Patthelyzet a szemétkrízisben: nincs más vállalkozó, maradhat a Zöld Híd

Publikálás dátuma
2018.10.29 05:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ideiglenes kényszermegoldás körvonalazódik: ugyanaz a cég, de más pénzből üríthetné a kukákat az észak-Pest megyei és nógrádi településeken. Már ha hétfő reggel tényleg elviszik a szemetet csődöt jelentett szolgáltató területén.
Mutatkozik esély arra, hogy a Zöld Híd Nonprofit Kft. hétfőn reggel is elszállítsa a szolgáltatási területéhez tartozó 116 észak-Pest megyei és nógrádi település hulladékát – értesült a Népszava. Pedig a gödöllői központú, önkormányzati hátterű cég pénteken hivatalosan is értesítette az illetékes szerveket – így a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát (BM OKF) –, hogy anyagi ellehetetlenülés miatti felhagy a tevékenységgel. Ilyenkor a BM OKF feladata más közszolgáltató kijelölése. A péntek esti válságtanácskozáson ugyanakkor - ismereteink szerint – nem akadt vállalkozó a szemét elszállítására. Így megoldásként felmerült, hogy nem a normál rend szerint a hulladékszállítási díjbevételeket elosztó állami holding, az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. forrásaiból, hanem a BM OKF közegészségügyi válsághelyzetre tartogatott keretének terhére, de változatlanul a Zöld Híd ürítse a kukákat. A hivatalos nyilatkozatok ennél jóval nyugtalanítóbbak. Tegnap délutáni érdeklődésünkre a BM OKF annyit rögzített, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszervezik az érintett településeken a hulladékszállítást. Gyenes Szilárd, a Zöld Híd ügyvezetője titoktartási kötelezettségére hivatkozva pedig csak ama csütörtöki nyilatkozatát ismételte meg, hogy üzemanyagkészleteiktől függően az óvodák, oktatási intézmények, kórházak és a – mindszentekre tekintettel – temetők elől megkísérlik a szemét elszállítását. A Zöld Híd évek óta panaszkodik és jósolja a hulladékszállítás közelgő összeomlását. Az Orbán-kormány 2011-ben először eltiltotta a tevékenységtől a magáncégeket. 2012-ben a díjakat - területileg jelentősen különböző szinten - befagyasztották. 2013-ban rezsicsökkentés címén ebből tíz százalékot nyestek. A hulladékcégeket pluszadókkal sújtották, majd két éve teljesen lenullázták: munkájuk ellenértéke azóta az e célra létrehozott NHKV-hez folyik be, amely bevételeit úgymond igazságosan visszaosztja a hulladékcégeknek. A kiszivárgó hírek szerint ugyanakkor a pénz innen nem kerül vissza a szektorba, amely így immár vésztartalékai végén jár. Az elmúlt két év során a kukacégek eszközei leamortizálódtak, így a zöld és a szelektív hulladék ma már számos térségében marad az utcán. Az azóta több milliárd közpénzzel is kitömött, a külvilág jeleire kevéssé reagáló NHKV még tavalyi mérlegét se adta le. Ez amellett, hogy törvénytelen, pénzügyi bűncselekmény gyanúját is felveti. Míg az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium – amelynek a területért felelős államtitkára az NHKV utolsó ismert vezetője, Weingartner Balázs – múlt heti álláspontja szerint minden rendben, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön már több tízmilliárdos hiányt említett. Ezt most egy hét alatt egy Fidesz- és kormánytagokból álló bizottság tekinti át. Becslések szerint a hulladékszállítás helyzetének felszínes rendezésére is legalább 100-150 milliárd szükséges. Tény: az elmúlt évek során a lassú leépülésnek alig voltak látható jelei. Ezt segítette az a szabály, hogy ha egy szolgáltató anyagi okokból levonul, a BM OKF az ajánlkozók közül kiválaszt, ennek híján pedig kijelöl egy másik szállítót. Bár korábban a hatóság számos településen vezényelt le váltást, ekkora területen egyszerre még sose állt elő vészhelyzet. Így értesülésünk szerint pénteken se akadt jelentkező, de a kijelölés lehetőségével se éltek. Tegnap a hatóság addigi rövid, vészjóslóan semmitmondó közléseit annak cáfolatával is kiegészítette, hogy a katasztrófavédelem saját eszközeivel tűzoltók ürítenék a kukákat. Eme kacsát ugyanakkor leginkább Gulyás Gergely táplálhatta, aki szerint ilyenkor a katasztrófavédelem „veszi át” a tevékenységet. Habár a kancelláriaminiszter szerint a kormány „nem enged az üzleti jellegű zsarolásnak”, megőrzi a rezsicsökkentés eredményeit, a több tízmilliárdos hiány zöméért a cégek gazdálkodását tette felelőssé, illetve kilátásba helyezte pénz biztosítását, úgy tudjuk, a pénteki-hétvégi tárgyalások során a kormányzat érdemben nem vétette észre magát. Így végül csak a Zöld Híd és NHKV között zajlott le egy újabb sikertelen pengeváltás.
Frissítve: 2018.10.29 05:05

Csaknem 660 milliárdot öltek bele a cégek a látványsportokba

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:31

Fotó: Népszava
Csak Felcsútra 25 milliárd jutott a pénzünkből.
Már több mint 658 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a nyereséges cégek a taorendszeren keresztül a látványsportok támogatására áldoztak ahelyett, hogy befizették volna az államkasszába. Nyolc év alatt Orbán Viktor falujába majdnem 25 milliárd forint támogatás ment így. Felcsútot a sikerlistán nem futball-, hanem kézilabdaklubok követik – írja a 24.hu
A hírportál összesítése szerint a forrás több mint 80 százaléka (537,1 milliárd) kluboknak jutott, a szövetségek 121,3 milliárdnak örülhettek, közülük a legtöbbnek, 72,6 milliárd forintnak a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Bár nyolc évet nézve a futballra jutó 275,3 milliárd forint még mindig kiemelkedő (a teljes összeg több mint 40 százaléka), a legutóbbi támogatási időszakban kézilabdára már majdnem ugyanannyit áldoztak társasági adójukból a cégek, mint labdarúgásra: a kézisek 22,6 milliárd forintot gyűjtöttek tavaly, míg futballra 25,4 milliárd forint futotta. A kormány ugyan rövid időre meggondolta magát, és tavaly karácsony után egy nappal a sportszövetségeket is megdöbbentve úgy döntött, évi 50 milliárd forintban maximálja a taorendszerben felhasználható összeget. Bő egy hónap múlva viszont már módosították is a határozatot, amely így végül 125 milliárdban állapította meg a keretet. Ez passzol a valósághoz: a szövetségek adatainak összesítéséből az látszik, hogy az előző években 99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint társaságiadó-bevétel gazdagította a hat látványcsapatsportot, és bizonyára a tavalyi 81,8 milliárd forint is jócskán hízni fog még, hiszen 2018 áprilisban még a 2017/2018-ra prognosztizált összeg sem ért el a százmilliárdot, végül mégis rekordot hozott ez a támogatási időszak. Hogy további gyarapodás várható, arra (is) a rendszer fő kedvezményezettje, Felcsút szolgáltat példát. Bár a legutóbbi támogatási időszakra egyelőre „mindössze” 1 milliárd 972 millió forint szerepel a település neve mellett, a 2017/2018-as támogatási időszakban felhasznált összeg – noha tavaly ilyenkor még csak 3,6 milliárdról számolhattunk be – 9 milliárd forint fölé emelkedett, miután a helyi egyesület és akadémia mögött álló, sztárjátékosok kinevelésével még adós, de legújabban egy impozáns sportcsarnokkal gazdagodó alapítvány utólag növelte sportfejlesztési programjának értékét.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2011 óta így már 24,9 milliárd forintot zsebelt be cégektől.
Hogy melyektől, azt az illetékesek és maguk a vállalkozások is sokáig titkolni próbálták, de az Átlátszó és a 444.hu cikkeiből tudható, hogy a Mol (kivált a földgázszállító cége) mellett természetesen Mészáros Lőrinc és üzlettársai vállalkozásai a fő donorok, illetve a miniszterelnök apjának kőbányászati cége is látható összeggel (évi 60-100 millió forinttal) támogatja az Orbán Viktor által 2006-ban létrehozott alapítványt. Míg a futballkluboknak nyolc éve alatt jutó 202,7 milliárd forinton – a Felcsút 12 százalékos részesedése ellenére is – rengeteg egyesület osztozik, a hazai kézilabdaélet centralizáltabb, így a támogatott szervezetek sikerlistáján a felcsúti alapítvány mögött (messze lemaradva persze) kézilabdaklubok következnek. Több mint 5,5 milliárd forint jutott taóból Veszprémbe (a háromnegyede a férfi csapat mögött álló cégnek, negyede pedig a kéziakadémiát működtető alapítványnak), míg nagyjából 4,5-4,5 milliárdnak örülhettek nyolc év alatt a váci és a női világsztárokkal teletűzdelt siófoki kézilabda kedvelői (két-két sportszervezet révén). Talán meglepő, de a Ferencváros szakosztályai közül is a kézilabda a legsikeresebb: több mint 4 milliárd forint taotámogatást gyűjtött 2011 óta, míg a futballklub hozzávetőleg 2,5 milliárdot. Ez utóbbi összeg egymilliárddal kevesebb, mint amennyivel Matyóföld Felcsútja, Mezőkövesd gyarapodott nyolc év alatt a futballtaónak – így például a Mol és az OTP alapkezelő támogatásának – köszönhetően. Ez megint csak a politikai kapcsolatok fontosságát jelzi: a helyi klub elnöke korábban Tállai András államtitkár és egykori NAV-elnök volt, emlékeztet a hírportál.
Frissítve: 2019.04.25 15:43

Az ország harmada 125 ezret sem keres meg egy hónapban

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:23

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A visegrádi országok közül egyedül Magyarországnak sikerült elérnie az elmúlt tíz évben, hogy egyszerre nőjön a szegénység, szűküljön a középosztály, és egyre kevesebb kézben koncentrálódjanak a komoly vagyonok.
125 ezer forintnál kevesebből él havonta 3 millió magyar, írja egy friss OECD kimutatás után az mfor.hu. A kimutatás azt igazolja, hogy a kétezres évek közepe és a 2010-es évek közepe között csak a szegényebb társadalmi réteg gyarapodott Magyarországon. Jelenleg a társadalom
  • 30 százaléka tartozik az alacsony jövedelműek csoportjába, arányuk 10 év alatt 4,7 százalékponttal emelkedett;
  • a középosztályba a társadalom 62 százaléka tartozik, ez a réteg 3,7 százalékponttal zsugorodott;
  • a felső tízezerbe a társadalom 7 százaléka tartozik, ami 0,9 százalékpontos csökkenés eredménye.
Az OECD meghatározása nyomán az alacsony jövedelmű osztályba - egy fős háztartással számolva - az tartozik, akinek jövedelme nem éri el a 125 ezer forintot; a középosztályba a 125 ezer és 325 ezer között keresők; a felső jövedelmi osztályba pedig azok tartoznak, ahol a jövedelem a havi 325 ezret meghaladja. Az OECD szerint a medián átlagkereset 166 667 forint.
A régió többi országát elnézve az is kiderül, hogy ez nem szükségszerűen van így. Míg Magyarországon az elmúlt tíz évben az ország harmadára nőtt a szegények száma, a cseheknél 0,9 százalékponttal a társadalom 23 százalékára csökkent, Szlovákiában 0,7 százalékponttal 24 százaléka csökkent, és 29 százalékon Lengyelországban stagnált. Míg Magyarországon a középosztály csökkent, Csehországban és Szlovákiában is szélesedett ez a réteg. A leggazdagabb társadalmi réteg - az itt is stagnáló Lengyelországot leszámítva - mindenhol zsugorodott.