„Visszanézve a szavazási jegyzőkönyveket kiderült, hogy a Fidesz EP-képviselői tartózkodtak (egyedül Hölvényi György nyomott igent, Szájer pedig – ahogy a rázós ügyekben nagy bátran szokta – egyszerűen nem nyomott gombot) annál az EP-határozatnál, amely az EU pénzügyi érdekeinek védelméről, a csalás révén harmadik országokba került pénzek és vagyonok visszaszerzéséről szólt”– közölte Ujhelyi István a Facebook-oldalán.
Az MSZP EP-képviselője hozzátette: leegyszerűsítve, ez a jelentés azt szorgalmazta, hogy hatékonyabb legyen a fellépés a terrorizmust is támogató pénzmosással, az EU területét is érintő „sötét pénzmozgásokkal” szemben.
Mint írta, a szöveg arra is kitér, hogy az Európai Ügyészség ebben érdemi segítséget tudna nyújtani, de
„ehhez az intézményhez – mint tudjuk – a Fidesz deklaráltan nem akar csatlakozni, mert félti a szajrét, amit eddig elsíbolt az uniós forrásokból”.
Ujhelyi kiemelte, hogy a szakbizottságban Deutsch Tamás EP-képviselő egyenesen a határozat ellen szavazott.
A szocialista EP-képviselő úgy véli, a Fidesz álságos és önleleplező módon viselkedik az Európai Parlamentben.
„Miközben idehaza nemzeti érdekérvényesítésről és európai értékekről papolnak, addig, amikor csak lehet: a magyar érdekek ellen szavaznak, vagy sunyin lapítanak Brüsszelben, illetve Strasbourgban” – fogalmazott.
Mint megírtuk, a fideszes többség nemrég leszavazta az Országgyűlés európai ügyek bizottságában azt a két határozati javaslatot, amelyek felszólították volna a kormányt, csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Az egyiket a Jobbik, a másikat az MSZP-Párbeszéd képviselői nyújtották be, tartalmilag mindkettő ugyanarról szólt, és kötelezte volna a kormányt, hogy vegyen részt az eddig mereven elutasított kezdeményezésben. A kormánypártok nem vették tárgysorozatba a két indítványt, vagyis tárgyalni sem kívánnak azokról.
Az Európai Ügyészséghez eddig a 28 tagállamból 22 csatlakozott (Nagy-Britannia kilép, Dániának eleve nem kell részt vennie igazságügyi együttműködésben, önszántából Magyarország mellett csak Írország, Svédország és Lengyelország marad ki). Az együttműködés célja az EU-s források rovására elkövetett bűncselekmények üldözése. Az elképzelés szerint az európai ügyészek a valóságban magyar jogászok lennének, csak szervezetileg nem tartoznának a Legfőbb Ügyészség kötelékébe, így nem utasíthatnák őket Budapestről, hogy húzzanak el, vagy éppen ejtsenek egy-egy ügyet.
Más ügyben isUjhelyi kiemelte: nem ez az egyetlen parlamenti dokumentum, amely zavarba hozta a fideszes képviselőket a napokban.
„Döntött a Ház egy olyan kompromisszumos dokumentumról is, amelyet több frakció (például a jobboldali Néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok vagy a zöldek) közösen jegyzett. Ez a határozat az újfasiszta erőszak fokozódásáról és annak elítéléséről szólt. A dokumentumban szerepelt a korábbi, politikusok, európai parlamenti képviselők és munkatársaik elleni támadások, a szélsőjobboldali propaganda, a közösségi és más médiában egyre erősödő neonáci megnyilatkozások elítélése és az ezekkel szembeni minél hatékonyabb fellépés szorgalmazása. A jelentős többséggel végül elfogadott dokumentumot a Fidesz jelenlévő képviselői közül többen is megszavazták, Bocskor Andrea és Deli Andor azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint ellene voksoltak. Néhány szélsőséges, EU-ellenes politikussal együtt” – fogalmazott, hozzátéve, csak bízni tud abban, hogy ezúttal véletlen hiba történt.
