Valaki csőbombákat küldözget szerte Amerikában – Clinton, Obama és a CNN is kapott

Publikálás dátuma
2018.10.24. 16:10

Fotó: RON SACHS / AFP
Korábban arról szóltak a hírek, hogy a Fehér Házba is küldtek gyanús csomagokat, ezt azonban cáfolták.
„Gyanús csomagot”, vélhetően robbanószerkezetet küldtek Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt és Barack Obama korábbi elnök címére – írta a CNN. A küldemények nem jelentettek veszélyt a címzettekre, mivel a csomagokat egy rutinellenőrzés során kiszúrták a titkosszolgálat emberei. Hillary Clintonnak a New York városától északra eső, Bill Clintonnal közös chappaquai házába, Barack Obamának pedig a washingtoni villájába küldték a csomagot. A New York Times szerint a szerkezetek hasonlóak ahhoz, melyet korábban Soros Györgynek küldtek. A CNN később arról számolt be, hogy a Time Warner Center épületében is gyanús csomagot találtak, egyebek mellett itt van a CNN New York-i szerkesztősége is. A hírtelevízió szerkesztőségét kiürítették, a környéket lezárták, de az adást nem szakították meg. Az alábbi videóban az is hallható, ahogy megszólal a tűzjelző:
Eleinte arról szóltak a hírek, hogy a Fehér Házba is küldtek gyanús csomagokat, ezt azonban később cáfolták. Donald Trump elnököt azonnal tájékoztatták a helyzetről. A Fehér Ház „nagyon komolyan veszi” a történteket – jelentette több amerikai televízió is, ezt követően az elnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben az MTI összefoglalója szerint „erőszakos támadás kísérletének” minősítette és elítélte a gyanús csomagok küldését. Mike Pence alelnök Twitter-bejegyzésben ítélte el a történteket. „Ezeknek a hitvány cselekedeteknek nincs helyük országunkban” – írta Pence. Donald Trump – szintén mikroblog-bejegyzésben – csatlakozott hozzá, ahogyan fogalmazott: „teljes szívvel”. Paul Ryan, a képviselőház elnöke leszögezte: „nem tűrhetjük közszereplők terrorizálását”. Steve Scalise republikánus képviselő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „ez veszélyes út, nem válhat az új normalitássá”.

Csőbombát küldtek Soros Györgynek

Kedden a bedfordi rendőrség közölte, hogy csőbomba volt a Soros György házánál a napokban talált robbanószerkezet. Tájékoztatásuk szerint a csőbomba ugyan a milliárdos befektető postaládájában volt, de szinte bizonyos, hogy nem postán érkezett, hanem valaki személyesen helyezte el a Bedfordhoz közel található Katonah településen lévő ház kapuja előtti ládában. A település New York városától mintegy 80 kilométernyire északra fekszik.

A CNN három, meg nem nevezett belső forrása szerint a gyanús csomagot a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) volt igazgatójának, John Brennannak küldhették. Brennan a televízió rendszeres kommentátora. Szerdán délelőtt kiderült: hasonló gyanús csomagokat küldtek Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti és Maxine Waters kaliforniai demokrata párti képviselő, valamint Eric Holder, az Obama-kormányzat volt igazságügyi minisztere irodájába is.

Trump: Erőteljes üzenetet kell küldenünk

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban a Clinton-házaspár, Barack Obama volt elnök, a CNN hírtelevízió és több politikus címére küldött gyanús csomagokra és robbanószerkezetekre utalva közölte: a politikai erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban.
„Ezekben az időkben egységeseknek kell lennünk, össze kell fognunk, és nagyon egyértelmű, erőteljes üzenetet kell küldenünk arról, hogy semminemű politikai erőszaknak vagy fenyegetésnek nincs helye az Amerikai Egyesült Államokban”

– jelentette ki.

Az elnök közölte, hogy a kormányzat „teljes erejével”, anyagi és emberi erőforrásokkal nem takarékoskodva vesz részt a gyanús csomagok ügyében indított nyomozásban. „Aljasnak” minősítette a történteket, és a felelősök bíróság elé állítását ígérte.
„Az amerikai nép biztonsága a legfontosabb, elsőrendű szempont számomra”

–tette hozzá.

A rendezvényt megnyitó beszédében – még Donald Trump szavainak elhangzása előtt – a first lady, Melania Trump is élesen elítélte a történteket. „Nem tűrhetjük ezeket a gyáva cselekedeteket” – fogalmazott, hozzátéve, hogy határozottan elítéli mindazokat, akik az erőszak mellett döntenek. A first lady köszönetet mondott a titkosszolgálatoknak és a rendőrségnek azért, hogy megvédik az amerikaiak biztonságát.
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 22:05

Betiltaná a szívószálakat és az italkeverőket az EP

Publikálás dátuma
2018.10.24. 15:21

Fotó: JOEL SAGET / AFP
Hatalmas többséggel szavazták meg a szigorúbb szabályokról szóló javaslatot a strasbourgi ülésen.
Megszavazta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szóló javaslatot szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése; betiltanák azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A strasbourgi ülésen hatalmas többséggel, 571:53 arányban elfogadott határozat alapján 2021-től betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. A képviselők az Európai Bizottság eredeti javaslataiban szereplő termékek listájához hozzáadták az „oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült” árukat, például zacskókat, illetve az expandált polisztirolból készült étel-és italhordókat is. Emellett a tagállamoknak legkevesebb 25 százalékkal csökkenteniük kellene 2025-ig azon egyszer használatos műanyag termékek használatát, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Ilyenek például a szendvicsek, gyümölcsök, zöldségek és sütemények csomagolására használt dobozok. A másfajta műanyagokat, például az italpalackokat külön kell gyűjteni, és 2025-re 90 százalékban újra kell hasznosítani. Az EP előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni. Rámutattak ennek kapcsán arra is, hogy a cigarettacsikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, és egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni. A tagállamoknak a hátrahagyott vagy elvesztett halászati eszközök összegyűjtéséről is gondoskodniuk kellene: 2025-re legalább a felüket be kellene gyűjteni, a 15 százalékukat pedig újra fel kellene dolgozni. A dohányiparnak, illetve a műanyag halászeszközök gyártóinak a jövőben viselniük kell ezen hulladékok begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. Az EP-nek az elfogadott dokumentumban foglaltak képezik majd az álláspontját az intézményközi egyeztetéseken, amelyek akkor kezdődhetnek meg, amikor a tagállamok kormányainak tanácsa is kialakítja a véleményét a kérdésben. A végső jogszabály ezeken a tárgyalásokon fog formát ölteni. Javaslatával az Európai Bizottság a tíz legelterjedtebb egyszer használatos műanyag termékre, valamint az elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre kívánt összpontosítani, ugyanis ezek együttesen felelősek a tengeri hulladék 70 százalékáért Európában. Szakemberek szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásuk egyelőre ismeretlen.

Tiltások

Több országban is felléptek már a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos) bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat. Nem rég felkerült a kormányportálra a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénymódosítás tervezete, a javaslat a műanyag zacskók esetében a jelenlegi tömegalapú termékdíjtételek helyett egy differenciált mértékű, darab alapú díjtétel alkalmazását vezeti be Magyarországon. Eszerint 2019 januártól emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók díjtétele: előbbi után 5 forintot kell fizetni darabonként, utóbbiért már 20 forintot. A bevásárló műanyag zacskó termékdíja 38 forint lesz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervezete szerint.

Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 15:33

Végső visszaszámlálás Szíriában

Publikálás dátuma
2018.10.24. 11:00
A lázadó csoportok harci kedvét Törökország sem képes teljesen kordában tartani
Fotó: AHMET REHHAL / AFP 6 ANADOLU AGENCY
Letelt a határidő, de még nem sikerült kivonni minden szélsőséges milíciát az utolsó lázadók uralta szíriai tartomány ütközőzónájából. A támadás egyelőre várat magára.
Bő egy hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy sikerül elkerülni a vérontást Szíria utolsó lázadók uralta tartományában, Idlíbben. Törökország nyomására a szír kormányt támogató Oroszország és Irán beleegyezett abba, hogy leállítsák a készülő offenzívát, amennyiben ellenségeik a határterületek 15-20 kilométeres körzetéből kivonnak minden nehézfegyverzetet és szélsőséges milíciát. Határidőként a felek október 15-ét szabták meg, ami közben lejárt, sőt már egy hét is eltelt. A támadás viszont még nem indult meg. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatóját arról kérdeztük, vajon ez azt jelenti-e, hogy sikerült teljesíteni a megállapodást?  „Ha akarom, sikerült, ha akarom, nem. Több kisebb szervezet, például az al-Káidához köthető Hurasz ad-Dín vagy a kínai ujgur gyökerű Turkisztán Iszlamista Párt jelezte, hogy nem tartják magukra nézve kötelezőnek az egyezményt, de a legtöbb csoport kivonult. Ugyanakkor a törököknek nem sikerült egy ernyő alá szorítani az összes idlíbi milíciát, ami szintén része volt a megállapodásnak” - vázolta a helyzet összetettségét a szakértő. Hogy akkor miért nem emelkedtek még a magasba az orosz bombázók? „Ez az ellentmondásos légkör annyiban pozitív fejlemény, hogy lehetőséget ad rá, hogy megnézzük, hogy mi is volt az igazi orosz szándék a megállapodással kapcsolatban: ha ők úgy értelmezik, hogy az ütközőzóna felállt, akkor tudjuk, hogy nem számíthatunk a következő hetekben nagyobb támadásra. Ha viszont a kisebb csoportok fegyelmezetlenségét az oroszok ürügyként használják, és kijelentik a terv bukását, akkor tudni fogjuk, hogy az egész terv csak az időhúzást és a morális felhatalmazás megteremtésének lehetőségét célozta” - válaszolta.    A határidő lejárta után Moszkva látszatra megértően úgy reagált, amíg látja az erőfeszítéseket, addig hajlandó több időt biztosítani. De vajon képes-e Törökország arra, hogy a megosztott ellenzék minden csoportját megzabolázza? „Nem, ami nem is meglepő, hiszen legalább hetvenezer milicistáról van szó, számtalan kisebb-nagyobb csoportba tömörülve. A török terv az volt, hogy az ütközőzóna felállítása mellett betereli az összes kisebb milíciát az általa dominált „Nemzeti Felszabadítási Frontba”, erre azonban a nagyobb és szélsőségesebb csoportok nem voltak hajlandóak” - folytatta borúlátóan a szakember. Szalai Máté szerint az igazi fejtörést a régen al-Káida kapcsolatokkal rendelkező, an-Nuszra Front néven ismert Hajat Tahrír as-Sám okozza, ami az egyik legerősebb csoport az ellenzék között. Ezen túl az al-Káida is újraszerveződött, és a helyi támogatói létrehozták a Hurasz ad-Dín nevű csoportot, amely nem a legnagyobb, de elég agresszívan viselkedik, és többször fenyegetőzött merényletek végrehajtásával az elmúlt hetekben is. „Nem tudunk róla, hogy ezen csoportok döntéshozatalára Törökországnak számottevő befolyása lenne” - tette hozzá.  Ami azonban a legfontosabb, hogy a tűzszünet még él, a vérfürdő még elmaradt. A szakértő azonban már nem volt ilyen derűlátó. Mint mondta, nagyon meglepődne, ha az ütközőzónát bárki hosszú távra tervezte volna. Az orosz gyakorlat ugyanis szerinte azt mutatja, hogy az ilyen kezdeményezések csak átmeneti jellegűek, és általában egy offenzívát készítenek elő úgy, hogy időt adnak a kényes kérdések megoldására. „Jelen pillanatban a nagy kérdés nem az, hogy megtörténik-e az idlíbi offenzíva, hanem az, hogy mikor és milyen formában. Aszad nyilvánvalóvá tette, hogy vissza akarja foglalni a területet, és az eddigi tapasztalat alapján nincs okunk kételkedni abban, hogy ezt meg fogja próbálni. Jelenleg a török katonák jelenléte jelenti a legnagyobb akadályt ebben a kérdésben. Meglátjuk, hogy ez a helyzet meddig áll fenn” - összegzett Szalai Máté.

Nem kellenek senkinek a terroristák

Az Iszlám Állam (IS) Szíriában és Irakban is lényegében vereséget szenvedett, ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden terroristával leszámoltak. Ahogy stabilizálódik a helyzet egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a sorsa azoknak a harcosoknak, akiket foglyul ejtettek? A helyiek esetében még viszonylag egyszerű a helyzet, de vajon ítélkezhet-e egy amerikai, brit stb. állampolgár fölött egy szíriai katonai szervezet? És mihez kezdjenek a meggyilkolt dzsihadisták családjával? Patrick Roberson vezérőrnagy a BBC-nek adott nyilatkozatában először tette világossá az amerikai álláspontot: azt szeretnék, ha mindenkit visszaküldhetnének oda, ahonnan érkezett. A kérdés konkrétan a brit akcentusuk miatt „a Beatles” becenévre keresztelt négytagú halálkommandó miatt merült fel, akik kegyetlen kivégzéseikkel sokkolták a világot. Legismertebb tagjukkal „Dzsihád Johnnal” egy amerikai légicsapás végzett, kettejüket elfogták. Úgy tűnik azonban, hogy a britek nem kérnek belőlük, így elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban állhatnak bíróság elé. Esetük koránt sem egyedi. Az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők azt állítja, 700 külföldi terroristát ejtettek foglyul, akik több mint 40 különböző országból származnak. 
JIHADI JOHN
Fotó: VOX
Vlagyimir Putyin viszont nemrégiben arról beszélt, az Iszlám Állam több száz külföldi, köztük európai, amerikai túszokat ejtett. Az orosz elnök szerint a terroristák ultimátumot intéztek: ha nem teljesítik feltételeiket, minden nap kivégeznek tíz embert. Az nem teljesen világos miért az oroszokat zsarolják a nyugati foglyokkal, az amerikaiak állításunk szerint nem is tudnak a túszokról. Mindenesetre az biztos, hogy korai még leírni a terrorszervezetet. Hiába tizedelték már meg az IS erőit, még mindig áramlanak külföldről Szíriába, hogy a soraikban harcolhassanak - mondta el nemrégiben Joe Dunford amerikai vezérkari főnök is. A tábornok becslései alapján naponta nagyjából százan csatlakoznak a terroristákhoz, ami messze alulmarad a három évvel ezelőtti napi 1300-tól, de ez is jelzi, hogy az IS még mindig képes híveket toborozni. Azt Dunford nem részletezte, hogy ezek a külföldiek merről érkeznek a háborús országba, de valószínűleg Törökország Hatay tartományán át vezet a legkönnyebb útjuk. A vezérkari főnök arról is beszélt, hogy nagy fejtörést okoz a foglyul ejtett külföldi dzsihadisták sorsa, hiszen hazájukba nem küldhetik vissza őket, azt viszont meg kell akadályozniuk, hogy szabadulásuk után ők legyenek a jövő terrorista vezérei. A nemzetközi titkosszolgálatok már korábban is arra figyelmeztettek, hogy az IS katonai veresége és területeinek elvesztése után a külföldi harcosok megpróbálhatnak hazatérni, hogy ott kövessenek el merényleteket. Egyelőre úgy tűnik, hogy a veszélyt sikerült kivédeni, a terroristák jelentős részével egyszerűen végeztek, akivel nem, az pedig inkább más konfliktus övezetekbe, vagy elhagyatott, sivatagi területekre menekült.
Szerző