Rosszabb állapotban van az Iparművészeti Múzeum épülete, mint ahogy ezt eddig sejteni lehetett – derült ki kedden, amikor az épületszerkezeti vizsgálatok eredményeiről tájékoztatott az intézmény főigazgatója. Az épületbejárást megelőzően Cselovszki Zoltán egy bő húszperces filmet is bemutatott a sajtó képviselőinek, a látottakról mint építész vonta le a következtetést: ez horror, és meglehet, az akciófilmek sztárja, Arnold Schwarzenegger az épület megmentésére érkezett Budapestre. Igaz, ide egy szuperhős kevés, de az is igaz, a film végkifejlete sem volt hasonlítható a Pokoli toronyhoz vagy a Gyilkos felvonóhoz: nemcsak az Iparművészeti homlokzati kerámiaelemei, de a leszakadó párkányrészek sem csaptak agyon senkit. Pedig volt rá esély.
Mint a főigazgató beszámolójából kiderült: tavaly október közepén jelezték az épületvizsgálatot végző szakemberek, hogy a homlokzat életveszélyes. Bár az épület a II. világháborúban, 1956-ban, illetve egy földrengésnek köszönhetően is megsérült, ennek fő oka már az épület 1896-os átadásakor is fennállt. Az Iparművészeti eredetileg a Postatakarékpénztár épületéhez lett volna hasonló, ám egyik tervezője, Lechner Ödön plusz pénzt tudott szerezni az épülőfélben lévő múzeumhoz. Akkor már majdnem elkészült a homlokzati falazat, amely az eredeti tervek szerint nem volt alkalmas épületkerámia fogadására. Erre mégis gyorsan rászerelték a kerámiaelemeket, amelyeket hol fémkampókkal, hol drótokkal erősítettek a tartófalhoz, amelynek a síkja hol beljebb, hol kijjebb van. Az épületkerámia nagyon sok helyen elvált a homlokzati faltól, függönyként lebeg a szerkezeti fal előtt.
A párkányzat is hasonlóan utólagos munka eredménye, amely ennek eredményeként külpontos lett, az időjárás hathatós közreműködésével pedig elkezdett billegni. De billegtek a tetőn az egykor kikötözött – mára eltávolított – embermagasságú díszítőelemek is. A díszített, öntött kőburkolatokon, az úgynevezett terazzókon is Lechner kortársainak sietős munkájának nyomát, repedéseket lehet látni. Ez nemcsak abból a szempontból jó hír, hogy a terazzorestaurátorok tudnak ezzel mit kezdeni – ez a repedés legalább nem statikai okokból keletkezett. Mert az épület egyébként süllyed is, sőt a hármas metró építése során az egész épületen áthaladó nagyobb törés alakult ki.
Mi az, ami egyáltalán renden van az épületben? – kérdeztük a főigazgatót. − A belső szerkezetek általános állapota jó, és bár vannak viszonylag jelentősebb szerkezeti elmozdulások, nem mozdultak el szegecsek, tartanak a tartófalak – sorolta Cselovszki Zoltán. – Az pedig külön szerencse, hogy az épület acélvázas.
Ám tartószerkezeti beavatkozások így is szükségesek lesznek. Több helyen új vasbeton keretek, vasbeton falak szükségesek a merevítéshez. Meg kell erősíteni és a talajvíz ellen injektálni (cementbelövelléssel megerősíteni) kell az alapokat – bár a pincét a 2000-es évek elején szigetelték, eszerint még mindig beázik. Több területen új alapozásra, megtámasztásra van szükség. A terheléseket új acélgerendázattal kell átvinni a főfalra, a kupola alátámasztását, vasbeton szerkezetét is meg kell erősíteni. Számos részen cserélni kell a korrodált födémeket, illetve meg kell erősíteni. Eddig a nagyobb kiállításokat (Cselovszki a Bigot-pavilont említette példaként) mindig statikai vizsgálat előzte meg a gyenge födém miatt, amelynek a teherbíró képességét most megdupláznák.
Tény, az épületbejáráson az üreges födém látványa senkit sem perdített táncra, pedig az üvegcsarnok lehetséges jövője akár erre is késztettette volna a jelenlevőket. Iparművészeti múzeumokra jellemző, hogy akár egy palota könyvtárát, vagy kastély mennyezetét is beépítik az épületbe. Itt egy székely templom mennyezetét építették be az emeleti árkádjai alatt: ám most a restaurátorok megtalálták az eredeti, 1920 előtti szecessziós falfestést. A teljes rekonstrukciós terv szerint az üvegcsarnokot is régi szépségében állítanák helyre, nem kiállítótérnek, hanem étteremnek, boltnak, közösségi helynek. De ehhez már további plusz pénz – és kormányzati döntés – szükséges.
A tavaly szeptemberben bezárt múzeum műtárgyainak eddig 60 százalékát szállították raktárba – mondta el még Cselovszki Zoltán. Nemzetközi felmérés szerint a műtárgyak 7 százaléka szokott sérülni szállítás során – jelenleg egy tárgy sem sérült a főigazgató beszámolója alapján. Remélhető, hogy a fennmaradó 40 százalék elszállítása nem rontja az eredményt.
