Egy mondat a méltóságról: írók, színészek tüntettek a hajléktalanokért

Publikálás dátuma
2018.10.14. 17:04
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Írók, színészek, ismert gondolkodók demonstrálnak vasárnap a Kossuth téren, hogy egy mondattal álljanak ki az utcán élőkért – azokért, akik holnaptól már elkövetőnek számítanak a keresztény szellemiségű Magyarországon.
Közel nyolcvan író, költő, közíró vett részt a Parlament elé meghirdetett, vasárnap délutáni tüntetésen. Az „Egy mondat. Kortárs írók a hajléktalanságban élők méltóságáért” -címen meghirdetett rendezvényt Erdős Virág költő, Kovács Gábor Tamás, és Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport egyik alapítója szervezte, a demonstráció lényege pedig, hogy részt vevők egy-egy mondattal tiltakozzanak a Büntető törvénykönyv hajléktalan létformát kriminalizáló módosítása ellen. Az írók az ígért számban meg is jelentek, és háttal a parlamentnek, mintegy nyolcvan-száz méter hosszú sávban fel is fejlődtek. Lábaiknál a tábla - választott egy mondatukkal. (Az eseményen részt vesz (legalább egy mondat erejéig) Hernádi Judit, Bombera Krisztina, Iványi Gábor, Parti Nagy Lajos, Tamás Gáspár Miklós és Hámori Gabriella is.) A társadalmi szolidaritás kifejezése azonban jóval szolidabb volt, mintegy ezer ember gyűlt a Kossuth térre. Ráadásul nem lehetett tudni, kit hozott ide a hajléktalanok iránti együttérzés, és kit bedőlt devizakölcsönök miatti elkeseredettség. Ugyanis a téren ott protestáltak a "devizakárosultak". Amikor startolt a fedél nélküliekért tartott demonstráció, a bajba jutott hitelesek szónokai elcsendesedtek. És ekkor beköszöntött a némaság - ugyanis a hajléktalantüntetés nem szolgált beszédekkel egy ideig. Tudósítónk a helyzetet úgy jellemezte: sétálós, beszélgetős dzsembori zajlik a téren. (Amit a rendőrség sem idegeskedett túl, mindössze hat kocsival készült a megmozdulásra.) Aztán persze megérkeztek a beszédek is.
A tüntetés moderátorai Gergye Krisztián és Hajmási Dávid színészek röviden vázolták, miért is van itt mindenki: hogy tiltakozzanak a szabálysértési törvény módosítása ellen, ami ami a hajléktalanokat még az eddiginél is több meghurcoltatásnak teszi ki. Magyarország alaptörvényébe bekerült egy mondat, hogy tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás – emlékeztetett Hajmási, amire szórt fújolás volt a válasz – „ez egy évek óta formálódó, helyezkedő, érlelődő mondat, ami mára kategorikus kijelentésként áll előttünk, gonosz és ártalmas megállapításként”. A színész szerint a tilalom azt fejezi ki, hogy a hatalomban lévő ember elkövetőnek tartja és büntetni szeretné a hajléktalant – a szabálysértési törvény pedig megmutatja, milyen erőt és módszereket alkalmaz vele szemben. Amíg van nyelvünk, és vannak saját mondataink, addig ki tudjuk mondani, hogy az alaptörvény hajléktalanokról megfogalmazott kijelentése abszurdum; a hogy a szabálysértési törvény tesz velük, az aljas, gonosz és igazságtalan – addig kimondható, hogy a hajléktalanok nem bűnösök, hanem áldozatok, akik egyenlő esélyeket és szolidaritást érdemelnek, hangzott el a demonstráción. A hajléktalanok döntéseiről már egy AVM-aktivista beszélt, aki belülről ismerte a problémát: Erdőhegyi Márta albérletről átmeneti szállóra, sátorba költözött – most pedig szociális bérlakásban élhet, de mint mondta, még mindig lakhatási szegénységgel küzd. Az, aki saját otthonában él, bele sem gondol, amikor a konyhában levesz egy poharat, és iszik, vagy leül az asztalához. Az átmeneti szállón jó, ha csak négy emberrel kell osztozkodni egy szobán – és minden mozdulatban, napi rutinban alkalmazkodni kell hozzájuk” - emelte ki Erdőhegyi. Ehhez hozzájárul, hogy sok szállón napi problémát jelentenek az élősködők, amik miatt a hajléktalanok egy része nem is szívesen megy be - vagy éppen ki onnan, ha bent lakhat, hogy ne szégyenüljön meg ismerősei előtt. Munkát vállalni poloskásan, bolhásan szintén a megaláztatással ér fel, emlékeztetett az aktivista, aki bár bizalmat adott ennek a kormánynak, mégsem tőlük, hanem egy civil csoporttól kapott segítséget.    „Isten szemében is tilos életvitelszerűen létezni?”, Babarczy Eszter, 
A felszólalásuk után következtek az egy mondatok, amikből csak néhányat idézünk:  „Isten szemében is tilos életvitelszerűen létezni?” Babarczy Eszter „A gonosz hatalom az embert tünteti el, a tisztességes az embertelenséget.” Bruck András  „Tartózkodjunk az életvitelszerű embertelenségtől!” Hartay Csaba „Aki megfázik, meghal.” Peer Krisztián
A demonstráció különös jelenettel zárult:
Gergye Krisztián váratlanul végiggurult a parlament előtt őrt álló, meglehetősen rövid és unott rendőrségi sorfal előtt

– a készenléti rendőrök is nagyot néztek az performanszon, ami talán az életvitelszerű földön görgésre utalt, talán a hajléktalanok megalázottságát fejezte ki.
Mint lapunk is több cikkben beszámolt róla, október 15-étől a rendőrök felszólíthatják, négy alkalom után pedig kényszerrel bevihetik az utcán éjszakázó, pihenő hajléktalanokat – holmijukat lefoglalják, és adott esetben kártérítés nélkül el is égethetik a hatóságok. A kormányzati álláspont szerint éppen a hajléktalanok méltóságát védik a szigorítással – hiszen nem engedik őket az utcán tengődni – az átmeneti szállók pedig mindenkinek helyet biztosítanak. Csakhogy ez nincs így: a Menhely Alapítvány elnöke, Aknai Zoltán szerint a téli krízisidőszakban megnyitott szálláshelyekkel együtt országosan mintegy 11 200 férőhely van, a hajléktalan emberek száma viszont ennek legalább két-háromszorosára tehető. 
A kormányzati rendeletmódosítások alapján ráadásul 25 embert is bezsúfolhatnak egy szobába a humánum jegyében, úgy, hogy egy főnek papíron minimum 3 négyzetméternyi mozgástere maradhat – pont, mint a börtönökben.   
Szerző
Frissítve: 2018.10.14. 18:56

Hallotta az új rendőrviccet? Személyesen próbálják megtalálni Baskyt

Publikálás dátuma
2018.10.14. 15:03
Gyorsan eltűntek a kisvonatozó Orbánnal viccelődő graffitik a városból, a festőt viszont a rendőrség is szeretné megtalálni
Fotó: Népszava
Hatósági eljárás indult, a végén még egy fiktív művészt is bíróság elé állíthatnak a rendőrök.
A VIII. kerületi kapitányság adatokat gyűjt Baskyról, aki zebrát merészelt festeni egy Hattyú utcai kereszteződésben. Az eljárás részeként a Magyar Kétfarkú Kutyapárt olyan abszurd hivatalos levelet kapott, hogy azt akár ők is írhatták volna. Egy józsefvárosi hadnagy érdeklődött a pártnál:
Hatóságomnál tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt előkészítő eljárás indult ismeretlen személy ellen, aki 2018.030. napon a Budapest, I. ker Hattyú utca- Erőd utca kereszteződésében kb. 25 m2 területen az útfelületre egy zebrát ábrázoló mintát festett az aszfaltra” 
áll a levélben , amiből kiderül, hogy természetes személyként nyomoznak a zebrát szignáló Basky után, és adatait, elérhetőségét is elkérik az MKKP-tól. Mindezt úgy, hogy a Banksy művésznevet parodizáló Basky művésznévről ordít, hogy fikció – ezzel az erővel Anonymus, Nat Roid vagy Leslie L. Lawrence adatait is személyes adatait is kérhetnék.
Az ominózus zebra, amiért a rendőrség is szabálysértési eljárást indított
Fotó: Facebook/MKKP
A Kutyapárt persze sietett segíteni a rendőrségnek: „Basky kb .170 cm magas, sovány testalkatú, különös ismertetőjegye: nem ismerjük.Vagy lehet hogy ő az a csávó, akit múltkor hátulról láttunk, épp elmenni sörért, aztán nem jött vissza?” - írták Facebook-bejegyzésükben.
Basky főként Orbánt ábrázoló kisvasutas graffitijeiről ismert, amikkel sürgős tisztasági festésre készteti a fővárosi kerületeket.  A titokzatos graffitist hangsúlyozottan nem ismerő MKKP szerint ez egyébként jó módszer arra, hogy elhanyagolt épületeket renováljanak Budapesten – ahol megjelenik az Orbán-graffiti, ott szorgos kezek fél napon belül újrafestik a falakat. A zebrával viszont a gyalogosátkelő hiányára szerette volna felhívni a figyelmet, amit a rendőrség értékelt is a maga módján.
Szerző
Frissítve: 2018.10.14. 15:28

Fejtő-konferenciát tartottak Zágrábban

Publikálás dátuma
2018.10.14. 14:22
Fejtő Ferenc tiszteletbeli főszerkesztőnk szobra. FOTÓ: Népszava
Egy ilyen tanácskozást manapság aligha lehetett volna megrendezni akadémiai körökben.
Fejtő Ferenc halálának 10. és születésének jövőre esedékes 110. évfordulója alkalmából október 12─13-án szimpóziumot rendezett a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszéke. A tudományos igényű és vitákkal hitelesített emlék-konferencia, valamint egy igényes kiállítás kezdeményezője és szervezője Ćurković-Major Franciska volt. A magyar és horvát előadók, mások mellett: Agárdi Péter, Dejan Durić, Mirko Galić, Kiss Gy. Csaba, Ladányi István, Mann Jolán, Széchenyi Ágnes, Tverdota György és Virág Zoltán. A témák között szerepelt Fejtő 1936-ban megjelent első könyvének, az Érzelmes utazásnak a sokoldalú elemzése, Fejtő és József Attila viszonya, valamint az esszéista-történész munkásságának, multikulturális patriotizmusának szakmai, ideológiai megítélése. A horvát szervezők érdemét azért is méltatni kell, mert az itthoni kultúrharc durvulása közepette egy ilyen tanácskozást a baloldali, liberális és demokratikus értékeket valló Fejtőről ma aligha lehetett volna megrendezni hazai akadémiai, egyetemi körökben.
Szerző
Frissítve: 2018.10.14. 15:21