Putyin belepiszkált a népszavazásba, hogy a Balkánon ne legyen uniós barátkozás

Publikálás dátuma
2018.10.15 09:03
A szkopjei Vardar szélsőjobb szurkolóit lefizették, hogy megmozdulásokon támadják a görögökkel megkötött megállapodást
Fotó: AFP/ DIMITAR DILKOFF
Moszkva befolyásolni próbálta a Macedónia új nevéről szóló népszavazást. Egyértelmű bizonyítékok támasztják ezt alá. Persze nem az elnevezés izgatta, hanem az EU-hoz való viszony.
Macedóniában két hete rendezték meg a népszavazást az ország új nevéről, arról, hogy a Görögországgal való megállapodásnak megfelelően Észak-Macedón Köztársaságnak nevezzék-e a balkáni államot. Nem túlzás azt állítani, hogy az ország sorsa dőlt el a voksoláson, hiszen amennyiben érvényes lett volna és az igenek kerültek volna többségbe, úgy megnyílt volna az út Szkopje előtt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás előtt. Csakhogy a referendum messze nem lett érvényes, a részvételi arány ugyanis mindössze 37 százalékos volt. Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök szerint azonban ez nem jelenti az új név elutasítását, mert a szavazók 94 százaléka voksolt az új név mellett. Ezért a parlamentnek kell szavaznia az ország új nevéről. Ehhez kétharmados többségre lenne szükség, ám a jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ekkora támogatottsággal a törvényhozásban. Amennyiben nem lesz meg a kétharmad, előrehozott választást írnak ki. Zaev már a kampányban arra panaszkodott, hogy Oroszország megpróbálja befolyásolni a voksolás kimenetelét, így több más választáshoz hasonlóan a macedóniai referendum sem volt mentes a Kreml beavatkozási kísérleteitől. Moszkva számára igen fontos az, hogy Szkopje ne a nyugat érdekszférájába kerüljön, s ne csatlakozzon se az EU-hoz, se a NATO-hoz. Amíg a jobboldali VMRO-DPMNE volt hatalmon az országban, ezzel nem is volt semmi gond, hiszen Nikola Gruevszki volt kormányfő – akit a napokban jogerősen ítéltek két év börtönbüntetésre egy korrupciós ügy miatt – meglehetősen Moszkva-barát politikát folytatott, s amikor az ellenzék tiltakozott a demokráciát megcsúfoló, önkényes intézkedései ellen, Soros György ármánykodását vélte felfedezni a háttérben. Nem túl meglepő módon Gruevszki egyébként kiváló kapcsolatokat ápolt Orbán Viktor miniszterelnökkel. James Mattis amerikai védelmi miniszter szintén még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Bár az orosz fővárosban úgy tettek, mintha teljesen légből kapott állításokról lenne szó, nyilvánvaló: az ország prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Az egykor Oroszországgal kivételes kapcsolatokat ápoló kis balkáni ország viszonya az utóbbi években rendkívüli módon megromlott Moszkvával, a Kremlt 2016-ban egyenesen azzal vádolták, hogy puccsot akart végrehajtani Podgoricában. A montenegrói NATO-tagság azért is volt nagy pofon Moszkvának, mert Vlagyimir Putyin állítólag abban reménykedett, hogy Montenegró segítségével hozhat létre haditengerészeti központot a Földközi-tengeren. Miért annyira jelentős Macedónia Oroszország számára? Természetesen komoly fegyvertény lenne a nyugat számára, ha Szkopje is az észak-atlanti szövetség tagja lenne. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. A nemzetközi sajtó már augusztusban írt arról, hogy Oroszország milyen forrásokon keresztül próbált beavatkozni a macedóniai referendumba, ezt a témát részletesen dolgozta fel a New York Times egy a minap megjelent cikkében. Azt már korábban is tudni lehetett, Moszkva a jobboldali ellenzékhez közel álló labdarúgó csapatoknak folyósított összegeket, hogy a Görögországgal júniusban megkötött megállapodás ellen hangolják a közvéleményt. A Kreml azonban semmit sem bízott a véletlenre, hiszen Görögországon keresztül is akadályokat gördített Macedónia NATO-integrációjának útjába. Mint a New York Times cikkében írta, az orosz beavatkozás kulcsfigurája a PAOK Szaloniki focicsapat görög-orosz állampolgárságú milliárdos vagyonnal rendelkező elnöke, Ivan Szavvidisz volt, aki korábban az orosz dumában parlamenti képviselőként szolgált. Az amerikai titkosszolgálat júniusban olyan üzeneteket fülelt le, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy Szavvidisz orosz megrendelésre próbálta meg aláásni a Szkopje és Athén közötti kompromisszumot Macedónia új nevéről. Az amerikai tisztségviselők szokatlanul kemény lépésként a bizonyítékokat továbbították a görög kormánynak. Ez hozzájárult a görög-orosz kapcsolatok drámai rosszabbodásához, Athén ugyanis kiutasított két orosz diplomatát. Ez azért fontos fejlemény, mert Alekszisz Ciprasz kabinetje előzőleg baráti viszonyt ápolt Moszkvával, s az állammal szembeni uniós szankciók eltörlését követelte. Washington számára komoly fegyvertény volt Szavvidisz, illetve az orosz szál lefülelése, hiszen eddig csak kevés konkrét bizonyítékot tudtak felmutatni az orosz befolyásolási kísérletekre. „Most megmutatjuk, mi is kemények tudunk lenni” – fogalmazott Christopher R. Hill, az Egyesült Államok korábbi Macedóniába akkreditált nagykövete. Nyáron már egy sor jele volt az orosz beavatkozási kísérleteknek, több száz álhíreket terjesztő oldal jött létre a Facebookon, amelyek a megállapodást támadták. A megegyezés ratifikálásának napján erőszakba torkolló tüntetéseket tartottak Szkopjéban. S itt jön a képbe Szavvidisz, akire már évekkel ezelőtt felfigyelt az amerikai és görög hírszerzés. Egy a szervezett bűnözést vizsgáló nem kormányzati szervezet (Organized Crime and Corruption Reporting Project) kiderítette, hogy a dohánykereskedelemből gyanús módon meggazdagodott Szavvidisz 300 ezer eurót fizetett a macedón névváltoztatás ellenzőinek. Kaptak ebből politikusok, nacionalista szervezetek, valamint a szkopjei Vardar fociscsapatának ismert huligánjai is. Ők szervezték a parlament előtti tüntetéseket. Bár az orosz szálat feltárták, a macedón névvita – a referendum eredménytelensége miatt – nem zárult le. Ugyanakkor a Kreml az utóbbi időben többször is védekezésre kényszerült, annak kapcsán is, hogy feltárták azon személyek hátterét, akik meg akarták mérgezni Szergej Szkripal kettős ügynököt. Talán Washington és az EU is egyre hatékonyabban lép fel az orosz befolyásolási kísérletek ellen.

Igazi botrányhős

Ivan Szavvidiszra márciusban az egész világ felfigyelt. A PAOK-AEK méárkőzésen, amikor a hazai csapat gólját les címén nem adta meg a játékvezető, a szaloniki klubelnök a pályára rohant, s a felvételek tanúsága szerint pisztoly is volt nála.

2018.10.15 09:03
Frissítve: 2018.10.15 09:21

Letartóztattak egy iráni tévés műsorvezetőt az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:32
Fotó: Facebook
Fotó: /
Letartóztatták az angol nyelven sugárzó iráni állami Press TV egyik műsorvezetőjét az Egyesült Államokban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai.
Marzieh Hashemi újságírónőt a Missouri állambeli St. Louis városban tartóztatták le még vasárnap, de az ügy csak szerdán került nyilvánosságra. Éppen a Black Lives Matter (a Feketék Élete is Értékes) nevű afroamerikai mozgalomról készülő dokumentumfilmjéhez forgatott. Előtte a louisianai New Orleansban járt családlátogatáson. Az FBI e-mailben azt válaszolta az ügyben érdeklődő AP hírügynökség munkatársainak, hogy nem akarja őket tájékoztatni Melanie Franklin ügyéről. Marzieh Hashemi ugyanis ezen a néven született New Orleansban, és 25 éve dolgozik az iráni állami televíziónak. Ideje felét Iránban, felét pedig Coloradóban tölti, ahol a gyermekei is élnek. Egyik fia, Hossein Hashemi elmondta amerikai újságíróknak, hogy édesanyját akkor tartóztatták le, amikor St. Louisban fel akart szállni egy Denverbe induló repülőgépre. Az FBI Washingtonba vitte, ott tartják őrizetben.  "Még mindig nem tudjuk, mi történt" - mondta Hossein Hashemi, hozzátéve, hogy tudomása szerint édesanyjának nincs köze semmilyen bűncselekményhez, és mindenképpen együtt akar működni az FBI munkatársaival. Azt is elmondta, hogy ő és testvérei büntetés terhe melletti idézést kaptak az egyik denveri vádesküdtszéktől. A Press TV Teheránban sajtókonferenciát tartott, amelyen Paiman Dzsebeli, a televízió helyettes vezetője bejelentette: minden jogi eszközt igénybe vesznek munkatársuk védelmében. A televízió megszólaltatta Bahran Ghaszemit, az iráni külügyminisztérium szóvivőjét, aki arról beszélt, hogy a letartóztatás jól érzékelteti a Trump-kormányzat "rasszista és apartheid-politikáját". A szóvivő hozzátette: "reméljük, hogy ezt az ártatlan embert feltételek nélkül szabadlábra helyezik". A letartóztatott nő amerikai állampolgár. Újságírást tanult a louisianai állami egyetemen Baton Rouge-ban (a déli állam fővárosában), majd 1982-ben, miután 22 évesen megismerkedett Hossein Hashemivel, egy Denverben tanuló iráni diákkal, áttért a muszlim hitre. Összeházasodott a férfival, két fiuk és egy lányuk született, de Marzieh - Melanie Franklin - azóta megözvegyült. Az ügyről megjelent első amerikai kommentárok emlékeztetnek arra, hogy Teherán a múlt héten erősítette meg: fogva tartja Michael R. White veterán amerikai tengerészgyalogost. 
Szerző
2019.01.17 06:32

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32