Patthelyzet a szemétkrízisben: nincs más vállalkozó, maradhat a Zöld Híd

Publikálás dátuma
2018.10.29 05:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ideiglenes kényszermegoldás körvonalazódik: ugyanaz a cég, de más pénzből üríthetné a kukákat az észak-Pest megyei és nógrádi településeken. Már ha hétfő reggel tényleg elviszik a szemetet csődöt jelentett szolgáltató területén.
Mutatkozik esély arra, hogy a Zöld Híd Nonprofit Kft. hétfőn reggel is elszállítsa a szolgáltatási területéhez tartozó 116 észak-Pest megyei és nógrádi település hulladékát – értesült a Népszava. Pedig a gödöllői központú, önkormányzati hátterű cég pénteken hivatalosan is értesítette az illetékes szerveket – így a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát (BM OKF) –, hogy anyagi ellehetetlenülés miatti felhagy a tevékenységgel. Ilyenkor a BM OKF feladata más közszolgáltató kijelölése. A péntek esti válságtanácskozáson ugyanakkor - ismereteink szerint – nem akadt vállalkozó a szemét elszállítására. Így megoldásként felmerült, hogy nem a normál rend szerint a hulladékszállítási díjbevételeket elosztó állami holding, az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. forrásaiból, hanem a BM OKF közegészségügyi válsághelyzetre tartogatott keretének terhére, de változatlanul a Zöld Híd ürítse a kukákat. A hivatalos nyilatkozatok ennél jóval nyugtalanítóbbak. Tegnap délutáni érdeklődésünkre a BM OKF annyit rögzített, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszervezik az érintett településeken a hulladékszállítást. Gyenes Szilárd, a Zöld Híd ügyvezetője titoktartási kötelezettségére hivatkozva pedig csak ama csütörtöki nyilatkozatát ismételte meg, hogy üzemanyagkészleteiktől függően az óvodák, oktatási intézmények, kórházak és a – mindszentekre tekintettel – temetők elől megkísérlik a szemét elszállítását. A Zöld Híd évek óta panaszkodik és jósolja a hulladékszállítás közelgő összeomlását. Az Orbán-kormány 2011-ben először eltiltotta a tevékenységtől a magáncégeket. 2012-ben a díjakat - területileg jelentősen különböző szinten - befagyasztották. 2013-ban rezsicsökkentés címén ebből tíz százalékot nyestek. A hulladékcégeket pluszadókkal sújtották, majd két éve teljesen lenullázták: munkájuk ellenértéke azóta az e célra létrehozott NHKV-hez folyik be, amely bevételeit úgymond igazságosan visszaosztja a hulladékcégeknek. A kiszivárgó hírek szerint ugyanakkor a pénz innen nem kerül vissza a szektorba, amely így immár vésztartalékai végén jár. Az elmúlt két év során a kukacégek eszközei leamortizálódtak, így a zöld és a szelektív hulladék ma már számos térségében marad az utcán. Az azóta több milliárd közpénzzel is kitömött, a külvilág jeleire kevéssé reagáló NHKV még tavalyi mérlegét se adta le. Ez amellett, hogy törvénytelen, pénzügyi bűncselekmény gyanúját is felveti. Míg az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium – amelynek a területért felelős államtitkára az NHKV utolsó ismert vezetője, Weingartner Balázs – múlt heti álláspontja szerint minden rendben, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön már több tízmilliárdos hiányt említett. Ezt most egy hét alatt egy Fidesz- és kormánytagokból álló bizottság tekinti át. Becslések szerint a hulladékszállítás helyzetének felszínes rendezésére is legalább 100-150 milliárd szükséges. Tény: az elmúlt évek során a lassú leépülésnek alig voltak látható jelei. Ezt segítette az a szabály, hogy ha egy szolgáltató anyagi okokból levonul, a BM OKF az ajánlkozók közül kiválaszt, ennek híján pedig kijelöl egy másik szállítót. Bár korábban a hatóság számos településen vezényelt le váltást, ekkora területen egyszerre még sose állt elő vészhelyzet. Így értesülésünk szerint pénteken se akadt jelentkező, de a kijelölés lehetőségével se éltek. Tegnap a hatóság addigi rövid, vészjóslóan semmitmondó közléseit annak cáfolatával is kiegészítette, hogy a katasztrófavédelem saját eszközeivel tűzoltók ürítenék a kukákat. Eme kacsát ugyanakkor leginkább Gulyás Gergely táplálhatta, aki szerint ilyenkor a katasztrófavédelem „veszi át” a tevékenységet. Habár a kancelláriaminiszter szerint a kormány „nem enged az üzleti jellegű zsarolásnak”, megőrzi a rezsicsökkentés eredményeit, a több tízmilliárdos hiány zöméért a cégek gazdálkodását tette felelőssé, illetve kilátásba helyezte pénz biztosítását, úgy tudjuk, a pénteki-hétvégi tárgyalások során a kormányzat érdemben nem vétette észre magát. Így végül csak a Zöld Híd és NHKV között zajlott le egy újabb sikertelen pengeváltás.
2018.10.29 05:05
Frissítve: 2018.10.29 05:05

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Nagy a kereslet a lakások iránt, de csak hitelből telik rá

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:14
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kiugró emelkedéssel nyitotta az évet a lakáspiac: a kereslet jelentősen erősödött az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Eszerint a magánszemélyek által kínált eladó lakások iránti érdeklődések száma 84 százalékkal nőtt, az ingatlanközvetítők pedig másfélszer annyi érdeklődőről számoltak be. A kiadó lakásokat több mint kétszer annyian keresik, mint tavaly ilyenkor. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások iránti fokozott érdeklődés több dolognak is köszönhető. Januárban egyrészt szokásos a most is tapasztalt megugrás, tavaly ugyanakkor visszafogottabban indult az év, így a növekedés most látványosabb. A kereslet felfutásához ugyanakkor nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a vevők a további áremelkedésre számítva mielőbb szeretnék megtalálni a következő lakásukat vagy házukat. A kínálat viszont egyelőre nem bővül.    A fokozódó kereslet és a lakások folyamatos drágulása azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen ingatlant bármilyen áron lehet értékesíteni, egy túlárazott ingatlan esetében hónapokat csúszhat az eladás – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt hat hónap adatai alapján a lakóingatlanok értékesítése Budapesten átlagosan 80 napot vett igénybe, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 113 napot. A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, vidéken viszont a kedvezőbb árfekvésű ingatlanok miatt érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – ezt már a Duna House közölte saját Hitelcentrumának adatai alapján. Eszerint Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, vidéken viszont csak a hitelügyletek 13-20 százaléka haladja meg ezt az összeget; itt a legtöbben 5-10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek. 
Szerző
2019.01.23 21:14
Frissítve: 2019.01.23 21:15