Milliók hagyják el különböző okok (sokszor kényszer miatt) hazájukat, hogy máshol keressék a boldogulást. Háborúk és krízisek elől menekülnek, vagy munkát keresnek. A humanitárius katasztrófák a tömeges migráció legfőbb okai. Rendkívül fontos tényező - noha súlyosságát kevésbé értik meg igazán - a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a lakókörnyezet pusztulása. Ennek legnyilvánvalóbb megnyilvánulása Afrika elsivatagosodása - hangzott el az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány közös, SUSCO 2018 konferenciáján.
Franco Frattini volt olasz külügyminiszter nyitóbeszédében hangsúlyozta: miután a mezőgazdaság egyre kevesebb embernek adott munkát, a megélhetési kényszer a városokba űzte az embereket - azok viszont a szennyezettségük miatt alig élhetőek. A sorvadó környezeti források a bűnözést is erősítik - a migráció a fenti okok együttes eredménye. Globális jelenség, ami globális megoldásokat kíván. Az ENSZ régóta keresi a megfelelő megoldásokat, és hangsúlyozta Frattini, Európában is közösen formált politikára van szükség, nem országok egyéni akcióira.
Ha tartani akarjuk a Párizsi Egyezményben előírt másfél fokos melegedési határt, gyorsan kell cselekednünk, egész társadalmunkat példátlan módon át kell alakítanunk - mondta Radics Kornélia az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Az atmoszféra összetétele megváltozott az iparosodás előtti korszakhoz képest: a széndioxid tartalom 44 százalékkal magasabb lett, a metán mennyisége 153 százaléknyi, míg a nitrogén-dioxidé 21 százalékkal nőtt. A múlt század kezdete óta a hőmérséklet is folyamatosan emelkedik. A tíz legforróbb nap az elmúlt húsz évben fordult elő. Az időjárási katasztrófák belső és külső népvándorlásokhoz vezettek.
Robert Stojanov, a brnoi Mendel Egyetem tanársegédjének előadásában azt elemezte, mi a környezeti hatások szerepe azok életében, aki Európát választják célpontként. Az utóbbi 3-4 évben csaknem kétmillióan jöttek vén kontinensre Észak-Afrikából és a Közel-Keletről, 90 ezren a Földközi tengeren át (a fő vízi útvonal most Spanyolországba vezet). Az utóbbi három évben főleg Szíriából érkeztek a menekültek, most Guineából és más szub-szaharai országokból, valamint Afganisztánból, Irakból jönnek.
Szíriát történetének legnagyobb szárazsága sújtotta, ami másfél millió embert kényszerített lakhelye elhagyására. A szegényebbek, kevésbé informáltak megrekedtek a táborokban, de Stojanov kutatási szerint azok, akik Európába jöttek nem a környezetváltozás elől menekültek, inkább biztonságot és munkát kerestek. Városokból indultak, a tehetősebbek közül kerültek ki, jól képzettek, mintegy 50 százalékuk középiskolát, egyetemet is végezett, jól beszéltek angolul.
Dai Yamawaki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági világszervezetének (FAO) klímaváltozás-szakértője szerint a klímaváltozás miatt elvándorlásra kényszerülők száma 2050-re 143 millió felett lehet: közülük 86 millióan a szub-szaharai Afrikából, 40 millióan Dél-Ázsiából, 17 millióan Dél-Amerikából kelhetnek útra. A klímaváltozás a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot is komolyan érinti: a FAO szerint 2050-re 60 százalékkal több táplálékra lesz szükség a maihoz képest, tehát azokat az országokat, ahol az agrárium komoly szerepet játszik, sokkal jobban fogják sújtani a változások. Ugyanakkor a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsájtásának, így a felmelegedésnek egyik legfőbb motorja, tehát a klímatudatos agrárium kialakítása is feladat. Emellett a klímatudatos technológiákba való befektetés is elsődleges cselekvési mód kell, hogy legyen a migráció kezelésében.
Sid Vollebregt az Elemi Vízkészítők igazgatója, arról adott elő, hogy ma 4 milliárd ember számára jelent problémát, hogy megfelelő ivóvízhez jusson - és nem csak a szegényebb területeken. Ismeretes a Fokvárosban kialakult helyzet, a vízhiány az egyik konfliktusforrás volt az utóbbi években. Vollebregt a vízhiány leküzdésre a tengervíz sótlanítást javasolta, de mindenképpen megújuló energiák, legfőképpen napenergia segítségével. Ugyanakkor csökkentenünk kell víz-lábnyomunkat is.
