Mégsem hizlal a tészta?

Publikálás dátuma
2018.10.18. 14:14

Fotó: Pixabay
A legtöbb fogyókúrás ajánlás szerint bármilyen is a tészta, el kell felejteni, most azonban egy új kutatás azt állítja, még segíti is a fogyást.
Bizonyos diétás módszerek – mint például a paleo, az Atkins vagy az alacsony glikémiás étrend – szerint a tészta tele van „rossz szénhidráttal”, egy új kutatásról készült beszámoló szerint azonban nem a tésztától jönnek fel ránk a kilók, sőt még a fogyást is elősegítheti – olvasható az Amiről az orvos nem mindig beszél című magazin Facebook-oldalán.
A rendszeresen tésztát fogyasztó túlsúlyos személyek átlagosan 0,63 kg-ot fogynak, és testtömegindexük (BMI) csökkenését is tapasztalhatják. A Torontói Egyetem kutatásában hasonlóképpen mérsékelt fogyás jelentkezett azoknál, akik hat hónapig vagy ennél rövidebb ideig rendszeresen fogyasztottak tésztát. Attól függően, mennyi ideig monitorozták őket, különösen kedvező volt a helyzet, ha a tészta az egészséges, mediterrán diéta részét képezte. 
Az egyik tanulmány kimutatta, hogy az elfogyasztott tésztamennyiség növelése a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek 11 százalékának segített a normál testsúly visszanyerésében. Egy másik, 20 ezer olasz páciens részvételével folytatott vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a tészta segített csökkenteni a BMI-t és a derékbőséget. 
Bár sok különböző fajta tészta létezik – a felhasznált búza típusától, a feldolgozási módoktól, sőt a glikémiás index (GI) értékétől függően is–, mindegyik egészségesebb választásnak bizonyult, mint például a fehér kenyér, állítják a kutatók.
Szerző

Életmódunk okozza a sokakat érintő gluténérzékenységet

Publikálás dátuma
2018.10.17. 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP
Az elmúlt tíz évben vált ismertté egy újfajta gluténérzékenység, amelyet a klasszikus lisztérzékenység, vagyis a cöliákia vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. Az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) kiváltó oka és pontos lefolyása korlátozottan ismert az orvostudomány számára.
Az újfajta gluténérzékenység többeket érint, mint a klasszikus lisztérzékenység, a becslések szerint Magyarországon a lakosság 7-12 százalékát, vagyis több százezer embert. A klasszikus cöliákia csak a lakosság egy százalékát. 
A cöliákia egy jól körülhatárolható, évtizedek óta ismert autoimmun betegség, amelynél a glutén egyik összetevője, a gliadin kóros immunválaszt vált ki a szervezetben. A gyulladásos immunfolyamat következtében károsodik a vékonybél nyálkahártyája, a bélbolyhok ellaposodnak, elsorvadnak, vagy akár teljesen el is tűnhetnek, így a tápanyagok nem tudnak kellő mennyiségben felszívódni a szervezetben – mondta dr. Fuszek Péter, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. A változatos tünetek miatt a felismerése nehéz, de a diagnózis az esetek jelentős többségében vérvizsgálattal és vékonybél biopsziával egyértelműen felállítható – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység néven ismert tünetegyüttes ezzel szemben nem autoimmun folyamat. A jellemzően felnőttkorban jelentkező betegség csupán az elmúlt 10 évben került a figyelem középpontjába, pontos kiváltó oka és lefolyása azonban még a mai napig sem egyértelmű az orvostudomány számára. 
Az egyetemi adjunktus megjegyezte: az NCGS jelentkezéséhez számos tényező hozzájárulhat, szerepet játszhatnak benne az irritábilis bélszindrómáért okolható egyéb faktorok, de akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is állhat a hátterében.  Az autoimmun eredetű lisztérzékenységgel ellentétben a NCGS-nek azonban szövődményei nincsenek.
A diagnózis felállítása hosszú évekig is eltarthat, ugyanis antitestek hiányában sem közvetlenül szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem mutatható ki a probléma, épp ezért a jelenleg elérhető ételintolerancia-tesztek eredményei alapján összeállított diéta sem lesz feltétlenül hatásos.

Van egy jellegzetessége

A NCGS tünetei nagyon hasonlíthatnak a cöliákia által okozott panaszok egy részéhez: puffadás, hasmenés, hasi diszkomfortérzés, illetve alvászavarok is megjelenhetnek. A klasszikus lisztérzékenység később jelentkező hatásaival szemben azonban a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után akár már 20 perccel észlelhetők a nagyon markáns hasi tünetek.
A gluténmentes diéta megkezdése előtt érdemes szakorvoshoz fordulni, mert ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt gluténtartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést. Ha a vizsgálat kizárta a cöliákiát, és a glutén mellőzése mellett megszűnnek a panaszok, kimondható az NCGS diagnózisa - mondta a szakorvos. 
Szerző

A gyorsételek úgy működnek, mint a drog

Publikálás dátuma
2018.10.16. 17:08
Illusztráció
Fotó: AFP
Az úgynevezett junk food, például a hamburger és a chips hirtelen megvonása elvonási tüneteket eredményez – állapították meg a Michigani Egyetem kutatói.
A 231 felnőtt megkérdezésével készült felmérés, amelyet a Michigani Egyetem kutatói az Appetite című folyóiratban publikáltak, kimutatta, hogy a hirtelen, egyik napról a másikra abbahagyott „junk food”, azaz gyorsétel-fogyasztás elvonási tüneteket eredményez. A vizsgált emberek a feldolgozott élelmiszerek megvonása utáni öt napban rosszul: szomorúnak, lehangoltnak, de akár kifejezetten depressziósnak és fáradtnak érezték magukat – írta a Daily Mail.
Az elvonási tünetek akár olyan erősek is lehetnek, hogy megakadályozhatják az egészségesebb étrendre való áttérést. De egy kis, nagyjából egyhetes kitartás után a tünetek mérséklődnek.
Azt, hogy az olyan feldolgozott ételek, mint például a csokoládé, a pizza és a sült krumpli addiktívak, a Michigan Egyetem kutatói már 2015-ben megállapították. Magyarázatuk szerint az agy ugyanazon „jutalomközpontját” ingerlik, mint a kábítószerek. A szakértők szerint ezek az ételek függőséget okoznak az agyban, amiért többnyire a bennük lévő jelentős mennyiségű finomított cukor és só a felelős. 
Becslések szerint ma globális járványként terjed az elhízás; 2,6 milliárd ember túlsúlyos.  Az előrejelzések szerint 2045-re az amerikaiak 55 százaléka, a britek 48 százaléka lesz veszélyesen túlsúlyos. A friss adatok szerint a magyar lakosság 55 százaléka küzd súlytöbblettel.
Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, ezáltal pedig a szív-, és érrendszeri betegségek, a stroke és a rák kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli.
Bár sokszor nehéz leküzdeni a ránk törő nassolási vagy kifejezetten cukor iránti vágyat, nem lehetetlen. A teljes értékű, személyre szabott étrend képes ellensúlyozni a sóvárgást.
Szerző