Nincs ellensége, nem fagy meg, halálában büdös és tömegesen támad

Publikálás dátuma
2018.10.11 16:23
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Fotó: Shutterstock/
Van, ahol seprűvel seprik le a rovarokat a társasházak faláról. Ellenszer nincs, ráadásul a rovarok a mínusz 15 fokot is bőven átvészelik.
Ellepték a közösségi oldalakat és a videómegosztókat a poloskainvázióról szóló fotók és felvételek: az emberek idén is végeláthatatlan küzdelmet folytatnak a rovarokkal. A boon.hu azt írja, Miskolc belvárosában például seprűvel seprik le a poloskákat a társasházak faláról, de az RTL híradója szerint Egerben és Pécelen is komoly problémát okoznak a poloskák. Az Indexnek egy olvasója azt írta, Balatonon a szállodájukat árasztották el a rovarok. Nem véletlen, hogy tavaly elkészült Magyarország büdösbogár-térképe is, ezt itt találja. Jelenleg azt látni a térképen, hogy a budapestiek mellett a Pécs, Szeged, Miskolc és Győr környékén élők szenvednek a legjobban a poloskáktól.

Enyhe tél, nyárias ősz

Bár bőven akadnak poloskafajok Magyarországon, egyedszámuk és viselkedésük miatt csak némelyik okoz komoly bosszúságot. –A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon. – Az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek. – Találkozni a nyugati levéllábú poloskával (Leptoglossus occidentalis) is. Ez a faj feltehetőleg Észak-Amerika nyugati partvidékéről érkezett hazánkba. – Némileg kilóg a sorból, de nem feledkezhetünk meg az ágyi poloskáról (Cimex lectularius) sem. A sok problémát okozó házi kártevő feltehetőleg a Közel-Keletről származik, és világszerte megtalálható.
Mint azt a Gardenista blog alapján már megírtuk, ezek a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hazánkba.  Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül érkeznek, majd jönnek a hideget valamivel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Az utóbbi időben szokatlanul enyhe telek ellenére a poloskák az átlagos magyar télhez alkalmazkodtak, így a legtöbbjük a mínusz 15 fokot még bőven átvészeli. Olyan helyekre húzódnak, ahol a „kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássák magukat 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk. Miután a különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes kifejlett rovarok meg is fagynak, a peték a mínusz 50 fokot is képesek túlélni.

Mit lehet tenni?

Bár a poloskák az embernek nem ártanak, a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák.
A kutatók vizsgálják a biológiai védekezés lehetőségét, például egy fajt, ami természetes ellenségként szolgálhat, ám egyelőre nincs eredmény. Marad tehát a szúnyogháló és a bolti rovarirtó szer – összenyomni, kézzel megfogni a poloskákat egyáltalán nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered népi neve, a büdösbogár is.
2018.10.11 16:23
Frissítve: 2018.10.11 17:46

Nagy küzdelemben nyert az év fája

Publikálás dátuma
2018.10.19 09:23

Fotó: MTI / Sóki Tamás/
Az Év Fája címet idén izgalmas küzdelem után a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.
A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 35 jelölt indult a versenyen, amelyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 9. és október 8. között. A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett - olvasható a versenyt 2010 óta szervező Ökotárs Alapítvány honlapján.
A győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket. A Hős Fa címet kiérdemlő Római-parti fák az ember és természet harmonikus együttélésének jelképei, amelyek sorsa veszélybe került a hullámtérre tervezett gát miatt.
Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A döntősök többek közt madárodúkat és etetőket is kaptak ajándékba. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet is kapott a díjkiosztón.
A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.
Témák
Év Fája
2018.10.19 09:23
Frissítve: 2018.10.19 10:31

A tájfunok megbolondították a japán cseresznyefákat: októberben virágoznak

Publikálás dátuma
2018.10.18 15:35
Illusztráció
Fotó: AFP / DARIO OLIVEIRA / Agência Estado/
Váratlan cseresznyefa-virágzás kezdődött idén ősszel Japánban, ahol a lenyűgöző természeti látványosság általában a tavasz kezdetét szokta jelezni
Az általában március végén, április elején előbukkanó halványrózsaszín virágok látványát nagyjából két hétig lehet élvezni a kelet-ázsiai országban, ahová a világ minden tájáról érkeznek turisták a jelenség megcsodálására - írja az MTI a BBC hírportálja alapján.
 A Weathernews japán meteorológiai szolgálat szerint azonban idén októberben több mint 300-an jelentettek cseresznyefa-virágzást a környékükön. A szakértők szerint a szigetországot idén sújtó tájfunok sora állhat a jelenség hátterében.
"Korábban is történt már ilyen, de nem emlékszem rá, hogy valaha ilyen mértékű lett volna a virágzás"
- mondta Vada Hirojuki, a japán virágtársaság szakértője.
Vada szerint a cseresznyefák levelei kibocsátanak egy hormont, amely megakadályozza a bimbók kifejlődését. Idén azonban az erős tájfunok miatt a fák elveszítették a leveleiket, ami magyarázatot adhat a virágzás beindulására. A szakértő szerint továbbá a viharokat követő melegebb hőmérséklet is összezavarhatta a növényeket.
A most szirmot bontott bimbók jövőre nem fognak újra virágozni, ám mindez "minimálisan" fogja befolyásolni a 2019-es cseresznyefa-virágzási szezont.
Japánt természeti csapások egész sora sújtotta idén nyáron, köztük az elmúlt 25 év legpusztítóbb tájfunja, a Dzsebi, amely legalább tíz halálos áldozatot követelt és óriási pusztítást végzett az ország nyugati részén.
2018.10.18 15:35