Közel nyolcvan író, költő, közíró vett részt a Parlament elé meghirdetett, vasárnap délutáni tüntetésen. Az „Egy mondat. Kortárs írók a hajléktalanságban élők méltóságáért” -címen meghirdetett rendezvényt Erdős Virág költő, Kovács Gábor Tamás, és Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport egyik alapítója szervezte, a demonstráció lényege pedig, hogy részt vevők egy-egy mondattal tiltakozzanak a Büntető törvénykönyv hajléktalan létformát kriminalizáló módosítása ellen.
Az írók az ígért számban meg is jelentek, és háttal a parlamentnek, mintegy nyolcvan-száz méter hosszú sávban fel is fejlődtek. Lábaiknál a tábla - választott egy mondatukkal. (Az eseményen részt vesz (legalább egy mondat erejéig) Hernádi Judit, Bombera Krisztina, Iványi Gábor, Parti Nagy Lajos, Tamás Gáspár Miklós és Hámori Gabriella is.) A társadalmi szolidaritás kifejezése azonban jóval szolidabb volt, mintegy ezer ember gyűlt a Kossuth térre.
Ráadásul nem lehetett tudni, kit hozott ide a hajléktalanok iránti együttérzés, és kit bedőlt devizakölcsönök miatti elkeseredettség. Ugyanis a téren ott protestáltak a "devizakárosultak". Amikor startolt a fedél nélküliekért tartott demonstráció, a bajba jutott hitelesek szónokai elcsendesedtek. És ekkor beköszöntött a némaság - ugyanis a hajléktalantüntetés nem szolgált beszédekkel egy ideig. Tudósítónk a helyzetet úgy jellemezte: sétálós, beszélgetős dzsembori zajlik a téren. (Amit a rendőrség sem idegeskedett túl, mindössze hat kocsival készült a megmozdulásra.) Aztán persze megérkeztek a beszédek is.
A tüntetés moderátorai Gergye Krisztián és Hajmási Dávid színészek röviden vázolták, miért is van itt mindenki: hogy tiltakozzanak a szabálysértési törvény módosítása ellen, ami ami a hajléktalanokat még az eddiginél is több meghurcoltatásnak teszi ki. Magyarország alaptörvényébe bekerült egy mondat, hogy tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás – emlékeztetett Hajmási, amire szórt fújolás volt a válasz – „ez egy évek óta formálódó, helyezkedő, érlelődő mondat, ami mára kategorikus kijelentésként áll előttünk, gonosz és ártalmas megállapításként”.
A színész szerint a tilalom azt fejezi ki, hogy a hatalomban lévő ember elkövetőnek tartja és büntetni szeretné a hajléktalant – a szabálysértési törvény pedig megmutatja, milyen erőt és módszereket alkalmaz vele szemben.
Amíg van nyelvünk, és vannak saját mondataink, addig ki tudjuk mondani, hogy az alaptörvény hajléktalanokról megfogalmazott kijelentése abszurdum; a hogy a szabálysértési törvény tesz velük, az aljas, gonosz és igazságtalan – addig kimondható, hogy a hajléktalanok nem bűnösök, hanem áldozatok, akik egyenlő esélyeket és szolidaritást érdemelnek, hangzott el a demonstráción.
A hajléktalanok döntéseiről már egy AVM-aktivista beszélt, aki belülről ismerte a problémát: Erdőhegyi Márta albérletről átmeneti szállóra, sátorba költözött – most pedig szociális bérlakásban élhet, de mint mondta, még mindig lakhatási szegénységgel küzd. Az, aki saját otthonában él, bele sem gondol, amikor a konyhában levesz egy poharat, és iszik, vagy leül az asztalához. Az átmeneti szállón jó, ha csak négy emberrel kell osztozkodni egy szobán – és minden mozdulatban, napi rutinban alkalmazkodni kell hozzájuk” - emelte ki Erdőhegyi. Ehhez hozzájárul, hogy sok szállón napi problémát jelentenek az élősködők, amik miatt a hajléktalanok egy része nem is szívesen megy be - vagy éppen ki onnan, ha bent lakhat, hogy ne szégyenüljön meg ismerősei előtt. Munkát vállalni poloskásan, bolhásan szintén a megaláztatással ér fel, emlékeztetett az aktivista, aki bár bizalmat adott ennek a kormánynak, mégsem tőlük, hanem egy civil csoporttól kapott segítséget.
„Isten szemében is tilos életvitelszerűen létezni?”, Babarczy Eszter,
A felszólalásuk után következtek az egy mondatok, amikből csak néhányat idézünk:
„Isten szemében is tilos életvitelszerűen létezni?” Babarczy Eszter
„A gonosz hatalom az embert tünteti el, a tisztességes az embertelenséget.” Bruck András
„Tartózkodjunk az életvitelszerű embertelenségtől!” Hartay Csaba
„Aki megfázik, meghal.” Peer Krisztián
A demonstráció különös jelenettel zárult:
– a készenléti rendőrök is nagyot néztek az performanszon, ami talán az életvitelszerű földön görgésre utalt, talán a hajléktalanok megalázottságát fejezte ki.
Mint lapunk is több cikkben beszámolt róla, október 15-étől a rendőrök felszólíthatják, négy alkalom után pedig kényszerrel bevihetik az utcán éjszakázó, pihenő hajléktalanokat – holmijukat lefoglalják, és adott esetben kártérítés nélkül el is égethetik a hatóságok. A kormányzati álláspont szerint éppen a hajléktalanok méltóságát védik a szigorítással – hiszen nem engedik őket az utcán tengődni – az átmeneti szállók pedig mindenkinek helyet biztosítanak. Csakhogy ez nincs így: a Menhely Alapítvány elnöke, Aknai Zoltán szerint a téli krízisidőszakban megnyitott szálláshelyekkel együtt országosan mintegy 11 200 férőhely van, a hajléktalan emberek száma viszont ennek legalább két-háromszorosára tehető.
A kormányzati rendeletmódosítások alapján ráadásul 25 embert is bezsúfolhatnak egy szobába a humánum jegyében, úgy, hogy egy főnek papíron minimum 3 négyzetméternyi mozgástere maradhat – pont, mint a börtönökben.
