Microsoft-botrány? Polt Péter szerint nincs itt semmi látnivaló

Publikálás dátuma
2018.10.16. 14:20

Fotó: Népszava
Hiába érkezett feljelentés az ügyészségre a túlárazott licencszerződések miatt, a legfőbb ügyész szerint nem történt bűncselekmény. Az amerikai igazságügyi minisztérium ezt másként látja.
Nem közügy, és amúgy sem történt igazából semmi: még az ellenzéki politikusok is ilyen lerázó válaszokat kapnak a magyar kormánytól és a hatóságoktól a korrupciógyanús Microsoft-licenszek ügyében. Most például Mesterházy Attila szocialista képviselő ütközött falakba: Polt Péterhez címzett levelében arra kérdezett rá, hogy indult-e vizsgálat a Microsoft-szoftvererek hazai kormányzati beszerzése miatt.
Emlékeztetett, hogy a Microsoft magyarországi leánya és a minisztériumok között közvetítő viszonteladók elképesztő pfitot csinálnak a bizniszen: gyakran 30, alkalmanként akár 50-60 százalékkal drágábban adták el a szoftvert az államnak, mint amennyiért a Microsofttól kapták. „Mivel az érintett cégek a vizsgálat által érintett időszakban, 2013-2014-ben nagyjából 8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek, a kár milliárdos nagyságrendű lehet” - írta a politikus, aki azt is hozzátette, hogy a Microsoft az ügyben komoly nagytakarítást tartott a magyarországi leánynál, és négy magas rangú vezetőt is kirúgott, akik aztán a Miniszterelnökségen landoltak. Polt Péter ehhez annyit tudott hozzáfűzni, hogy 
„az ügyészségre a kérdés tárgyát érintően egy feljelentés érkezett, amely 2018. április 24. napján bűncselekmény gyanújának hiányában elutasításra került”

Hogy pontosan mikor, milyen témában érkezett a feljelentés, hogy Polt hivatala miért nem talált itt semmi gyanúsat, arról nem szól a legfőbb ügyész válaszlevele. Az ügyészségnek valószínűleg ismételnie kell majd magát, hiszen nem rég az LMP is feljelentést tett a korrupciógyanús ügyben – igaz, Vágó Gáborék hozzátették, hogy eleve nem várnak sokat a Polt vezette intézménytől. Az LMP-től függetlenedő Hadházy Ákos pedig a Miniszterelnökségtől próbálta megtudni, hogy náluk zajlik-e belső vizsgálat az ügyben; Gulyás Gergely tárcája azzal hárította az érdeklődést, hogy a téma nem közérdekű.
Az amerikai igazságügyi minisztérium a jelek szerint ennél komolyabban veszi az ügyet, hiszen a helyi tőzsdefelügyelettel karöltve (SEC) vizsgálják, hogy történt-e 2013-2014 között visszaélés a mamutvállalat magyarországi szervezeténél.
Szerző
Frissítve: 2018.10.16. 14:29

Elmarasztalták Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt

Publikálás dátuma
2018.10.16. 13:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A strasbourgi EJEB kimondta, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.
Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván: a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait – írja az MTI. A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törvényszékhez. Az EJEB kimondta: az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban. A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról. Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből. Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét, az esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. A verdikt egyelőre nem jogerős, még mindkét fél fellebbezhet. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogok európai egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek a részes államok számára.
Szerző
Frissítve: 2018.10.16. 13:39

Megszavazta a kétharmad a Sargentini-jelentés elutasítását

Publikálás dátuma
2018.10.16. 13:17

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nagy hatása nincs, de a kormánypárti képviselők azért biztatják kormányukat: ne fogadják el a szerintük Magyarországot érő vádakat.
Megszavazta a parlament kedden a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely arra szólítja fel a kormányt: ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarországot ért valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben – írja az MTI. A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: Magyarország maga védi a határait, "fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát"
A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: Magyarország maga védi a határait, "fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát" A parlamentre feltöltött dokumentum szerint a határozatot 108 fideszes és 16 kereszténydemokrata, valamint négy független és egy nemzetiségi képviselő szavazta meg. 
A dokumentum szerint az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentés a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés döntéseit támadta meg, ezzel pedig túllépte hatáskörét, megsértette az ország szuverenitását. Az elfogadott előterjesztés felháborítónak nevezi, hogy az EP bevándorláspárti képviselői, a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyva, „csalással fogadták el a Magyarországot és a magyar embereket rágalmazó jelentést”.
A valóság a határozatban foglaltakkal szemben ugyanakkor az, hogy a 12 pontos (a BruxInfo oldalán kivonatosan olvasható) Sargentini-jelentés: 
  • Nem az ország, hanem a magyar kormány intézkedéseiről szól
  • egyetlen pontban foglalkozik a menekültüggyel, itt is a menekültek alapjogainak csorbítását kéri számon az Orbán-kabineten – egyébként a magánélethez való jog, az intézményesülő korrupció és a véleménynyilvánítás magyarországi szabadsága miatt aggódik.
  • Az EP kétharmaddal fogadta el a jelentést, amit keresztény-konzervatív Néppárt sok képviselője is támogatott
  • Az EP jogi bizottsága szerint jogszerű volt, hogy a tartózkodásokat nem számolták érvényes nem-voksként a Sargentini-jelentésról indított szavazás során
Az EP szeptember 12-én 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést.
Szerző