Decemberben indul újabb csapat az űrállomásra

Publikálás dátuma
2018.10.15. 14:03

Fotó: AFP/Science Photo Library
A felbocsátás pontos időpontját egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Legközelebb decemberben indulnak űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra, a csapat eredetileg tervezett összeállítása nem változott – közölte az MTI összefoglalója szerint a TASZSZ hírügynökséggel az orosz Űrhajós-felkészítő Központ. Az űrhajóscsapatot az orosz Oleg Kononyenko, az amerikai Anne McClain és a kanadai David Saint-Jacques alkotja majd. A felbocsátás pontos időpontját egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Ők hárman alkották a tartalékot a Nemzetközi Űrállomásra feljuttatott, és most is ott tartózkodó, az orosz Szergej Prokopjevből, az amerikai Serena Aunón-Chancellorból és a német Alexander Gerstből álló csoporthoz. Kononyenko és Saint-Jacques egyébként tartalék volt a múlt csütörtöki baleset idején is, amikor nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre az űrállomásra elindított Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyin orosz és Nick Hague amerikai űrhajóssal. A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközt jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak, amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az űrállomás jelenlegi személyzete jövő nyárig elegendő tartalékokkal rendelkezik. A mostanit megelőzően legutóbb 1983. szeptember 23-án volt hasonló baleset Szojuz típusú űrhajóval. Az Űrhajós-felkészítő Központ hétfőn azt is közölte, hogy Ovcsinyin és Hague újabb repülés előtti felkészítése akkor kezdődik majd meg, amikor kiderül a startolásuk időpontja. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy a szerencsétlenül járt Szojuz MSZ-10 legénysége jövő tavasszal indulhat el ismét az űrállomásra.

Kényszerleszállást hajtottak végre

A Szojuz MSZ-10 űrhajó hajtóművével csütörtökön, a felbocsátást követően történt baleset. Az űrhajósok kényszerleszállást hajtottak végre, és épségben földet értek az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Az űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból indult helyi idő szerint hajnali 4 óra 40 perckor.       A Szojuz MSZ-10 balesetének okait még vizsgálják. Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat „emberes” űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója pénteken azt mondta: a vizsgálat nem végleges verziója szerint a Szojuz-FG hordozórakéta első fokozata egyik oldalelemének ütközése okozta az incidenst fellövéskor. Krikaljov elmondta, hogy a Szojuz MSZ-10 űrhajó balesete a hordozóeszköz első és második fokozatának összeütközésekor történt: emiatt a rakéta eltért a rendes röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része. Az Interfax hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt állította, minden amiatt történt, hogy nem lépett működésbe egy robbanópatron, és így az első fokozat oldalblokkjának felső részén nem nyílt ki egy biztonsági elvezető szelep. Emiatt a nagynyomású hajtógázok nem távozhattak a blokkból, és nem távolították azt el a rakéta második fokozatától.
Szerző

Kiderült, mivel foglalkozott Stephen Hawking a halála előtt

Publikálás dátuma
2018.10.15. 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP / Li Changxiang / NurPhoto
Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik.
Azt a kérdést járja körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Néhány kutató úgy vélte, hogy ez az információ megsemmisül, mások szerint azonban ez megsértené a kvantummechanika törvényeit. Ezen törvények szerint a világon minden lebontható információkra, például egyesek és nullák sorozatára. Ráadásul ez az információ sohasem tűnik el, akkor sem, ha magába szívja egy fekete lyuk.
Hawking azonban Albert Einstein munkája alapján kimutatta, hogy a fekete lyukaknak van hőmérsékletük, és mivel a forró testek hőt vesztenek az űrben, a fekete lyukak tulajdonképpen párolognak, azaz semmivé lesznek. A fekete lyukak olyan régiók az űrben, ahol a gravitáció olyan erős, hogy semmi sem tud megmenekülni belőlük.
"Hawking azt fedezte fel, hogy a fekete lyukak fizikájában még nagyobb lehet a bizonytalanság, mint a kvantummechanikában"

- idézte a tanulmány társszerzőjét, Malcom Perryt, a Cambridge-i Egyetem kutatóját a BBC News.

"Ez nem számítana, csakhogy a fekete lyukak valódi, fizikai objektumok. Hatalmas fekete lyukak vannak számos galaxis közepében".

 Ha egy objektumnak van hőmérséklete, akkor tulajdonságai között szerepel az entrópia is, amely egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. 
"Az entrópia annak mértéke, hogy hányféleképpen képes felépülni egy objektum mikroszkopikus alkotóelemeiből úgy, hogy ugyanúgy nézzen ki"

- fejtette ki Perry.

 Az új kutatás a matematika nyelvén mutatja be, hogy egy fekete lyuk entrópiáját rögzíthetik a fény részecskéi, melyek a fekete lyuk eseményhorizontját veszik körbe. Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridő egy olyan határfelülete, amelyen túl lehetetlen elmenekülni a fekete lyuk gravitációs erejétől - még a fény számára is.
"Nem tudjuk, Hawking entrópiája mindenre vonatkozik-e, ami belekerülhet a fekete lyukba, úgyhogy ez csak egyetlen lépés a hosszú úton"

- tette hozzá Perry.

 Hawking kollégái a szabadon hozzáférhető arXiv.org honlapon mutatták be a tanulmányt. A tudóscsoport néhány nappal Hawking március 14-én bekövetkezett halála előtt fejezte be a munkát.
Témák
Stephen Hawking
Frissítve: 2018.10.15. 09:11

"Okos cipősdoboz" ugrott az űrszondáról az aszteroidára

Publikálás dátuma
2018.10.13. 10:46

Fotó: JAXA / AFP
Újabb leszállóegység érte el a japán Hayabusa-2 űrszondáról a Ryugu földközeli kisbolygó felszínét: a MASCOT, amely egy “cipősdoboz” alakú és méretű, a kis égitest felszínén “szökkenésekkel” helyet változtatni, barangolni képes robotjármű. Ezzel és a korábban az aszteroida felszínére bocsátott “robotszöcskékkel” már három robotjármű kutatja közvetlenül a kisbolygó felszínét.
A japán űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) Hayabusa-2 (japánul “Sólyom” vagy “Vándorsólyom”) űrszondája két robotszöcskét bocsátott a Ryugu (japánul “Sárkány Palotája”) földközeli kisbolygó felszínére, amelyen a két kicsi, henger alakú csokoládés dobozra hasonlító robotjármű szökdécseléssel tud mozogni, helyet változtatni és fotózza, tanulmányozza a kis aszteroida felszínét. A szöcskék a szonda MINERVA-II1 elnevezésű (MIcro Nano Experimental Robot Vehicle for Asteroid, the second generation) leszállóegységének egymástól független felszíni mozgásra képes robotjárművei - írta a Csillagászat.hu
Most egy kicsit nagyobb, téglatest (cipősdoboz) alakú és a felszínen szökdécselni képes MASCOT (Mobile Asteroid Surface Scout) elnevezésű leszállóegység is sikeresen leszállt a Ryugu aszteroida felszínére. Míg a korábban landolt roverek energiaellátását napelemek biztosítják, addig a MASCOT leszállóegységét egyszer feltöltött akkumulátor látja el energiával, a tervek szerint mintegy 16 órán keresztül. 
Forrás: JAXA
Fotó: JAXA
A Hayabusa-2 MASCOT leszállóegysége német-francia együttműködésben készült és japán űrszondán jutott el a Ryugu aszteroidához. A MASCOT egy széles látószögű kamerát, magnetométert, a kisbolygó felszíni hőmérsékletét mérő berendezést, valamint az ásványi és kémiai összetétel meghatározására szolgáló színképelemző mikroszkópot vitt magával.
A MINERVA-II1 szöcskéihez képest a MASCOT a kisbolygó egyenlítőjétől délre ért talajt. A kamerája már leszállás közben elkezdte a felvételek készítését a Ryugu aszteroida felszíni részleteiről. A MINERVA-II1 roverek és a MASCOT felszínhez közeli felvételein nagy tömbök, dombok is megfigyelhetők, amelyek komoly akadályt jelenthetnek a stabil felszínt érés szempontjából a szökdécselő robotok számára – tehát nagyon izgalmas kaland lesz a robotszöcskéknek a Ryugu aszteroida felszínén való helyváltoztatás, mozgás. 
A MINERVA-II1 és MASCOT leszállóegységek leszállása és működése idején a rádiójelek a Földre a képekkel és az adatokkal mintegy 16 perc alatt érkeznek meg. A felszíni leszállóegységek és a Hayabusa-2 anyaszonda közötti viszonylag lassú az adatforgalom, egy-két nap is eltelhet, míg a felszíni képeket közre tudják adni.
Szerző
Témák
kisbolygó