Szótlan repülő miatt szálltak fel a Gripenek

Publikálás dátuma
2018.10.18. 20:42
Akcióban a magyar Gripenek. Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A francia gép nem kommunikált a magyar légi irányítókkal, riasztani kellett a Honvédséget.
Nem létesített rádiókapcsolatot a magyar légi irányítókkal egy francia lajstrommal ellátott kisrepülőgép, ezért riasztották a készültségi Gripeneket – idézi a Honvédelmi Minisztérium csütörtök esti bejelentését a hirado.hu.
Mint írták, a Magyarország légterébe történő belépésekor nem létesített kapcsolatot a Magyar Polgári Légiforgalmi Irányítással egy francia nemzetiségű WT-9 típusú kisrepülőgép, ezért október 18-án a kora délutáni órákban a NATO Integrált Légivezetési Központ riasztotta a Magyar Honvédség készenléti szolgálatában lévő Gripenjeit. A Törökországból Szlovákiába tartó kisrepülőgép a repülési tervtől nem tért el. Közlésük szerint a vizuális azonosítása után a rádiókapcsolat helyreállt, és a készenléti szolgálat visszatért a kecskeméti bázisra. 
Szerző

Már száznál is több hajléktalant figyelmeztettek, amiért hajléktalan

Publikálás dátuma
2018.10.18. 20:31

Fotó: Bohanek Miklós
A frekventált helyekről valóban eltűntek a hajléktalanok az új szabálysértési törvény hatályba lépése után, de nem váltak köddé, és a szállókra sem mentek be. A hatóságok valójában csak szőnyeg alá söprik a problémát.
Szerda éjfélig országszerte 101 otthontalant figyelmeztetettek azért, mert az utcán él, és már két ember ellen indítottak szabálysértési eljárást, egyet Pest megyében, egyet pedig Budapesten – tudta meg lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Vagyis a rendőrség a jelek szerint gyakorta alkalmazza a hétfőn életbe lépett új szabályozást, amely büntethetővé tette a hajléktalan létet. Pedig Terdik Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője a kormánylap Magyar Időknek azt mondta: „A rendőrség nem a büntetési lehetőséggel akar élni, hanem lehetőleg szankció nélkül visszavezetni az érintetteket emberi körülmények közé.” Gödöllőn – mint arról már írtunk – a rendőrök úgy akartak „visszavezetni emberi körülmények közé” egy hajléktalant, hogy őrizetbe a vették és 30 napos elzárásra büntették volna – a Gödöllői Járásbíróság bírósági titkára azonban „csak” figyelmeztetésben részesítette a férfit. Emellett azonban a 20 ezer forintos szabálysértési költség megfizetésére kötelezték. Ezt végül ügyvédje vállalta át. Nem sokat kellett várni az első budapesti őrizetbe vételre sem. A gödöllői eset kapcsán Víg Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője az emelte ki: a 20 ezer forintos szabálysértési költség mellett maga az előállítás és az elzárás is pénzbe kerül, számításaik szerint az egész eljárás költsége 250-300 ezer forintot is kitehet egyetlen hajléktalan ember esetében. – A hajléktalanság büntetése semmit nem old meg, de cserébe sok pénzbe kerül. Eredményesebben fel lehetne használni ezeket az összegeket, ha a szociális ellátórendszer fejlesztésére fordítanák – mondta. Víg Dávidot kérdeztük arról is: mi a véleménye arról, hogy a BRFK vezetője szerint rendőrségi feladat a hajléktalanokat „visszavezetni” emberi körülmények közé? A szakértő úgy fogalmazott: noha a szabálysértési törvény rendőrségi feladatkörbe sorolja, a hajléktalan emberek problémája nem rendészeti, hanem szociálpolitikai és lakáspolitikai kérdés. – A rendőrség forrásai is korlátozottak, az ő feladatuk a valódi bűnüldözés lenne – fogalmazott a szakértő. Víg Dávid szerint az, ami most történik, nem más, mint „látványbeavatkozás”, a probléma szőnyeg alá söprése: a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint a frekventált közterületekről valóban eltűntek a hajléktalanok, de a szállókba jelentkezők száma nem emelkedett számottevően. – A hajléktalan emberek nem váltak köddé, hanem kiszorultak a külső városrészekbe, ahol egyelőre kevésbé háborgatják őket. Ez jelentősen megnehezíti majd az őket segítő civil- és segélyszervezetek munkáját, ami a téli krízisidőszak előtt nem túl megnyugtató. 

Mikor él valaki a közterületen?

A szabálysértési törvény viszonylag pontosan határozza meg, mikor szólíthatnak fel valakit távozásra rendőrök: lépniük kell, ha a  hajléktalan közterületen mosakodik, öltözködik vagy éppen állatot tart, és ezt „rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.” Hogy a rendőr kit tartson hajléktalannak, arra már nincs utasítás, így marad a face controll, a járőr ránézésre dönti el, kit kell el küldeni, ki pedig a padon uzsonnázó jogkövető állampolgár. Arra sincs megoldás, ha valaki  csomagok nélkül ül a közterületen - és a jelek szerint az utazó, ételosztáson sorban álló vagy éppen nem helyhez kötötten kéregető hajléktalant sem lehet csak úgy vegzálni. Akit mégis utolért a hatósági szigor, azt jogszabály szerint háromszor kell távozásra felszólítsák a rendőrök, és – ha együttműködő, de visszeső „bűnös" – csak a negyedik alkalommal jogszerű őrizetbe venni. Ha azonban önfejű, rendőri utasításra elkullogni nem akaró fedél nélküliről van szó, azt a járőrök azonnal magukkal vihetik.  Az így elkövetővé lett hajléktalan maximum 72 órás őrizetbe kerül, ami alatt több jogi folyamat is lezajlik: az ügyben eljáró bíróság elsőfokon dönt róla, hogy az illetőt figyelmeztetéssel, közérdekű munkával vagy éppen - ha visszaesőről van szó – elzárással sújtsák. Aki „csak” figyelmeztetésben részesül, azt  azonnal el kell engedni, az elzárási döntést viszont szintén haladéktalanul végre kell hajtani. Maga a szabálysértés nem járhat pénzbírsággal, de az eljárási költség egy részét így is rátolják az „elkövetőre”. A hajléktalantól az eljárás és büntetés idejére lefoglalt ingóságokat az ezzel megbízott szerv - az önkormányzat vagy a hatóság – legfeljebb fél évig tárolja, és ha nem jönnek érte, megsemmisíti. A romlandó, "tárolhatatlan” holmikat viszont azonnal megsemmisítik, és egyik esetben sem fizetnek kártérítést a tárgyak után.

Kihűlés, üszkösödés, fertőzés

Az Országos Mentőszolgálat a hét elején a fővárosban létrehozta az úgynevezett "gondoskodó csoportját": őket akkor küldi a helyszínre az irányító, ha valaki önerejéből nem képes eljutni egy hajléktalanellátóba. Információink szerint az úgynevezett gondoskodócsoport autóira eddig csak néhány alkalommal volt szükség a közterek "hajléktalanításához." Körülbelül fél tucat otthontalan embert szállításában segédkeztek, közülük volt, akit idősek ellátó helyére, vagy hajléktalan szállóra vittek. Megtudtuk: miután a „gondoskodó csoport” által használt kocsik nem alkalmasak mentésre, orvosi felszerelés sincs bennük, azokhoz a hajléktalanokhoz, akik valóban egészségügyi ellátásra szorulnak, mentőt küldenek. Úgy tudjuk, az elmúlt pár napban országszerte csaknem 30 hajléktalan elhelyezésében segédkeztek a mentők. Az érintettek nagy többségét kihűléssel, sérülésekkel, üszkösödéssel vagy fertőződött sebekkel vitték a sürgősségi osztályokra.
Lapunknak az egyik mentő elmondta: a fővárosban kicsit nehezebben boldogulnak a hajléktalan betegek elhelyezésével, akiket – éppúgy mint bárki mást – a sürgősségi ellátóhelyekre visznek. Ám míg a vidéki kórházakban néhány napig benn is tartják a beteg fedél nélkül élőket, a fővárosban az ellátás után gyakran visszakerülnek az utcára.  D. A.

Még maradhatnak a kunyhók

Az október 15-én hatályba lépett jogszabályok nem adnak jogalapot sem a kunyhókban élő hajléktalan emberek előállítására, sem a kunyhók lerombolására – hívták fel a rendőrség figyelmét is az AVM utcajogászai. Misetics Bálint, a szervezet egyik vezetője lapunknak elmondta, minden budapesti rendőrkapitányságra elküldték tájékoztatójukat. Ennek ellenére az AVM-hez már érkeztek olyan jelzések, hogy a rendőrök a kunyhókban élőket is felkeresték. Az aktivisták létrehoztak egy akciócsoportot, hogy szükség esetén élőlánccal védhessék meg a kunyhókban élő embereket. A csoporthoz hétfő óta 150-en csatlakoztak.

Frissítve: 2018.10.18. 20:34

A Kétfarkúak viszik tovább a genderképzést

Publikálás dátuma
2018.10.18. 19:32
A titokzatos, Kutyapárt-közeli Basky graffitije a repülőgépező Orbán Viktorról
Fotó: Facebook / Basky
Nyílt szemináriumi órákon, népfőiskola keretében népszerűsíti a Magyar Kéfarkú Kutya Párt az egyetemekről kitiltott társadalmi nemek tanulmányát.
TNT, azaz Társadalmi Nemek Tanulmányok címmel viszi tovább a Kétfarkú párt azt, ami menthető a kormányzati önkénnyel szétvert genderképzésből. A párt október 11-től 2019. január 3-ig nyílt szemináriumi órákat rendez, ahol a hallgatók „a társadalmi nemek tanulmányok fő elméleti témaköreivel, valamint a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlőségének politikája alkalmazásának lehetőségeivel” ismerkedhetnek . 
Mindez nem a párttól várható vicc: bár valószínűleg kevesen tudják, tényleg van népfőiskolai programjuk, a meghirdetett órákat pedig az Attention fővárosi rendezvényteremben tartják meg.  A szemináriumokat Thun Éva neveléstudomány -és genderszakértő vezeti, a részvétel pedig ingyenes, de regisztrációhoz kötött; a program iránt annyian érdeklődtek, hogy az eddig meghirdetett órákra regisztrálni sem lehet már.
A kutyapárt szervezőként tőle szokatlan komolysággal jelzi, a részvételi elvárásokat – így azt, hogy a jelentkező nyitott legyen a helyben megállapodott szemináriumi működési „szabályok” elfogadására, kreatív módon járuljon hozzá a szeminárium során kialakuló közös élményhez és tudásalkotáshoz”.
A párt népfőiskolai projektjében egyébként nem csak genderképzésre, de egy sor más tanfolyamra is lehet jelentkezni, Excel-ismereti órákat, borász előadást, számítógépes játéktervezést, de szabolcsi töltöttkáposzta főzést is meghirdettek honlapjukon.
Szerző