Nincs ellensége, nem fagy meg, halálában büdös és tömegesen támad

Publikálás dátuma
2018.10.11 16:23
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Fotó: Shutterstock/
Van, ahol seprűvel seprik le a rovarokat a társasházak faláról. Ellenszer nincs, ráadásul a rovarok a mínusz 15 fokot is bőven átvészelik.
Ellepték a közösségi oldalakat és a videómegosztókat a poloskainvázióról szóló fotók és felvételek: az emberek idén is végeláthatatlan küzdelmet folytatnak a rovarokkal. A boon.hu azt írja, Miskolc belvárosában például seprűvel seprik le a poloskákat a társasházak faláról, de az RTL híradója szerint Egerben és Pécelen is komoly problémát okoznak a poloskák. Az Indexnek egy olvasója azt írta, Balatonon a szállodájukat árasztották el a rovarok. Nem véletlen, hogy tavaly elkészült Magyarország büdösbogár-térképe is, ezt itt találja. Jelenleg azt látni a térképen, hogy a budapestiek mellett a Pécs, Szeged, Miskolc és Győr környékén élők szenvednek a legjobban a poloskáktól.

Enyhe tél, nyárias ősz

Bár bőven akadnak poloskafajok Magyarországon, egyedszámuk és viselkedésük miatt csak némelyik okoz komoly bosszúságot. –A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon. – Az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek. – Találkozni a nyugati levéllábú poloskával (Leptoglossus occidentalis) is. Ez a faj feltehetőleg Észak-Amerika nyugati partvidékéről érkezett hazánkba. – Némileg kilóg a sorból, de nem feledkezhetünk meg az ágyi poloskáról (Cimex lectularius) sem. A sok problémát okozó házi kártevő feltehetőleg a Közel-Keletről származik, és világszerte megtalálható.
Mint azt a Gardenista blog alapján már megírtuk, ezek a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hazánkba.  Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül érkeznek, majd jönnek a hideget valamivel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Az utóbbi időben szokatlanul enyhe telek ellenére a poloskák az átlagos magyar télhez alkalmazkodtak, így a legtöbbjük a mínusz 15 fokot még bőven átvészeli. Olyan helyekre húzódnak, ahol a „kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássák magukat 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk. Miután a különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes kifejlett rovarok meg is fagynak, a peték a mínusz 50 fokot is képesek túlélni.

Mit lehet tenni?

Bár a poloskák az embernek nem ártanak, a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák.
A kutatók vizsgálják a biológiai védekezés lehetőségét, például egy fajt, ami természetes ellenségként szolgálhat, ám egyelőre nincs eredmény. Marad tehát a szúnyogháló és a bolti rovarirtó szer – összenyomni, kézzel megfogni a poloskákat egyáltalán nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered népi neve, a büdösbogár is.
2018.10.11 16:23
Frissítve: 2018.10.11 17:46

Kína átpasszolta a műanyagszemét-feldolgozást

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ Wang feng
2018-ben Kína már nem vette újrafeldolgozásra az Európai Unió és az Egyesült Államok szennyező, szétválogatatlan műanyaghulladékát. Az amerikai cégek kisebb ázsiai országokba kezdték szállítani a hulladékot.
Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak – írta a Piac és Profit.
A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, hátha lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének, de őszre kiderült, hogy a kisebb dél-kelet-ázsiai országok hajlandók átvenni szemetünket. Míg 2017-ben a hulladék 70 százaléka Kínába és Hongkongba ment, addig 2018 első félévében az amerikai szemétexport több mint fele Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba - állítja az Amerikai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a Greenpeace.
“Amikor az átlagember bedob egy darab műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe, azt hiszi, hogy azt újrahasznosítják, pedig Kínába vagy újabban Dél-Kelet-Ázsiába küldik, ahol valószínűleg elégetik vagy szeméttelepre helyezik”
- mondta John Hocevar, a Greenpeace amerikai szervezetének óceánnal kapcsolatos kampányokért felelős munkatársa a The Guardiannek.
Kiemelte, a Távol-Keletre küldött szemét gyakran mérgező anyagokat is tartalmaz, amelyek újra feldolgozva, többek között gyerekjátékokba építve ismét az amerikai piacon kötnek ki.
2018.12.15 11:11
Frissítve: 2018.12.15 11:11

"Herkulesi erőfeszítéseket" tervez a gyilkos bálnák védelmére a washingtoni kormányzó

Publikálás dátuma
2018.12.14 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP/ Christopher Swann
A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója - írta az MTI.
A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek - vagy más néven gyilkos bálnák - száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. 
"Herkulesi erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megmenthessük ezeket az ikonikus teremtményeket" - fogalmazott a közleményben Jay Inslee, az Egyesült Államok északnyugati államának kormányzója. Hozzátette: "a környezetvédelem minden szintjén és Washington államban mindenütt cselekvésre van szükség".
Inslee kormányzó a 2019-2021 közötti költségvetés részleteinek bemutatásakor jelentette be, hogy a leendő büdzsé összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottak a gyilkos bálnák védelmére. A több mint egymilliárd dollárból helyreállítják és megvédik a lazacok természetes élőhelyeit, kivált a Chinook lazacokéit, amelyek a gyilkos bálnák legkedveltebb zsákmányai, továbbá megtisztítják a vizeket és a lazacok vonulási útvonalába eső átereszeket, és csökkentik a hajóforgalmat. 
A kormányzó tervei szerint növelik az úgynevezett no-go zónák számát, vagyis azokat a helyeket, ahol a hajók 365 méteren belül egyáltalán nem közelíthetik meg a kardszárnyú delfinek élőhelyeit, és kötelező lesz a lassított közlekedés az emlősök élőhelye körüli 926 méteres sávban. Emellett betiltják a bálnalesre induló hajótúrákat is, és átállítják a helyi kompokat a csöndesebb üzemelésük érdekében.
Jelentős összegeket terveznek költeni a fókák és oroszlánfókák áttelepítésére vagy állományuk ritkítására, mivel ezek az állatok felfalják a Columbia folyó gátjainál elakadó lazacokat. A környezet- és állatvédelemre fordítandó összeget a kormányzó új tőkenyereség-adó bevezetésével és a már meglévő üzleti adók emelésével kívánja előteremteni.
2018.12.14 17:17
Frissítve: 2018.12.14 17:17