Fasizmus fenyeget Brazíliában

Veszélybe kerülhet a dél-amerikai államban a demokrácia azt követően, hogy a szélsőjobboldali Jair Bolsonarót választották meg államfőnek.

Valóságos örömünnep tört ki Brazíliában, miután bejelentették, hogy a szélsőjobboldali Jair Bolsonarót választották meg az a legnagyobb dél-amerikai ország államfőjévé az elnökválasztás második fordulójában. Az egykori ejtőernyős győzelmi beszédében Brazília átalakítását helyezte kilátásba. „Megváltoztatom az ország sorsát” – közölte. „Nem flörtölünk tovább a szocializmussal, a kommunizmussal, a populizmussal és a szélsőbaloldallal” – fejtette ki.

A politikus, aki a múltban számos hajmeresztő, szélsőséges kijelentést tett, kikelt a baloldaliak, illetve a melegek ellen, s teljes tisztogatást ígért a második fordulót megelőzően, tőle szokatlan módon némi gesztust is tett mindazoknak, akik nem értenek egyet politikájával. Kifejtette ugyanis, hogy olyan Brazíliát szeretne, ahol helye van a különböző véleményeknek, színeknek, irányultságoknak.

Bolsonaro népszerűségének két oka van. Brazíliában nosztalgia alakult ki az 1964-1985 közötti katonai diktatúra iránt, mondván akkor „rend” és „fegyelem” uralkodott abban az országban, ahol tavaly több mint 60 ezer ember vált gyilkosság áldozatává. Bolsonaro a kampányban az embereknek épp erre az érzéseire épített. Másfelől pedig hívei tiszta politikusnak tartják, aki képes felszámolni a korrupciót, melynek elharapózásában Luis Inácio Lula da Silva jelenleg börtönbüntetését töltő elnöknek is meg volt a maga szerepe. A viszonyokat jól jellemzi, hogy a szenátus fele és a kongresszus harmada érintett valamilyen korrupciós ügyben. A korábbi munkáspárti elnöknek, Dilma Rousseffnek vádeljárás után, pénzügyi machináció miatt kellett távoznia. A még hivatalban lévő, a rendkívül népszerűtlen államfő, Michel Temer ellen szintén vizsgálat folyik korrupció miatt.

Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Bolsonaro ellenfelei attól tartanak, hogy a leendő elnök leszámol a fiatal brazil demokráciával. Ő azonban azt ígérte, hogy kabinetje hű marad a demokráciához és az alkotmányhoz.

A brazil Trumpnak is nevezett politikus a voksok 55 százalékát szerezte meg, ellenfele, a munkáspárti Fernando Haddadra a választók 45 százaléka szavazott. Utóbbi azt ígérte, megvégi Bolsonaro ellenfeleinek szabadsághoz való jogát. Egyúttal azt követelte, tartsák tiszteletben azon 45 millió embert is, akik rá szavaztak. Donald Trump amerikai elnök röviddel az első eredmények közlése után máris gratulált Bolsonarónak. „Rendkívül baráti beszélgetést folytattunk” – közölte a megválasztott brazil elnök.

Bolsonarónak biztos győzelme ellenére nem lesz könnyű kormányoznia. Az általa vezetett, a Szociálliberális Párt (PSL) ugyan egy kis tömörülésből vált a harmadik legjelentősebb brazil párttá a kongresszusban, messze nincs elég többsége. Az országban az igazságszolgáltatásnak is jelentős hatalma van, így ha Bolsonaro túllépi kompetenciáit, hamar eljárás indulhat ellene. A politikai klíma azonban jelentősen megváltozhat. Azzal, hogy rendre a feketebőrűek, a melegek, a baloldaliak ellen hangolt, ezzel a szélsőjobboldaliak feljogosítva érezhetik magukat erőszakos bűncselekmények elkövetésére.

Bolsonaro más tervei is aggodalomra adhatnak okot. Donald Trumphoz hasonlóan ő is kilátásba helyezte a Párizsi Klímaegyezményből való kilépést, s lehetővé kívánja tenni, hogy további jelentős erdőterületeket semmisítsenek meg a világ tüdejének is nevezett amazonasi esőerdőknél.

A 210 milliós ország súlyos válságban van. A recessziót követően a gazdaság csak lassan tér magához. Bár Bolsonaro már harminc éve jelen van a politikai életben, a mindenkori vezetés, az establishment elleni személyiségnek állította be magát. Szövetséget tudott kialakítani a nacionalista hadsereg, az evangéliumi keresztények és a gazdasági elit között. A piac sokat vár tőle, egyebek mellett a privatizáció felgyorsítását.