Borkóstoló mellett magyarázzák a magyar rendszert nyugati újságíróknak

Publikálás dátuma
2018.10.16. 09:49
Vizi E. Szilveszter köszöntötte a vendégeket
Fotó: hungarytoday.hu
A Friends of Hungary látja vendégül a nyugati média képviselőit, amelyet a kormány is bőkezűen támogat. Mások mellett Schmidt Mária tart előadást a „nemzeti nézőpontról”.
Háromnapos „konferenciát” szervezett hétfőtől szerdáig a nyugati konzervatív média képviselőinek Budapestre a Friends of Hungary Foundation (Magyarország Barátai Alapítvány). A Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnök által vezetett alapítvány – az általuk működtetett Hungary Today című oldalon megjelent cikk szerint – olyan lapok és csatornák munkatársait hívták meg, mint a The American Conservative, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Fox News, a National Review vagy a dán Kristeligt Dagblad. A résztvevőknek hétfőn előadást tartott egyebek az EU és Magyarország kapcsolatáról Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, Varga Judit EU-kapcsolatokért felelős államtitkár, Kovács Zoltán Kormányszóvivő és Takács Szabolcs EU-koordinációért felelős államtitkár. A második napon a magyar gazdaságpolitikát magyarázza Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója, Balogh László pénzügypolitikáért felelős államtitkár, Schanda Tamás államtitkár pedig az EU-s fejlesztésekről tart előadást. Érdekesség, hogy az alapítvány szervezésében Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója is előadhatja a nézeteit a külföldi újságíróknak „Magyarország a nemzeti perspektívából” címmel. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó és Azbej Tristan államtitkár pedig természetesen a migrációról (és a humanitárius segítségnyújtásról) beszél. Hogy ne terheljék meg nagyon a résztvevőket, az alapítvány természetesen városnézést, étel- és borkóstolót is szervez a túra részeként. A Friends of Hungary 2011-ben jött létre, hogy – önmeghatározása szerint – „értékközpontúan, de pártatlanul” informálja Magyarországról azokat, akiket Magyarország barátainak szeretne tekinteni. Természetesen nem társadalmi munkában végzi az ország népszerűsítést: az alapítvány 2016-os beszámolója szerint a tavalyi és tavalyelőtti évre 300 millió forintot kaptak a Miniszterelnökségtől, illetve kétszer 10 milliót az OTP Banktól és még 10-et a Richter Gedeon NyRt-tól. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.16. 11:43

Igazi dobozhálózattá terebélyesedett a pécsi irgalmasok ötlete

Publikálás dátuma
2018.10.16. 09:00

Fotó: Babos Attila / Szabad Pécs
A baranyai megyeszékhelyen leszerelték azt a dobozt, amelybe bárki ételt rakhatott a nélkülözőknek. Az ötlet máshol bevált és terjed.
Az Irgalmasrend 2011-ben szerelt fel egy ételgyűjtő és -osztó ládát az általuk működtetett pécsi kórház kerítésére. A dobozt az adakozó szívű pécsiek megkedvelték, sokan tartós élelmiszert tettek a ládába, míg mások a család megmaradt, ám jó minőségű meleg ételét. A tárolóban lévő ételt bárki kivehette. A rend ötletét országszerte követték, ezért meglepő volt a hír, hogy a pécsi dobozt a közelmúltban leszerelték az irgalmasok. Morvay Imre, a rend pécsi házfőnöke „találta ki” az ételosztó ládát, s hét év elteltével ő döntött annak eltávolításáról is. A Pécsett Pio atyaként tisztelt pap kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a környékbeliek panaszkodtak amiatt, hogy a láda körül gyakran hangosan vitatkoztak az ételre várók, távozáskor pedig szemetet hagytak maguk után. Az is megfigyelhető volt, hogy néhány rászoruló időnként szinte kisajátította a láda tartalmát: ők másokat oda nem engedve mindent kiszedtek, aztán az el nem fogyasztott ételeket eladták másoknak. Mindebből elege lett a rendnek, ezért távolították el a tárolót.
Sokan azt is kifogásolták, hogy bizonytalan volt a dobozba helyezett élelmiszerek minősége. Ezzel találkozott Morvay Imre is, ám arra a rend tagjainak nem volt energiájuk, hogy folyamatosan ellenőrizzék a berakott élelmiszerek állapotát. 
Az ügyben megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), s azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a hivatal csak az élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozásokat ellenőrzi, a civil kezdeményezések esetében csupán javaslatokkal élhet. A NÉBIH szerint jelenleg nincsenek olyan élelmiszer-biztonsági szabályok, amelyek keretet adnának az utcai élelmiszergyűjtő ládák működésének. Emiatt a NÉBIH azt javasolta az ételdoboz üzemeltetőknek, hogy írják ki a láda oldalára a következőket: „Csak tartós és eredeti csomagolásában lévő, hűtést nem igénylő élelmiszereket helyezzenek bele, és bárki, aki onnan fogyaszt, azt csak saját felelősségére tegye.” Morvay Imre megerősítette, hogy a NÉBIH megkereste a rendet az említett ajánlással, a pécsi ládára azonban a javasolt mondatot nem írták ki. Pio atya egyébként úgy véli, hogy a pécsi kezdeményezés a láda leszerelése ellenére is elérte a fő célját: felhívta az emberek figyelmét az adakozás fontosságára és szépségére. Ez valószínűleg így van, mert a pécsi példának - mint fentebb írtuk - számos követője lett az országban. Volt, ahol a pécsihez hasonló panaszok miatt leszedték az élelmiszerosztó dobozt, ám nem ez a jellemző. A tavaly augusztusban - egy baráti társaságból - alakult Re-Formáló Egyesület például Budapesten hét, vidéken pedig harminc ételosztóládát szerelt fel, és ezek jól működnek. Olyannyira jól, hogy két héten belül 40 fölé emelkedik az egyesület dobozainak száma - mondta az egyesület elnöke, Smudláné Fazekas Margit.  A könyveléssel és adószakértéssel foglakozó vezető tájékoztatása szerint komoly energiát fordítanak a ládába helyezett élelmiszerek folyamatos ellenőrzésére. A dobozokra kiírták, hogy ha az adakozók saját maguk által készített ételt hoznak, akkor a csomagoláson tüntessék fel az adomány tartalmát és főzésének-sütésének időpontját. Az egyesülethez több mint kétezer aktivista kötődik, s közülük sokan azzal foglalkoznak, hogy naponta többször odamennek a ládákhoz, és megnézik van-e a berakott ételeken ilyen jelzés. Ha nincs, akkor kiselejtezik az adományt. Ugyanígy tesznek azzal a tartós élelmiszerrel is, amelynek lejárt a fogyaszthatósági ideje. A dobozokra azt is kiírták, hogy a rászorulók háromnál több ételt ne vegyenek ki. Az aktivisták erre is figyelnek, s ha valaki nem vesz tudomást erről az elvárásról, akkor elbeszélgetnek vele, és megkérik, legyen tekintettel sorstársaira. Smudláné nem titkolja, hogy az ő ládáiknál is voltak kísérletek az adományok kisajátítására és a szemetelésre, ám eddig mindenhol sikeresen oldották meg a problémákat. Amúgy az aktivisták tapasztalatai szerint egy-egy tároló naponta 30-60 embert juttat ételhez, s eddig nem kaptak olyan panaszt, hogy a dobozokba elhelyezett élelmiszerektől bárki megbetegedett volna.

Évi másfél milliárdot kap Áder kedvenc alapítványa

Publikálás dátuma
2018.10.16. 08:51

Fotó: Népszava
Az államfő hobbiprojektjének indult, de a kormány is felkarolta a klímavédelmelmet, vagy legalábbis a gondolat népszerűsítését.
„A kormány fontosnak tartja és támogatja a magyar társadalom környezeti problémákkal szembeni érzékenységének növelését” – áll indoklásként abban, a hétfői Magyar Közlönyben megjelent határozatban, amelyben a kabinet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásáról rendelkezik. Az idei évben ez 499 millió forintot jelent, de 2019-től évente már 1,488 milliárd forintot kap az alapítvány. A határozatban nem szerepel, de a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János köztársasági elnök hozta létre még tavaly decemberben. Mégpedig abból a pénzből (234 ezer fontból), amit egy Angliába kivándorolt, 2013-ban elhunyt magyar hagyott az államfőre, hogy „fordítsa a pénzt a magyarok javára”. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagjai pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, illetve Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.
Szerző