Meg leszünk mentve? - Az MTA már dolgozik a poloskatémán

Publikálás dátuma
2018.10.16. 09:50
Márványospoloska a szőlőn
Fotó: MTA AK Növényvédelmi Növényvédelmi Intézet
Ellepnek a poloskák. A szakértők szerint a lakásba jutó büdösbogarakat érdemes megölni, mert ha át tudnak telelni, szaporodnak is. Rossz hír, hogy természetes ellenségükről egyelőre nem tudni, de jó is van: az MTA kutatói már dolgoznak a poloskacsapda kifejlesztésén.
A poloskaproblémát, amelyről itt és itt írtunk, az okozza, hogy az éjszakák hűvösödésével két, nem őshonos poloskafaj meleg, áttelelésre alkalmas helyet keresve a lakásokba költözik. A két, tömegével megjelenő faj, a zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, és egyedeik roppant mértékben elszaporodtak.

Legalább nem csíp

A vándorpoloska trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevő fajok, így emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban, ahogy a szintén idegenhonos, inváziós faj, a nyugati levéllábú poloska (Leptoglussus occidentalis), ami észak-amerikai eredetű és a fenyőféléket károsítja, táplálékkeresés közben előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrja az embert. A vizsgálatok szerint ez csak kis, helyi gyulladást okoz, azonban nem lehet kizárni, hogy kórokozót juttat a szervezetbe, ám erre nagyon kicsi az esély – mondta Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.
A két poloskafaj rengeteg kárt okoz: valósággal ellepik a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. Poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett kár sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.

Van megoldás?

A szakember tájékoztatása szerint jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni. 
„Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a nagyjából 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet”

– mondta Kontschán Jenő.

Rossz hír, hogy a két poloskafajnak Magyarországon természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetőségeit, vagyis a poloska élősködője szabályozni tudja a kártevő populáció méretét, ugyanúgy, mintha lenne természetes ragadozója.
„Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt. Próbáljuk kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé fontos növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat”

– magyarázza a szakember.

 A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki.  
„A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd”

– tette hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.

Mikor?

Kontschán Jenő szerint mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelni, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhe lesz a tél, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, és nehezíti az eredmények értékelését. Az igazgató úgy tervezi: mire 2020 végén véget ér a kutatást finanszírozó GINOP-pályázat, akkor már egy prototípust le fognak tudni tenni az asztalra.
A 2018-as poloskainvázió után azonban újabbra kell készülnünk, mert az elmúlt évek megfigyelései alapján ugyanis hasonlóan nagy poloskaegyedszámokra kell számítanunk, mert a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát.

Területhódítás

Az idegenhonos fajok terjedése folyamatos, évente újabb és újabb fajok jelennek meg Magyarországon is. A klímaváltozás, a nyitott határok, az Európa-szerte és globálisan is egyre gördülékenyebb közlekedés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy egyes, jól és gyorsan alkalmazkodó fajok könnyen új élőhelyeket hódítsanak meg. Ez, az inváziós területhódítás nem ismeretlen a biológiában. Az utóbbi 100–150 évben végbement folyamatok viszont kimondottan az ember hatásának köszönhetők. Ilyen például a burgonyabogár története, amely Észak-Amerikában viszonylag szűk területen, a burgonya rokonnövényein élt. Akkortól kezdett világszerte elterjedt kártevővé válni, amikor kapcsolatba került a termesztett burgonyával, majd az 1850-1860-as években az ember által behurcolva Európát is meghódította.
„Most váltak olyanokká a környezeti feltételek, hogy – emberi segítséggel vagy anélkül – a poloskák új élőhelyeket tudnak meghódítani, és ott természetes ellenségeik hiányában nagyon el tudnak szaporodni”

– mondta Kontschán Jenő.

Szerző
Témák
poloska MTA

40 különböző gyümölcsöt terem egy fa

Publikálás dátuma
2018.10.15. 11:41
Így fog kinézni a fa 10 évesen
Fotó: Sam Van Aken / treeof40fruit.com
Különleges, szinte "mindentermő" fa áll a New York-i Syracuse Egyetem udvarán.
Tavasszal rózsaszín, fehér és piros virágok borítják, majd több mint három tucat különböző gyümölcsöt, például cseresznyét, őszibarackot, nektarint, szilvát és mandulát is terem - írta a Sokszínű Vidék
A fa nemesítése és gondozása az egyetem professzorának, a kortárs művész Sam Van Akennek a nevéhez fűződik. Tíz évvel ezelőtt megvett egy három hektáros gyümölcsöskertet, de nem sajnálta a gyümölcsfákat, így úgy döntött, egy fába oltja az összeset. A "mindentermő" fát hét éve ültette el, de a gyümölcsök csak néhány év múlva kezdtek rajta teremni.
Szerző
Témák
gyümölcs
Frissítve: 2018.10.15. 11:43

25 millió menekültet termel évente a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2018.10.15. 11:03

Fotó: Tony Carumba / AFP
Az éghajlatváltozás a elvándorlás egyik legfőbb katalizátora, hatásai szerteágazóak, ezért a megoldásokat európai és globális szinten kell keresni.
Milliók hagyják el különböző okok (sokszor kényszer miatt) hazájukat, hogy máshol keressék a boldogulást. Háborúk és krízisek elől menekülnek, vagy munkát keresnek. A humanitárius katasztrófák a tömeges migráció legfőbb okai. Rendkívül fontos tényező - noha súlyosságát kevésbé értik meg igazán - a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a lakókörnyezet pusztulása. Ennek legnyilvánvalóbb megnyilvánulása Afrika elsivatagosodása - hangzott el az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány közös, SUSCO 2018 konferenciáján. Franco Frattini volt olasz külügyminiszter nyitóbeszédében hangsúlyozta: miután a mezőgazdaság egyre kevesebb embernek adott munkát, a megélhetési kényszer a városokba űzte az embereket - azok viszont a szennyezettségük miatt alig élhetőek. A sorvadó környezeti források a bűnözést is erősítik - a migráció a fenti okok együttes eredménye. Globális jelenség, ami globális megoldásokat kíván. Az ENSZ régóta keresi a megfelelő megoldásokat, és hangsúlyozta Frattini, Európában is közösen formált politikára van szükség, nem országok egyéni akcióira. Ha tartani akarjuk a Párizsi Egyezményben előírt másfél fokos melegedési határt, gyorsan kell cselekednünk, egész társadalmunkat példátlan módon át kell alakítanunk - mondta Radics Kornélia az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Az atmoszféra összetétele megváltozott az iparosodás előtti korszakhoz képest: a széndioxid tartalom 44 százalékkal magasabb lett, a metán mennyisége 153 százaléknyi, míg a nitrogén-dioxidé 21 százalékkal nőtt. A múlt század kezdete óta a hőmérséklet is folyamatosan emelkedik. A tíz legforróbb nap az elmúlt húsz évben fordult elő. Az időjárási katasztrófák belső és külső népvándorlásokhoz vezettek. Robert Stojanov, a brnoi Mendel Egyetem tanársegédjének előadásában azt elemezte, mi a környezeti hatások szerepe azok életében, aki Európát választják célpontként. Az utóbbi 3-4 évben csaknem kétmillióan jöttek vén kontinensre Észak-Afrikából és a Közel-Keletről, 90 ezren a Földközi tengeren át (a fő vízi útvonal most Spanyolországba vezet). Az utóbbi három évben főleg Szíriából érkeztek a menekültek, most Guineából és más szub-szaharai országokból, valamint Afganisztánból, Irakból jönnek. Szíriát történetének legnagyobb szárazsága sújtotta, ami másfél millió embert kényszerített lakhelye elhagyására. A szegényebbek, kevésbé informáltak megrekedtek a táborokban, de Stojanov kutatási szerint azok, akik Európába jöttek nem a környezetváltozás elől menekültek, inkább biztonságot és munkát kerestek. Városokból indultak, a tehetősebbek közül kerültek ki, jól képzettek, mintegy 50 százalékuk középiskolát, egyetemet is végezett, jól beszéltek angolul. Dai Yamawaki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági világszervezetének (FAO) klímaváltozás-szakértője szerint a klímaváltozás miatt elvándorlásra kényszerülők száma 2050-re 143 millió felett lehet: közülük 86 millióan a szub-szaharai Afrikából, 40 millióan Dél-Ázsiából, 17 millióan Dél-Amerikából kelhetnek útra. A klímaváltozás a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot is komolyan érinti: a FAO szerint 2050-re 60 százalékkal több táplálékra lesz szükség a maihoz képest, tehát azokat az országokat, ahol az agrárium komoly szerepet játszik, sokkal jobban fogják sújtani a változások. Ugyanakkor a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsájtásának, így a felmelegedésnek egyik legfőbb motorja, tehát a klímatudatos agrárium kialakítása is feladat. Emellett a klímatudatos technológiákba való befektetés is elsődleges cselekvési mód kell, hogy legyen a migráció kezelésében. Sid Vollebregt az Elemi Vízkészítők igazgatója, arról adott elő, hogy ma 4 milliárd ember számára jelent problémát, hogy megfelelő ivóvízhez jusson - és nem csak a szegényebb területeken. Ismeretes a Fokvárosban kialakult helyzet, a vízhiány az egyik konfliktusforrás volt az utóbbi években. Vollebregt a vízhiány leküzdésre a tengervíz sótlanítást javasolta, de mindenképpen megújuló energiák, legfőképpen napenergia segítségével. Ugyanakkor csökkentenünk kell víz-lábnyomunkat is.
Szerző
Frissítve: 2018.10.17. 12:39