Ápol és eltakar: a kormány már saját érdemként hirdeti az otthonápolási díj emelését

Publikálás dátuma
2018.10.14 12:24
Családtagjaikat ápoló civilek tüntetése a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A megbecsülés jeléül emeltük az ápolási díjat – mondta Novák Katalin, az EMMI államtitkára. Ezért a megbecsülésért féléven át kellett tüntetnie és könyörögnie az otthonápoló civileknek, ráadásul nem egyformán jár mindenkinek.
A friss kormánynyilatkozatok alapján úgy tűnhet, az EMMI-nek eleve minden vágya az volt, hogy megemelhesse a szeretteiket otthon ápolók támogatását. Novák Katalin, a tárca családügyekért felelős államtitkára szombati sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a kormány a tartósan beteg gyermeküket, illetve hozzátartozójukat otthonukban ápolók munkájának megbecsülése jeléül” bruttó 100 ezer forintra növeli az ápolási díj felső határát, a juttatási formát pedig jövőtől gyermekek otthongondozási díjára (gyod) keresztelik át. 
Vasárnap Novák már az M1-en ismertette, hogy a gyod-ra összesen 17 ezer család lesz jogosult, és a juttatás a gondozott gyermek életkorától függetlenül jár majd - közölte az MTI.
Az örömhírek közé talán nem passzolt, hogy saját érdemként bemutatott forrásemeléssel több dolog sem stimmel:
  • Nem az EMMI ötlete volt. Már fél éve küzdöttek ezért a családtagjaikat otthon ápoló civilek, és érdekvédelmi szervezeteik, de sokáig választ sem kaptak kéréseikre.
  • A bruttó 100 ezer forint csak a gyermekek gondozására vonatkozik, a más családtagokat ápoló civilek támogatása nem nő ennyivel. Aki például beteg szüleit gondozza, annak juttatása 2022-ig is maximum 80 ezer forintig emelkedhet.
  • A támogatás emelése nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, pedig az otthonápolók azt szeretnék, ha a 24 órás, szabadság nélküli elfoglaltságukat valóban munkaként kezelné a kormány.
A  Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az a Hang májusban akciózott folyamatosan a megalázóan kevés - legfeljebb  52 800 forintos – otthonápolási díj emeléséért; aláírásokat gyűjtöttek, rendszeresen tüntettek a Kossuth téren. Törekvésüket minden ellenzéki párt támogatta, de a Fidesz-KDNP részéről sokáig visszhangtalan maradt a kezdeményezés. A kormánypártról annyira lepattant az ügy, hogy augusztusban el sem jöttek az ellenzéki pártok által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésre, ahol egyebek mellett az otthonápolási díj növelése is téma lett volna.  A Fidesz részéről arra hivatkozva hagyták ki az eseményt, hogy a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Ehhez képest október 11-ig kellett várni arra, hogy a kormány beadja a derekát, és engedve a növekvő társadalmi nyomásnak, tényleg emelje a támogatás összegét. 
Hogy az általában csak erő és a tömeges felháborodás láttán kompromisszumra hajló Fidesz-kabinet engedett a kérésnek, annak több oka is lehet Népszavának nyilatkozó szakértő, Böcskei Balázs politikai elemző szerint. Az IDEA Intézet vezetője úgy látja, azzal, hogy a civilek rendszeresen megjelentek a Kossuth téren, és különféle kampányokat indítottak, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, amellyel csak azonosulni lehetett. – A kerekesszékben ülő gyermek, a mellette álló édesanya látványa és a megalázóan alacsony juttatás együtt képszerűvé és egyértelművé tette a tiltakozók igazát – vélekedett Böcskei. Akciójukat segítette, hogy bár az ellenzéki pártok támogatásukról biztosították őket, a politikusok ezúttal megértették, jobb, ha távolságot tartanak. Így pártpolitikától mentes maradhatott az ügy. Szerepet játszhatott az is, hogy a kormány családbarátként minősíti magát, most hirdették meg a családok évét, s ez még kellemetlenebbé tette számára az ügyet. További érv lehetett az emelés mellett, hogy az otthonápolók küzdelme mögött széles körű társadalmi szolidaritás látszott kibontakozni, ami hosszabb távon kormányellenes attitűddé válhatott volna. Ráadásul – emelte ki Böcskei Balázs – a most megígért emelés relatív kevés pénzbe került, tehát nem is lett volna értelme politikai kockázatokat vállalni.
2018.10.14 12:24

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29