Előfizetés

Ritka pénzérméket és régi fegyvereket találtak a Dunában Érdnél

MTI
Publikálás dátuma
2018.10.24. 15:06
Régész fémdetektorral a Dunában Érdnél 2018. október 24-én
Fotó: Mónus Márton / MTI
A leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba.
Nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton. Az FMC igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek elvitele miatt, az FMC ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt. Az egyik ilyen hobbirégész kereste meg azzal a múzeumot, hogy az érdi Duna-szakaszon, a folyómeder időlegesen kiszáradt részében talált egy réginek tűnő kolompot. Gulyás Gábor hozzátette: a múzeum szakemberei megvizsgálták a leletet, és megállapították, hogy a Sárkányölő Szent György-ábrázolással ellátott kolomp a 18. század elejéről származhat.
FOTÓ: MTI / Mónus Márton
A Kakukk-hegy természetvédelmi övezetéhez közeli helyszínen aztán az FMC régészei már az első napon több mint ezer pénzérmét tártak fel, részint magyar pénzeket, de nagyon sok nyugat-európai – például németországi, németalföldi – érmét is. Érdekes, hogy hiányoznak a balkáni pénzek, van viszont az anyagban a Pápai Államban vert, ritkaságszámba menő példány. A legújabb egy 1745-ös, Mária Terézia-korabeli pénzérme, ez is arra utal, hogy a hajó a 18. század közepén süllyedhetett el a Dunában – számolt be az igazgató. Azt mondta, a pénzérmék mellett főként kézifegyverek – tőrök, lándzsák, kardok –, ágyúgolyók és használati tárgyak kerültek elő eddig.

A hajóroncs is előkerülhet

Gulyás Gábor beszámolója szerint drón segítségével magát a hajóroncsot is megpróbálták felkutatni, és sikerült is beazonosítani valamit, ami akár a hajó maradványa is lehet. Ez egyelőre még csak vélelem; Tóth János Attila, a Ferenczy Múzeumi Centrum búvárrégésze szerdán merül le ellenőrizni a roncsot – közölte. Ha sikerül megtalálni a hajó maradványait, azokat ki fogják emelni, de sietni kell, mert a Duna vízszintje emelkedni fog – jegyezte meg az FMC vezetője.
FOTÓ: MTI / Mónus Márton
Gulyás Gábor kiemelte, hogy a leletanyag mennyiségében is ritkaságnak számít, de nagyon sok a feltárt darabok között a különlegesség is. Az FMC érmegyűjteménye ezzel a több ezres gyarapodással a második legnagyobb lesz Magyarországon – fűzte hozzá. A múzeum szakemberei már kutatják azt, hogy milyen hajók süllyedtek el Érdnél ebben a korszakban, a feltárt leleteket pedig restaurálják majd, hogy a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítást is rendezhessen belőlük – közölte Gulyás Gábor.

Odacsaptak Brüsszelnek: EU-pénzből vett kisbuszokon érkezett Orbán hallgatósága

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.24. 15:03

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Míg a miniszterelnök a pódiumról ostorozta az Európai Unió vezetését, közönségének egy része brüsszeli támogatással utazott a helyszínre.
Tömött sorokban álltak az 50 fő szállítására alkalmas turistabuszok az Andrássy úton, akár 60 ilyen busz is parkolhatott a Hősök tere és a Kodály körönd között, amik a kormány megemlékezésére szállították a közönséget - írtuk meg kedden. A 444.hu viszont inkább a szervizúton parkoló kisbuszokkal foglalkozott, amikről kiderült, hogy vidéki zömében önkormányzatok tulajdonában állnak, és – mit ad Isten – legtöbbjükön uniós zászló, vagy valamilyen EU-s támogatási alap rövidítése látható.
Az uniós forrásból beszerzett járműparkot a portál egyik olvasója szúrta ki;  fényképeiről kiderül, hogy Nagyútról, Almáskamarásról, Bögötről, sőt, Csengerről is érkeztek furgonok a nagy eseményre – Orbán Viktor október 23-i megemlékezésére.  Ezek után talán érthető, hogy az ország minden tájáról verbuvált, de így is alig három-négyezres közönség kissé enerváltan hallgatta a miniszterelnök ünnepi beszédét, amiben Orbán 1956 kapcsán is képes volt ostorozni a bevándorláspárti Brüsszelt, na és Soros Györgyöt.

Az új államtitkár szerint megoldhatatlan, hogy egy orvos ne dolgozzon több helyen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.24. 14:36
Shutterstock illusztráció
Horváth Ildikó azt mondta, az egészségügyi ellátórendszer legfeljebb az egészségi állapot 25 százalékáért tehető felelőssé.
Az egészségügy akkor működik jól, ha nem is lehet észrevenni – mondta Horváth Ildikó, a múlt héten kinevezett új egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek adott interjújában. Hozzátette, alapvető kötelesség az egészségügyi ellátórendszer további erősítése, hogy az emberek tudják: lesz elérhető és gyors segítség, ha szükség van rá. Úgy véli, a legnagyobb kihívás napjainkban a nem fertőző betegségek, vagyis a daganatos, a szív-érrendszeri, a légzőszervi megbetegedések visszaszorítása. „Ezek mindegyikére igaz, hogy a megelőzésükért sokat tehetünk életmódváltással, a hatékony ellátórendszerre pedig azért van szükség, hogy a már kialakult betegségeket legyőzhessük” – jelentette ki. Horváth Ildikó mindemellett azt mondta,
az egészségügyi ellátórendszer csak legfeljebb az egészségi állapot 25 százalékáért tehető felelőssé.

A sürgősségi ellátás átalakításával kapcsolatban közölte, az első lépés átnézni a sürgősségi ellátóhelyeket, mert „míg sok helyütt olajozottan működnek a dolgok, másutt vannak megoldandó problémák”.
„Álláspontunk az, ha a háziorvosi ügyeleti ellátás összehangoltan működik a sürgősségi ellátással, azzal elérhető, hogy azok a páciensek, akik nem szorulnak azonnali ellátásra, ne vegyék el az időt azoktól, akiknek az esetében viszont minden perc, óra számít”

– tette hozzá.

Horváth Ildikó, a frissen kinevezett államtitkár
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A javaslatról, miszerint szétválasztanák a magán- és állami egészségügyet, azt mondta, a részleteken még dolgoznak. „Ha egy állami intézmény az állam által fizetett dolgozóival végez egy egészségügyi tevékenységet, azzal a magánellátás összeférhetetlen. Lényeges viszont, hogy a közfinanszírozott intézmények magas szinten, megbízható módon, széles körű ellátási palettát biztosítsanak” – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy a mindennapokban az állami és a magánellátás összemosása leginkább ott jelenik meg, hogy miközben az orvos az állami kórházban operálja meg a beteget, vissza már a magánpraxisba rendeli, azt mondta:
„miután csak Európában egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből, megoldhatatlan, hogy egy ember ne dolgozzon több helyen, akár több szektorban is.”

Hozzátette: a világ több országában létezik ez a gyakorlat, és ha nincs átfedés, keveredés, akkor szerinte nem is kell ezt tiltani, ahogyan azt sem, hogy egy orvos itthon és külföldön is dolgozhasson. Az egészségügyi béremeléssel kapcsolatban közölte, hogy „az úton biztosan tovább kell menni, hiszen az egészségügyiek bérszínvonala még a többi visegrádi országhoz viszonyítva is szolidnak mondható”.