Budai villából segíti az üldözött keresztényeket a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.26. 16:44
Azbej Tristan államtitkár
Fotó: Mónus Márton / MTI
A Naphegy térre, az MTVA kiadói cégének korábbi épületébe költöztetik Azbej Tristam államtitkárságát. Az új székhelyre több mint félmilliárd forintot költenek a jövő év végéig.
Szűkös lett a Miniszterelnökség székháza, ez lehet a magyarázat arra, hogy egy budai, Naphegy téri villába költöztetik át az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárságot; utóbbiről nemrég írtuk meg, hogy idén 27 milliós támogatást adott egy, cikkében a melegeket leprásokhoz hasonlító keresztény portálnak.
A tervezett költözés hírét a 444.hu szúrta ki a csütörtöki Magyar Közlönyben: az Orbán Viktor által aláírt kormányhatározatból kiderül, hogy az Azbej Tristan vezette államtitkárság a Naphegy tér 1. szám alatti villát kapott meg, aminek átalakítására felújítására 365 millió forintot, fenntartására pedig jövő évre 186, 3 millió forintot biztosítana a kormány.
Nem egyértelmű, hogy mi kerülhet egy épület fenntartásában közel 200 millió forintba, és megéri-e egy ilyen költséges ingatlant minden áron, azonnali hatállyal megszerezni.

Az új székház kijelöléséről ráadásul úgy döntöttek, hogy az épület még nincs a Miniszterelnökség tulajdonában: a határozat ki is tér rá, hogy az ingatlant kezelési-fenntartási jogait először a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kell a Közbeszerzési Főigazgatósághoz helyezni, és csak ezután veheti használatba a Miniszterelnökség alá tartozó államtitkárság. Az épület korábban sokáig az MTVA-hoz köthető cégek és alapítványok székhelye volt az Opten cégnyilvántartása szerint, 2016 márciusától azonban az összes ilyen cég kiköltözött az épületből. 
Szerző

Egy szerszámosbódé elég – István megúszta az első pécsi hajléktalanpert

Publikálás dátuma
2018.10.26. 16:42

Fotó: Csortos Szabolcs
A Pécsi Járásbíróság szerint nem sértett törvényt az a pécsi hajléktalan, akit a rendőrség azért vett őrizetbe, mert az egyenruhások szerint a férfi életvitelszerűen tartózkodott a köztereken.
Bilincsben érkezett péntek délután Gy. István a Pécsi Járásbíróságra, de másfél órával később, a kihirdetett verdikt után szabadon távozhatott. A 60 esztendős férfit október 25-én éjjel azért vették őrizetbe, mert Pécs uránvárosi lakótelepén ittasan aludt egy padon, és a kiérkező rendőrök hiába ajánlották neki, hogy menjen el a hajléktalan szállásra, ő erre nem volt hajlandó. Az október 15-én életbe lépett törvény értelmében, aki életvitelszerűen tartózkodik köztéren, és a figyelmeztetés ellenére sem megy máshová, bíróság elé kell állítani szabálysértés miatt. Hasonló eljárást az elmúlt héten hármat is lefolytattak, és valamennyi esetben a bíróság elé állított hajléktalan felelősségét állapították meg. A pécsi tárgyalást tüntetés előzte meg. A bíróság épülete előtt a lakáshoz jutni nem tudó, nehéz szociális helyzetben lévő emberek jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport demonstrált. A civil szervezet aktivistája, Aradi Fanni a tüntetésen összegyűlt 30 embernek arról beszélt, hogy a jogszabály kriminalizálja a hajléktalanságot, ahelyett, hogy a bajba jutott embereken a társadalom segíteni próbálna. Aradi megemlítette, hogy Pécsett például 400 üres lakása van az önkormányzatnak, és ezek révén a város otthonhoz juttathatná a hajléktalanokat.
A gyorsított eljárásban Gy. István elismerte, hogy tudott az új jogszabályról, de ő nem életvitelszerűen használja Pécs köztereit, hisz barátja város szélén álló, 3-szor 4 méteres szerszámos bódéban éjszakázik. A férfi, miután elvesztette 30 ezer forintos rokkantnyugdíját, üveggyűjtésből él, és ez a munka az Uránvároshoz köti, ahonnan gyalog nem tud eljutni a 7-8 kilométerre lévő hajléktalanszállókra. Azért nem képes kitartóan menni, mert ötször műtötték, vastagbeléből kivágtak egy darabot, gyomra nagyobb részét és epehólyagját eltávolították, gerince pedig nem bírja a terhelést. A nyolc osztályt végzett, elvált férfi – kérdésünkre válaszolva – azt is elismerte, hogy többször volt már büntetve, 1990-ben egy ismerőse ellene fordult, ő ezt elhárította, és megölte támadóját. Mivel túllépett az önvédelem indokolt mértékén, több mint hat évet ült. Utána még tudott dolgozni traktorosként és favágóként, és lakása is volt. Ám egészsége megromlott, nem bírta a munkát, s mivel nem tudta fizetni a rezsiköltségeket, lakását értékesítette. A pénz egy részét lányának adta, más részét felélte, és hajléktalanná lett. Gy. István védője, Kiss Gábor Mihály díjazás nélkül vállalta ezt az ügyet, a jogász ugyanis úgy látja, hogy a hajléktalanok ellen hozott törvény szembe megy az alaptörvényünkben megfogalmazott és nemzetközi szerződésekben vállalt emberi jogokkal. Erről hosszasan érvelt is a tárgyaláson, és arra kérte az ügyben eljáró bírónőt, Sugár Katalint, hogy kérjen a törvényről állásfoglalást az Alkotmánybíróágtól, s csak azt követően döntsön. A bírónő ezt elutasította, mondván, a törvényalkotót jószándék ösztönözte, mert a fővárosban a köztereken élő hajléktalanok miatt már tarthatatlan volt a helyzet, és a törvény megfogalmazói azt akarták, hogy az utcán élő emberek vegyék igénybe a nekik fenntartott szállásokat és szolgáltatásokat. Sugár Katalin ugyanakkor nem vitatta, hogy a törvény alkalmazása nem lesz könnyű, ám a pécsi esetben nem látta nehéznek a verdikt kimondását, és úgy döntött, hogy Gy. István nem követett el szabálysértést. Ítéletét arra alapozta, hogy a férfinak volt éjszakai szállása.
Az esetből – egy általunk megkérdezett jogász szerint – arra lehet következtetni, hogy a közelmúltban életbe lépett jogszabály könnyen kijátszható, elég, ha az utcán őrizetbe vett hajléktalan – ismerőseivel összebeszélve – azt állítja: neki van lehetősége fedett helyen éjszakázni. Hogy ez valóban így van-e, azt a következő eljárások után dönthetjük csak el. A pécsi per ítélete viszont jogerős, mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen.

A Pécsett nyáron 250, télen 350 férőhelyet fenntartó Támasz alapítvány szakmai vezetője, Hajdú Krisztián elmondta, hogy a törvény életbe lépése óta nem lett több lakója a szervezet hajléktalan szállóinak. Az alapítvány utcát járó aktivistái azt tapasztalják, hogy a hajléktalanok értesültek a jogszabályváltozásról, és visszahúzódtak olyan városrészekbe, ahol kevésbé vannak szem előtt. Hajdú szerint így is biztosra vehető, hogy a hideg beálltával tele lesz valamennyi pécsi hajléktalanszálló. Aki még akkor is inkább egy fűtetlen, víz nélküli odút választ magának, az azért teszi ezt, mert nem bírja a közösséget és a szállásokon betartandó szabályokat, azon belül is főképp az ott megkövetelt alkoholtilalmat.

Szerző
Frissítve: 2018.10.26. 17:51

A másik Magyarországról forgatott filmet egy holland EP-képviselő

Publikálás dátuma
2018.10.26. 16:28

Fotó: YouTube
Piri Kati azt szeretné bemutatni, hogy van egy másik Magyarország, ami nem egyenlő a holland médiában sokat bírált rezsimmel.
Úgy tűnik, hogy Hollandiában lankadatlan az érdeklődés a magyar valóság iránt. Alighogy a holland tévé egyik showműsorában kifigurázták az Orbán-rendszert, november 10-én egy 40 perces, Magyarországról szóló dokumentumfilmmel ismerkedhetnek meg az amszterdami De Balie kultúrközpont látogatói. Készítője és részben főszereplője Piri Kati magyar származású holland európai parlamenti képviselő. Az Orbán-rendszer homlokzata mögött című filmmel a szocialista politikus azt szeretné bemutatni, hogy van egy másik Magyarország, ami nem egyenlő a holland médiában sokat bírált rezsimmel, miközben felfedezi családi gyökereit. Piri forgatott a Celldömölk környéki Szergényben, ahol az édesapja született, találkozott – mások mellett – Bogdán Lászlóval, Cserdi polgármesterével, a Kétfarkú Kutyapárt tagjaival, a soproni Volt fesztiválon bulizó fiatalokkal és balatoni nyaralókkal. Az egyelőre csak holland nyelven elérhető filmet több közösségi házban is bemutatják Hollandiában, és két tévécsatorna is érdeklődik iránta – mondta lapunknak Piri Kati, aki a film amszterdami premierje után Judith Sargentini EP-képviselővel és újságírókkal vitatja meg a látottakat.