Patthelyzet a szemétkrízisben: nincs más vállalkozó, maradhat a Zöld Híd

Publikálás dátuma
2018.10.29 05:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ideiglenes kényszermegoldás körvonalazódik: ugyanaz a cég, de más pénzből üríthetné a kukákat az észak-Pest megyei és nógrádi településeken. Már ha hétfő reggel tényleg elviszik a szemetet csődöt jelentett szolgáltató területén.
Mutatkozik esély arra, hogy a Zöld Híd Nonprofit Kft. hétfőn reggel is elszállítsa a szolgáltatási területéhez tartozó 116 észak-Pest megyei és nógrádi település hulladékát – értesült a Népszava. Pedig a gödöllői központú, önkormányzati hátterű cég pénteken hivatalosan is értesítette az illetékes szerveket – így a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát (BM OKF) –, hogy anyagi ellehetetlenülés miatti felhagy a tevékenységgel. Ilyenkor a BM OKF feladata más közszolgáltató kijelölése. A péntek esti válságtanácskozáson ugyanakkor - ismereteink szerint – nem akadt vállalkozó a szemét elszállítására. Így megoldásként felmerült, hogy nem a normál rend szerint a hulladékszállítási díjbevételeket elosztó állami holding, az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. forrásaiból, hanem a BM OKF közegészségügyi válsághelyzetre tartogatott keretének terhére, de változatlanul a Zöld Híd ürítse a kukákat. A hivatalos nyilatkozatok ennél jóval nyugtalanítóbbak. Tegnap délutáni érdeklődésünkre a BM OKF annyit rögzített, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszervezik az érintett településeken a hulladékszállítást. Gyenes Szilárd, a Zöld Híd ügyvezetője titoktartási kötelezettségére hivatkozva pedig csak ama csütörtöki nyilatkozatát ismételte meg, hogy üzemanyagkészleteiktől függően az óvodák, oktatási intézmények, kórházak és a – mindszentekre tekintettel – temetők elől megkísérlik a szemét elszállítását. A Zöld Híd évek óta panaszkodik és jósolja a hulladékszállítás közelgő összeomlását. Az Orbán-kormány 2011-ben először eltiltotta a tevékenységtől a magáncégeket. 2012-ben a díjakat - területileg jelentősen különböző szinten - befagyasztották. 2013-ban rezsicsökkentés címén ebből tíz százalékot nyestek. A hulladékcégeket pluszadókkal sújtották, majd két éve teljesen lenullázták: munkájuk ellenértéke azóta az e célra létrehozott NHKV-hez folyik be, amely bevételeit úgymond igazságosan visszaosztja a hulladékcégeknek. A kiszivárgó hírek szerint ugyanakkor a pénz innen nem kerül vissza a szektorba, amely így immár vésztartalékai végén jár. Az elmúlt két év során a kukacégek eszközei leamortizálódtak, így a zöld és a szelektív hulladék ma már számos térségében marad az utcán. Az azóta több milliárd közpénzzel is kitömött, a külvilág jeleire kevéssé reagáló NHKV még tavalyi mérlegét se adta le. Ez amellett, hogy törvénytelen, pénzügyi bűncselekmény gyanúját is felveti. Míg az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium – amelynek a területért felelős államtitkára az NHKV utolsó ismert vezetője, Weingartner Balázs – múlt heti álláspontja szerint minden rendben, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön már több tízmilliárdos hiányt említett. Ezt most egy hét alatt egy Fidesz- és kormánytagokból álló bizottság tekinti át. Becslések szerint a hulladékszállítás helyzetének felszínes rendezésére is legalább 100-150 milliárd szükséges. Tény: az elmúlt évek során a lassú leépülésnek alig voltak látható jelei. Ezt segítette az a szabály, hogy ha egy szolgáltató anyagi okokból levonul, a BM OKF az ajánlkozók közül kiválaszt, ennek híján pedig kijelöl egy másik szállítót. Bár korábban a hatóság számos településen vezényelt le váltást, ekkora területen egyszerre még sose állt elő vészhelyzet. Így értesülésünk szerint pénteken se akadt jelentkező, de a kijelölés lehetőségével se éltek. Tegnap a hatóság addigi rövid, vészjóslóan semmitmondó közléseit annak cáfolatával is kiegészítette, hogy a katasztrófavédelem saját eszközeivel tűzoltók ürítenék a kukákat. Eme kacsát ugyanakkor leginkább Gulyás Gergely táplálhatta, aki szerint ilyenkor a katasztrófavédelem „veszi át” a tevékenységet. Habár a kancelláriaminiszter szerint a kormány „nem enged az üzleti jellegű zsarolásnak”, megőrzi a rezsicsökkentés eredményeit, a több tízmilliárdos hiány zöméért a cégek gazdálkodását tette felelőssé, illetve kilátásba helyezte pénz biztosítását, úgy tudjuk, a pénteki-hétvégi tárgyalások során a kormányzat érdemben nem vétette észre magát. Így végül csak a Zöld Híd és NHKV között zajlott le egy újabb sikertelen pengeváltás.
2018.10.29 05:05
Frissítve: 2018.10.29 05:05

Ennyit a műanyag elleni háborúról: maradnak a zacskók

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:13

Fotó: Shutterstock/
Hiába van uniós kötelezettség, a kormány kivár, amíg lehet.
Nem nyerte el a kormány tetszését a műanyag zacskók termékdíjemelési terve - közölte a tegnapi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Az innovációs és technológiai tárca első körben a normál, könnyű és nagyon könnyű műanyag szatyrokra darabonkénti, az egyszerhasználatos műanyag étkezési eszközökre pedig kilónkénti termékdíj kiszabását javasolta. Hosszú távon teljes tiltást terveztek. Gulyás Gergely indoklása szerint az erre vonatkozó uniós kötelezvényt csak akkor léptetik érvénybe, ha az már elkerülhetetlen.
Témák
hír
2018.11.15 21:13

Ha a 11 év fizetését összegyűjti, na akkor lesz új lakása Pesten

Publikálás dátuma
2018.11.15 20:32
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Gyorsul a budapesti ingatlanárak növekedése, tovább nyílik az olló főváros és vidék között.
Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások – idézi az Index a Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci Jelentését. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy 2018 első félévében is nőtt az árolló a fővárosi és vidéki ingatlanok között.
2018 második negyedévére ugyanis a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme, miközben vidéki városokban  13 ,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent a növekedési ütem. Az átlagfizetésekhez képest Budapesten érdemben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. Míg országos átlagban nem nőttek érdemben az átlagos négyzetméterárak az átlagkeresetekhez viszonyítva, addig Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások. Országos átlagban 5,4 és 9,4 évnyi nettó átlagbér összegét teszi ki egy 65 négyzetméteres használt és új lakás ára, és ezek az értékek nem változtak érdemben 2013 óta. Budapesten viszont egyre nehezebb lakáshoz jutni: 2013-ban még csupán 5,9 évnyi átlagbér kellett egy 65 négyzetméteres lakás megvásárlásához átlagosan, ami 2018-ra 8,9 évnyi átlagjövedelemre emelkedett. Mindez budapesti új lakások esetén már több mint 10 évnyi jövedelmet tesz ki - teszi hozzá a portál.
2018.11.15 20:32