Megvan a kétharmad, nevet változtat Macedónia

Publikálás dátuma
2018.10.20. 09:24

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A 120 tagú parlament 80 képviselője voksolt igennel az alkotmánymódosításra.
Megszavazta a macedón parlament az alkotmánymódosítást pénteken késő este, így a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Az MTI a szkopjei sajtó beszámolója alapján azt írja, a szavazás egész napon át tartó halogatását követően végül a 120 tagú parlament 80 képviselője voksolt igennel, 39 pedig nemmel arra, hogy megváltoztassák az ország alaptörvényét. A jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerdán közölte: nem vesz részt a parlamenti vitában, és azonnali szavazást követelt. A VMRO-DPMNE képviselői akkor bejelentették, hogy mindenképpen az alkotmánymódosítás ellen fognak szavazni, így nincs értelme a további vitának. Az ellenzék legalább 9 képviselőjének támogatása nélkül viszont nem lett volna meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség. A voksoláskor jobboldali képviselők a pártfegyelmet megszegve igennel szavaztak. Zoran Zaev balközép kormányfő korábban kijelentette, amennyiben első körben nem sikerül módosítani az alaptörvényt, előrehozott választásokat fog kezdeményezni. Korábban azt is bejelentette: annak ellenére megkezdi az egyeztetést az ellenzéki pártokkal az ország nevének megváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosításról, hogy az erről szóló népszavazás eredménytelen lett. A referendumot annak ellenére írták ki, hogy azt a macedón-görög egyezmény nem írta elő.
Roran Zaev FOTÓ: AFP / ROBERT ATANASOVSKI
Noha az alkotmánymódosítás több hónapot is igénybe vehet, a macedón parlament pénteki szavazásával voltaképpen az utolsó akadály is elhárult Szkopje euroatlanti integrációja elől. A görög parlamentnek ugyan még ratifikálnia kell a júniusban megkötött macedón–görög egyezményt, egyes szakértők szerint azonban ez már csak formaság, a legnehezebb feladat a macedón alkotmánymódosítás volt. Más elemzők viszont úgy vélik, a görög parlamentben is hasonlóan heves vitára, és bizonytalan kimenetelű szavazásra lehet számítani, mint Szkopjéban. Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

Huszonhét éve húzódó vita

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. 

Szerző
Frissítve: 2018.10.20. 09:25

Washington felmondhatja a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló egyezményt

Publikálás dátuma
2018.10.20. 08:48
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A New York Times szerint ezt készül közölni az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az orosz külügyminiszterrel Moszkvában.
Washington felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról kötött megállapodást (INF) – ezt készül közölni szombaton Moszkvában az orosz külügyminiszterrel John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek e szándékáról a New York Times című napilap értesült. Bolton péntek este Twitter-bejegyzésben erősítette meg az eddig csak Moszkvában bejelentett hírt, miszerint szombaton Oroszországba utazik. Jelezte, hogy Moszkvában tárgyalásokat folytat majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Nyikolaj Patrusevvel, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkárával. A tárgyalások célja – írta Bolton – a két ország vezetői között Helsinkiben megkezdett párbeszéd folytatása. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozójára az idén július közepén került sor a finn fővárosban. A New York Times című napilap értesülései szerint John Bolton Moszkvában várhatóan bejelenti majd orosz partnereinek, hogy Washington felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról kötött megállapodást (INF). A lap emlékeztetett arra: a Trump-kormányzat régi szándéka a kilépés e szerződésből, részben mert Oroszország szerinte megsérti az egyezményt, részben pedig azért, mert az egyezmény betartása megakadályozza Washingtont olyan új fegyverzetek telepítésében, amelyekkel ellensúlyozhatja Kína közepes hatótávolságú fegyverzetének növekvő arzenálját. A New York Times megjegyezte: az Egyesült Államok már négy éve hangoztatja, hogy Oroszország egy sor taktikai atomfegyver telepítésével megsérti az INF-szerződést, de az előző amerikai elnök, Barack Obama egy esetleges fegyverkezési verseny erősödésének elkerülése végett mégsem lépett ki az egyezményből.

INF-egyezmény

Az INF-egyezményt 1987-ben Ronald Reagan akkori amerikai elnök és Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezetője írta alá Washingtonban, és 1988-ban lépett életbe. A szerződés egyébként földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett, meghatározva a robbanófejek számát és a rakéták hatótávolságának nagyságát. 

Szerző

Szaúd-Arábia elismerte, hogy meghalt az eltűnt újságíró

Publikálás dátuma
2018.10.20. 08:25

Fotó: Emrah Yorulmaz / ANADOLU AGENCY
Az államügyész azt mondta, Dzsamál Hasogdzsi egy dulakodás közben vesztette életét. Donald Trump amerikai elnök „hihetőnek” nevezte a magyarázatot.
A szaúdi államügyész pénteken elismerte, hogy Dzsamál Hasogdzsi életét vesztette. Azt állította, hogy a férfi a szaúdi főkonzulátuson dulakodásba keveredett azokkal, akik vele találkoztak, és a férfi a küzdelemben halt meg – derül ki a Guardian cikkéből. Szaúd-Arábiában 18 embert letartóztattak, akik szerintük kapcsolatban állnak az esettel. A királyi tanácsadót és a titkosszolgálat helyettes vezetőjét menesztették. Hozzátették, hogy az ügyben folytatódik a nyomozás.

Trump szerint „hihető” a magyarázat

Péntek este az amerikai elnöki hivatal az MTI összefoglalója szerint közleményben hangsúlyozta, hogy a Fehér Házat „szomorúsággal tölti el” Dzsamál Hasogdzsi halála. A dokumentumot Sarah Huckabee Sanders szóvivő írt alá. Donald Trump elnök „jelentős lépésnek” minősítette a szaúdi beismerést. Trump egy arizonai választási kampányrendezvényen újságírók kérdéseire válaszolva leszögezte: a szaúdi bejelentés „első jó, nagy lépés” volt. „Hihetőnek” nevezte a szaúdi magyarázatot, de hozzátette, nem gondolja, hogy a szaúdi vezetők korábban hazudtak neki. Megerősítette a Fehér Ház korábban kiadott közleményében foglaltakat is, miszerint a kongresszussal együttműködve kívánja kidolgozni a válaszlépéseket, ugyanakkor azt a korábbi álláspontját is megerősítette, hogy a válaszlépések között ne szerepeljen a fegyvereladások felfüggesztése.
„Szükségünk van a szaúdiakra Irán ellensúlyaként”

– hangsúlyozta az amerikai elnök.

A Fehér Ház néhány órával korábban adott ki közleményt, körülbelül egy órával azt követően, hogy Szaúd-Arábiában beismerték az eltűnt újságíró halálát. A közlemény leszögezte: „az Egyesült Államok tudomásul veszi a szaúd-arábiai királyság bejelentését, miszerint Dzsamál Hasogdzsi sorsának ügyében a nyomozás folyamatban van, és (a királyság) intézkedéseket hozott a már azonosított gyanúsítottak ellen”. A Fehér Ház egyúttal közölte, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni a vizsgálatot, kellő időben történő, átlátható és a megfelelő jogi eljárásokkal folytatott igazságszolgáltatásért száll síkra.
Dzsamál Hasogdzsi AFP

Szankciókat helyezett kilátásba

Donald Trump korábban azt közölte, hogy a kongresszus is részt vesz majd a Hasogdzsi-ügyben Rijádnak adandó válasz kimunkálásában. Az amerikai elnök szankciókat is kilátásba helyezett Szaúd-Arábia ellen. Ugyanakkor leszögezte, hogy túl korai még arról beszélni, milyen következményei lehetnek a Hasogdzsi-ügynek, de hétfőig valószínűleg többet lehet majd tudni arról, mi történt és kik a felelősök. Donald Trump hangsúlyozta: csak ezt követően tesz majd ajánlásokat a kongresszusnak a meghozandó lépésekről.
„Nagyon oda fogok figyelni arra, hogy mit javasol a kongresszus, amely szintén nagyon a szívén viseli az ügyet”

– jelentette ki.

Trump ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia – mint fogalmazott – „nagyszerű szövetségese” az Egyesült Államoknak, és minden döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie a szoros amerikai-szaúdi viszonyt. Az elnök egyébként pénteken délután Twitter-bejegyzésben cáfolta az amerikai ABC televízió értesülését, miszerint Mike Pompeo külügyminiszternek a héten Ankarában tett villámlátogatásakor a török hatóságok megmutatták volna a Dzsamál Hasogdzsi „eltüntetéséről, illetve meggyilkolásáról” az isztambuli szaúdi konzulátuson készült hang- és videófelvételeket. Az ABC ugyanis péntek délutáni egyik híradásában meg nem nevezett török tisztségviselőre hivatkozva közölte, hogy Pompeo ismeri a hangfelvételt. „Álhír” – írta mikroblogbejegyzésében Trump.
A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án ment be az isztambuli szaúdi konzulátusra, hogy török menyasszonyával tervezett házasságához megkérje a szükséges hivatalos iratokat. Ezt követően nyoma veszett, senki sem látta távozni az épületből. Az Egyesült Államok érintettségét az ügyben növeli, hogy Hasogdzsi a Washington Postnak is rendszeresen írt cikkeket. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint neve elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések alapján Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Szaúd-Arábia ezt korábban nem ismerte be.

„Időt akarnak nyerni”

Az amerikai politikusok közül elsőként Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor reagált a szaúdi bejelentésre, miszerint Hasogdzsi az isztambuli szaúdi konzulátuson dulakodás közben életét vesztette. „Szkeptikus vagyok a Hasogdzsiról szóló új szaúdi narratívát illetően” – fogalmazott a szenátor, hozzátéve, hogy a szaúdi bejelentés szerinte bagatellizálja a tényeket. Richard Blumenthal demokrata párti szenátor egy televíziós interjúban szintén kételyeinek adott hangot, és nemzetközi vizsgálatra szólított fel. „A szaúdiak egyértelműen időt akarnak nyerni” – fogalmazott. Chris Van Hollen ugyancsak demokrata párti szenátor úgy vélte, az Egyesült Államoknak nem szabad cinkosságot vállalnia ebben az ügyben.

Szerző
Frissítve: 2018.10.20. 08:26