Mentőket is bevetnek a hajléktalanok elleni háborúba

Publikálás dátuma
2018.10.15 07:04
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Rendesen felháborodtak a mentősök azon, hogy lényegében asszisztálniuk kell a hajléktalanok begyűjtéséhez. Persze hivatalosan mindenki önkéntesen ajánlja fel szolgálatait.
Hétfőtől a hajléktalanok utcai tartózkodása ellen fellépő rendőrök autóiban mentőtisztek is ülnek majd. Az ő feladatuk lesz eldönteni, hogy az otthontalanok szorulnak-e orvosi segítségre, kórházi ellátásra. Mint arról szombaton a kormánysajtó beszámolt: a mentők úgynevezett "gondoskodó csoportja" segít majd akkor, ha valaki önerejéből nem képes eljutni egy hajléktalanellátóba. Ehhez az Országos Mentőszolgálat két-három 13 évesnél idősebb mentőkocsit, valamint mentőtiszteket, ápolókat és gépkocsi vezetőket is biztosít. A feladatra önként jelentkezhetnek az OMSZ munkatársai, akiknek „kiemelt” óránként 3500 forintos díjat fizetnek. A jogszabályok szerint a 13 évnél idősebb kocsik már nem vehetnek részt a mentésben, kék lámpa sem szerelhető fel rájuk, ezekben a kocsikban „orvosi felszerelésként” legfeljebb elsősegély láda lehet. A mentőszolgálat dolgozói között órási a felháborodás: lapunknak többen is úgy vélekedtek, hogy a mentőszolgálatnak nem dolga a kiszolgáltatott emberekre irányuló rendészeti akcióban részt venni, amikor ők a bajbajutottak segítésére, életmentésre esküdtek fel. Különösen úgy, hogy naponta van probléma a Közép-Magyarországi Régióban a mentéssel, annyira, hogy a vidéki állomásról ide vezényelt féltucatnyi többlet kocsival sem tudnak minden hívásra mentőt indítani. Olykor egy-egy műszak átadásakor 60-70 hívást teljesítetlen feladatként adnak át egymásnak a mentésirányítók.  Kérdeztük a tárca és az OMSZ sajtóosztályát, arról,  hogy az egészségügyi törvény illetve a mentési rendelet mely pontja alapján lehet az utcák hajéktalanításában résztvevő akcióba az Országos Mentőszolgálatot és azok munkatársait bevonni? Mi lesz a feladatuk?  Az érintettek önként jelentkeztek vagy kötelezik őket erre a feladatra? Milyen forrásból finanszírozzák a 13 évesnél öregebb kocsik működését e feladat során, illetve milyen költséghelyről fizetik a közreműködő mentő szakembereket? Ha ellátásra szoruló hajléktalant találnak, őt hová szállítják? Hívnak-e hozzájuk a megfelelő ellátásukhoz valódi mentőautót? A Közép-Magyarországi Régióban amúgy is nehéz kiállítani a szükséges riasztható egységet, ez az új feladat, mennyire nehezíti még tovább a lakosság ellátását? Amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

Selmeczi nem ér rá a szegényekre

Levélben értesítette a fideszes Selmeczi Gabriella az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának tagjait arról, hogy a kormánypárti képviselők nem érnek rá hétfőn elmenni a szocialista elnök által összehívott testületi ülésre. Eszerint a Fidesz képviselői aznap, amikor a hatóságok elkezdik – éppen az ő döntésük nyomán – vegzálni a hajléktalanokat, bojkottálják azt az ülést, amelyen a lakhatási válság okait kezelő ellenzéki javaslatról is szavazhattak volna. Korózs Lajos, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: nyilvánvaló obstrukció zajlik.

Szerző
2018.10.15 07:04
Frissítve: 2018.10.15 07:04

A DK feljelenti Orbán Viktort embercsempészet miatt

Publikálás dátuma
2018.11.16 12:58

Fotó: Népszava/
A Demokratikus Koalíció (DK) embercsempészet és illegális határátlépés segítése miatt feljelenti Orbán Viktor miniszterelnököt.
A DK ügyvezető alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján indoklásként azt mondta, hogy a magyar kormány napok óta hazudozik a hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megszöktetéséről. Az albán média tudta meg, majd az albán rendőrség megerősített, hogy az elítélt politikus a tiranai magyar nagykövetség autójával hagyta el Albániát - emlékeztetett Molnár Csaba. Az Orbán-kormány tehát nem pusztán bújtat egy elítélt bűnözőt, hanem a magyar adófizetők pénzén segíti is az illegális határátlépésben - jelentette ki a politikus. Az EP-képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy "hagyjon fel végre a hazudozással (...) és mondja el, hogyan csempészték be illegális módon Magyarországra ezt az elítélt bűnözőt". A DK egyúttal kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a jövő hétfői ülésén vegye napirendre és tárgyalja meg az esetet - jelentette be Molnár Csaba. Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, viszont a héten nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá. A volt miniszterelnök később bejelentette, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. A DK-s politikust kérdezték arról a rejtett kamerás felvételről, amin az Advocates Abroad nevű civil szervezet egyik munkatársa elmondja, megtanítják a menekülteknek, hogy mit mondjanak a hatósági interjúkon. Molnár Csaba azt felelte, hogy az elmúlt napokban egyetlen egy migránsokat támogató szervezet tevékenységét látta, "ezt úgy hívják, hogy magyar kormány".

Miniszterelnökség: a magyar hatóságok nem segítették kijutni Nikola Gruevszkit Macedóniából

Sem a magyar állam, sem a magyar hatóságok nem segítették Nikola Gruevszkit Macedóniából való kijutásában - közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel. Azt írták, Macedónia korábbi miniszterelnöke egy magyar külképviseleten jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani. A magyar hatóságok biztonsági okokból jogszerűen tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki - tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt - menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák. A BÁH a menekültügyi eljárást a magyar jogszabályoknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban folytatja le - tudatták. Közölték, az eljárás további részleteiről a magyar jogi szabályozással és a nemzetközi gyakorlattal összhangban - az eljárás lezárásáig - a magyar hatóságok nem adnak további tájékoztatást. Nikola Gruevszki a menekültügyi eljárások jogszabályi előírásainak megfelelően, jogszerűen tartózkodik Magyarországon - jelentették ki.

Szerző
2018.11.16 12:58

A cinizmus csimborasszója – hajnali közmeghallgatás Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.11.16 12:38

Fotó: MTI/ Vajda János
Igen lehetetlen időpontban, csütörtök reggel hét órára hirdetett közmeghallgatást a fideszes többségű miskolci önkormányzat. Az időpont azért is furcsa, mert egy ipari városban - mint amilyennek a borsodi megyeszékhely hirdeti magát -, az üzemekben a munka ilyenkor már rég elkezdődött, az esti műszakot befejezők pedig épp alváshoz készülődnek.
A városban sokan úgy gondolják, hogy szándékosan azért tették reggel hét órára a közmeghallgatást, hogy minél kevesebb állampolgár vegyen részt rajta, s ossza meg esetleges kritikai észrevételeit a város vezetőivel. Ha ez volt a szándék, akkor a csel bevált: mindössze tizenketten jelezték előzetesen a felszólalásukat, s közülük sem jelent meg mindenki. Spontán, a helyszínen felszólalást jelző érdeklődő pedig egy sem akadt a 160 ezres városban, ahol nagyjából 120 ezer a szavazóképes választópolgárok száma. - Ez a cinizmus csimborasszója – mondta lapunknak Tompa Sándor, a miskolci önkormányzat DK-s képviselője, aki szerint a demokrácia megcsúfolása, ami közmeghallgatás címszó alatt a városban zajlik. Így nemhogy ösztönöznék a helyieket arra, hogy elmondják a véleményüket, hanem kifejezetten az elhallgattatásukra törekszenek. - Nem a miskolciak vannak a város vezetőiért, nekik kellene lenniük értünk, még ha ezt el is felejtik – így reagált Csikós Marianna civil aktivista, aki rendszeresen szervez ételosztást a hajléktalanoknak Miskolcon. Ő írásban is jelezte a város felé, méltatlannak tartja a reggel hét órára összehívott közmeghallgatást, s azt kérte, hogy – miként az üléseket – a helyi televízió a közmeghallgatásokat is közvetítse. Kerestük a városházát is, azt tudakolva, miért épp reggel hét órára tűzték ki a közmeghallgatást, amikor a lakosok jó része ebben az időben már dolgozik vagy épp munkába indul, netán a gyerekét viszi iskolába, s az alacsony részvétel így borítékolható, de eddig nem kaptunk választ. Novemberben egyébként több civil szervezet is kampányt szervezett a közmeghallgatásokról, azt erősítve, hogy a helyiek vegyenek részt ezeken és hallassák a hangjukat. A nemzetközi SPEAK! kampány részeként a világ 60 országában, közel 200 esemény hívja fel a figyelmet az állampolgári aktív részvétel és az emberek közötti közvetlen párbeszéd fontosságára. A Civil Kollégium Alapítvány szerint az ilyen beszélgetések, valamint a részvétel a helyi közmeghallgatásokon egy hosszútávú folyamathoz járulhat hozzá, melyben a közösségek együtt képesek formálni a települések s az ország életét.

Miért kell szólni?

A közmeghallgatás a helyi állampolgári részvétel egyik formája, hasonló egy lakossági fórumhoz. Lehetőséget ad arra, hogy a közösség tagjai a közügyekben személyesen és együttesen és szabadon kérdéseket tehessenek fel és azokra válaszokat kapjanak a képviselőktől, polgármesterektől vagy közintézmények vezetőitől – olvasható a TASZ „Helyi önkormányzati aktivizmus 1×1 kisokosában”. A közmeghallgatások nyilvánosak, bárki részt vehet rajtuk. Csak helyi közügyekben, közérdekű kérdéseket lehet feltenni, de itt lehet beszámolni problémákról és javaslatokat tenni, amire a testületi üléseken nincs lehetőség, mert ott nem szólalhatnak fel a lakók.

2018.11.16 12:38