Nincs ellensége, nem fagy meg, halálában büdös és tömegesen támad

Publikálás dátuma
2018.10.11 16:23
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Fotó: Shutterstock/
Van, ahol seprűvel seprik le a rovarokat a társasházak faláról. Ellenszer nincs, ráadásul a rovarok a mínusz 15 fokot is bőven átvészelik.
Ellepték a közösségi oldalakat és a videómegosztókat a poloskainvázióról szóló fotók és felvételek: az emberek idén is végeláthatatlan küzdelmet folytatnak a rovarokkal. A boon.hu azt írja, Miskolc belvárosában például seprűvel seprik le a poloskákat a társasházak faláról, de az RTL híradója szerint Egerben és Pécelen is komoly problémát okoznak a poloskák. Az Indexnek egy olvasója azt írta, Balatonon a szállodájukat árasztották el a rovarok. Nem véletlen, hogy tavaly elkészült Magyarország büdösbogár-térképe is, ezt itt találja. Jelenleg azt látni a térképen, hogy a budapestiek mellett a Pécs, Szeged, Miskolc és Győr környékén élők szenvednek a legjobban a poloskáktól.

Enyhe tél, nyárias ősz

Bár bőven akadnak poloskafajok Magyarországon, egyedszámuk és viselkedésük miatt csak némelyik okoz komoly bosszúságot. –A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon. – Az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek. – Találkozni a nyugati levéllábú poloskával (Leptoglossus occidentalis) is. Ez a faj feltehetőleg Észak-Amerika nyugati partvidékéről érkezett hazánkba. – Némileg kilóg a sorból, de nem feledkezhetünk meg az ágyi poloskáról (Cimex lectularius) sem. A sok problémát okozó házi kártevő feltehetőleg a Közel-Keletről származik, és világszerte megtalálható.
Mint azt a Gardenista blog alapján már megírtuk, ezek a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hazánkba.  Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül érkeznek, majd jönnek a hideget valamivel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Az utóbbi időben szokatlanul enyhe telek ellenére a poloskák az átlagos magyar télhez alkalmazkodtak, így a legtöbbjük a mínusz 15 fokot még bőven átvészeli. Olyan helyekre húzódnak, ahol a „kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássák magukat 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk. Miután a különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes kifejlett rovarok meg is fagynak, a peték a mínusz 50 fokot is képesek túlélni.

Mit lehet tenni?

Bár a poloskák az embernek nem ártanak, a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák.
A kutatók vizsgálják a biológiai védekezés lehetőségét, például egy fajt, ami természetes ellenségként szolgálhat, ám egyelőre nincs eredmény. Marad tehát a szúnyogháló és a bolti rovarirtó szer – összenyomni, kézzel megfogni a poloskákat egyáltalán nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered népi neve, a büdösbogár is.
2018.10.11 16:23
Frissítve: 2018.10.11 17:46

Korábban lesz halloween az Állatkertben

Publikálás dátuma
2018.10.20 11:11

Fotó: Pexels/
Sok látnivalóval és kedvezményekkel várja a családokat a Fővárosi Állat- és Növénykert az őszi iskolai szünetben. Az Állatkert új játszóparkjában október 26-án este „Holnemvolt halloweent” tartanak.
Szombattól az őszi szünet végéig napközben félóránként állatbemutatókat, látványetetéseket, állattréningeket tartanak a kert különböző pontjain, így többek között a sörényes hangyászok, a brazil óriásvidrák, a keák, a kenguruk, az oroszlánfókák, a pingvinek, a gorillák és más főemlősök, az ázsiai vadkutyák, az elefántok, vagy éppen a Mérgesház lakóinak életét ismerhetik meg az érdeklődők. A pelikánok etetésébe pedig az állatgondozók a nagyközönséget is bevonják.
A Nagyszikla belsejében található Varázshegyben naponta kétszer az „Állatok akcióban” élő etológiai bemutató lesz látható, de az őstengeri lényekkel, a hatlábúak birodalmával és az állati szuperérzékekkel is meg lehet ismerkedni. Ugyanitt térhatású filmeket is bemutatnak, az „időgép” segítségével pedig jégkorszaki kalandok vagy egy miocén kori utazás részesei is lehetnek a vállalkozó kedvűek.
A programok mellett rengeteg kisállattal is lehet találkozni, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban számos kölyök és fióka látott napvilágot. Többek között az elefántoknál, a gorilláknál, az orangutánoknál, a zebráknál, a nagy maráknál, a vízidisznóknál, az agutiknál és még sok más állatnál is cseperedő apróságokat is lehet látni.

Holnemvolt halloween

Mindenszentek előestéje helyett öt nappal korábban, már pénteken este megrendezik a Holnemvolt halloweent. A programok este 6-kor kezdődnek, és egészen éjjel 11-ig tartanak. Lesz tűzzsonglőr bemutató, mécsesek fényes ösvénye, családi tökfaragó műhely, boszorkányos arcfestés, szellemvasút, tevegelés, lovaglás, „szellemes” körhinták és törpekerék is. A Titokpincénél tomboló zombikkal lehet találkozni, a Mesterségek Udvarában pedig lámpást, madárijesztőt, szellemet és rémisztően finom süteményt készíthetnek az alkotni vágyók. Emellett többféle tökös ételt is meg lehet majd kóstolni, a töklevestől a tökös-mákos rétesig.
2018.10.20 11:11
Frissítve: 2018.10.20 11:11

Mesterséges intelligencia mentheti meg a méheket

Publikálás dátuma
2018.10.19 11:20

Fotó: Pixabay/
Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel.
Az új, globális projektben használt felhő technológia segít a mezőgazdasági ökoszisztémákban fellelhető mézelő méhek életének megértésében. A World Bee Project Hive Network távoli adatgyűjtés révén nyer ki információkat a kaptáraktól, amelyek az Oracle Cloudba továbbítódnak, majd ott elemző eszközök segítségével - ideértve a mesterséges intelligencia (AI) és adatvizualizációs technológiákat - a kutatók bővebb információt kaphatnak a méhekről és kapcsolatukról a környezetükkel.
A technológia segítségével a kutatók mostantól "kihallgathatják" a méhek ügyködését, és elemezni tudják az "okos kaptárakból" szerzett bonyolult akusztikai adatokat - ilyenek például a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Egyéb precíziós mérésekkel kombinálva - ideértve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a mézhozam vizsgálatát - közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról. Ennek köszönhetően a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat, például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak kártékony ragadozókat, így az ázsiai lódarazsat.
A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában, és segíthetik a működését. A hálózat kiépítése elkezdődött Nagy-Britanniában, nemzetközi kiterjesztése folyamatban van - írták. 
Felmérések szerint a méhek kihalásáért az egyre zordabb természeti körülmények felelősek, ami a viráglelőhelyek csökkenésének, az erőteljesebb gazdálkodási módszereknek, az klímaváltozásnak és a fokozott növényvédőszer-használatnak tudható be. A méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért. A Föld népességének 90 százalékát ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.
2018.10.19 11:20