Az új államtitkár szerint megoldhatatlan, hogy egy orvos ne dolgozzon több helyen

Horváth Ildikó azt mondta, az egészségügyi ellátórendszer legfeljebb az egészségi állapot 25 százalékáért tehető felelőssé.

Az egészségügy akkor működik jól, ha nem is lehet észrevenni – mondta Horváth Ildikó, a múlt héten kinevezett új egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek adott interjújában.

Hozzátette, alapvető kötelesség az egészségügyi ellátórendszer további erősítése, hogy az emberek tudják: lesz elérhető és gyors segítség, ha szükség van rá. Úgy véli, a legnagyobb kihívás napjainkban a nem fertőző betegségek, vagyis a daganatos, a szív-érrendszeri, a légzőszervi megbetegedések visszaszorítása. „Ezek mindegyikére igaz, hogy a megelőzésükért sokat tehetünk életmódváltással, a hatékony ellátórendszerre pedig azért van szükség, hogy a már kialakult betegségeket legyőzhessük” – jelentette ki.

Horváth Ildikó mindemellett azt mondta,

A sürgősségi ellátás átalakításával kapcsolatban közölte, az első lépés átnézni a sürgősségi ellátóhelyeket, mert „míg sok helyütt olajozottan működnek a dolgok, másutt vannak megoldandó problémák”.

A javaslatról, miszerint szétválasztanák a magán- és állami egészségügyet, azt mondta, a részleteken még dolgoznak. „Ha egy állami intézmény az állam által fizetett dolgozóival végez egy egészségügyi tevékenységet, azzal a magánellátás összeférhetetlen. Lényeges viszont, hogy a közfinanszírozott intézmények magas szinten, megbízható módon, széles körű ellátási palettát biztosítsanak” – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a mindennapokban az állami és a magánellátás összemosása leginkább ott jelenik meg, hogy miközben az orvos az állami kórházban operálja meg a beteget, vissza már a magánpraxisba rendeli, azt mondta:

Hozzátette: a világ több országában létezik ez a gyakorlat, és ha nincs átfedés, keveredés, akkor szerinte nem is kell ezt tiltani, ahogyan azt sem, hogy egy orvos itthon és külföldön is dolgozhasson.

Az egészségügyi béremeléssel kapcsolatban közölte, hogy „az úton biztosan tovább kell menni, hiszen az egészségügyiek bérszínvonala még a többi visegrádi országhoz viszonyítva is szolidnak mondható”.