Ápol és eltakar: a kormány már saját érdemként hirdeti az otthonápolási díj emelését

Publikálás dátuma
2018.10.14. 12:24
Családtagjaikat ápoló civilek tüntetése a Kossuth téren
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A megbecsülés jeléül emeltük az ápolási díjat – mondta Novák Katalin, az EMMI államtitkára. Ezért a megbecsülésért féléven át kellett tüntetnie és könyörögnie az otthonápoló civileknek, ráadásul nem egyformán jár mindenkinek.
A friss kormánynyilatkozatok alapján úgy tűnhet, az EMMI-nek eleve minden vágya az volt, hogy megemelhesse a szeretteiket otthon ápolók támogatását. Novák Katalin, a tárca családügyekért felelős államtitkára szombati sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a kormány a tartósan beteg gyermeküket, illetve hozzátartozójukat otthonukban ápolók munkájának megbecsülése jeléül” bruttó 100 ezer forintra növeli az ápolási díj felső határát, a juttatási formát pedig jövőtől gyermekek otthongondozási díjára (gyod) keresztelik át. 
Vasárnap Novák már az M1-en ismertette, hogy a gyod-ra összesen 17 ezer család lesz jogosult, és a juttatás a gondozott gyermek életkorától függetlenül jár majd - közölte az MTI.
Az örömhírek közé talán nem passzolt, hogy saját érdemként bemutatott forrásemeléssel több dolog sem stimmel:
  • Nem az EMMI ötlete volt. Már fél éve küzdöttek ezért a családtagjaikat otthon ápoló civilek, és érdekvédelmi szervezeteik, de sokáig választ sem kaptak kéréseikre.
  • A bruttó 100 ezer forint csak a gyermekek gondozására vonatkozik, a más családtagokat ápoló civilek támogatása nem nő ennyivel. Aki például beteg szüleit gondozza, annak juttatása 2022-ig is maximum 80 ezer forintig emelkedhet.
  • A támogatás emelése nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, pedig az otthonápolók azt szeretnék, ha a 24 órás, szabadság nélküli elfoglaltságukat valóban munkaként kezelné a kormány.
A  Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az a Hang májusban akciózott folyamatosan a megalázóan kevés - legfeljebb  52 800 forintos – otthonápolási díj emeléséért; aláírásokat gyűjtöttek, rendszeresen tüntettek a Kossuth téren. Törekvésüket minden ellenzéki párt támogatta, de a Fidesz-KDNP részéről sokáig visszhangtalan maradt a kezdeményezés. A kormánypártról annyira lepattant az ügy, hogy augusztusban el sem jöttek az ellenzéki pártok által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésre, ahol egyebek mellett az otthonápolási díj növelése is téma lett volna.  A Fidesz részéről arra hivatkozva hagyták ki az eseményt, hogy a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Ehhez képest október 11-ig kellett várni arra, hogy a kormány beadja a derekát, és engedve a növekvő társadalmi nyomásnak, tényleg emelje a támogatás összegét. 
Hogy az általában csak erő és a tömeges felháborodás láttán kompromisszumra hajló Fidesz-kabinet engedett a kérésnek, annak több oka is lehet Népszavának nyilatkozó szakértő, Böcskei Balázs politikai elemző szerint. Az IDEA Intézet vezetője úgy látja, azzal, hogy a civilek rendszeresen megjelentek a Kossuth téren, és különféle kampányokat indítottak, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, amellyel csak azonosulni lehetett. – A kerekesszékben ülő gyermek, a mellette álló édesanya látványa és a megalázóan alacsony juttatás együtt képszerűvé és egyértelművé tette a tiltakozók igazát – vélekedett Böcskei. Akciójukat segítette, hogy bár az ellenzéki pártok támogatásukról biztosították őket, a politikusok ezúttal megértették, jobb, ha távolságot tartanak. Így pártpolitikától mentes maradhatott az ügy. Szerepet játszhatott az is, hogy a kormány családbarátként minősíti magát, most hirdették meg a családok évét, s ez még kellemetlenebbé tette számára az ügyet. További érv lehetett az emelés mellett, hogy az otthonápolók küzdelme mögött széles körű társadalmi szolidaritás látszott kibontakozni, ami hosszabb távon kormányellenes attitűddé válhatott volna. Ráadásul – emelte ki Böcskei Balázs – a most megígért emelés relatív kevés pénzbe került, tehát nem is lett volna értelme politikai kockázatokat vállalni.
Szerző

Orbán majdnem beismerte, hogy túl nagy fociról álmodott - és új tízéves tervet hirdetett

Publikálás dátuma
2018.10.14. 11:56

Fotó: MTI
A 40-50 az körülbelül 16, a 7-8 pedig nagyjából 21.
 A felcsúti akadémia sport- és konferenciaközpontjának avatásán Orbán revideálni kényszerült korábbi álláspontját , és beismerte, hogy az általa istenített futballakadémiák képtelenek teljesíteni a 11 éve tett szakmai jóslatát, írja a 444.hu.
A miniszterelnök ugyanis 2007-ben, az által alapított Puskás Akadémia felcsúti ünnepségén azt a merész kijelentést tette, hogy 7-8 éven belül lesz ötven olyan magyar játékos, aki a négy legjobb európai bajnokságban (angol, spanyol, olasz, német) rendszeresen pályára lép, belőlük pedig lesz egy jó válogatott:  A hét-nyolc év 3-4 éve letelt. Ötven helyett most négy játékosunk van a top bajnokságokban. Közülük egyetlen egy van, akit az Orbán bejelentés után nevelt ki akadémia: Sallai Roland. Orbánnak azonban nem szegte kedvét a kudarc, újraformázta számait, és meghirdette, hogy 50 helyett 16 nemzetközi szintű játékossal is beéri - őket természetesen a közpénzekkel telepumpált akadémiáknak kell kinevelniük, tíz év alatt. Orbán aztán büszkén bejelentette, hogy ők, mármint a Puskás Akadémia, az elvárt „két nemzetközi szintű, csúcsbajnokságokban játszani képes" focistát már letett a zöld gyepre az előző tíz évben, mert kineveltek egy Sallai Rolandot és egy Kleinheisler Lászlót. Előbbi valóban a német bajnokságban játszik most ősztől. Utóbbi is megfordult a Bundesligában, de onnan egyetlen év után előbb hazaküldték az NBI-be, aztán a kölcsön lejárta után lepasszolták Kazahsztánba. Persze lehet, hogy az már topbajnokságnak számít.
Szerző

Hatvanezer átlagnyugdíjas éves járandóságát dobja oda a hatalom a közmédiának

Publikálás dátuma
2018.10.14. 11:37
Fotó: Vajda József
A közmédia riporterei, szerkesztői, operatőrei az emberek alkalmazottai, mégis olyan elfogultak, mintha a közszolgálati orgánumok egy minisztérium sajtóosztályaként működnének, panaszolja Ujhelyi István.
"Ha Ön ezt a szöveget olvassa, akkor nagy valószínűség szerint nem a közmédia híradásaiból tájékozódik, a sokmilliárd forint közpénzből fizetett állami hírügynökség ugyanis rendre letiltja azokat a nyilatkozatokat, amelyek bírálják a közmédia működését vagy finanszírozását, a közszolgálati orgánumok szerint ugyanis a kritika sérti az intézmény jóhírnevét" - kommentálja ironikusan Ujhelyi István, mennyi pénzt szór el a hatalom "állami propagandára".
Ez pedig a szocialista EP-képviselő szerint tökéletesen ellentétes mindazzal amire törvény kötelezi a közszolgálati médiumokat - melyeket a magyar adófizetők tartanak fenn. Ezért minden ember jogosan teheti fel a kérdést magának: mennyit ér neki a bizonyítható módon a kormányt kiszolgáló, információkat blokkoló, és olykor tudatosan álhíreket közlő közmédia. Mert a kormánynak
92 milliárdot
ér: jövőre ennyit - 12 milliárddal többet - kap, mint idén.

Ez - szolgál viszonyítási alappal Ujhelyi,
60 ezer
átlagnyugdíjas egyéves bevételének felel meg. Ezt az összeget egy ápolónő 38 ezer év alatt keresi meg, de ebből a pénzből több mint 15 éven át érdemben rendezni lehetne az otthonápolási díj tisztességes és általános megemelését is. És ezt az adófizetők állják. "A közmédia munkásai, bemondói, hírszerkesztői, híradósai mind az Önök alkalmazottai! És tudják, nem is az a leginkább vérlázító, hogy az állami hírügynökség rendre késlelteti és deklaráltan lenyomja a kormánykritikus megszólalásokat vagy, hogy egyes tárcavezetők tájékoztatói esetén már átveszik a minisztériumok sajtóosztályainak feladatát. Nem is az a legvérlázítóbb, hogy – mint arra az Index legutóbbi videójában tűpontosan rámutatott – a közszolgálati híradó esti műsorában több mint százszor hangzanak el a kormánypropaganda-szótárnak megfelelő „migráns”, „Brüsszel”, „Soros” és „betelepítés” kifejezések. Ez nem közszolgálat, hanem közgyalázat". fakadt ki az MSZP-s politikus.
, mennyi pénzt szór el a Ujhel a közmédiumok
Szerző