Cégük felszámolásával is nagyot kaszáltak Simonkáék

Publikálás dátuma
2018.10.15. 07:33

Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
Olcsón vásárolta vissza a becsődölt társaság ingatlanvagyonának egy részét a politikus köre.
Korábban a 24.hu számolt be arról, hogy miközben folyamatosan emelkedik a gyanúsítottak száma a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-t érintő büntetőeljárásban, a becsődölt társaság vagyona már vissza is vándorolt a kormánypárti politikus köréhez. Most a portál azt írja, hogy a felszámolás alatt álló cég földvagyonát az eredeti értékénél jóval olcsóbban vásárolták vissza a fideszes politikus ismerőseihez és rokonaihoz köthető társaságok. A Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását 2015-ben rendelte el a Békés Megyei Bíróság. A felszámolási eljárást a Pre-Holding Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft. végzi, amely a cég vagyonát többször hirdette meg árverésen: – Kunágotán egy 1855 négyzetméteres belterületi ingatlant, – Balkány településen egy 11640 négyzetméteres belterületi ingatlant, – Medgyesbodzáson egy 15099 négyzetméteres külterületi ingatlant, – Pusztaottlakán egy 33016 négyzetméteres külterületi ingatlant, – és a társaság eszköz- és ingóvagyonát. A cikkben kiemelik, hogy az értékesített területek közül a kunágotai és a pusztaottlakai földterületet is a BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. vette meg, ami több szálon is kötődik a Fidesz Békés megyei politikusához, ráadásul a cég maga is tulajdonrésszel bírt a Magyar Termés TÉSZ-ben. A társaság a pár száz fős Pusztaottlakára van bejegyezve, ahol korábban Simonka volt a polgármester. Ráadásul a BMKP tulajdonosa – a pusztaottlakai önkormányzat mellett – egy olyan alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Simonka György testvére, Tóth Pálné. Tehát közvetett úton a kormánypárti politikus közeli rokona által vezetett Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány szerezte meg a területet. Mint írják,
a két földterületet korábban összesen 464 millió forintért vásárolta meg a Magyar Termés TÉSZ Kft, az egyiket Simonka György cégétől, a másikat a politikus egyik üzlettársának cégétől. Ugyanakkor a felszámoló árverésén mindössze 160 millió forintért szerezte meg a területeket a fideszes politikushoz több szálon köthető nonprofit kft.

A pusztaottlakai 33 ezer négyzetméteres területet időközben külterületből belterületté minősítették át, és nyolc különböző részre szabdalták fel, ami jelentősen megnövelhette a terület értékét. A négy ingatlan közül a harmadik, a balkányi terület is igen olcsón kelt el,
a felszámoló 200 millió forintra becsülte a több mint 11 ezer négyzetméteres ingatlan értékét, ám ennek negyedéért, mindössze 50 millió forintért akadt rá vevő, aki szintén ismerős: az új tulajdonos egy olyan cég – a Champion Fuirt Kft. –, amelynek tulajdonosa szintén Simonka üzlettársa volt a Magyar Termés TÉSZ-nél.

A 24.hu azt írja, a három ingatlanon kívül a felszámoló a cég eszközállományát is értékesíteni tudta, a becsült 10 millió forintnál alig kevesebbért, 8 millió forintért, így a társaság javainak 80 százaléka elkelt. A felsoroltak közül mindeddig csak a Medgyesbodzáson található területet – ami korábban személyesen Simonka tulajdona volt – nem tudta értékesíteni a felszámolócég. Ez pedig azt jelenti, hogy a felszámoló által 872 millió forintra becsült cégvagyonból mindössze 218 millió folyt be, a társaság által okozott kár viszont 973 millió forint. Az új tulajdonosok pedig – csakúgy mint korábban – egytől egyig Simonkához köthetők.
Szerző

A nagyoknál talán túlélhet a cafeteria

Publikálás dátuma
2018.10.15. 07:29

Fotó: Tóth Gergő
Főként a nagyvállalatoknál maradhat meg jövőre is a munkavállalókat bevonzó cafeteria. A továbbra is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya a legelterjedtebb.
Lebegteti a kormány, megmaradhat-e esetleg mégis jövőre a SZÉP-kártyán kívül más cafeteria-elem kedvezményes adózása is, illetve pontosan mikortól csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. A munkavállalói és a munkadói oldallal folytatott legutóbbi tanácskozáson a kormány képviselője legalábbis nem adott egyértelmű választ ezekre a kérdésekre, holott ezen ismeretek birtokában lehet csak konkrét számokkal készülni a novemberben kezdődő bértárgyalásokra. A helyzet hasonló ahhoz, mint ahogyan a kormány az új lakások kedvezményes áfájáról kommunikált. Bár a jogszabály egyértelműen kimondta: az 5 százalékos kedvezményes kulcs 2019 végén megszűnik, az ingatlanpiacon a ködösítő kormányzati kommunikációnak köszönhetően élt egyfajta bizakodás – és egy abból következő bizonytalanság - a hosszabbítás iránt. Egészen a választások utánig, amikor is Varga Mihály pénzügyminiszter végre egyértelműen kijelentette: 2020-tól megszűnik a kedvezmény. A cafeteria ügyében hasonló ködösítés zajlik: pár napja a kormányközeli Magyar Idők számolt be arról, hogy bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány. Az adótörvények nyári módosítása ugyanakkor egyértelműen fogalmaz: jövőre a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) különböző „zsebeibe” adott juttatásokon kívül az összes többi cafeteria-elem eddigi kedvezményes adózása vagy adómentessége megszűnik. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy az öngondoskodáshoz, a családhoz és a mobilitáshoz köthető juttatások adókedvezményei maradjanak meg. Ezzel kapcsolatos javaslatukra a nyári parlamenti szavazás előtt kedvező kormányzati reakciók érkeztek, háttérszámításokat ígértek. Varga Mihály pedig úgy nyilatkozott: a parlamenti vita során még módosulhat a kormányzati elképzelés. Nem módosult: a kormánypárti képviselők változtatás nélkül szavazták meg a cafeteria adókedvezményeinek jelentős szűkítését. Mindez a munkavállalók csaknem felét érinti: a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy
2 millió
kap jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb elemzése szerint a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 88 százaléka nyújt dolgozóinak legalább egy cafeteria-elemet. A legelterjedtebb juttatási forma a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány: ezeket a cégek több mint fele adja. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy leginkább a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonban lévő cégek biztosítanak dolgozóiknak cafeteriát, és ez a kör emelte a legnagyobb arányban az idén a juttatások összegét. Mindez azért fontos, mert a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a béren kívüli juttatások versenyelőnyt jelenthetnek a munkaerőért folytatott harcban. Erre az előnyre tehát eddig is főként a nagyvállalatok tudtak szert tenni, az adókedvezmények megszüntetésével pedig ez még inkább így lesz. A cafeteria-termékeket kínáló Edenred Magyarország kutatása szerint a cégek kétharmada ugyanis a munkaerőhiány miatt az adókedvezmények megszüntetése ellenére is megtartja eddigi cafeteria rendszerét, és az adóváltozások okozta tehernövekedést is átvállalja. Ezt azonban a hazai kisvállalkozásoknak sokkal nehezebb lesz megtenni, hiszen már a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is komoly nehézségeket okozott ebben a szférában. A cafeteria jövőjét illetően kevésbé bizakodó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A következő egy-két évben még szerinte is megtartja a cégek többsége a béren kívüli juttatásokat, már csak azért is, mert a legtöbb helyen ezt kollektív szerződés rögzíti. Azt ugyanakkor kevésbé hiszi, hogy a cégek zöme átvállalná a növekvő terheket. Ha viszont a dolgozóknak a cafeteria adózási szempontból ugyanannyiba kerül majd, mint ha bért kapnának, akkor előbb utóbb bért fognak kérni, hiszen azt arra költhetik el, amire szeretnék. Ezzel viszont elvész a cafeteria társadalompolitikai célja: például a dolgozók egészségének megőrzésére, a nyugdíjcélú megtakarításokra, vagy a munkaerőpiaci mobilitásra való ösztönzés. A szakszervezetek éppen ezért javasolták, hogy az öngondoskodást, a mobilitást ösztönző juttatások, illetve a családhoz köthető támogatások adókedvezménye maradjon meg. A javaslathoz a munkáltatók is csatlakoztak – mondta Kordás László, hozzátéve: kormány képviselője azonban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén sem adott egyértelmű választ, se elutasító, se támogató nem volt az elképzeléssel kapcsolatban. A cafeteriával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása ugyanakkor szerinte elengedhetetlen a bértárgyalások megkezdéséhez, csakúgy, mint a szocho-csökkentés időpontjának egyértelművé tétele. A munkaadók a járulékcsökkentés révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremelést, de a nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban  nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. A két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében ugyanis akkor csökken a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg.

A nagyvállalatok SZÉP-kártyát, a kicsik bérletet adnak

A jövőre is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya juttatások a nagyvállalatok körében a legelterjedtebbek, a kisebb cégek inkább helyi bérletet és Erzsébet utalványt adnak dolgozóiknak – derül ki a GVI felméréséből. A nagyvállalatoknál egyébként is gyakoribb a cafeteria: míg a 20–49 fő közötti vállalkozások 74 százaléka ad az idén cafeteriát, addig a 250 főnél nagyobb vállalatok 95 százaléka. Az összegeket a cégek harmada emelte: a 250 fő feletti cégek 38, a 20-49 fős cégek 25 százalékos arányban. Összességében a cégek kétharmadánál dolgoznak nem helyben lakó munkavállalók, az ingázást az érintett vállalkozások 85 százaléka támogatja cafeteriával: ebben is a nagyvállalatok járnak az élen. A többség bérletet ad, de a cégek harmada szervezetten utaztatja is dolgozóit, 5 százalékuk pedig lakhatási támogatást vagy munkásszállót biztosít.   

Szerző

Seszták köre nyithatja meg az utolsó kaszinót

Publikálás dátuma
2018.10.15. 07:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy győri ügyvéd lehet Magyarország második legnagyobb kaszinótulajdonosa.
A cégadatok szerint 100 millió forint jegyzett tőkével 2018. február 7-én alakult meg győri székhellyel a Casino Win Miskolc Kft., melynek főtevékenysége szerencsejáték, fogadás. Tulajdonosa a győri és pécsi kaszinók koncesszióját is elnyerő Treff-Klub Kft. – írja az mfor.hu. A portál szerit – bár a koncessziós szerződés még nem jelent meg a kormany.hu-n – minden jel arra utal, hogy a Rákosfalvy Zoltán által tulajdonolt Treff-Klub viheti a miskolci kaszinót is. Mint írják, egyrészt ezt erősítik meg a piaci információk, másrészt a Rákosfalvyék által nyitott első, győri egységért a Casino Win Kft. felel, a pécsiért a Casino Win Pécs – így pedig nem megalapozatlan a következtetés, miszerint Miskolcon a Casino Win Miskolc nyit kaszinót. A miskolci kaszinóval Rákosfalvy Zoltán a második legnagyobb kaszinótulajdonos lehet Magyarországon. A Casino Win Miskolc ügyvezetője a kisvárdai Kruppa Zsolt András, akinek felesége Seszták Miklós feleségével közös vállalkozásban volt érdekelt. Kruppa a teljes kaszinóbirodalom irányítója, hiszen a miskolci egység mellett az anyacég, a Treff-Klub Kft., valamint a győri kaszinót működtető Casino Win Kft., és a pécsi egységért felelős Casino Win Pécs Kft. ügyvezető igazgatója is. A portál felidézi, hogy a Treff-Klub Kft. tulajdonosa a győri önkormányzat ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, aki sajtóhírek szerint korábban a Fidesz-frakciónak is dolgozott. A Treff-Klub egyébként nem új társaság, Rákosfalvy előtt Zámbó Istváné volt a cég, aki korábban Kisvárda alpolgármestere, önkormányzati képviselője volt. A kormány 2012-ben forgatta fel a szerencsejáték-piacot, koncessziós jogokhoz kötve összesen 11 kaszinó működhet jelenleg Magyarországon. Tíznek már megvan a működtetője. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.15. 15:02