Ápol és eltakar: a kormány már saját érdemként hirdeti az otthonápolási díj emelését

Publikálás dátuma
2018.10.14 12:24
Családtagjaikat ápoló civilek tüntetése a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A megbecsülés jeléül emeltük az ápolási díjat – mondta Novák Katalin, az EMMI államtitkára. Ezért a megbecsülésért féléven át kellett tüntetnie és könyörögnie az otthonápoló civileknek, ráadásul nem egyformán jár mindenkinek.
A friss kormánynyilatkozatok alapján úgy tűnhet, az EMMI-nek eleve minden vágya az volt, hogy megemelhesse a szeretteiket otthon ápolók támogatását. Novák Katalin, a tárca családügyekért felelős államtitkára szombati sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a kormány a tartósan beteg gyermeküket, illetve hozzátartozójukat otthonukban ápolók munkájának megbecsülése jeléül” bruttó 100 ezer forintra növeli az ápolási díj felső határát, a juttatási formát pedig jövőtől gyermekek otthongondozási díjára (gyod) keresztelik át. 
Vasárnap Novák már az M1-en ismertette, hogy a gyod-ra összesen 17 ezer család lesz jogosult, és a juttatás a gondozott gyermek életkorától függetlenül jár majd - közölte az MTI.
Az örömhírek közé talán nem passzolt, hogy saját érdemként bemutatott forrásemeléssel több dolog sem stimmel:
  • Nem az EMMI ötlete volt. Már fél éve küzdöttek ezért a családtagjaikat otthon ápoló civilek, és érdekvédelmi szervezeteik, de sokáig választ sem kaptak kéréseikre.
  • A bruttó 100 ezer forint csak a gyermekek gondozására vonatkozik, a más családtagokat ápoló civilek támogatása nem nő ennyivel. Aki például beteg szüleit gondozza, annak juttatása 2022-ig is maximum 80 ezer forintig emelkedhet.
  • A támogatás emelése nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, pedig az otthonápolók azt szeretnék, ha a 24 órás, szabadság nélküli elfoglaltságukat valóban munkaként kezelné a kormány.
A  Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az a Hang májusban akciózott folyamatosan a megalázóan kevés - legfeljebb  52 800 forintos – otthonápolási díj emeléséért; aláírásokat gyűjtöttek, rendszeresen tüntettek a Kossuth téren. Törekvésüket minden ellenzéki párt támogatta, de a Fidesz-KDNP részéről sokáig visszhangtalan maradt a kezdeményezés. A kormánypártról annyira lepattant az ügy, hogy augusztusban el sem jöttek az ellenzéki pártok által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésre, ahol egyebek mellett az otthonápolási díj növelése is téma lett volna.  A Fidesz részéről arra hivatkozva hagyták ki az eseményt, hogy a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Ehhez képest október 11-ig kellett várni arra, hogy a kormány beadja a derekát, és engedve a növekvő társadalmi nyomásnak, tényleg emelje a támogatás összegét. 
Hogy az általában csak erő és a tömeges felháborodás láttán kompromisszumra hajló Fidesz-kabinet engedett a kérésnek, annak több oka is lehet Népszavának nyilatkozó szakértő, Böcskei Balázs politikai elemző szerint. Az IDEA Intézet vezetője úgy látja, azzal, hogy a civilek rendszeresen megjelentek a Kossuth téren, és különféle kampányokat indítottak, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, amellyel csak azonosulni lehetett. – A kerekesszékben ülő gyermek, a mellette álló édesanya látványa és a megalázóan alacsony juttatás együtt képszerűvé és egyértelművé tette a tiltakozók igazát – vélekedett Böcskei. Akciójukat segítette, hogy bár az ellenzéki pártok támogatásukról biztosították őket, a politikusok ezúttal megértették, jobb, ha távolságot tartanak. Így pártpolitikától mentes maradhatott az ügy. Szerepet játszhatott az is, hogy a kormány családbarátként minősíti magát, most hirdették meg a családok évét, s ez még kellemetlenebbé tette számára az ügyet. További érv lehetett az emelés mellett, hogy az otthonápolók küzdelme mögött széles körű társadalmi szolidaritás látszott kibontakozni, ami hosszabb távon kormányellenes attitűddé válhatott volna. Ráadásul – emelte ki Böcskei Balázs – a most megígért emelés relatív kevés pénzbe került, tehát nem is lett volna értelme politikai kockázatokat vállalni.

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.