Előfizetés

Trump nem zárja ki, hogy távozik a védelmi miniszter

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.15. 08:44
James Mattis
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
„Egy adott időben mindenki távozik, ilyen Washington” – mondta az amerikai elnök.
Donald Trump amerikai elnök egy vasárnap esti tévéinterjúban nem zárta ki, hogy James Mattis védelmi miniszter távozik a kormányból. „Egyfajta demokrata párti” – fogalmazott az MTI összefoglalója szerint az elnök a Pentagon irányítójáról a CBS televízió 60 perc című, vasárnap esti magazinműsorában. Hangsúlyozta, hogy Mattis „jó ember”, ő személy szerint „jól kijön” vele, sőt, nagyon jó a viszonyuk, de „távozhat”. Az esetleges távozás okát nem jelölte meg, csupán annyit mondott:
„egy adott időben mindenki távozik, ilyen Washington”.

Az interjúból a James Mattisra vonatkozó részletet a CBS már vasárnap kora este nyilvánosságra hozta, így a védelmi minisztérium egyik szóvivője, Robert Manning ezredes még az adás előtt közleményt adott ki, amely szerint James Mattis a munkára összpontosítja minden figyelmét.
Az elnök és a tárcavezető viszonyának megromlásáról hetek óta hírek keringtek az amerikai sajtóban, kivált azt követően, hogy szeptemberben megjelent a Washington Post című lap főmunkatársa, Bob Woodward könyve a Fehér Házról és Donald Trump elnökségéről, és abban Woodward azt állította: Mattis miniszter szűk baráti körben leszólta az elnököt, mondván, annyit ért a Koreai-félsziget problémáiból, „mint egy ötödikes diák”. Sőt, állítása szerint Donald Trump azt akarta, hogy a tavaly áprilisban Szíriában elkövetett vegyi támadás után gyilkolják meg Bassár el-Aszad szíriai elnököt. James Mattis védelmi miniszter azonban egyszerűen figyelmen kívül hagyta az elnök óhaját, neki állítólag azt mondta, hogy „majd megoldja” a dolgot, és korlátozott csapásmérést rendelt el szíriai vegyifegyver-raktárak ellen. A könyv állítása szerint a kormányzat tagjai egyébként is sokszor figyelmen kívül hagyják az elnök elvárásait.

„Vannak más módjai is a büntetésnek”

A CBS-nek adott, előre rögzített interjújában Donald Trump szólt Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró isztambuli eltűnéséről és feltételezett meggyilkolásáról. Hangsúlyozta – amit a hét végén többször is megerősített –, hogy az ügynek a végére fognak járni, és amennyiben bebizonyosodik, hogy a háttérben Szaúd-Arábia áll, akkor a sivatagi királyság „nagyon komoly büntetésre” számíthat. Elutasította viszont, hogy Washington felmondja a Rijáddal kötött fegyverszállítási megállapodást, arra hivatkozva, hogy ez amerikaiak százezreinek ad munkát.
„Nem akarom, hogy (a büntető intézkedések) károsan érintsék a munkahelyeket, vannak más módjai is a büntetésnek”

– fogalmazott.

Az elnök ugyanakkor elmondta, hogy Jared Kushner, aki a veje és a tanácsadója a Fehér Házban, telefonon beszélt Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel, aki tagadta, hogy Rijádnak köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez. A riporter kitért Észak-Koreára és Oroszországra is. Arról faggatta Donald Trumpot, hogy miért kedveli Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, akit kegyetlen diktátornak írt le. Trump azzal válaszolt: megérti magát az észak-koreai vezetővel, és a lényegesnek azt tartja, hogy tárgyalások folynak Washington és Phenjan között. Az elnök ismételten visszautasította, hogy ne lépne fel határozottan és keményen Oroszország ellen. Kérdésre válaszolva leszögezte: igen, Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba, de ezt tette Kína is. A riporter kérdésére, hogy vajon csaknem két évvel a megválasztása után elnökként milyen tapasztalatokra tett szert, és mi az, amit ma másként tenne, Donald Trump a legnagyobb tapasztalatának azt nevezte, hogy Washington és a washingtoni politika „rendkívül elvetemült”. Hozzátette, hogy a Kínával és más országokkal folytatott kereskedelmi vitát korábban kellett volna megindítania.

Elmaradt a CSU Waterloo-ja

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.10.15. 08:19
Horst Seehofer
Fotó: KAY NIETFELD / DPA / AFP
Több mint tíz százalékkal esett vissza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) az előző, 2013-as tartományi választáshoz képest, mégsem a vasárnapi választás jelentette a Waterloo-t a párt számára.
Bajorország mindig egyedi és különleges régiónak számított Németországon belül. 1957, azaz több mint hatvan év óta folyamatosan a Keresztényszociális Unió (CSU) adta a tartományi miniszterelnököt, s ez most sem fog megváltozni, bizonyosan Markus Söder marad a tartományi kormányfői székben. A CSU 37,2 százalékával végül elkerülte a teljes katasztrófát, bár így is 10,4 százalékkal szerzett kevesebbet, mint az előző, 2013-as tartományi voksolás alkalmával. Söder azonban inkább megkönnyebbülten vette tudomásul az eredményt, hiszen jól tudta: az ő felelőssége így aligha merül fel. Ahogy fogalmazott, egy apának is kilenc hónapot kell várnia gyermeke születésére, ő azonban még csak hat hónapja irányítja a tartományi kabinet munkáját. Feledésbe merül az, hogy Horst Seehofer pártelnökhöz hasonlóan ő is rendkívül radikális menekültpolitikájával tűnt ki, s ő is hozzájárult ahhoz, hogy sokan pártoltak el a CSU-tól, hiszen a keresztényszociálisok drámai népszerűségcsökkenése az utolsó három hónapra tehető. Södernek azonban találnia kell egy bűnbakot, s kézenfekvő, hogy Seehofer legyen az. Utóbbi azonban már korábban jelezte, nem hajlandó lemondani a CSU elnöki tisztségéről. Söder elvileg a német kormányt is hibáztathatja a gyenge eredményért, ám az utóbbi hetekben mintha fegyverszünetet kötött volna Angela Merkellel. A bajor választás bizonyos tekintetben megmutatta a jövőt Európa számára abból a szempontból, hogy lassacskán nem a menekültkérdés lesz a prioritás a választók számára. Arra a kérdésre, a helyiek döntését mely kérdések befolyásolták leginkább, 52 százalék az oktatáspolitikát jelölte meg, 51 százalék az új, megfizethető lakások létrehozását, 49 százalék a klímapolitikát, s csak 33 százalék a menekültpolitikát. A felmérés az is jelzi, Horst Seehofer mennyire rossz stratégiát választott. Folyamatosan a menekültpolitikát helyezte a kampány középpontjába, s még szövetségi belügyminiszterként is ezt szajkózta, amivel épp a jobboldali radikális Alternatívának (AfD) tett komoly szívességet. Kiderült azonban, hogy a választókat messze nem érdekli annyira ez a téma, amit az is jelez, hogy az AfD alig kapott többet tíz százaléknál. Seehofer stratégiájának kudarcát az a felmérés is bizonyítja, amely szerint a CSU-tól több szavazó vándorolt át a 17,5 százalékkal második helyen végzett Zöldekhez, mint az AfD-hez. Azzal ugyanis, hogy a keresztényszociálisok radikális menekültpolitikát folytattak, elvesztették egy sor mérsékelt, illetve liberális szavazójukat, ugyanakkor a radikálisokat nem nyerték meg. Akad olyan értékelés is, amely szerint Söder nem bántja Seehofert. Maga a tartományi kormányfő nem elég népszerű saját pártján belül sem ahhoz, hogy pártelnök legyen, s inkább együttműködik a már most béna kacsának számító Seehoferrel, mint a párt élére pályázó, nála liberálisabb Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével, vagy a hozzá hasonlóan gondolkodó, de roppant ambiciózus Alexander Dobrindttel. A voksolás másik nagy vesztese az SPD. A párt elveszíti néppárti jellegét, helyét lassan, de fokozatosan átveszik a környezetvédők. A 2021-es választásig össze kellene szednie magát a szociáldemokratáknak, ez azonban a tavaly szeptemberi választás óta nem sikerült, sőt még tovább csökkent népszerűsége. Az SPD olyan spirálba került, ahonnan nehéz lesz visszajönni, aminek az az oka: nincs igazi politikai víziója, vezetői pedig nem urai a helyzetnek. Az SPD-t négy párt is megelőzte Bajorországban. Mi várható most? Söder azért értékelte annyira megkönnyebbülten az eredményt, mert a CSU a Szabad Választók (FW) nevű konzervatív, regionális tömörüléssel együtt abszolút többséget szerez a tartományi parlamentben, s mivel két hasonló ideológiájú tömörülésről van szó, ezért a CSU-nak nemigen kell változtatnia eddigi irányvonalán. Már csak azért sem, mert a FW egykor épp a keresztényszociálisokból vált ki. Sokan örültek volna egy CSU-Zöldek koalíciónak, a mai német politika sztárjai ugyanis a környezetvédők, Söder azonban, amint fogalmazott, „polgári kormányt” akar, amivel egyértelműen a Szabad Választókra utalt. A Zöldek például a befogadásra építő menekültpolitikát képviselnek, a CSU viszont nem. A CSU és a Szabad Választók együttesen viszonylag stabil kabinetet alakíthatnak, így nem várható hosszú kormányalakítási procedúra.

Tízezer ukrán nacionalista vonult fel Kijevben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.14. 21:31
Ukrán szélsőjobbos fiatalok vonultak fel Kijevben egy katonai megemlékezésen, 2018. október 14-én
Fotó: Genya Savilov / AFP
A félkatonai Jobb Szektor és a romák elleni pogromokat tartó C14 neonáci csoport is büszkén menetelt az ukrán fővárosban egy katonai megemlékezésen.
Ukrán szélsőjobbosok tartottak megemlékezést vasárnap Kijevben: a szervezők adatai alapján több mint tízezren vettek részt az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalakulásának 76. évfordulója alkalmából rendezett felvonuláson – írja az MTI. 
Az UPA-felvonulás résztvevőinek zöme a Szabadság Párt és a Nemzeti Hadtest (Nackorpusz) zászlai alatt vonul fel, de a szervezők között volt az Ukrán Nacionalisták Szervezte (OUN), a C14 (Szics) a Jobboldali Szektor (PSZ), és részt vett több más veteránszervezet is a megmozduláson.   
Maga a rendezvény rendőrségi jelentések szerint rendbontások nélkül zajlott. Később, a rendezvény vége után jelentette az lb.ua ukrán hírportál, hogy nacionalisták egy kisebb csoportja - a C14 (Szics) és a "Hagyomány és rend" nevű szervezet aktivistái - a kora esi órákban betörtek egy redőnyös ablakot és tűzijátékot dobtak be azon keresztül egy belvárosi épület egyik helyiségébe, amely szerintük a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus irodája. A ház falára "dicsőség a népnek", "halál az ellenségre" feliratokat festettek. 
A résztvevők hazafias és nacionalista jelszavakat skandáltak, tűzijátékokat gyújtottak meg. A Majdanhoz, azaz a Függetlenség teréhez érve egy perces néma csenddel adóztak a donyec-medencei fegyveres konfliktusban elesettekért. A menet a belvárosban lévő Európai téren ért véget, ahol az összegyűltek koncerttel ünnepelték meg az évfordulót.  Sajtójelentések szerint hatezer rendőr vett részt a vasárnapi kijevi rendezvények biztosításában.      

Hazafias lincselők és renegát csempészek

A felvonuláson részt vevő C14 neve onnan lehet ismerős, hogy több, cigányellenes pogromot és támadást is magukra vállaltak az utóbbi hónapokban Kijevben és Lembergben; az egyik ilyen támadás során kárpátaljai cigányok táborát verték szét, egy 23 éves férfit pedig halálra késeltek – a szervezet nem mellesleg veszélyként tekint a kárpátaljai magyarokra is. Nehézsúlyú bűnözők vannak a Jobb Szektor soraiban között is. A paramilitáris szervezet fegyveresei 2015-ben Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő  testőreivel, majd rendőrökkel keveredtek tűzharcba, egy, vélhetően a csempészet ellenőrzéséről szóló vita után. A lövöldözésben ketten meghaltak, tizenegyen megsérültek, közöttük civilek is.