Hallotta az új rendőrviccet? Személyesen próbálják megtalálni Baskyt

Publikálás dátuma
2018.10.14. 15:03
Gyorsan eltűntek a kisvonatozó Orbánnal viccelődő graffitik a városból, a festőt viszont a rendőrség is szeretné megtalálni
Fotó: Népszava
Hatósági eljárás indult, a végén még egy fiktív művészt is bíróság elé állíthatnak a rendőrök.
A VIII. kerületi kapitányság adatokat gyűjt Baskyról, aki zebrát merészelt festeni egy Hattyú utcai kereszteződésben. Az eljárás részeként a Magyar Kétfarkú Kutyapárt olyan abszurd hivatalos levelet kapott, hogy azt akár ők is írhatták volna. Egy józsefvárosi hadnagy érdeklődött a pártnál:
Hatóságomnál tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt előkészítő eljárás indult ismeretlen személy ellen, aki 2018.030. napon a Budapest, I. ker Hattyú utca- Erőd utca kereszteződésében kb. 25 m2 területen az útfelületre egy zebrát ábrázoló mintát festett az aszfaltra” 
áll a levélben , amiből kiderül, hogy természetes személyként nyomoznak a zebrát szignáló Basky után, és adatait, elérhetőségét is elkérik az MKKP-tól. Mindezt úgy, hogy a Banksy művésznevet parodizáló Basky művésznévről ordít, hogy fikció – ezzel az erővel Anonymus, Nat Roid vagy Leslie L. Lawrence adatait is személyes adatait is kérhetnék.
Az ominózus zebra, amiért a rendőrség is szabálysértési eljárást indított
Fotó: Facebook/MKKP
A Kutyapárt persze sietett segíteni a rendőrségnek: „Basky kb .170 cm magas, sovány testalkatú, különös ismertetőjegye: nem ismerjük.Vagy lehet hogy ő az a csávó, akit múltkor hátulról láttunk, épp elmenni sörért, aztán nem jött vissza?” - írták Facebook-bejegyzésükben.
Basky főként Orbánt ábrázoló kisvasutas graffitijeiről ismert, amikkel sürgős tisztasági festésre készteti a fővárosi kerületeket.  A titokzatos graffitist hangsúlyozottan nem ismerő MKKP szerint ez egyébként jó módszer arra, hogy elhanyagolt épületeket renováljanak Budapesten – ahol megjelenik az Orbán-graffiti, ott szorgos kezek fél napon belül újrafestik a falakat. A zebrával viszont a gyalogosátkelő hiányára szerette volna felhívni a figyelmet, amit a rendőrség értékelt is a maga módján.
Szerző
Frissítve: 2018.10.14. 15:28

Fejtő-konferenciát tartottak Zágrábban

Publikálás dátuma
2018.10.14. 14:22
Fejtő Ferenc tiszteletbeli főszerkesztőnk szobra. FOTÓ: Népszava
Egy ilyen tanácskozást manapság aligha lehetett volna megrendezni akadémiai körökben.
Fejtő Ferenc halálának 10. és születésének jövőre esedékes 110. évfordulója alkalmából október 12─13-án szimpóziumot rendezett a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszéke. A tudományos igényű és vitákkal hitelesített emlék-konferencia, valamint egy igényes kiállítás kezdeményezője és szervezője Ćurković-Major Franciska volt. A magyar és horvát előadók, mások mellett: Agárdi Péter, Dejan Durić, Mirko Galić, Kiss Gy. Csaba, Ladányi István, Mann Jolán, Széchenyi Ágnes, Tverdota György és Virág Zoltán. A témák között szerepelt Fejtő 1936-ban megjelent első könyvének, az Érzelmes utazásnak a sokoldalú elemzése, Fejtő és József Attila viszonya, valamint az esszéista-történész munkásságának, multikulturális patriotizmusának szakmai, ideológiai megítélése. A horvát szervezők érdemét azért is méltatni kell, mert az itthoni kultúrharc durvulása közepette egy ilyen tanácskozást a baloldali, liberális és demokratikus értékeket valló Fejtőről ma aligha lehetett volna megrendezni hazai akadémiai, egyetemi körökben.
Szerző
Frissítve: 2018.10.14. 15:21

Felsőoktatás: a minősége kérdéses lesz, az biztos, hogy majdnem mindenki fizet érte

Publikálás dátuma
2018.10.14. 13:13

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormány álmokat kerget, amikor a hatékonyság javulását várja a felsőoktatás piacosításától – állítja Polónyi István oktatáskutató. Az egyetemek elveszthetik akadémiai jellegüket és autonómiájukat, kis vidéki egyetemek zárhatnak be, bölcsész- és társadalomtudományi szakok szűnhetnek meg és a hátrányosabb helyzetű fiatalok végleg kiszorulhatnak a felsőoktatásból.
Hogy értelmezi Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kijelentését, miszerint a Corvinus tervezett működési modelljét kiterjesztenék az egész magyar felsőoktatásra? A magyar felsőoktatás széles körű ki-és átszervezése látszik kibontakozni, ami a miniszterelnök 2013-ban bejelentett „önfenntartó felsőoktatási” koncepcióját fogja megvalósítani. A HVG információi szerint nem egyszerűen a Corvinus-modell kiterjesztéséről van szó, hanem egy piacosításról, amelynek során az alapítványtól a kft.-n át a zrt.-ig számos formát alkalmazhatnak az egyetemek átszervezésére, ami egy állami megrendelési rendszerrel párosulna. Vagyis a felsőoktatási intézményeket a jelenlegi központi költségvetési státusz helyett valamilyen nonprofit szervezetté vagy forprofit (üzletszerű, nyereségorientált) vállalkozássá alakítanák át. Ez az átszervezés a pénz-és vagyongazdálkodást a szervezet kezébe adná, a gazdálkodás felelőssége a vezető egyszemélyi felelőssége lenne, és így a kancellári rendszerre értelemszerűen nem lenne szükség. (Az interjú a Vasárnapi Hírekben jelent meg.) Éppen ez a kormány vezette be a kancellária-rendszert és igyekezett erősebb kontroll alá vonni a felsőoktatást is. Miért gondolhatták meg magukat? A cél a felsőoktatási intézmények működésének gazdasági racionalizálása lehet, ami az állam fenntartói szerepből való visszalépését is jelenti. Ez a kormány feltételezése szerint a pénz- és a vagyongazdálkodásban a hatékonyság növekedésével fog járni. Ezek azonban csak álmok, amelyek valójában a hazai felsőoktatás szétverését fogják eredményezni. Talán nem véletlen, hogy a világon nem látunk ilyen tömegű piacosítást sehol a felsőoktatásban. A felsőoktatási intézmények mindenhol nonprofit szervezetek – egy nagyon szűk nyereségorientált réteget kivéve. Mit veszíthetnek ezen az egyetemek? Nagyon sokat, lényegében akadémiai jellegüket veszíthetik el az átszervezésen, cserébe azért, hogy önállóan gazdálkodhatnak. Bár a kiszivárgott anyagból ez nem derül ki, a profitorientált működés értelemszerűen megöli az akadémiai autonómiát, hiszen a gazdaságosság és a hatékonyság mindenható. Egy piaci racionalitás alapján szerveződő felsőoktatásból törvényszerűen kihalnak a gazdaságtalan, de kulturális, tudományos szempontból fontos kis bölcsész és társadalomtudományi szakok – amennyiben a rendszerben nincs tudatos oktatáspolitikai beavatkozás. Ez a veszély még a nonprofit formánál is fennállhat, ha a szervezet döntéshozó testületében nincs megfelelő képviselete az intézmény akadémiai szereplőinek. És mi a helyzet a diákokkal? Ők a piacosított felsőoktatáson akár nyerhetnek is, hiszen vevői helyzetbe kerülnek. A piacon pedig a vevő az úr, az ő igényeit szolgálja az eladó. Javulhat a minőség, a hatékonyság, de csak rövid távon. Az ugyanis kérdéses, hogy az akadémiai autonómiájukat vesztett intézmények valójában milyen tudományos minőséget tudnak nyújtani. Ráadásul alighanem a hallgatók nagyobb része elveszti az állami támogatást, és helyette nagy részüknek tandíjat kell fizetniük, amit felvehetnek hitelként és egy kis részük talán valamilyen ösztöndíjat is kaphat. A hitel kockázata a bekerülteket lényegesen nagyobb szorgalomra motiválja, de sokakat elriaszt a felsőoktatástól. Tehát a hatások bonyolultak, előre kiszámíthatatlanok, és sok tekintetben rombolóak. Mindez gyakorlatilag a tandíj bevezetését jelenti, amely ellen tíz éve, 2008-ban még népszavazáson harcolt a Fidesz? Az biztos, hogy ha mindez megvalósul, a jelenleg mintegy 160 ezer államilag finanszírozott hallgatólétszám alighanem radikálisan le fog csökkenni, és a diákok túlnyomó többsége tandíjat fog fizetni. Lehet egy ilyen rendszert a társadalmi igazságosság szempontjait figyelembe véve működtetni? A felsőoktatás piacosítása és lényegében általánosan tandíjassá válása nyilvánvalóan azzal a következménnyel jár, hogy a hátrányosabb helyzetű fiatalok kiszorulnak onnan, és mindez a társadalmi mobilitás megdermedéséhez vezet. Elvileg egy szociálisan érzékeny ösztöndíjrendszer tud ezen valamennyit javítani. De csak elvileg, mivel a kutatások azt bizonyítják, hogy a tandíj eleve elriasztja azokat, akik esetleg egy szociális ösztöndíjjal bejuthatnának a felsőoktatásba. Vagyis jó eséllyel egyre kevesebb diák fog bejutni az egyetemekre, különösen, ha 2020 után valóban középfokú nyelvvizsgához kötik a bekerülést. Igen, a kormányzat és az iparkamara diskurzusa alapján ez egyértelműen az egyik célja a jelenlegi felsőoktatás-politikának. Kevesebb hallgató képzéséhez viszont kevesebb intézmény is elegendő. Ez a folyamat alapvetően a vidéki főiskolákat – mai nevükön alkalmazott tudományegyetemeket – érinti leginkább. Rajtuk semmilyen átszervezés nem fog segíteni, nem kis részük alighanem meg fog szűnni. Esetleg egy részüket megmenthetik az önkormányzatok vagy helyi vállalatok. Bár eddig az ilyen irányú évtizedes elképzelések ellenére sem látunk erre példát.  Egy még nem publikált, a Pulzus kutatási applikációval készült kutatás szerint a 14–25 éves korosztály 35 százaléka inkább külföldi egyetemen tanulna, ha itthon és a másik országban is 400 ezer forintot kellene fizetnie szemeszterenként, de több európai országban ingyenes a felsőoktatás. Lehet-e mindennek az a következménye, hogy a külföldi egyetemek még erősebben szívják majd el a diákokat a magyar egyetemek elől? Természetesen lehet. Az általánosan bevezetett tandíj nyilvánvalóan előmozdítja majd az ilyen mobilitást. A helyzet azonban az, hogy a külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó megélhetési költségek miatt ez is elsősorban a jobb helyzetű, a felső középosztályba tartozó fiatalok lehetősége.

Polónyi István

A Debreceni Egyetem oktatója, fő kutatási területe az oktatás-gazdaságtan, a témában több kötete és számos tanulmánya jelent meg. Idén a „A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008–2017” című, a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által kiadott tanulmánykötetben jelent meg részletes elemzése a magyar felsőoktatás gazdasági helyzetéről.

Szerző
Frissítve: 2018.10.14. 15:18