Kivégzik a lakáskasszát

Publikálás dátuma
2018.10.15. 19:13
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Túl sokat profitálnak a lakástakarék-pénztárak, ezért a Fidesz megvonná az ilyen jellegű megtakarítások állami támogatását. Helyette inkább a csokot bővítenék.
Felmenő rendszerben megszüntetné a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatását Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. A fideszes politikus hétfőn nyújtotta be ezzel kapcsolatos egyéni képviselői indítványát, amelyet azzal indokolt: a lakástakarékpénztári konstrukció nem szolgálta elég eredményesen az otthonteremtést, az azt működtető és forgalmazó pénzintézetek viszont 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitra tettek szert. A gazdasági bizottság azonnal tárgysorozatba vette a törvényjavaslatot, amelyet a parlament kivételes sürgősséggel már kedden elfogadhat, de visszamenőleg nem lenne hatályos. Vagyis aki már rendelkezik ilyen megtakarítással, az továbbra is megkapná a 30 százalékos, évente maximum 72 ezer forintos állami támogatást. Aki viszont az új szabályozás hatálybalépése után kötne vagy hosszabbítana meg lakáskassza-szerződést, az már nem számíthat az állami apanázsra. Mivel a konstrukciót kínáló 3 pénzintézet – a Fundamenta Lakáskassza, és az OTP és Erste lakástakarék pénztárak - jelenleg mínuszba forduló kamatot ad a lakáskasszás megtakarításokra, az állami támogatás nélkül nem lenne értelme a továbbiakban ilyen szerződéseket kötni. A hír hatására órák alatt többszörösére nőtt az érdeklődés a lakástakarékok iránt. Az állami támogatás nagyon fontos eleme a lakástakarékoknak, elsősorban ennek köszönhető, hogy akár két számjegyű hozamot biztosítanak e szerződések - mutatott rá Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője. Jelenleg a 4 éves futamidejű lakástakarék-szerződések hozama a legmagasabb, 10-12 százalék, ami kimagaslónak számít a mostani alacsony kamat- és hozamkörnyezetben. Trencsán Erika szerint éppen ezért komoly lakossági rohamra kell számítani, ha  elfogadják a javaslatot. (A Fundamenta weboldala hétfőn időszakosan elérhetetlenné is vált.) Túl sok idő várhatóan nem lesz a szerződéskötésekre, hiszen a javaslattal kivételes eljárásban kíván foglalkozni a parlament, ami azt jelenti, hogy már kedden meg is szavazhatják, a kihirdetést követően pedig hatályba is lépne. Áder János köztársasági elnöknek 5 napja van az aláírásra, így legkorábban szerdán, legkésőbb jövő hét elején léphet hatályba a törvény. Bár Magyarországon a lakástakarék kevésbé elterjedt, mint például őshazájában, Németországban, ahol az alacsonyabb állami támogatás ellenére szinte mindenki köt ilyet, a konstrukció népszerűsége az utóbbi időben hazánkban is folyamatosan nőtt. Az év elején a pénztárak betéti állománya már 724 milliárd forintra rúgott, ami csaknem 8 százalékos növekedést jelent. A 2016-os megtakarítási állomány után tavaly közel 62 milliárd forintot fizetett az állam.  A hazai 30 százalékos állami támogatás egyébként nemzetközi viszonylatban kiemelkedően magasnak számít. Személyenként egy számlát lehet nyitni, havi 20 ezer forintos befizetéssel, így az állami támogatással együtt 4 év alatt 1 250 ezer forintot lehet összegyűjteni. A hozzákapcsolódó hitellel együtt 3,2 millió jöhet össze, ami persze nem elég egy lakás megvásárlásához. Ugyanakkor lakásfelújításra vagy bővítésre is fel lehet használni az összeget, így jó alternatívája lehet a vásárlásnak.
Bánki Erik a törvényjavaslat indoklásában azonban ezt problémaként veti fel: "a jellemzően kis összegű konstrukció miatt alig épültek a megtakarításokból új lakások, számos esetben nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni". Hogy a 20 ezer forintonként összerakott pénzből milyen gyakran építettek ténylegesen medencét és szaunát az ügyfelek,  arra nem tér ki az indoklásban. A javaslat egyébként úgy tűnik, élvezi a kormány támogatását is. Varga Mihály pénzügyminiszter az Mfor.hu-nak azt mondta: az elképzelés egyezik a kormány szándékaival, a cél az, hogy a lakástakarékokra fordított állami támogatások valamilyen formában az öngondoskodás területére, illetve lakáscélú egyéb megtakarításokra legyenek átcsatornázva. A törvényjavaslat indoklásából kiindulva szívesebben osztanák ki a szóban forgó támogatási összegeket csok (családok otthonteremtési kedvezménye) formájában. "A csok az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni a magyar családok otthonteremtéséhez, az eddig a lakástakarékokra fordított forrásokat ezért a jövőben többek között a csok bővítésének fedezetét biztosíthatnák." -  fogalmaz Bánki Erik. Hogy miért támogatja jobban a csok az otthonteremtést, mint a lakáskassza, az szintén nem derül ki a szövegből. Az indoklásban az szerepel, hogy a csok a 2015-ös bevezetése óta több mint 90 ezer család számára biztosított támogatást, közel 250 milliárd forint értékben. Arról már nem esik szó, hogy részben éppen a támogatás bevezetése miatt végbement lakásdrágulás mértéke meghaladja az egy, illetve két gyermek után felvehető csok összegét, emiatt Budapesten és a nagyobb városokban nehezebb lett a lakáshoz jutás. A fővárosban a csok jelenleg 3 négyzetméterre vagy az illetékre elég csak, vidéken pedig maximum egy félszobát jelenthet. A Bank360 elemzése szerint a csok mellett az annak idején Rogán Antal javaslatára létrehozott "lakáslottót" tűzheti még az állam az otthonteremtési program zászlajára. A hivatalosan Nemzeti Otthonteremtési Közösségek néven futó programmal – ami eddig nem volt túl népszerű - 120 vagy 180 hónapig lehet megtakarítani, minimum 10, maximum 40 millió forint értékben, és legkésőbb a futamidő végéig ezt lakásvásárlásra kell felhasználni. Rendszeres időközönként kisorsolják, ki juthat lakáshoz, magasabb részletfizetés vállalásával az esélyeket növelni lehet. Az állami támogatás mértéke itt szintén 30 százalék, de évente maximum 300 ezer forint. A mostani törvényjavaslatban e konstrukció állami támogatásának eltörléséről nem esik szó.

Egy egész rendszert felszámolnak

Teljesen érthetetlennek nevezte a lakástakarék-rendszer ellehetetlenítését lapunknak nyilatkozva Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem professzora szerint, ha a kormány úgy ítéli meg, hogy ezek a pénzintézetek túlságosan magas nyereséget értek el, akkor újra kellett volna szabályoznia a működésüket. Ez azonban a jelenlegi kormánynak nem szokása, inkább gyakorlatilag egy egész rendszert felszámol - fogalmazott a volt jegybankelnök.  - B. M.

Szerző
Frissítve: 2018.10.16. 11:01

Devizahiteles-perek: a Kúria lehűtötte az újraéledő reményeket

Publikálás dátuma
2018.10.15. 17:57

Fotó: Népszava
Nincs ok a változtatásra a devizahiteles perek bírósági gyakorlatában – állítja a Kúria. Az MSZP nem így látja, és országjárásra indul.
Alaposan lehűtötte a devizahiteles perekkel kapcsolatos újraéledő reményeket a Kúria Konzultációs Testületének legutóbbi állásfoglalása. A Kúria elnöke által összehívott, a devizahiteles ügyeket tárgyaló bírókból álló testület ugyanis azt állapította meg: az Európai Unió Bíróságának (EUB) szeptemberi ítélete nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a perlésre, ezért akik eddig nem láttak indokot egy per megindítására, azoknak ez az ítélet sem szolgáltat újabb alapot. A már folyamatban lévő perekben szerintük az eddigi iránymutatások a mérvadóak, és nincs szükség arra, hogy a Kúria újabb, általános jellegű elvi iránymutatást bocsásson ki. Az egyes szerződések érvényességét tehát az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük – fogalmaz a testület. Mindez azt jelenti, továbbra sem számíthatnak egységes segítségre a bajba jutott devizahitelesek, hiába nyitotta újra a hallgatólagosan már lezártnak tekintett devizahiteles aktákat az EUB szeptemberi ítélete. A luxemburgi testület pár hete kimondta: a magyar bíróságok vizsgálhatják, megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket annak idején a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatairól, s ha úgy ítélik meg, hogy nem, akár tisztességtelennek is nyilváníthatják a szerződéseket. A Kúria szerint azonban ez az ítélet nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket ne vett volna figyelembe eddig is a joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során. Az MSZP szerint viszont nem az adósoknak kellene egyesével bizonyítaniuk igazukat a bíróságon, hanem pont fordítva: a bankoknak. Szakács László, a párt elnökhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján egy iratköteget felmutatva azt mondta: 2 kilónyi papírra nyomtatott 270 oldalnyi táblázatot kellene megértenie és előállítania az adósnak ahhoz, hogy beperelje bankját. Az ellenzéki párt ezért törvényben mondaná ki: a bankok nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket, így az árfolyamkockázat terheit nem viselhetik kizárólag az adósok. Ennek ellenkezőjét pedig a bankoknak kellene bizonyítaniuk. Csak az adós hibázott, amikor felvette a hitelt? A több száz fős apparátussal működő, kockázatelemzést végző bankok nem hibáztak, amikor folyósították ezeket a kölcsönöket? - vetette fel Szakács László. Majd rögtön meg is válaszolva azt mondta: ha a bankok azzal a szándékkal adták ki a devizahiteleket, hogy az adósok vissza tudják fizetni a hitelt, akkor nem jól végezték el a kockázatelemzést. Ha viszont nem ez volt a szándék, akkor azt úgy hívják, hogy rablóhitel. Szakács László közölte azt is: országjárásba kezdenek a civil szervezetekkel közösen, hogy tájékoztassák a devizahiteleseket a jogaikról és a lehetőségeikről. A bíróságok az utóbbi években devizahiteles keresetek sokaságát utasították el arra hivatkozva, hogy az árfolyam-kockázattal kapcsolatos tájékoztatást nem lehet vizsgálni. Ravasz László, az Adóskamara képviselője szerint a bíróságok lényegében lehetetlenné teszik a devizahitelesek jogérvényesítését, mert mondvacsinált okokra hivatkozva utasítják el a kereseteket. Az elutasított keresetek benyújtóit ráadásul meg is „bírságolják” - fogalmazott arra utalva, hogy az elutasított keresetek esetében az illeték 10 százalékát meg kell fizetni. Ravasz László úgy véli: a jogásztársadalomnak kellene most felállnia, és nemet mondania, továbbá vissza kellene állítani a bírák személyes felelősségének intézményét is. Balog István, a Jogállamiság Egyesület képviselője azt mondta: fel kell függeszteni a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat mindaddig, amíg a devizaadósok nem rendezték jogviszonyukat a bíróságon. Hangsúlyozta: komoly összefogásra és szolidaritásra van most szükség, hiszen egyre több családot lakoltatnak ki, miközben mostantól törvény van róla, hogy tilos az utcán élni.        
Szerző

Pazarolja az energiát az ipari ingatlanok kétharmada

Publikálás dátuma
2018.10.15. 16:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A bérbeadási céllal épített magyarországi ipari ingatlanok csupán harmada, mintegy 2,1 millió négyzetméternyi raktár, csarnok és logisztikai központ tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek.
A különbségek a bérleti és üzemeltetési díjakban is megmutatkoznak - derül ki a Knauf Insulation és a Raktár.info szakmai portál közös, MTI-nek hétfőn megküldött felméréséből. A bérleti díjak emelkedésének dinamikája 2018 első felében tovább nőtt. A modern, kitűnő helyen lévő, korszerű műszaki színvonalú, gyorsan variálható belterű, irodákat és szolgáltató egységeket is magába foglaló ipari/logisztikai ingatlan kínálati bérleti díja négyzetméterenként már jellemzően 4,3-4,5 euró.
Ezzel szemben a régi ipari ingatlanok bérleti díja - elhelyezkedéstől, állapottól, mérettől és műszaki lehetőségektől függően - akár fele vagy negyede is lehet egy korszerű, energiahatékony ipari épület bérleti díjának, a magasabb rezsiköltség miatt.
Az elemzés szerint Budapesten és környékén már alig hirdetnek kiadó vagy eladó csarnokot, raktárt vagy logisztikai központot. Az országnak ezen a részén már leginkább csak a 100 négyzetméter alatti vagy pedig 1000-5000 négyzetméter közötti ipari épületekben van még szabad kapacitás, elvétve lehet csak 500-1000 négyzetméteres és 5000 négyzetméter feletti ingatanokat találni.
Szerző