A bírói kar egy jó részét felháborította az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagjainak megválasztására összehívott múlt keddi bírói küldöttértekezlet botrányos megszervezése és lebonyolítása. Azt is aggályosnak tartják, hogy a küldöttgyűlés kudarcáért – egyetlen póttagot sem sikerült választani – épp a jelenlegi OBT-tagokat tenné felelőssé a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH). Hat fővárosi bíró, aki a Fővárosi Törvényszék küldötteiként részt vett a múlt keddi küldöttértekezleten, pénteken nyilatkozatban is kifejezte aggodalmait. Mint jelezték: a küldöttértekezlet levezető elnöke „súlyosan megsértette a küldöttértekezlet lebonyolítására irányadó (…) rendelkezéseket, a szavazatszámlálás lebonyolítása különösen aggályos volt.” A hat bíró másik, hasonló súlyú aggálya szerint a küldöttértekezleten törvénybe ütköző ügyrendi javaslatot tett Balla Lajos, a szavazatszámláló bizottság tagja, aminek nyomán a küldöttek – többségi szavazással – lemondásra szólították fel az OBT jelenlegi tagjait. Lapunk részletesen beszámolt a keddi bírói küldöttgyűlésen történtekről, arról, hogy az ülés az OBH-elnöke által előre megírt forgatókönyv szerint zajlott.
Mint ismert, a hatéves mandátumú OBT-t, amely 2012 előtt nem létezett, épp azzal a céllal hozták létre az alaptörvényben, hogy a nagyhatalmú OBH-elnök ellenőre legyen. Ám annak ellenére, hogy az OBT alapvető funkciója az OBH-elnök ellenőrzése, Handó mintegy fél éve az idén év elején alakult, új összetételű bírói tanács ellehetetlenítésére játszik. A 2012-ben megválasztott első OBT még nem sok vizet zavart, tavaly év végén a tanács tagjait megválasztó küldöttgyűlésen azonban Handó kritikusai kerültek többségbe. Így történhetett meg az: a bírói tanács ténylegesen is vizsgálta és kifogásolta Handó vezetői gyakorlatát.
Tavasz végére azonban a 15 tagú (és további 14 póttaggal rendelkező) OBT-ből több mint egy tucat tag, póttag lemondott – nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan bírónak kellene ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó a lemondások miatt tavasz óta nem tartja legitimnek a testületet, ám Darák Péter, a Kúria elnöke – akit a törvény delegál az OBT-be – ezzel ellentétesen foglalt állást, javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is. A bírói tanács így is mindössze 11 taggal, illetve egyetlen póttaggal működött múlt keddig. És azóta is.
Az OBH által rendezett múlt heti küldöttértekezleten kellett volna a hiányzó póttagokat megválasztani, ám sok küldött meglepetésére a jelölőbizottság által jelölt bírák nem vállalták a jelöltséget – annak ellenére, hogy a küldötté válás egyúttal azt is jelenti: elfogadják az esetleges jelöltséget. Az OBT tagjait ugyanis a bírók maguk választják az erre a célra összehívott küldöttértekezleten - a küldöttek közül. A küldöttgyűlésen valamennyi bírósági szint képviselteti magát, és már a különböző szinteken megtartott összbírói küldöttválasztó gyűlések után sejteni lehetett: a keddi küldöttértekezleten Handó hívei kerülnek majd többségbe. Így is történt, a többség az OBH-elnök alá tartozó bírósági vezetőkből és embereikből állt össze: ők döntöttek úgy, hogy elfogadják a jelölőbizottság által megnevezett bírók visszalépését, miközben a helyszínen jelöltnek aspirálók nem kapták meg tőlük a jelöltté váláshoz szükséges egyharmados voksot.
A hat fővárosi bíró is kitér nyilatkozatában azokra a trükkökre, amelyek segítségével a küldöttgyűlés lebonyolítói elérték céljukat, s egyetlen póttagot sem választottak az OBT-be. Annak ellenére zárták le választást, hogy a törvény világosan kimondja: a póttag-választást addig kell folytatni míg „a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja”. A hat fővárosi bíró másik fontos aggálya szerint a küldöttgyűlésnek nem volt joga ahhoz, hogy az OBT tagjait lemondásra szólítsák fel, ahogy azt a Lajos tette. Mivel az OBT-tagok nem hívhatók vissza, a felszólításnak nincs jogi relevanciája. Sokat mondó viszont, hogy az OBH közleménye, amelyet a küldöttgyűlés után adtak ki, már úgy fogalmaz: „a bíró kar” szólította fel lemondásra az OBT-t. A Handó vezette szervezet szerint „a küldöttértekezlet eredményével kinyilvánította, hogy a jelenlegi OBT tevékenységéhez, illetve működéséhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, és azt nem támogatja”. Vagyis miután az OBH elnöke ellehetetlenítette az OBT póttagjai megválasztását, erre hivatkozva már lemondásukat követeli „a bírói kar” nevében.
Még ennél is durvább az OBH honlapján szerdán kiadott nyilatkozat, amelyen ugyancsak Handó keze nyomát sejtik sokan. A küldöttgyűlés másnapjára az OBH-elnök összehívta az ítélőtáblák és a törvényszékek vezetőit, akik megismételve a fent idézett OBT-re vonatkozó mondatot, nyilatkozatukban már „a bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt” OBT-ről írtak. Úgy tudjuk ezt a szöveget Vida Judit, a Handó által a Fővárosi Törvényszék elnöki teendőivel megbízott, korábban plagizáló bíró fogalmazta.
Információink szerint ezen momentumok együttes hatására állt elő a hat fővárosi bíró pénteki nyilatkozatával. Egyikük leginkább azt kifogásolta lapunknak, hogy „a bírói kar” nevében nyilatkozik a mintegy 25 bírósági vezető, s egy OBT-póttagokat választó küldöttgyűlés sem képviseli a teljes bírói kart. Szerinte az lehet az egyik megoldás, hogy helyi szinteken ismét összbírói értekezleteket hívnak össze, amelyek utólag mondanák ki, milyen megbízást adtak a küldötteknek. De már csak azért sem tekinthető „a bírói kar” véleményének mindez, mert az OBH „ellenzékének” számító bíróságok, a fővárosi, a Budapest környéki és a székesfehérvári törvényszékeken dolgozik a mintegy 3000 magyar bíró több mint harmada.
A hat fővárosi bíró kiállása annak is köszönhető, hogy a bíróságokon az hír terjed: a kormány a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítására készül, így segítve ki Handót az OBT elleni – törvényesnek most már nehezen tekinthető - harcában. Ezt több bírósági forrásunk is megerősítette, az egyik szerint már e héten benyújtanák a Háznak a módosítást. Ennek ellentmond azonban, hogy néhány hónapja Trócsányi László igazságügyi miniszter még nem kívánt beleavatkozni az OBH és az OBT vitájába: „Két független szerv vitájáról van szó, amelyre a minisztériumnak nincs ráhatása, és a tárca nem is autentikus jogértelmező, így a jogi természetű vitát sem tudja feloldani”.
