Egy csepp vér (Ami a tündérmesét rémálommá változtatta)

Elizabeth Holmest 2015 áprilisában a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta. Az általa alapított céget, a Theranost, a Szilícium-völgy egyik legígéretesebb vállalkozásaként emlegették, az 500 embert alkalmazó társaság piaci értéke ekkor meghaladta a 10 milliárd dollárt. Holmes, aki a Forbes 2014-es becslése szerint 4,7 milliárd dollárnyi saját vagyont gyűjtött össze, nőként, a világ legfiatalabb milliárdosaként történelmet írt. A napokban a Forbes „nullára” frissítette becslését. A 2003-ban kezdődött tündérmese szinte pillanatok alatt váltott horrorba. Elizabeth Holmest, akiről 10 esztendeig csak szuperlatívuszokban írtak a médiumok, Mark Zuckerberghez, Bill Gateshez, és Steve Jobhoz hasonlítva, a pillanatnyi állás szerint 20 év börtön fenyegeti.

Irtózott az injekciós tűtől

Ahogy Gates „minden irodába számítógépet”, ő „minden patikába vérteszt készüléket” álmodott. De nem hagyományosat, hanem olyat - ahogy ő fogalmazott már kisgyerek korában -, amilyet „emberfia el sem tud képzelni”. Egy csepp vér elég ahhoz, hirdette Holmes, hogy mindent megtudjunk a páciensről; nem csak az aktuális, hanem a várható problémákra is fényt derít az innovatív berendezés, és vizsgálati módszer, amely 24 órán belül eredményt szolgáltat, 370-féle tényezőt analizálva, legyen szó herpeszről, rákról, Zika-vírusról vagy koleszterinszintről. A pénzembereket megszédítette az angyalarcú szőke lány, és persze az ötlet is: fizettek, abban a reményben, hogy befektetésük busásan megtérül. A Theranos és Elizabeth Holmes ma is a lapok címoldalán szerepel, csak egy kicsit másként, a fellegek helyett a legmélyebb szakadékban landolt a cég, alapítóját szélhámossággal, gondatlan veszélyeztetéssel, csalással, pénzügyi visszaélésekkel vádolják. Alig három év alatt 700 millió dollár füstölt el a befektetők pénzéből.

Minden azzal kezdődött, hogy az amúgy kivételesen tehetséges lány, aki már kisgyerek kora óta csak arra koncentrált, hogyan emelkedjen ki környezetéből, irtózott az injekciós tűtől. Bár szerette volna imádott nagyapját követni az orvosi pályán, fóbiája kizáró ok volt. Vegyészhallgató lett a Stanfordon, de csak a nagy dobáson járt az agya. Hamar megszületett a terv: az alig 19 éves másodéves hallgató 2003-ban - professzora, majd későbbi üzlettársa - Ramesh Balwani támogatásával abbahagyta a tanulást és megtette az első lépést. Megalapította a Theranost, amely olcsó, gyors, megbízható vizsgálati eredményt ígért, forradalmasítva a vérvizsgálat gyakorlatát. És a terv, legalábbis évekig úgy tűnt, a valóságban is működőképes volt.

Egy évtized alatt akár 200 milliárd dollár megtakarítást hozhat az amerikai egészségügyi rendszerben, a vizsgálat sokkal olcsóbb, mint a hagyományos laboratóriumokban, például kevesebb mint 3 dollár egy koleszterinszint-mérés, miközben a konkurensek 50 dollárért végzik ugyanezt – hirdette a Theranos minden fórumon. A publikált üzleti eredmények nagy lendülettel növekedtek, és a legjelentősebb patikaláncokkal sikerült partnerséget kiépíteni. A szakmát irritálta, hogy a módszerről semmi lényeges, tudományosan is megerősített információt nem tettek közzé, ezért sokan megkérdőjelezték az innováció tényét is, állítva, hogy mindez csak marketing - de csak a háttérből.

Mindenkit levett a lábáról

Kivételes intelligenciája biztosítja, hogy már 19 évesen is alkalmas legyen egy nagyreményű cég irányítására – állította már a kezdetekkor Henry Kissinger, volt külügyminiszter, aki nem csak a Theranos részvényese, hanem a cég igazgatótanácsának tagja is lett. Rajta kívül két másik exminiszter, George Shultz és Bill Perry, két szenátor, valamint James N. Mattis nyugalmazott tábornok is csatlakozott a grémiumhoz. Az utóbbi egyebek mellett az USA afganisztáni, valamint a közel-keleti és közép-ázsiai hadműveleteinek parancsnoka volt, ma az Egyesült Államok védelmi minisztere. Vagyis Holmesnak a Pentagon bizalmát és némi pénzügyi támogatását is sikerült elnyernie.

31 éves korára több mint 80 bejegyzett szabadalmat mondhatott magáénak, és több mint száz szabadalmi bejelentésben szerepelt társfeltalálóként. A kivételes szépségű, szinte mindig fekete garbóban, szolidan csíkos, sötét nadrágkosztümben mutatkozó nő soha nem élt nagy lábon. Egy kétszobás lakásban, a kaliforniai Palo Altóban „húzta meg magát”, s ha hinni lehet a The New Yorker cikkének, nem fogadott barátokat, a szakirodalmon kívül mást nem olvasott és még televíziója sem volt. Szabadságra 10 év alatt egyszer sem ment, hűtőszekrénye tátongott az ürességtől. Kávé helyett spenótból, petrezselyemből, búzafűből és zellerből készült turmixot ivott, a legjobb éttermekben legtöbbször öntet nélküli friss salátát rendelt a teljes kiőrlésű gabonából készült főételhez. És természetesen alkoholt sem fogyasztott. "A Theranosé vagyok attól a pillanattól kezdve, ahogy felébredek egészen addig, amíg nem zuhanok az ágyba" – vallott a magazin újságírójának.

Idén szeptemberben levelet kaptak a részvényesek, amelyben Holmes arról értesítette őket, hogy a Theranos végleg lehúzza a rolót, ám ez valójában nem okozott meglepetést. A nyilvánosság előtt már nem volt titok, hogy az ígéretesen induló, majd csillagászati magasságokig emelkedő értékű társaság bajban van, és a 2015 nyarán megfogalmazott gyanú nagyon is alapos: az egy csepp véren alapuló eljárás hiteltelen, fabatkát sem ér. Olyan dörzsölt befektetők szembesültek pénzük elvesztésével, mint Timothy Draper és Don Lucas, a Szilícium-völgy legismertebb kockázati tőke specialistái, a mexikói milliárdos Carlos Slimnek 30 millió dollárja ragadt benn a cégben, a Walmart főrészvényes Walton család 150 milliót sirathat, a gyémántban utazó Oppenheimerek 100 milliót, a médiamágnás Rupert Murdoch pedig 125 milliót. Ő egyébként éber volt, már 2016-ban értékesítette részvényeit: a Theranos 1 dollárt adott a 125 milliós csomagért. Murdoch esete különösen pikáns, ugyanis 2015 őszén az ő tulajdonában lévő újság cikke indította el a lavinát, amely végül is elsodorta a Theranost. John Carreyrou a The Wall Street Journal kétszeres Pulitzer-díjas oknyomozó újságírója több hónapos kutakodást követően egyszer csak bedobta, a 700 millió dollár, amit a befektetők Elizabeth Holmesra illetve cégére bíztak, talán nincs a legjobb kezekben.

Csalás volt az egész

Cikksorozatában Carreyrou számtalan részletet tárt fel, egyebek mellett azt is, hogy a Theranos laborjai sokszor nem saját fejlesztésű, hanem mindenki más által is használt, a kereskedelmi forgalomban elérhető, például Siemens készülékekkel készítették a teszteket. Ezzel egy időben néhány volt munkatárs is feljelentést tett szabálytalanságok miatt: nem a tudományos kutatások eredményeként előírt, szigorú protokoll szerint végzik a vizsgálatokat és olyan eszközöket is felhasználnak, amelyek nem kapták meg a szükséges engedélyt. Az USA illetékes hatóságainak célkeresztjébe került a Theranos, az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) vizsgálatot tartott a vállalatnál, és a 130 engedélyre váró tesztből mindössze egyet hagyott jóvá, a speciális nanotárolókat, amelyekben a vérmintákat tartották, nem jóváhagyott orvosi eszköznek minősítették. Közben sokasodtak a hibás vizsgálati eredmények, amelyek már a betegeket veszélyeztették. Holmes, aki ekkor már golyóálló üveggel védte irodáját és csak testőrrel mozdult ki otthonról, minden fórumon tiltakozott. 2016-ban az FDA két esztendőre eltiltotta a laboratóriumi tevékenységtől, és szembe kell néznie a pénzügyi hatóságok vizsgálódásaival, hogy azután a kaliforniai bíróság is napirendre tűzze az ügyet.

Az egész egy nagy csalás volt, ítélkezett idén márciusban a kaliforniai bíróság, amely nem csak Holmest, hanem társát, a cég elnökét, Ramesh Balwanit is megvádolta. A vizsgálóbírók arra jutottak, mind Holmes, mind Balwani tudatában volt annak, hogy a módszer hitelességével bajok vannak, és valójában nem olyan gyors, mint ígérték. A cég marketingje egyaránt megtévesztett betegeket, orvosokat és egészségbiztosítókat. A legsúlyosabb problémát azonban az jelenti, hogy a leletek, amelyeket az érintett betegek megkaptak, legjobb esetben is pontatlanok voltak. Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) pénzügyi vizsgálata során kiderült, nem csak az állítólagos készülékkel és módszerrel van gond, a Theranos mérlegeit is meghamisították: 2014-ben például 100 millió dollár nyereséget mutattak ki, miközben a valós profit 100 ezret se tett ki. Elizabeth Holmesnak fel kellett adnia a vezérigazgatói posztot, ám egyelőre az igazgatótanács elnöke maradt. A SEC 500 000 dolláros bírságot szabott ki rá, és 19 millió részvény visszavásárlására kötelezte. Ráadásként tíz évre eltiltották a tőzsdei társaságok vezetésétől. A 10 milliárdról 800 millió dollárra leértékelődött cég pedig szeptemberben minden működést beszüntetett, még a hitelezők kifizetése hátra van, kérdés, hogy lesz-e miből.

Le kell vonni az eset tanulságait a Szilícium-völgyben - figyelmeztetnek elemzők, akik szerint kis- és nagybefektetők tülekednek azért, hogy az innen frissen kinövő startup vállalkozásokra tukmálják a pénzüket, hála a sikertörténeteknek, a tehetségeknek és az ígéreteknek. Bíznak abban is, hogy az innovációk mögött a tisztesség, a fair play és az átláthatóság dominál. Ugyanakkor egyre többen találgatják az egyszemélyes start upok jövőjét, feltéve a kérdést, szabad-e komoly pénzeket fektetni egy vízióba, amelynek tudományos alapjai homályosak, a megvalósítás garanciái hiányoznak, az irányítás pedig gyakran egy kézben összpontosul, tehát a kontroll lehetősége korlátozott. A Theranosnál például az igazgatóság egyetlen tagja sem volt szakmabeli… Mellesleg évekig az sem tűnt fel senkinek, hogy a cégről kizárólag marketing jellegű cikkek jelentek meg, tudományos publikáció pedig egy sem.