Meg leszünk mentve? - Az MTA már dolgozik a poloskatémán

Publikálás dátuma
2018.10.16 09:50
Márványospoloska a szőlőn
Fotó: MTA AK Növényvédelmi Növényvédelmi Intézet/
Ellepnek a poloskák. A szakértők szerint a lakásba jutó büdösbogarakat érdemes megölni, mert ha át tudnak telelni, szaporodnak is. Rossz hír, hogy természetes ellenségükről egyelőre nem tudni, de jó is van: az MTA kutatói már dolgoznak a poloskacsapda kifejlesztésén.
A poloskaproblémát, amelyről itt és itt írtunk, az okozza, hogy az éjszakák hűvösödésével két, nem őshonos poloskafaj meleg, áttelelésre alkalmas helyet keresve a lakásokba költözik. A két, tömegével megjelenő faj, a zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, és egyedeik roppant mértékben elszaporodtak.

Legalább nem csíp

A vándorpoloska trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevő fajok, így emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban, ahogy a szintén idegenhonos, inváziós faj, a nyugati levéllábú poloska (Leptoglussus occidentalis), ami észak-amerikai eredetű és a fenyőféléket károsítja, táplálékkeresés közben előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrja az embert. A vizsgálatok szerint ez csak kis, helyi gyulladást okoz, azonban nem lehet kizárni, hogy kórokozót juttat a szervezetbe, ám erre nagyon kicsi az esély – mondta Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.
A két poloskafaj rengeteg kárt okoz: valósággal ellepik a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. Poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett kár sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.

Van megoldás?

A szakember tájékoztatása szerint jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni. 
„Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a nagyjából 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet”
– mondta Kontschán Jenő.
Rossz hír, hogy a két poloskafajnak Magyarországon természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetőségeit, vagyis a poloska élősködője szabályozni tudja a kártevő populáció méretét, ugyanúgy, mintha lenne természetes ragadozója.
„Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt. Próbáljuk kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé fontos növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat”
– magyarázza a szakember.
 A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki.  
„A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd”
– tette hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.

Mikor?

Kontschán Jenő szerint mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelni, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhe lesz a tél, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, és nehezíti az eredmények értékelését. Az igazgató úgy tervezi: mire 2020 végén véget ér a kutatást finanszírozó GINOP-pályázat, akkor már egy prototípust le fognak tudni tenni az asztalra.
A 2018-as poloskainvázió után azonban újabbra kell készülnünk, mert az elmúlt évek megfigyelései alapján ugyanis hasonlóan nagy poloskaegyedszámokra kell számítanunk, mert a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát.

Területhódítás

Az idegenhonos fajok terjedése folyamatos, évente újabb és újabb fajok jelennek meg Magyarországon is. A klímaváltozás, a nyitott határok, az Európa-szerte és globálisan is egyre gördülékenyebb közlekedés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy egyes, jól és gyorsan alkalmazkodó fajok könnyen új élőhelyeket hódítsanak meg. Ez, az inváziós területhódítás nem ismeretlen a biológiában. Az utóbbi 100–150 évben végbement folyamatok viszont kimondottan az ember hatásának köszönhetők. Ilyen például a burgonyabogár története, amely Észak-Amerikában viszonylag szűk területen, a burgonya rokonnövényein élt. Akkortól kezdett világszerte elterjedt kártevővé válni, amikor kapcsolatba került a termesztett burgonyával, majd az 1850-1860-as években az ember által behurcolva Európát is meghódította.
„Most váltak olyanokká a környezeti feltételek, hogy – emberi segítséggel vagy anélkül – a poloskák új élőhelyeket tudnak meghódítani, és ott természetes ellenségeik hiányában nagyon el tudnak szaporodni”
– mondta Kontschán Jenő.
Témák
poloskaMTA
2018.10.16 09:50

A kifejlesztője szerint nem kell félteni a tengeri élővilágot az óceáni szemétszedőtől

Publikálás dátuma
2019.02.16 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup/
Alaptalan a tengerbiológusok azon aggodalma, amely szerint az óceántisztító háló veszélyezteti a tengeri élővilágot - mondta az Ocean Cleanup projekt holland kifejlesztője.
Mint megírtuk, tengerbiológusok aggodalmukat fejezték ki az óceántisztító háló, az Ocean Cleanup technológiája ellen, mert szerintük veszélyezteti a víz ökoszisztémáját. Rebecca Helm medúzakutató nemrégiben a The Atlantic folyóirat weboldalán vetette fel, hogy a kifejlesztője nem vette figyelembe a levegő és a víz találkozásánál képződő filmszerű réteg, az úgynevezett neuszton gazdag élővilágát. Gondolatmenetét G. Tóth László magyar limnológus és óceanológus több ponton is alátámasztotta, sőt hozzátette, hogy a tengerek élővilágának felborulása akár az édesvizek ökoszisztémájára is hatással lehet. Egyes tengeri területekre ugyanis édesvízi halak járnak ívni, és a neuszton tengeri madarak egész tárházának szolgál táplálékául.
Boyan Slat, a szemétszedő háló holland megalkotója azonban ezeket az aggodalmakat eltúlzottnak és alaptalannak nevezte. A cikkre reagálva kifejtette, a rendelkezésre álló adatok alapján kizárható, hogy a technológia veszélybe sodorná a neusztonállományt. Erre szerinte a legfőbb bizonyíték az, hogy miközben a gyorsan szaporodó tengerfelszíni élővilág nagyjából 50 millió négyzetkilométernyi területen terül el az óceánok felszínén, az Ocean Cleanup hálói legfeljebb 500 ezer négyzetkilométernyi területen gyűjtenék a szemetet - írta a Qubit.
„Számos adat áll rendelkezésre, hogy a tengerekben úszkáló több százezer tonnányi műanyag hulladék károsítja a tengeri élővilágot, beleértve a neusztont is”.
A víz felszínén lebegő szemétszedő háló, amelytől a kifejlesztői azt várják, hogy az évszázad közepére megtisztítja a világ vizeit, még csak próbaüzemben működött, de Hawaii-szigetek közelében vissza kellett vontatni partra, mert technikai problémák adódtak. 
2019.02.16 11:11
Frissítve: 2019.02.16 11:11

Így védi a szívet egy jó éjszakai alvás

Publikálás dátuma
2019.02.16 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet a minőségi alvás.
Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély. 
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.
"Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrollálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól. Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, a folyamat megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja"
- magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem orvostudományi karának adjunktusa.
Közelmúltbeli kutatások összefüggést találtak az alváshiány és bizonyos alvászavarok, mint az alvási apnoe, valamint az elhívás, a diabétesz, a rák és a szívbetegségek megnövekedett kockázata között. De a kutatók még keveset tudnak arról a sejt-és molekuláris mechanizmusról, amely magyarázattal szolgálhat az alvás és szív-és érrendszeri egészség közötti kapcsolatra. 
A rossz és kevés alvás jelentős közegészségügyi probléma, amely több millió embert érint minden korosztályban. Tanulmányok mutatták ki, hogy a minőségi alvás megfelelő időben létfontosságú az egészség számára, de az Egyesült Államokban például az felnőttek kevesebb mint fele alszik hét-nyolc órát naponta.
Szerző
2019.02.16 10:10
Frissítve: 2019.02.16 10:10