislemez mindkét oldalára azt vette fel; a B-re instrumentálisan. A szintén Louisianában – Baton Rouge-ban – nevelkedő Rivers akkor már játszott, és a nyolcesztendős kora óta gitározó tinédzsernek Alan Freed, a híres lemezlovas és koncertszervező azt javasolta: ha valamit akar a szakmában, akkor szabaduljon meg a rémisztő Ramistella névtől. „De mi legyek?” – tűnődött a húrok szerelmese. – "Mi Baton Rouge jellegzetessége?" – kérdezett vissza a rádiós disc-jockey. Majd nyomban válaszolt is: – "A Mississippi! Legyél hát Johnny Rivers!”
A folyós variáció olyannyira bejött, hogy hatvannégyben már Riversszel hirdették az akkor megnyíló, hamar népszerűvé, majd egyenesen legendássá váló hollywoodi nightclubot, a Whisky A Go Gót. E nevezetes helyen, ahol hömpölygött a közönség, olyan előadók és zenekarok fordultak meg rendszeresen, mint a Byrds, a Doors, Janis Joplin, Otis Redding, a Turtles, a Steppenwolf vagy később a Guns N' Roses. A gitáros-énekes Rivers olyannyira az első szezon fő attrakciója volt, hogy a nyitás évében a lokál nevével megegyező című nagylemezzel állhatott elő, és a csupa adaptációt tartalmazó korong örökzöldjeinek egyikével, Chuck Berry Memphis Tennessee-jével a Billboard-lista második helyére ugrott. Ezen túl átvette Rufus Thomastól a Walking the Dogot, mint a Rolling Stones; az Isley Brotherstől a Twist and Shoutot, akár a Beatles; vagy Don Gibsontól az Oh Lonesome Me-t, miként tette azt egy másik gitáros Johnny, bizonyos Cash. Amúgy a második helyre kapaszkodni az idő tájt nem volt semmiség, mert a Beatles 1964-ben letarolta Amerikát (is), miközben abban az esztendőben olyan múlhatatlan számok sorjáztak, mint Roy Orbison Oh Pretty Womanje, az Animals The House of the Rising Sunja, a The Kinks You Really Got Me-je, a The Searchers Needles and Pinse, a Martha és a Vandellas Dancing in the Streetje, ráadásul megjelent az első Stones-album. (Tizenkét nappal az után, hogy öt Beatles-szám hasított az amerikai slágerlista első öt helyén.)
Hatvanhatban már Rivers írta a Titkos ügynök című brit tévésorozat amerikai kiadásához a főcímzenét, majd hetvenkettőben – miközben milliókat fertőzött meg – a szerző Huey Smith-t valósággal narkotizálta az egyaránt gyógyíthatatlan rock-tüdőgyulladás és boogie-woogie-infuenza globális járvánnyá dagadásával. Az „öreg” büszke volt váratlanul felkapott dalának második életére, majd még inkább a harmadikra, mert az Aerosmith 1987-ben, éppen harminc évvel az után tűzte műsorára a számot, hogy annak eredetije napvilágot látott.
A bostoni rockbanda feldolgozása jól szólt.
Ahogyan az sem hangzott rosszul: Smith után Aerosmith.
2018.11.11 19:32

Rédei Judit: Egy reménybeli marslakó

Publikálás dátuma
2018.11.11 16:25

Fotó: SpaceX Flickr Sputnik/
Imád a tűzzel játszani, nem tűri a kioktatást, gúnyt űz minden hatalmi megnyilvánulásból, nem ismeri a tiszteletet, a bizalmat, az emberi kapcsolatok jelentőségét - ő Elon Musk, avagy Mr. Tesla.
Hová tart a Tesla? – lebeg a kérdés a cég körül az elmúlt időszak botrányai kapcsán. Akár válaszként is értékelhető, hogy a közelmúltban az alapító Elon Musk kedvenc régi autója, egy Tesla Roadster, a SpaceX rakétáján elindult a Kennedy Űrközpontból, jelen tudásunk szerint évmilliókig tartó űrutazására. „Don’t panic” - állt a sportkocsi műszerfalán az idézet Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című művéből, és Musk nyugodtan nézte végig a kilövést, komolyan gondolva, hogy tízmillió év múlva a Vénuszon, vagy a Földön viszontlátják a piros Roadstert. Talán még arra is gondolt, hogy jelen lesz a landoláskor, hiszen nem ismer lehetetlent. „A Marson szeretnék meghalni, és nem feltétlenül úgy, hogy lezuhanok" – mondta.

"A barátnőm jól fog szórakozni"

Augusztus elején Elon Musk azzal lepte meg befektetőit, hogy a Twitteren közölte, kivonják a tőzsdéről a Tesla részvényeit. Az aktuális árfolyamot mintegy 10 százalékkal meghaladó, 420 dolláros ajánlatról tett említést, egy szaúdi alapra hivatkozva. Augusztus végére az egészet visszaszívta, ám több részvényest és az amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC) is felbosszantotta, mondván: szándékosan teremtett bizonytalanságot, manipulálta a piaci árfolyamot. A részvények előbb emelkedtek, majd a második bejelentéskor bezuhantak. A SEC szerint Musk „csaló, megtévesztő közleményével” kárt okozott a befektetőknek, és eljárást indított ellene. Miután kiderült, hogy valóban tárgyaltak egy szaúdi alappal, ám árról egyáltalán nem esett szó, sokan találgatták, miért pont 420 dollárra kerekítette az összeget Musk. A BBC riportere meg is kapta a választ: „arra gondoltam, hogy a barátnőm jól fog szórakozni ezen”.
A marihuána-fogyasztók jól értették mire céloz, ők ugyanis a délután 4 óra 20 percet (4:20) tartják a legideálisabb időpontnak a rágyújtásra. Musk pedig szeptemberben nem riadt vissza attól, hogy nagy nyilvánosság előtt, egy netes élő műsorban füvet szívjon. Ám a Wall Street nem értette a tréfát, Musknak meg kellett hátrálnia. Alkut kötött a SEC-kel: három évig nem lehet a Tesla elnöke - le is mondott, de maradt vezérigazgató - és kifizeti a rá és a cégre kiszabott 20-20 millió dolláros bírságot, továbbá belement abba, hogy szigorúbban ellenőrzik a Tesla nyilvános kommunikációját. Ám nem sokkal később Musk ismét üzent, persze a Twitteren. Névváltoztatást javasolt a SEC-nek, amely szerinte fantasztikus munkát végez az áresésre spekuláló, úgynevezett shortolók meggazdagodása érdekében. Ezért úgy vélte, a régi Securities and Exchange Commission (SEC) helyett lehetne Shortseller Enrichment Commission (magyarul: "shortolókat gazdagító bizottság") a tőzsdefelügyelet új neve, amivel a rövidítése sem változna. 

Nagyban játszik

Szeptember legzűrösebb napjaiban Musk azzal foglalkozott, kit ültessen fel az újrahasznosítható óriásrakétára, amit a Space Exploration Technologies (SpaceX) fejlesztett ki, és ami elvileg a Marsra is eljuthat. Egyelőre azonban a Holdat célozta meg, igaz, mindjárt turistákat is toborzott az égitestet megkerülő utazásra. Jelentkező akadt bőven, közülük az üzletember maga választotta a milliárdos Maezava Juszakut, Japán legnagyobb online divatboltjának alapítóját, egykori punkdobost a Big Falcon Rocket (BFR) első utasának. Maezava sietett bejelenteni, megvette az összes helyet és művészeket készül magával vinni.
A SpaceX-et 2002-ben alapította Musk. A cég nevéhez olyan fontos eredmények fűződnek, mint a Dragon űrhajó, amely sikeresen Föld körüli pályára állt, majd sikeresen vissza is jutott a Földre, később elérte a Nemzetközi Űrállomást, majd a dokkolás, és a szállítmány kipakolása után épségben vissza is tért. A SpaceX fejlesztette ki a Falcon 9 hordozórakéta-családot, melynek újdonsága, hogy újrafelhasználható, azaz visszatér a földre. Első útja sikeres volt, a másodikat nem úszta meg sérülésmentesen. Azóta számtalan sikeres fellövésük volt, legutóbb, október elején a Falcon 9 Föld körüli pályára juttatott egy argentin műholdat, majd sértetlenül visszatért a Vandenberg-i kilövőállomásra.
A mérnök-feltaláló Musk minden téren nagyban játszik. A környezettudatosság csúcsát jelenti a napenergia hasznosítására alapított SolarCity. Legújabb vállalkozásai között, a Hyperloop új fejezetet nyitna a szállításban. Az óránként 1200 km-es tervezett sebességgel közlekedő kapszulát napenergia hajtja majd. A The Boring Company a nagyvárosi dugók megoldását célozta meg, földalatti útvonalhálózatok révén, ahova gyorslifteken juttatnák le az autókat, amelyek akár 200 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak el célpontjaikhoz.

A pénzégető masina

Ám az igazi, a legfontosabb vállalkozás Musk számára minden bizonnyal a Tesla, amelybe 2004-ben szállt be, a kormányrudat pedig 2008-ban vette kézbe. Az elektromos autóé a jövő - ismerte fel, és nem tévedett. A Palo Altói garázsban született a vállalat, mára 40 ezer embernek ad munkát, tőzsdei kapitalizációja összevethető a General Motors-szal. A rentabilitás azonban még mindig kétséges. Musk nélkül a Tesla nem lenne más, mint egy pénzégető masina, megsemmisülne a jelenleg 9 milliárd dollárra rúgó adóssághegy alatt – mondják elemzők. De a Tesla más, mint a többi, vélhetően soha nem jön el a pillanat, amikor ki lehet jelenteni, hogy a cégnél minden tökéletes, a működés alapja a „probléma probléma hátán” elv, ám öntörvényű irányítója, mint egy a szabadulóbűvész, mindig megtalálja a kiutat.
Az elektromos meghajtású autókat gyártó társaságot többször temették. Júniusban például közel 10 százalékos leépítésre kényszerült a cég, elemzők szerint közel voltak a teljes csődhöz, miután Model 3 nem generálta a remélt bevételeket. A Model S és Model X minimum 80 ezer dolláros ára után, 35 ezer dollárért kínálták a Model 3-t, ami elvileg elérhetővé tette szélesebb körben. Musk 500 ezer Tesla autót ígért 2018-ra és 1 milliót 2020-ra, ami az alig 100 ezres 2017-es eladások fényében merész kijelentés volt.
A fremonti üzemben, ahonnan 2010-óta gurultak ki az X és S modelek, nem történt csoda, az 1000 robot nem volt képes elvégezni a munkát. A heti 5000 Model 3 helyett összesen 2000 kocsi jött le a futószalagról 2017 augusztusától december végéig. A Tesla túlautomatizálása óriási hiba volt, "az én hibám", ismerte el Musk, hangoztatva, hogy az emberi hozzájárulás fontosságát alulbecsülte és „ostoba” futószalagoknak szolgáltatta ki a gyártást. Mindezt kedvenc „szócsövén” a Twitteren osztotta meg a nyilvánossággal. Ezután villámgyorsan új összeszerelőt létesített 2018 elején, a gyár parkolójában egy sátor alatt…

A Tesla élre állt

Kétkedők bőven akadnak, ám a dolog működik. Mint azt a napokban nyilvánosságra került, az elmúlt negyedévben a Tesla az elektromos autók világpiacának élére állt 83 500 kocsi értékesítésével, amiből 55 840-t az első szériaautóból, a Model 3-ból adtak el. Ugyanakkor korai lenne azt állítani, hogy a működés problémamentes, a logisztikai gondok nem oldódtak meg. A The New York Times összeállításából kiderül, a járművek százszámra dekkolnak kaliforniai és coloradói parkolókban, a kliensek pedig várnak. Kevés a szállítókamion, de most saját gyártásba kezdenek: „a gyártás poklából a logisztika poklába kerültünk” - magyarázkodott Musk a Twitteren. Jelenleg mintegy 420 ezer előjegyzés van a „szexi” Model 3-ra, a rajongók tántoríthatatlanul várnak, elnézik a szállítási késedelmeket, majd amikor végre közel kerülnek a csodához, a mindent tudó, valóban emberre tervezett, könnyen kezelhető, már már színházi élményt nyújtó járműhöz, mindent megbocsátanak.

Kevesen bírják ki mellette

Van-e valamilyen fizikai törvény, ami megakadályoz abban, hogy megcsináljam, amit elképzeltem, ha nincs, akkor megcsinálom - ez az alapállása a tehetséges,  bizonyos értelemben autista Musknak. Imád a tűzzel játszani, nem tűri a kioktatást, gúnyt űz minden hatalmi megnyilvánulásból. Nem ismeri a tiszteletet, a bizalmat, az emberi kapcsolatok jelentőségét - ez is oka annak, hogy kevesen bírják ki mellette. Csak a legjobbakkal hajlandó együttműködni, az erőszak határán kényszeríti a vele tartókat, aki pedig kibeszél, attól azonnal megválik. 12 évig hűséges asszisztense, Mary Beth Brown egy halvány fizetésemelésre tett célzás után azonnal repült.
Rajongók és gyűlölők hada veszi körül, az utóbbi két évben 50 vezető beosztású szakember hagyta ott Muskot. Gondolatait folyamatosan leköti az önkéntes felelősségvállalás: az emberiséget akarja megmenteni az önmegsemmisítéstől. Megoldaná a felmelegedés problémáját az elektromos autókkal, a napenergia használatával, és ha a földi erőfeszítések kevésnek bizonyulnak, kolonizálná a Marsot. Számtalan megnyilvánulása bizonyítja: vakmerő őrült, de tisztán lát. A tudományos kutatások legújabb vívmányait hasznosítja, ám attól tart, hogy egy napon a mesterséges intelligencia túllép az emberi agy korlátain, és veszélybe sodorja az emberiséget. "Meg kell akadályozni, hogy ostobaságot csináljunk” - mondta a bostoni MIT konferenciáján, egyúttal szorgalmazva egy intézmény alapítását a mesterséges intelligencia kontrollált fejlesztése érdekében.

Eszelős tempóban

Elon Musk magánélete a vállalkozásaihoz hasonlóan zűrös. 2008-ban elhagyta első feleségét, Justine Wilsont, a fizikusból lett színésznőt, 5 közös gyermekük anyját. Kétszer vette el a színésznő Talulah Riley-t, összeállt Amber Hearddel, Johnny Depp volt feleségével, most pedig Grimes-mel, a kanadai énekesnővel él, aki 17 évvel fiatalabb nála. Lehet, hogy kapcsolatuk tartós lesz, miután Musk többet alszik a Tesla közelében lakó barátjánál, Larry Page-nél (a Google egyik alapítója, ma az Alphabet vezérigazgatója), mint közös lakásukban. 15-20 óra munka naponta, és a hét minden napján, ez Musk táncrendje. Eszelős életet él. Normál esetben a hétfő reggel Los Angeles elegáns negyedében lévő rezidenciáján éri, hogy azután az egész napot a SpaceX-nél töltse. Kedd reggel egy pillantás a rakétaügyekre, majd irány a Szilícium Völgy, ahol két napot szentel a Teslának. Csütörtökön ismét Los Angeles és a SpaceX a program, miközben a főszerepet átveszi az öt fiúgyerek: a kettes és hármas ikrek.

Gördeszkás házalók

Musk Dél-Afrikából származik, ahonnan 17 évesen költözött Kanadába, amikor be akarták sorozni. Fizikát és közgazdaságtant tanult, majd két diploma után jelentkezett a kaliforniai Stanfordra. Felvették, de két nap múlva otthagyta az egészet, hogy „az emberiség jövője szempontjából fontos problémákkal foglalkozzon”. Persze ehhez pénz is kellett. Zip2-nek nevezte el öccsével Kimballal 1995-ben alapított vállalkozását, amely helyi híreket, hirdetéseket közvetített online a nagy médiumoknak; a vevők között volt a The New York Times, a Chicago Tribune. A Zip2 1999-ben 341 millió dollárt ért a Compaqnak. Ebből alapozták meg az internetes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó Paypalt. Két év alatt el is jutottak a szüretig, az Ebay 1,5 milliárd dollárért vásárolta fel a fizetési platformot. Ennyiből azután már lehetett gazdálkodni, és kreatív társak is csatlakoztak a Musk testvérekhez.
Unokatestvéreik, a Rive fivérek ugyancsak Dél Afrikából érkeztek Amerikába. Ők Santa Cruz utcáin, gördeszkán cikázva ismeretlen vállalkozásokhoz kopogtattak be, felajánlva számítástechnikai szolgálataikat a 90-es évek végén. Hamar rájöttek, az ajtóról ajtóra járásnál kényelmesebb módszert kell kitalálni. Megalkották a szoftvert, amivel távolról is hozzáférhettek a kliensek számítógéprendszeréhez, és ezzel megszületett a vállalkozás az Everdream, amelynek bemutatkozó kampánya sokáig emlékezetes maradt a Szilícium Völgyben. Minden lehetséges felületet teleragasztottak Lyndon Rive letolt gatyás, meztelen képével, az amúgy jégkorongosként, búvárként is bajnokságokat nyert srác egy számítógéppel takarta be teste azon részét, amit nem kívánt megmutatni. "Ne hagyjátok leesni informatikai rendszereiteket”- állt a felirat a plakátokon.
2004 nyarán az unokatestvérek, a három Rive, Lyndon, Peter és Russ és Elon Musk egy bérelt lakókocsival elindultak a Black Rock sivatagba a „Burning Man” fesztiválra, de abban is bíztak, hogy az úton felidézik a közös gyerekkori őrült kalandjaikat. Több lett belőle, itt pattant ki a napenergia hasznosítására alakítandó vállalat ötlete. A nagy négyes nem vesztegette az időt, két éven át minden lehetőséget feltérképezve, megismerkedtek a szakma titkaival, gazdasági lehetőségeivel. Megalapították a SolarCity-t, amely túl azon, hogy önállóan is rentábilis vállalkozás, Musk többi vállalkozásának fontos kapcsává válik, mintegy megtestesítve az alapító által „egyesített terepnek” nevezett koncepciót, amelyben a különböző tevékenységeknek egymás hosszú távú támaszaként is jelentőségük van. Jelen állás szerint a Tesla által gyártott akkumulátorokat, a SolarCity is értékesíti, a SolarCity napelemekkel látja el az elektromos töltőállomásokat, és persze a Tesla és a SpaceX is számtalan működési titkot oszt meg egymással.

Hyperloop Los Angeles alatt

Musk a napokban bejelentette, majdnem teljesen elkészült az első alagút Los Angeles alatt, amelyben a járművek 6 perc alatt eljuthatnak a város egyik szélétől a másikig. Jelenleg autóval 45 percig tart az út. Az eddig napvilágot látott részletek szerint a felszínről peronok süllyednek majd le gyalogosokkal, kerékpárosokkal, autókkal egyaránt egy csőbe, amelyben gyakorlatilag nincs légellenállás, a kapszulák súrlódásmentesen haladnak a vékony légpárnán. A Hyperloop (egyelőre) 250 kilométer/óra sebességgel juttatná el az utazókat a céljukig. Az avatás december 10-én lesz, az első napon a közönség ingyen tesztelheti a futurisztikus közlekedési módot. Musk szerint egy biciklista számára később sem kerül többe egy buszjegy áránál a Hyperloop. Majd üzent híveinek a Twitteren: „Megérte” – amivel a SEC által kirótt 20 millió dolláros büntetést kommentálta. Nem cáfolta, november 13. után új elnöke lesz a Teslának. A posztra legesélyesebb James Murdoch, aki tavaly csatlakozott az igazgatósághoz, ám maradt a 21st Century Fox elnöke, most, a hírek szerint, testvérének, Lachlan Murdoch-nak adja át a kormányrudat. A Tesla kikecmergett a veszteségek poklából, a harmadik negyedévet 312 millió dollár nyereséggel zárta, míg az előző negyed mérlege még 717 milliós veszteséget mutatott. A társaság hat esztendővel ezelőtti tőzsdei bevezetése óta kétszer jött ki pozitív eredménnyel: 2013-ban 11 millió, 2016-ban pedig 16 millió dollár volt a nyereség. A Wall Street 12 százalékos árfolyam emelkedéssel honorálta a legújabb bejelentéseket.

2018.11.11 16:25