A hatalmas, a komputerizált és a mészáros - ezt tudják a világ hadiflottái

Publikálás dátuma
2018.10.27. 12:19

Fotó: AFP/Russian Defence Ministry
Meglepő módon a világ legnagyobb hadiflottájával Észak-Korea rendelkezik, írja a portfolio.hu. Csakhogy a számosság korántsem egyenlő az ütőképességgel. A 967 hajót számláló állomány zömét azonban motorcsónakok, járőrhajók és hidegháborús mini-tengeralattjárók alkotják. Alig 10 fregattjuk és két korvettjük van. Az elszigetelt országnak ráadásul nincsenek megfelelő forrásai arra, hogy a hatalmas flottát rendesen karbantartsa, olyannyira, hogy előfordult már az is, hogy Yugo-osztályú tengeralattjárójuk egy halászhálóba gabalyodott és elsüllyedt. Ha netán összetűzésbe kerülnének bármely régiós haditengerészettel, legyen szó akár Dél-Koreáról, akár Japánról, akár az Egyesült Államoktól, a KNDK omladozó hadiflottája valószínűleg nem sokáig bírná a nyomást a korszerűbb, jobban felszerelt, jobban kiképzett rivális haderőkkel szemben.
Az Egyesült Államoké a leghatékonyabb és legfejlettebb hadiflotta az egész világon, bár a hadihajók számát tekintve csak a harmadik a listán Amerika. Összesen 415 hajója van, ebből 20 repülőgép-hordozó, 10 fregatt, 65 romboló és 66 tengeralattjáró. Az amerikai haditengerészet bárhol bevethető és folyamatosan korszerűsödik is: nemrég például egy új hordozót is kapott, a USS Gerald R. Fordot, illetve egy új lopakodóhajót, a Zumwalt-osztályú rombolót is vízre bocsájtotta.
Bár az orosz flotta távolról sem vezet hajószámban, kétség kívül az egyik legfejlettebb a világon, főleg, mióta Putyin elnök nemzetközi missziókon is bevethető állapotba hozta a Szovjetunió összeomlása után ramaty állapotba kerülő orosz haderőt. Egy csomó orosz hadihajót és tengeralattjárót szereltek fel cirkálórakétákkal, melyeknek hatékonyságát volt alkalmuk demonstrálni a szír polgárháborúba való beavatkozásuk során. Az orosz flotta jelenleg 352 hadihajóból áll, ebből egy repülőgép-hordozó, kilenc fregatt, 13 romboló, 78 korvett és 62 tengeralattjáró. Különösen az orosz tengeralattjárók okoznak fejtörést a NATO-nak, melyekkel állítólag Moszkva képes lenne megbénítani a globális telekommunikációs hálózatokat is.  
Szerző

Gyakorlatilag háborús állapotot hirdetett a Hamász

Publikálás dátuma
2018.10.27. 10:50

Fotó: Ali Jadallah / AFP
 Izrael szombatra virradóra légicsapást hajtott végre palesztin szélsőségesek ellen a Gázai övezetben, ahonnan korábban rakétákkal lőtték a zsidó állam területét, írja az atv.hu. "Repülőgépeink és helikoptereink elkezdték a terroristák létesítményeinek támadását a Gázai övezetben" - jelentette be az izraeli hadsereg. Úgy tudni, Rafah térségében lévő célpontokat bombáztak. Emlékeztetőül: az izraeli hadsereg szerint pénteken 16 rakétát indítottak a radikális iszlamista Hamasz uralta palesztin övezetből. Az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszernek értesülések szerint nyolcat ezek közül sikerült lelőnie. A rakétatámadás esetleges áldozatairól és károkról egyelőre nem tudni. A palesztin fegyveres szervezetek, köztük a Hamasz is a rakétatámadást követően kiadott közös nyilatkozatban jelentették be a háborúra való általános készültséget. Ami az előzményeket illeti: a gázai palesztinok az övezet izraeli blokádja ellen tüntetnek péntekenként, és azért, hogy kapják vissza Izraeltől azokat a területeket, amelyeket el kellett hagyniuk az új állam 1948-as megalakulásakor. Az izraeli média pénteken még azt jelentette, hogy egyezségre jutott Izrael és a Gázai övezetet uraló, radikális iszlamista Hamász szervezet arról, hogy utóbbi megfékezi az erőszakot a határ mentén hónapok óta zajló tüntetéseken, cserébe az övezet gazdasági könnyítéseket kap. A pénteki tüntetés a megállapodás ellenére erőszakossá vált, a rakétatámadás, illetve az izraeli válaszcsapás pedig tovább fokozza a feszültségeket a konfliktus szereplői között.
Szerző

Tisztogatást és privatizációt ígér a „brazil Trump”

Publikálás dátuma
2018.10.27. 09:00

Fotó: NELSON ALMEIDA / AFP
Nosztalgiával gondol a katonai diktatúra idejére a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro. Az egykori ejtőernyőst vasárnap jó eséllyel a legnépesebb dél-amerikai állam elnökének választják.
Az európai, illetve az Egyesült Államok politikája kapcsán sok szó esik arról, mennyire jobbra, a nacionalista populizmus irányába halad a világ. Vasárnap azonban a földkerekség demokráciáinak egy fontos bástyája is eleshet. Brazíliában ugyanis az egészen hajmeresztő kijelentéseiről ismert volt ejtőernyős, Jair Bolsonaro ülhet az elnöki székbe, már ha nem történik valami csoda. Csodák azonban a politikában is meglehetősen ritkák. A közvélemény-kutatások alapján Bolsonaro kihívójának, a munkáspárti, libanoni származású üzletembernek, Fernando Haddadnak nincs valós esélye. A CNT/MDA, az Ibope és a Datafolha iroda jóslata tekinthető a legvisszafogottabbnak a „brazil Trumpnak” is nevezett politikus esélyei szempontjából, hiszen ezeknél 49-50 százalékon áll Bolsonaro, Haddadnak azonban csak 35-37 százalékot jövendölnek. Viszonylag alacsony, 13-15 százalékos a bizonytalanok aránya. A DataPoder iroda viszont egészen elsöprő előnyt mért a hadseregnek oly fontos szerepet szánó jobboldali elnökjelöltnek. Eszerint 57 százalékon áll, Haddad csak 31-en, miközben 12 százalékos a bizonytalanok aránya. Az első fordulóban csak három százalékon múlt Bolsonaro elnöksége, és az, hogy második fordulót se kelljen rendezni, akkor a közvélemény-kutatók inkább alulmérték az esélyeit. Ennek oka lehet, hogy megkéselték a kampányban, és ennek következményeit nem tudták kellőképpen felmérni a különböző irodák.
Mindezek alapján szinte biztosra vehető Bolsonaro győzelme, akit lelkesen támogatnak az országban valósággal szárnyaló evangéliumi egyházak, amelyek megannyi hívőt csentek el az egyre kevésbé vonzó katolikustól. Ugyanakkor a piacok is a szélsőséges jelöltet látnák szívesen az elnöki székben, mivel a privatizáció felgyorsítását ígérte. Rendkívül veszélyes precedenst teremthet, hogy az utcákon mind többen sírják vissza a katonai diktatúrát, azt az időszakot, amikor még „rend és fegyelem” uralkodott. Bolsonaro is erre a nosztalgiára épített a kampányban azt állítván, 1964-1985 között nem diktatúra volt az országban, hanem „tekintélyelvű, fegyelmet parancsoló katonai rezsim” uralkodott. A brazil társadalom jobbra tolódásában nagy a szerepe az utcai erőszaknak. Hihetetlen, de igaz: tavaly országszerte 63 880-an váltak gyilkosság áldozatává, ami három százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Az áldozatok nagy része fiatal, szegény, feketebőrű, nagyrészt a nyomornegyedekben, a favelákban tengődtek. A nosztalgia másik oka a korrupció, amelynek elharapózásában a Munkáspártnak is megvolt a maga szerepe. A viszonyokat jól jellemzi, hogy a szenátus fele és a kongresszus harmada érintett valamilyen korrupciós ügyben. Luiz Inácio Lula da Silva volt elnököt 12 éves börtönre ítélték, mert luxuslakást fogadott el egy építési vállalattól. A korábbi munkáspárti elnöknek, Dilma Rousseffnek vádeljárás után, pénzügyi machináció miatt kellett távoznia. A jelenlegi konzervatív vezető, a rendkívül népszerűtlen Michel Temer ellen szintén vizsgálat folyik korrupció miatt. A GDP idén mindössze egy százalékkal emelkedhet, tavaly szintén egy százalékos volt a növekedés, az előző két évben azonban 3,5 és 3,6 százalékos volt a csökkenés. 2010-ben még 7,5 százalékkal gyarapodott a GDP. Bolsonaro korábban egészen ijesztő dolgokat mondott. 1999-ben egy interjúban az elnök megölésére szólított fel, mert „választásokkal semmit sem lehet elérni ebben az országban”. Ha elnök lenne, a kongresszust azonnal feloszlatná, mert változás „csak ilyen polgárháborúval képzelhető el. Négy éve egy női képviselővel kapcsolatban azt találta mondani: arra sem érdemes, hogy megerőszakolják. Ha a fia meleg lenne, örülne, ha balesetben meghalna. A Haitiból, Bolíviából és Szíriából származó menekülteket „söpredéknek” nevezte. Nemrégiben tisztogatást helyezett kilátásba, amivel ellenfeleit távolítaná el az útból. Lula volt elnök szerint a fasizmus tombolhat majd hazájában Bolsonaro elnöksége esetén. Jellemző a mai viszonyokra, hogy megfenyegették azt az újságírónőt, Patricia Campos Mellót, aki beszámolt arról, hogy Bolsonaro csapata illegális eszközöket is bevetett a kampányban: álhírek sorát terjesztették a közösségi médiumokon. Haddad felszólította az igazságügyi szerveket, folytassanak nyomozást az ügyben.