Egy mondat a méltóságról: írók, színészek tüntettek a hajléktalanokért

Publikálás dátuma
2018.10.14 17:04
illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Írók, színészek, ismert gondolkodók demonstrálnak vasárnap a Kossuth téren, hogy egy mondattal álljanak ki az utcán élőkért – azokért, akik holnaptól már elkövetőnek számítanak a keresztény szellemiségű Magyarországon.
Közel nyolcvan író, költő, közíró vett részt a Parlament elé meghirdetett, vasárnap délutáni tüntetésen. Az „Egy mondat. Kortárs írók a hajléktalanságban élők méltóságáért” -címen meghirdetett rendezvényt Erdős Virág költő, Kovács Gábor Tamás, és Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport egyik alapítója szervezte, a demonstráció lényege pedig, hogy részt vevők egy-egy mondattal tiltakozzanak a Büntető törvénykönyv hajléktalan létformát kriminalizáló módosítása ellen. Az írók az ígért számban meg is jelentek, és háttal a parlamentnek, mintegy nyolcvan-száz méter hosszú sávban fel is fejlődtek. Lábaiknál a tábla - választott egy mondatukkal. (Az eseményen részt vesz (legalább egy mondat erejéig) Hernádi Judit, Bombera Krisztina, Iványi Gábor, Parti Nagy Lajos, Tamás Gáspár Miklós és Hámori Gabriella is.) A társadalmi szolidaritás kifejezése azonban jóval szolidabb volt, mintegy ezer ember gyűlt a Kossuth térre. Ráadásul nem lehetett tudni, kit hozott ide a hajléktalanok iránti együttérzés, és kit bedőlt devizakölcsönök miatti elkeseredettség. Ugyanis a téren ott protestáltak a "devizakárosultak". Amikor startolt a fedél nélküliekért tartott demonstráció, a bajba jutott hitelesek szónokai elcsendesedtek. És ekkor beköszöntött a némaság - ugyanis a hajléktalantüntetés nem szolgált beszédekkel egy ideig. Tudósítónk a helyzetet úgy jellemezte: sétálós, beszélgetős dzsembori zajlik a téren. (Amit a rendőrség sem idegeskedett túl, mindössze hat kocsival készült a megmozdulásra.) Aztán persze megérkeztek a beszédek is.
A tüntetés moderátorai Gergye Krisztián és Hajmási Dávid színészek röviden vázolták, miért is van itt mindenki: hogy tiltakozzanak a szabálysértési törvény módosítása ellen, ami ami a hajléktalanokat még az eddiginél is több meghurcoltatásnak teszi ki. Magyarország alaptörvényébe bekerült egy mondat, hogy tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás – emlékeztetett Hajmási, amire szórt fújolás volt a válasz – „ez egy évek óta formálódó, helyezkedő, érlelődő mondat, ami mára kategorikus kijelentésként áll előttünk, gonosz és ártalmas megállapításként”. A színész szerint a tilalom azt fejezi ki, hogy a hatalomban lévő ember elkövetőnek tartja és büntetni szeretné a hajléktalant – a szabálysértési törvény pedig megmutatja, milyen erőt és módszereket alkalmaz vele szemben. Amíg van nyelvünk, és vannak saját mondataink, addig ki tudjuk mondani, hogy az alaptörvény hajléktalanokról megfogalmazott kijelentése abszurdum; a hogy a szabálysértési törvény tesz velük, az aljas, gonosz és igazságtalan – addig kimondható, hogy a hajléktalanok nem bűnösök, hanem áldozatok, akik egyenlő esélyeket és szolidaritást érdemelnek, hangzott el a demonstráción. A hajléktalanok döntéseiről már egy AVM-aktivista beszélt, aki belülről ismerte a problémát: Erdőhegyi Márta albérletről átmeneti szállóra, sátorba költözött – most pedig szociális bérlakásban élhet, de mint mondta, még mindig lakhatási szegénységgel küzd. Az, aki saját otthonában él, bele sem gondol, amikor a konyhában levesz egy poharat, és iszik, vagy leül az asztalához. Az átmeneti szállón jó, ha csak négy emberrel kell osztozkodni egy szobán – és minden mozdulatban, napi rutinban alkalmazkodni kell hozzájuk” - emelte ki Erdőhegyi. Ehhez hozzájárul, hogy sok szállón napi problémát jelentenek az élősködők, amik miatt a hajléktalanok egy része nem is szívesen megy be - vagy éppen ki onnan, ha bent lakhat, hogy ne szégyenüljön meg ismerősei előtt. Munkát vállalni poloskásan, bolhásan szintén a megaláztatással ér fel, emlékeztetett az aktivista, aki bár bizalmat adott ennek a kormánynak, mégsem tőlük, hanem egy civil csoporttól kapott segítséget.    „Isten szemében is tilos életvitelszerűen létezni?”, Babarczy Eszter, 
A felszólalásuk után következtek az egy mondatok, amikből csak néhányat idézünk:  „Isten szemében is tilos életvitelszerűen létezni?” Babarczy Eszter „A gonosz hatalom az embert tünteti el, a tisztességes az embertelenséget.” Bruck András  „Tartózkodjunk az életvitelszerű embertelenségtől!” Hartay Csaba „Aki megfázik, meghal.” Peer Krisztián
A demonstráció különös jelenettel zárult:
Gergye Krisztián váratlanul végiggurult a parlament előtt őrt álló, meglehetősen rövid és unott rendőrségi sorfal előtt
– a készenléti rendőrök is nagyot néztek az performanszon, ami talán az életvitelszerű földön görgésre utalt, talán a hajléktalanok megalázottságát fejezte ki.
Mint lapunk is több cikkben beszámolt róla, október 15-étől a rendőrök felszólíthatják, négy alkalom után pedig kényszerrel bevihetik az utcán éjszakázó, pihenő hajléktalanokat – holmijukat lefoglalják, és adott esetben kártérítés nélkül el is égethetik a hatóságok. A kormányzati álláspont szerint éppen a hajléktalanok méltóságát védik a szigorítással – hiszen nem engedik őket az utcán tengődni – az átmeneti szállók pedig mindenkinek helyet biztosítanak. Csakhogy ez nincs így: a Menhely Alapítvány elnöke, Aknai Zoltán szerint a téli krízisidőszakban megnyitott szálláshelyekkel együtt országosan mintegy 11 200 férőhely van, a hajléktalan emberek száma viszont ennek legalább két-háromszorosára tehető. 
A kormányzati rendeletmódosítások alapján ráadásul 25 embert is bezsúfolhatnak egy szobába a humánum jegyében, úgy, hogy egy főnek papíron minimum 3 négyzetméternyi mozgástere maradhat – pont, mint a börtönökben.   
2018.10.14 17:04
Frissítve: 2018.10.14 18:56

Fél év az élet: májustól folytatódnak a kilakoltatások

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:38

Fotó: /
A kabinetnek esze ágában sincs változtatni a lakhatással kapcsolatos törvényeken, csak a hidegre való tekintettel felfüggeszti azokat.
2019. áprilisának utolsó napjáig megmenekülnek a kilakoltatástól a lakásgondokkal küzdő, válságban lévő emberek, családok. November 15-től életbe lépett ugyanis a kilakoltatási moratórium. A Város Mindenkié csoport külön felhívta a figyelmet arra: a moratóriumot a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, de a védelem nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra, így ők télen is veszélyben vannak. Ráadásul – írta a civil szervezet – tavaly több alkalommal is előfordult, hogy jogcím nélkülivé vált lakáshasználókat „önkényesnek” nyilvánítottak és ki akartak lakoltatni, azonban ez továbbra is jogellenes.
Noha a téli, tavaszi moratórium védelmet jelent, május elsején minden folytatódik tovább: a lakhatással kapcsolatos törvényeken ugyanis az Orbán-kabinet nem akar változtatni, és még az önkormányzatokat sem akarja segíteni szociális bérlakások építésében. Sőt, a kormánypárti képviselők el sem mentek arra a népjóléti bizottsági ülésre, ahol pedig mindössze arról kellett volna dönteniük, hogy a Szolidaritás DK-hoz csatlakozott vezetőjének javaslatára támogassák egy lakhatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság megalakítását. Székely Sándor szerint ma bizonytalan körülmények között él legalább százezer ember, nekik hosszú távú megoldást kellene kínálni, különben előbb-utóbb az utcára kerülnek.
A családok évében idén szeptemberig több mint 2400 kilakoltatást hajtottak végre rendőri segédlettel. Azt nem tudni, hányan hagyták el otthonukat a felszólítás után, ellenállás nélkül. Év eleje óta új törvény elfogadását sürgeti a lakhatási gondok megoldására A Város Mindenkié csoport, elsősorban azért, hogy gyerekes családokat ne lehessen más lakhatási lehetőség felajánlása nélkül utcára tenni. A civil szervezet azt várja, hogy a kormány a megelőzésre összpontosítson, tegye megfizethetővé és fenntarthatóvá a legszegényebbeknek kínált szociális vagy piaci alapon bérelhető lakásokat, netán megvehető ingatlanokat. Az AVM javaslatát ismertető petíciót eddig ötezren írták alá, csak épp a parlamenti tárgyalásig nem sikerül eljutni vele.
2018.11.15 21:38

„Nekünk itt a helyünk”: a Scala királyi páholyából üzent a magyaroknak Orbán

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:38
Orbán Viktor, Milánóban, a maga helyén
Fotó: Facebook/Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala/
A miniszterelnök a nap szerinte legfontosabb történéséről írt Facebook-oldalán.
Miközben a nemzetközi és a magyar sajtó attól visszhangzik, hogy a magyar kormány egy jogerősen elítélt, körözött macedón politikust istápol, és saját törvényeit is felrúgva, diplomáciai járművel szállítja Budapestre, Orbán úgy érezte, neki is meg kell nyilvánulnia.  Igaz, nem a Nikola Gruevszki felé tanúsított különleges bánásmód ügyében, mert az erre vonatkozó kérdést jogász létére is azzal pattintotta vissza, hogy „Ez egy jogi kérdés, hát forduljon a jogászokhoz.”    
Orbán ehelyett – több napos hallgatás után –  a milánói Scalából, Kurtág György operájának bemutatójáról üzent Facebook-oldalán. (A Samuel Beckett darabja alapján készült műről itt írtunk bővebben.)
„Először tartják magyar opera ősbemutatóját a Scalában. Nekünk itt a helyünk. Ma itt történik a legfontosabb dolog a magyarok számára // This is the first time that a Hungarian opera is being premiered at the Scala. This is where we need to be. This is the most important event for Hungarians today”
- írta a magyaroknak miniszterelnök, a mellékelt képen pedig feleségével, Lévai Anikóval áll a milánói operaház királyi páholyában (il palco reale). 
2018.11.15 21:38