ELTE társadalomtudósok: alkotmányellenes lehet a gender-szak eltörlése

Publikálás dátuma
2018.10.16. 20:41
ELTE TáTK - Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A döntés megkérdőjelezi a Fidesz saját Alaptörvényének tanszabadságra és a tudományok függetlenségére vonatkozó részeit.
Miután a Magyar Közlönyből kiderül, a társadalmi nemek szakot valóban eltörölte a kormány, kedden közleményt adott ki az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK).
"A döntés megkérdőjelezi a tudománynak az Alaptörvény X. cikkében hirdetett autonómiáját, valamint az ugyancsak itt meghirdetett tanszabadságot"

- olvasható a kar oktatóinak és kutatóinak véleménye. Hozzáteszik: továbbra is fontosnak tartják a társadalmi nemekkel kapcsolatos párbeszéd folytatását.
Ez ugyanakkor még nem az egyetem vezetésének véleménye - a Rektori Hivatal hallgat, csakúgy, mint a hallgatók érdekeit védeni hivatott Hallgatói Önkormányzat. Az is ködös, hogy az "oktatói és kutatói közösségbe" a kar vezetése egyáltalán beletartozik-e.
A TáTK-közleményhez hasonló véleményen van ugyanakkor a CEU is. Mint a hvg.hu írta, ők szintén úgy tekintik a döntést, mint "a tanszabadság és az egyetemi autonómia megsértése", és a beszántott gender-szakhoz tartozó kurzusaikat más képzésekhez kapcsolódóan továbbra is oktatják.
És bizonyos sajátos szempontból fontosnak tartja a kormányzat is, hogy legyen szó nemekről. A Magyar Közlönyből ugyanis kiderült, rendeletileg létrejött egy "családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana" nevű szak is. Ezzel viszont igen komoly probléma, hogy se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel, vagyis nem szabadna léteznie.
Szerző

Orbánnak a turizmusról is a migránsok jutnak eszébe

Publikálás dátuma
2018.10.16. 19:27

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A miniszterelnök szerint Budapest egyik turisztikai vonzereje, hogy nincsenek no-go zónák.
„Egy ország gyengeségének jól látható jelei vannak: romos épületek, rendezetlen utcák, romló közbiztonság, Isten ne adja terrorcselekmények. Ezzel szemben a magyar turizmus sikertörténet, mivel Magyarország a legbiztonságosabb, mivel itt nincs terror és nincsen no-go zóna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kedd esti rendezvényén. A kormányfő a turizmussal kapcsolatban is szóba hozta a migránskérdést. Szerinte Magyarország bekerült az Európa jövőjéről szóló viták sűrűjébe, ahol bevándorláspárti föderalisták és bevándorlás ellenes nemzeti erők csapnak össze. „A ránk irányuló figyelemnek vannak árnyoldalai” – tette hozzá Orbán – „Csak a sikertelen országoknak nincs ellenlábasa, mivel azok érdektelenek. Aki viszont cselekszik, gondolkodik az komolyan veendő vetélytárs”. A miniszterelnök szót ejtett a turizmusról is: így cél, hogy az ágazat nemzeti össztermékhez való, jelenleg 10 százalékos hozzájárulása 2030-ig 16 százalékra nőjön. 
Szerző

7. cikk: írásban magyarázkodhat a magyar kormány

Publikálás dátuma
2018.10.16. 17:57

Fotó: tvnewsroom.consilium.europa.eu
Először került a tagállami miniszterekből álló EU Tanács elé a Magyarország ellen elindult eljárás. Egyelőre nem kapkodnak Luxemburgban, csak az eljárás menetéről egyeztettek.
Az uniós országok EU-ügyi miniszterei keddi, luxemburgi ülésükön megállapodtak arról, hogy Magyarország írásban fog reagálni az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárást kezdeményező jelentésére. Az Európai Bizottság pedig egy tényszerű beszámolót fog készíteni a Magyarországgal szemben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokról. Az EP állásfoglalásának szeptemberi elfogadása óta ez volt az első miniszteri szintű tanácskozás, amelynek hivatalos napirendjén szerepelt a Magyarország elleni eljárás, és amelyen a tárcavezetők a következő lépésekről egyeztettek. Az ülésen a 7. cikkelyes eljárás formai lebonyolításáról volt szó, elsősorban arról, hogy a kezdeményező parlamentnek lehet-e bármilyen szerepe a folyamatban. Antonio Tajani EP-elnök hétfőn levélben kérte az EU28-aktól, hogy a procedúrába vonják be a képviselő-testületet. A kormányközi EU Tanács jogi szolgálatának véleménye szerint azonban az EP nem játszhat hivatalos szerepet a kizárólag az Tanácsában zajló 7. cikkelyes eljárásban. Lapunknak nyilatkozó EU-diplomaták tájékoztatása szerint a vitában tíz tagállam tárcavezetője kért szót, és többségük szorgalmazta, hogy a parlamentet valamilyen formában mégiscsak vonják be a folyamatba. Döntés most nem született erről. A Magyarország ellen elindított 7. cikkelyes eljárás legközelebb novemberben kerülhet az EU Tanács napirendjére. A keddi ülésen a résztvevők a lengyelországi helyzetről is tárgyaltak.

Megüzenték Brüsszelnek

Miközben az EU-ban Magyarországról van szó, itthon – habár hatása nincs – , a parlament megszavazta a „Sargentini-jelentés elleni” határozatot. A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: „Magyarország maga védi a határait, fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát". (A szocialisták, függetlenek és az LMP-sek nyomtak nemet, míg a Jobbikos politikusok tartózkodtak a kormánypárti igenekkel szemben.) A Sargentini-jelentés egyébként nem az ország, hanem a magyar kormány intézkedéseiről szól, egyetlen pontban foglalkozik a menekültüggyel, itt is a menekültek alapjogainak csorbítását kéri számon az Orbán-kabineten – egyébként a magánélethez való jog, az intézményesülő korrupció és a véleménynyilvánítás magyarországi szabadsága miatt aggódik. Fontos megjegyezni azt is, hogy az EP kétharmaddal fogadta el a jelentést, amelyet keresztény-konzervatív Néppárt sok képviselője is támogatott. Kocsis Máté szerint a határozat az Országgyűlés 75 százalékának a támogatását élvezte, sőt "európai számítás szerint" - a tartózkodó szavazatok figyelembe vétele nélkül - ennél is többen, a Ház 83 százaléka támogatta. Azt ugyanakkor a Fidesz-frakcióvezetője már nem említette, hogy főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt a voksoláson. Kérdésünkre Havasi Bertalan a kormányfő sajtófőnöke azt mondta: „Orbán az Európai Parlamentben személyesen is megvédte Magyarországot. Az Országgyűlés keddi döntését támogatja, de más elfoglaltságok miatt nem tudott részt venni a tervezetthez képest csaknem egy órával későbbre csúszott szavazáson.”
Frissítve: 2018.10.16. 18:54