Decemberben indul újabb csapat az űrállomásra

Publikálás dátuma
2018.10.15 14:03

Fotó: AFP/Science Photo Library
A felbocsátás pontos időpontját egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Legközelebb decemberben indulnak űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra, a csapat eredetileg tervezett összeállítása nem változott – közölte az MTI összefoglalója szerint a TASZSZ hírügynökséggel az orosz Űrhajós-felkészítő Központ. Az űrhajóscsapatot az orosz Oleg Kononyenko, az amerikai Anne McClain és a kanadai David Saint-Jacques alkotja majd. A felbocsátás pontos időpontját egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Ők hárman alkották a tartalékot a Nemzetközi Űrállomásra feljuttatott, és most is ott tartózkodó, az orosz Szergej Prokopjevből, az amerikai Serena Aunón-Chancellorból és a német Alexander Gerstből álló csoporthoz. Kononyenko és Saint-Jacques egyébként tartalék volt a múlt csütörtöki baleset idején is, amikor nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre az űrállomásra elindított Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyin orosz és Nick Hague amerikai űrhajóssal. A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközt jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak, amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az űrállomás jelenlegi személyzete jövő nyárig elegendő tartalékokkal rendelkezik. A mostanit megelőzően legutóbb 1983. szeptember 23-án volt hasonló baleset Szojuz típusú űrhajóval. Az Űrhajós-felkészítő Központ hétfőn azt is közölte, hogy Ovcsinyin és Hague újabb repülés előtti felkészítése akkor kezdődik majd meg, amikor kiderül a startolásuk időpontja. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy a szerencsétlenül járt Szojuz MSZ-10 legénysége jövő tavasszal indulhat el ismét az űrállomásra.

Kényszerleszállást hajtottak végre

A Szojuz MSZ-10 űrhajó hajtóművével csütörtökön, a felbocsátást követően történt baleset. Az űrhajósok kényszerleszállást hajtottak végre, és épségben földet értek az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Az űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból indult helyi idő szerint hajnali 4 óra 40 perckor.       A Szojuz MSZ-10 balesetének okait még vizsgálják. Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat „emberes” űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója pénteken azt mondta: a vizsgálat nem végleges verziója szerint a Szojuz-FG hordozórakéta első fokozata egyik oldalelemének ütközése okozta az incidenst fellövéskor. Krikaljov elmondta, hogy a Szojuz MSZ-10 űrhajó balesete a hordozóeszköz első és második fokozatának összeütközésekor történt: emiatt a rakéta eltért a rendes röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része. Az Interfax hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt állította, minden amiatt történt, hogy nem lépett működésbe egy robbanópatron, és így az első fokozat oldalblokkjának felső részén nem nyílt ki egy biztonsági elvezető szelep. Emiatt a nagynyomású hajtógázok nem távozhattak a blokkból, és nem távolították azt el a rakéta második fokozatától.
Frissítve: 2018.10.15 14:03

Meglepő dolgot észlelt a NASA űrszondája a Bennu kisbolygónál

Publikálás dátuma
2019.03.23 12:12

Fotó: NASA/ Goddard/University of Arizona/Lockheed Martin
Részecskéket lövell ki a Bennu kisbolygó. A NASA OSIRIS-REx űrszondájának felvételein az is látszik, hogy az aszteroida felszínét sziklák borítják.
A NASA űrszondájának felvételéből kiderül, a Bennu aszteroida aktív, ugyanis anyagot lövell ki magából. Ilyen, nagyon ritka jelenséget az eddig megfigyelt nagyjából 800 ezer ilyen égitest közül alig tucatnál észleltek – írta a hvg.hu. A tudósokat az is meglepte, hogy a kisbolygó felszínét sziklák borítják, ami ráadásul a megközelítését is megnehezíti.
A kutatócsoport szerint a kilövellő részecskék megkerülik az aszteroidát, mielőtt visszatérnének a felszínére. A szondának annyira kell megközelítenie az aszteroidát, hogy fel tudja szippantani a mintákat. Eredetileg ehhez egy olyan, 50 méter átmérőjű helyet akartak találni, ahol nincsenek akadályok, a köves talaj miatt azonban egy kisebb zónát kerestek - írta az Index. Az összegyűjtött mintákkal egy kapszula a tervek szerint 2023-ban tér vissza a Földre. 
A NASA OSIRIS-REx űrszondája augusztus óta gyűjti az adatokat a Bennu névre keresztelt aszteroidáról. Decemberben, miután sikerült megközelíteni az 500 méter átmérőjű kisbolygót, a NASA bejelentette, a műszerek vizet találtak rajta. Az első "részecskerobbanást" január 6-án fedezték fel a tudósok, amit azóta nagyjából egy tucat követett. Miután kiderült, hogy a részecskék nem veszélyesek az űrszondára, úgy döntöttek, tovább tanulmányozzák a lehetséges okokat. A Bennunak több mint 150 évre van szüksége ahhoz, hogy a Föld közelébe kerüljön. Bár a becsapódási rizikó elenyésző, a NASA a legveszélyesebb jelenleg ismert aszteroidaként tartja számon.
Frissítve: 2019.03.23 12:12

Borzdisznó, firhang, ösztöke - 1008 oldalon sorjáznak a tájszavak

Publikálás dátuma
2019.03.23 08:44

Fotó: Shutterstock
A szótár mintegy 50 ezer kifejezésről árulja el, hogy mit jelent.
"Azt gondoltuk, itt lenne az ideje, hogy az 1960-ban lezárt Új magyar tájszótár után hatvan évvel ismét összefoglaló enciklopédikus szótáruk jelenjen meg a magyar tájszavaknak" - hangsúlyozta Kiss Gábor, a kiadó igazgatója, a Nagy magyar tájszótár főszerkesztője. A tájszótárba az első adatokat az 1990-es évektől kezdve gyűjtötték, amikor a Magyar szókincstár című magyar szinonimaszótár elkészítésén dolgoztak. A kiadó ekkor kezdte el adatbázisba rendezni a tájszavakat, kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint két évtized alatt gyűlt össze a szótár anyaga, a szerkesztésre az elmúlt öt évben került sor. Az ötvenötezer szót tartalmazó szótár sokéves előkészületei alatt 25 forrás anyagát dolgozták fel: 22 korábbi tájszótárt, 2 általános értelmező szótárt és egy nyelvatlaszt. Kiss Gábor kiemelte: a Nagy magyar tájszótárnak minden eddigi tájszótárnál nagyobb a merítése, a Kárpát-medence minden régiójából tartalmaz szép számmal szavakat, és csaknem 200 év nyelvállapotát tükrözi. A szótár érdekességének nevezte, hogy a szavak mellett szerepel az is, hogy melyik szótárból kerültek be az új kötetbe, így minden szó forrása visszakereshetővé válik. A kötet bemutatja a hagyományos paraszti gazdálkodás szavait, de megismerhetők belőle többek között a hajdani hiedelmek, babonák is. Az új szótár a letűnt paraszti világ enciklopédiájának is tekinthető - magyarázta Kiss Gábor. Hozzátette, hogy a Kárpát-medencében napjainkban tíz nyelvjárási terület különíthető el, de minden olyan dolognak kevés megnevezése volt, amelyet országos vásárra vittek, így például a búzának vagy a kukoricának, hiszen ilyenkor szükség volt arra, hogy távoli vidékeken élő emberek is megértsék egymást. A függöny népies változata a firhang szó nagyon sok helyen megtalálható volt, ami a nyelvújítás során kialakított függöny szó miatt szorult ki a köznyelvből és csak a nyelvjárásokban élt tovább. A kemence kitakarítására használt, kukoricahajból vagy szalmából készített seprű pemet elnevezése 13 szótárból lett összegyűjtve, az ösztökét vagy az almáriumot (fiókos, üveges szekrény), a latorját (létra) vagy a langallót is sok nyelvjárásban használták. A sündisznónak 21 különféle megnevezése található meg a szótárban: régen például borzdisznónak, tövisdisznónak vagy tövises kutyának is hívták. A búzavirágnak is 14 elnevezése van, többek között a katószeme vagy az égi virág - említette érdekességként Kiss Gábor. Elmondta azt is, hogy az első magyar tájszótár 191 évvel ezelőtt 1838-ban jelent meg, Vörösmarty Mihály és Toldi Ferenc szerkesztette.
Szerző
Témák
szótár