Nincs ellensége, nem fagy meg, halálában büdös és tömegesen támad

Publikálás dátuma
2018.10.11 16:23
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Fotó: Shutterstock/
Van, ahol seprűvel seprik le a rovarokat a társasházak faláról. Ellenszer nincs, ráadásul a rovarok a mínusz 15 fokot is bőven átvészelik.
Ellepték a közösségi oldalakat és a videómegosztókat a poloskainvázióról szóló fotók és felvételek: az emberek idén is végeláthatatlan küzdelmet folytatnak a rovarokkal. A boon.hu azt írja, Miskolc belvárosában például seprűvel seprik le a poloskákat a társasházak faláról, de az RTL híradója szerint Egerben és Pécelen is komoly problémát okoznak a poloskák. Az Indexnek egy olvasója azt írta, Balatonon a szállodájukat árasztották el a rovarok. Nem véletlen, hogy tavaly elkészült Magyarország büdösbogár-térképe is, ezt itt találja. Jelenleg azt látni a térképen, hogy a budapestiek mellett a Pécs, Szeged, Miskolc és Győr környékén élők szenvednek a legjobban a poloskáktól.

Enyhe tél, nyárias ősz

Bár bőven akadnak poloskafajok Magyarországon, egyedszámuk és viselkedésük miatt csak némelyik okoz komoly bosszúságot. –A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon. – Az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek. – Találkozni a nyugati levéllábú poloskával (Leptoglossus occidentalis) is. Ez a faj feltehetőleg Észak-Amerika nyugati partvidékéről érkezett hazánkba. – Némileg kilóg a sorból, de nem feledkezhetünk meg az ágyi poloskáról (Cimex lectularius) sem. A sok problémát okozó házi kártevő feltehetőleg a Közel-Keletről származik, és világszerte megtalálható.
Mint azt a Gardenista blog alapján már megírtuk, ezek a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hazánkba.  Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül érkeznek, majd jönnek a hideget valamivel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Az utóbbi időben szokatlanul enyhe telek ellenére a poloskák az átlagos magyar télhez alkalmazkodtak, így a legtöbbjük a mínusz 15 fokot még bőven átvészeli. Olyan helyekre húzódnak, ahol a „kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássák magukat 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk. Miután a különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes kifejlett rovarok meg is fagynak, a peték a mínusz 50 fokot is képesek túlélni.

Mit lehet tenni?

Bár a poloskák az embernek nem ártanak, a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák.
A kutatók vizsgálják a biológiai védekezés lehetőségét, például egy fajt, ami természetes ellenségként szolgálhat, ám egyelőre nincs eredmény. Marad tehát a szúnyogháló és a bolti rovarirtó szer – összenyomni, kézzel megfogni a poloskákat egyáltalán nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered népi neve, a büdösbogár is.
2018.10.11 16:23
Frissítve: 2018.10.11 17:46

284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin-napon összegyűlt virágpénzből

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:03
Illusztráció
Fotó: AFP/ Narayan Maharjan/NurPhote
Felülmúlt a szervezők várakozását a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt 28 millió forint, amelyből már vasárnaptól elkezdhetik a 284 kutya megmentését.
284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt több mint 28 millió forintból. Az Eszkuláp Egyesület és a Demény, a kötsög elnevezésű közösségi oldal összefogásában, január közepén meghirdetett kezdeményezés lényege az volt, hogy a résztvevők idén a Valentin-napi virág árát inkább utalják át az állatmentő szervezet számlájára.
A szervezők a Facebook-bejegyzésükben azt írták, az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, arra számítottak, legfeljebb 5-10 kutyát tudnak megmenteni a haláltól. Hozzátették, az összeg még mindig folyamatosan nő, mert érkeznek a későn kapcsolók és a cégek felajánlásai is. És jelezték azt is, ez csak a kezdet, de nem a pénzgyűjtés volt a lényeg, ennek köszönhetően viszont már vasárnap elkezdhetik az állatok mentését - számolt be a Sokszínű Vidék
2019.02.15 14:03

A budapestiek többsége venne betétdíjas palackot az egyszer használatosak helyett

Publikálás dátuma
2019.02.15 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A budapestiek elsöprő többsége, 75 százaléka támogatná a betétdíjas rendszer bevezetését, és választaná a visszaváltható palackot az egyszer használatos helyett − derül ki a Greenpeace Magyarország 2018 decemberében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A szervezet szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyarok valódi, hatékony fellépést várnak a kormánytól a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. A Greenpeace most azt várja a kormánytól: 
ezúttal vegye figyelembe a lakosság akaratát a termékdíjtörvény jelenleg zajló átdolgozása során, és tiltsa be hazánkban az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessen be betétdíjas rendszert a palackokra.
A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel. A kutatás során kiderült: a budapestiek egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál, annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés. A megkérdezettek háromnegyede (75%) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22%) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett. 
A szervezet közleménye szerint a megkérdezettek válaszai egybevágnak az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei által tavaly decemberben elfogadott új irányelvtervezetével, ami az egyszer használatos műanyag hulladékok jelentős csökkentését írja elő a tagállamok számára. Ez azt mutatja, az Unió is felismerte, hogy az egyszer használatos műanyagok szennyezése olyan globális problémává vált, amire csupán az újrahasznosítás nem nyújt megoldást – csökkentési célokat is elő kell írni. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon múlik.
A magyar kormány egyelőre nem tartozik a műanyagszennyezés ellen harcolók élbolyába. Annak ellenére, hogy hatalmas társadalmi támogatottsága volt, a kormány tavaly novemberben nem támogatta a saját minisztériuma által kidolgozott javaslatot, amely kivezette volna a vékony falú műanyag szatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A termékdíjtörvény átdolgozása most ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak.
„Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 ezren álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra”
– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
A hazai PET felhasználás 3 százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2 százalékos átlagértékét. Világszinten másodpercenként 160 ezer műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártunk. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. 
A világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.
- derül ki a szervezet honlapjáról.
2019.02.15 10:10
Frissítve: 2019.02.15 10:10