Putyin belepiszkált a népszavazásba, hogy a Balkánon ne legyen uniós barátkozás

Publikálás dátuma
2018.10.15 09:03
A szkopjei Vardar szélsőjobb szurkolóit lefizették, hogy megmozdulásokon támadják a görögökkel megkötött megállapodást
Fotó: AFP/ DIMITAR DILKOFF
Moszkva befolyásolni próbálta a Macedónia új nevéről szóló népszavazást. Egyértelmű bizonyítékok támasztják ezt alá. Persze nem az elnevezés izgatta, hanem az EU-hoz való viszony.
Macedóniában két hete rendezték meg a népszavazást az ország új nevéről, arról, hogy a Görögországgal való megállapodásnak megfelelően Észak-Macedón Köztársaságnak nevezzék-e a balkáni államot. Nem túlzás azt állítani, hogy az ország sorsa dőlt el a voksoláson, hiszen amennyiben érvényes lett volna és az igenek kerültek volna többségbe, úgy megnyílt volna az út Szkopje előtt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás előtt. Csakhogy a referendum messze nem lett érvényes, a részvételi arány ugyanis mindössze 37 százalékos volt. Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök szerint azonban ez nem jelenti az új név elutasítását, mert a szavazók 94 százaléka voksolt az új név mellett. Ezért a parlamentnek kell szavaznia az ország új nevéről. Ehhez kétharmados többségre lenne szükség, ám a jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ekkora támogatottsággal a törvényhozásban. Amennyiben nem lesz meg a kétharmad, előrehozott választást írnak ki. Zaev már a kampányban arra panaszkodott, hogy Oroszország megpróbálja befolyásolni a voksolás kimenetelét, így több más választáshoz hasonlóan a macedóniai referendum sem volt mentes a Kreml beavatkozási kísérleteitől. Moszkva számára igen fontos az, hogy Szkopje ne a nyugat érdekszférájába kerüljön, s ne csatlakozzon se az EU-hoz, se a NATO-hoz. Amíg a jobboldali VMRO-DPMNE volt hatalmon az országban, ezzel nem is volt semmi gond, hiszen Nikola Gruevszki volt kormányfő – akit a napokban jogerősen ítéltek két év börtönbüntetésre egy korrupciós ügy miatt – meglehetősen Moszkva-barát politikát folytatott, s amikor az ellenzék tiltakozott a demokráciát megcsúfoló, önkényes intézkedései ellen, Soros György ármánykodását vélte felfedezni a háttérben. Nem túl meglepő módon Gruevszki egyébként kiváló kapcsolatokat ápolt Orbán Viktor miniszterelnökkel. James Mattis amerikai védelmi miniszter szintén még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Bár az orosz fővárosban úgy tettek, mintha teljesen légből kapott állításokról lenne szó, nyilvánvaló: az ország prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Az egykor Oroszországgal kivételes kapcsolatokat ápoló kis balkáni ország viszonya az utóbbi években rendkívüli módon megromlott Moszkvával, a Kremlt 2016-ban egyenesen azzal vádolták, hogy puccsot akart végrehajtani Podgoricában. A montenegrói NATO-tagság azért is volt nagy pofon Moszkvának, mert Vlagyimir Putyin állítólag abban reménykedett, hogy Montenegró segítségével hozhat létre haditengerészeti központot a Földközi-tengeren. Miért annyira jelentős Macedónia Oroszország számára? Természetesen komoly fegyvertény lenne a nyugat számára, ha Szkopje is az észak-atlanti szövetség tagja lenne. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. A nemzetközi sajtó már augusztusban írt arról, hogy Oroszország milyen forrásokon keresztül próbált beavatkozni a macedóniai referendumba, ezt a témát részletesen dolgozta fel a New York Times egy a minap megjelent cikkében. Azt már korábban is tudni lehetett, Moszkva a jobboldali ellenzékhez közel álló labdarúgó csapatoknak folyósított összegeket, hogy a Görögországgal júniusban megkötött megállapodás ellen hangolják a közvéleményt. A Kreml azonban semmit sem bízott a véletlenre, hiszen Görögországon keresztül is akadályokat gördített Macedónia NATO-integrációjának útjába. Mint a New York Times cikkében írta, az orosz beavatkozás kulcsfigurája a PAOK Szaloniki focicsapat görög-orosz állampolgárságú milliárdos vagyonnal rendelkező elnöke, Ivan Szavvidisz volt, aki korábban az orosz dumában parlamenti képviselőként szolgált. Az amerikai titkosszolgálat júniusban olyan üzeneteket fülelt le, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy Szavvidisz orosz megrendelésre próbálta meg aláásni a Szkopje és Athén közötti kompromisszumot Macedónia új nevéről. Az amerikai tisztségviselők szokatlanul kemény lépésként a bizonyítékokat továbbították a görög kormánynak. Ez hozzájárult a görög-orosz kapcsolatok drámai rosszabbodásához, Athén ugyanis kiutasított két orosz diplomatát. Ez azért fontos fejlemény, mert Alekszisz Ciprasz kabinetje előzőleg baráti viszonyt ápolt Moszkvával, s az állammal szembeni uniós szankciók eltörlését követelte. Washington számára komoly fegyvertény volt Szavvidisz, illetve az orosz szál lefülelése, hiszen eddig csak kevés konkrét bizonyítékot tudtak felmutatni az orosz befolyásolási kísérletekre. „Most megmutatjuk, mi is kemények tudunk lenni” – fogalmazott Christopher R. Hill, az Egyesült Államok korábbi Macedóniába akkreditált nagykövete. Nyáron már egy sor jele volt az orosz beavatkozási kísérleteknek, több száz álhíreket terjesztő oldal jött létre a Facebookon, amelyek a megállapodást támadták. A megegyezés ratifikálásának napján erőszakba torkolló tüntetéseket tartottak Szkopjéban. S itt jön a képbe Szavvidisz, akire már évekkel ezelőtt felfigyelt az amerikai és görög hírszerzés. Egy a szervezett bűnözést vizsgáló nem kormányzati szervezet (Organized Crime and Corruption Reporting Project) kiderítette, hogy a dohánykereskedelemből gyanús módon meggazdagodott Szavvidisz 300 ezer eurót fizetett a macedón névváltoztatás ellenzőinek. Kaptak ebből politikusok, nacionalista szervezetek, valamint a szkopjei Vardar fociscsapatának ismert huligánjai is. Ők szervezték a parlament előtti tüntetéseket. Bár az orosz szálat feltárták, a macedón névvita – a referendum eredménytelensége miatt – nem zárult le. Ugyanakkor a Kreml az utóbbi időben többször is védekezésre kényszerült, annak kapcsán is, hogy feltárták azon személyek hátterét, akik meg akarták mérgezni Szergej Szkripal kettős ügynököt. Talán Washington és az EU is egyre hatékonyabban lép fel az orosz befolyásolási kísérletek ellen.

Igazi botrányhős

Ivan Szavvidiszra márciusban az egész világ felfigyelt. A PAOK-AEK méárkőzésen, amikor a hazai csapat gólját les címén nem adta meg a játékvezető, a szaloniki klubelnök a pályára rohant, s a felvételek tanúsága szerint pisztoly is volt nála.

Frissítve: 2018.10.15 09:21

Véres merénylet a hollandiai Utrechtben (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.18 14:21

Fotó: AFP/ RICARDO SMIT
Egy fegyveres kezdett lövöldözni hétfőn délelőtt, 10 óra 45 perckor a hollandiai Utrecht egyik villamosán, az Október 21. nevű állomásnál, amely a város külső kerületében található. Egy ember meghalt, kilencen megsérültek. A villamos ablaküvegei szilánkosra törtek. Az illető ezután egy feltehetően vörös színű Renault Clio gépkocsival menekült el a helyszínről. Ezt követően a rendőrség leállította a villamosközlekedést a városban, az iskolákat, pályaudvarokat, metróállomásokat, a mecseteket pedig evakuálta és lezárta. Szigorították a biztonsági intézkedéseket az ország repülőterein is. A rendőrség azt közölte, „nem zárható ki”, hogy terrorakció történt. Az utrechti, később pedig a rotterdami rendőrség (mintegy 40 kilométer választja el a kélt várost), figyelmeztetést adott ki a Twitteren. Később rendőrségi helikopterek jelentek meg a helyszín felett. A terrorellenes egységek is megjelentek – közölte az RTV Utrecht regionális televízió.
Az egyik szemtanú, Jimmy De Koster a De Telegraaf című lapnak elmondta: a téren épp a gyalogos jelzőlámpánál állt, amikor egy a földön fekvő nőre lett figyelmes. „Szerintem 20 és 35 év közötti lehetett. Azt kiabálta, »Nem csináltam semmit«”. Ezután hárman-négyen siettek felé, hogy biztonságba helyezzék, de a fegyveres ismét tüzet nyitott rá. A rendőrségnek nem tudta megmondani, hogy a lövöldöző egyedül hajtotta-e végre tettét, vagy koordinált terrortámadásról volt szó. Egy másik férfi arról számolt be, hogy egy vérző nőt vitt el a helyszínről, amikor a rendőrök megérkeztek, már nem volt eszméleténél. Mark Rutte holland kormányfő megszakította a kormány ülését, mint mondta, megdöbbentették a történések, s válságülést hívott össze. Hozzátette, rendkívül aggasztóak a fejlemények, s megerősítették a hágai intézmények védelmét is. Elítélte a merényletet Jan van Zanen, Utrecht polgármestere. Mint fogalmazott, együtt érez az áldozatokkal. Kifejtette, folyamatos kapcsolatban áll a rendőrséggel és az ügyészséggel. Pieter-Jaap Aalbersberg, az utrechti rendőrség terrorellenes egységeinek koordinátora azt közölte, mindent elkövetnek a tettes kézre kerítéséért. Mint mondta, nem kizárt, hogy nem magányos merénylőről volt szó, s tettestársai is voltak.

Az egyik legbékésebb város

Abból a szempontból hasonló a múlt heti christchurchi terrorakció az utrechtihez, hogy két rendkívül békés városról van szó, ahol senki sem számított hasonló lövöldözésre. A festői szépségű Utrecht igazi ékszerdoboz, csatornák szelik át, állandó lakosainak száma 350 ezer. Hollandia negyedik legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam és Hága után. Ugyanakkor jóval kevesebb itt a turista, mint Amszterdamban. A város a 8. század óta vallási központ szerepét töltötte be. Ma az utrechti érsek, a legfontosabb holland római katolikus vezető székhelye. Utrecht egyben az ókatolikus egyház központja és holland protestáns egyház hivatalainak székhelye is. Hollandia legnagyobb egyeteme, az Utrechti Egyetem mellett a város több más felsőoktatási intézménynek is otthont ad. Mintegy 70 ezer diák tanul Utrechtben. Az országon belüli központi helyzetének köszönhetően fontos vasúti és közúti csomópont. Kulturális rendezvények számát tekintve a második helyet foglalja el Hollandiában, Amszterdam után – írja a Wikipédia.

Vadászgépeket ad el Egyiptomnak Oroszország

Publikálás dátuma
2019.03.18 12:53
Egy Szu 35-ös, ilyen gépeket vásárol Moszkvától Kairó is
Fotó: Vitalij Ankov
Szu 35-ösökkel erősítik az enélkül is impozáns egyiptomi légierőt. A bevásárlás nem fog tetszeni az orosz fegyvereladást korlátozni próbáló Egyesült Államoknak.
Oroszország mintegy 2 milliárd dollárért húsznál több Szu-35-ös típusú multifunkcionális nehéz harci gépet ad el Egyiptomnak - közölte hétfőn a Kommerszant című orosz gazdasági napilap. A légi harc eszközeivel felszerelt repülők egyiptomi megvásárlásáról a lap szerint 2018-ban állapodtak meg, a szállítás a tervek szerint már 2020-2021-ben megkezdődik. A Kommerszant forrásai szerint a megrendelés lehetővé teszi a gyártó kapacitások több évi teljes leterhelését Komszomolszk-na-Amúrban. Az orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, a lap szerint eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe - írja az MTI.
Az amerikai kormányzat szeptemberben büntetőintézkedéssel sújtotta a védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó Equipment Development Department (EDD) kínai hadiipari ügynökséget, amely Szu-35-ös vadászbombázókat és Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt az orosz állami Roszoboronekszport vállalattól, megsértve ezzel a 2017 végén Oroszország ellen hozott amerikai korlátozásokat.  Washington akkor első ízben léptetett életbe szankciókat Oroszországtól fegyvert vásárló külföldi vállalat ellen.